Közlekedés, 1975 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekI ____________A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA____________ LXV. ÉVFOLYAM, I. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1975. JANUÁR A központi vezetőség ülésének napirendjén az 1975. évi terv és a munkaprogram Tóth István, a KSZDSZ főtitkára a kongreszusi előkészület tekről folytatott megbeszélést a Volán Tröszt és az AFIT ága­zati szakszervezeti tanácsánál, valamint a Volán 22. sz. Válla­latnál. Kuróczi Gyuláné, a központi vezetőség titkára a Volán Tröszt szakszervezeti tanácsánál vett részt az időszerű felada­tok végrehajtásával foglalkozó tanácskozáson: Bíró Ottó, a szervezési és káderosztály vezetője a Volán Tröszt szakszervezeti tanácsánál, a MALÉV, a Hungarocamion Vállalat és a BKV III. sz. üzemegysége szakszervezeti bizottsá­gainál folytatott megbeszélést e szervek vezetőivel, politikai munkatársaival az 1975-ben sorra kerülő szakszervezeti válasz­tásokkal kapcsolatos feladatokról, az előkészítő munka során szükséges tennivalókról. Harcsa Júlia, a szociálpolitikai és munkavédelmi osztály ve­zetője az AFIT által rendezett tröszti szintű nőfelelősi értekez­leten vett részt. Megjelent és felszólalt a Hungarocamion Válla­lat szakszervezeti bizottsága ülésén, ahol megtárgyalták a ké­sőbb elnökségi ülésen is napirendre került témát. A vállalati szakszervezeti bizottság segítő tevékenységét a szociálpolitikai célkitűzések megvalósításában. Ugyancsak részt vett a BKV szociálpolitikai főosztálya szakszervezeti bizottságának ülésén, ahol a nőpolitikái határozatból adódó feladatok megvalósítását és annak helyzetét vitatták meg. Gyócsi László, a Volán 1. sz. Vállalat 7. sz. üzemegysége szál­lítómunkás szocialista brigádjának vezetője a 9. sz. Bánki Do­­nát Szakmunkásképző Intézet szb-ülésén vett részt és szólalt fel, ahol a bizalmiak és szakszervezeti csoportok munkáját tár­gyalták. , Az elnökség tagjainak látogatásai Szakszervezetünk központi vezetősége január 16—17-én tar­totta az idei első ülését. Az ülés napirendjén az alábbi témák szerepeltek: 1. A közlekedés és szállítás 1974. évi teljesítményeinek érté­kelése, az 1975. évi tervvel összefüggő gazdasági feladatok. Előadó: KISS DEZSŐ közlekedés- és postaügyi miniszterhe­lyettes. ■< A közlekedés és szállítás 1.975. évi gazdasági tervének teljesí­tését segítő szakszervezeti feladatok. Előadó: MÁTYÁSI ÁRPÁD, a központi vezetőség titkára. 2. A központi vezetőség és az elnökség 1975. első féléves munkaterve. 3. Személyi kérdések. Előadó: TÓTH ISTVÁN főtitkár. 4. Javaslat a szakszervezeti választások politikai, társadal­mi és szervezeti előkészítésére. Előadó: KURÓCZI GYULÁNÉ, a központi vezetőség titkára. 4. Szakszervezetünk 1975. évi költségvetése. Előadó: KARDOS BÉLA, a főkönyvelőség vezetője. MARÓTI KÁROLY elnöki megnyitója után az első napirend két előadója, Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszter­­helyettes és Mátyási Árpád titkár szóbeli kiegészítést fűzött az írásos előterjesztéshez. Az alábbiakban ismertetjük a két, együtt tárgyalt előterjesz­tést és az előadók szóbeli kiegészítését, valamint a központi ve­zetőségnek az 1975. évi gazdasági feladatok segítését szolgáló munkaprogramját. Feltárni a vállalati belső tartalékokat A közlekedés, állapította meg az előterjesztés, az elmúlt év­ben a személyszállítási igényeket mind a távolsági, mind a he­lyi forgalomban kielégítette. A MALÉV 25, a MAHART for­galma 18 százalékkal nőtt. A helyi tömegközlekedésben legna­gyobb növekedés — 9 százalékos — a Volán helyi utasszállítá­sában volt, míg a tanácsok közlekedési vállalatainál megha­ladta az öt százalékot az utasok számának növekedése. A közúti közlekedés összességében 1973-hoz viszonyítva mintegy 8 százalékkal több árut szállított és 11 százalékkal na­gyobb árutonnakilométer teljesítményt ért el. A MAHART áruszállítási teljesítménye a tengerhajózás visszaesése' miatt mintegy 14 százalékkal elmaradt a bázistól. A MALÉV utas­szállítása 35. áruszállítási teljesítménye 25 százalékkal megha­ladta a bázisszintet. A KSZDSZ-hez tartozó közlekedési vállalatok időnként gaz­daságtalan üzemeltetést is vállalva, kapacitástartalékok nél­kül, a dolgozók áldozatos munkájának eredményeként eleget tettek az irántuk támasztott igényeknek — hangsúlyozta a szó­beli kiegészítőjében is Kiss Dezső miniszterhelyettes. A közlekedési vállalatoknak az 1975-ös esztendőben az elő­ző évitől bizonyos fokig eltérő gazdálkodási feltételek között kell működniük. Erre kötelezi őket több lényegbevágó kor­mányzati döntés, amelyek a népgazdaság egyensúlyi helyzetét hivatottak javítani és biztosítani a hatékonyság javulását, a ta­karékos gazdálkodást. Minden vállalatnak fontos feladata a gazdálkodás javítása, a takarékosság és1 hatékonyság fokozá­sára irányuló intézkedési tervek készítése és következetes vég­rehajtása. A KSZDSZ-hez tartozó szakágak és vállalatok főbb feladatai a következők: Tovább kell javítani a közúti közlekedésben a gazdálkodási fegyelmet, fokozni kell a belső tartalékok feltárását, jobban ki kell használni az eszközfejlesztésből adódó lehetőségeket. To­vábbra is feladat az utazás kulturáltságának javítása. Az áruszállításban 6—7 százalékos teljesítménynövekedéssel számolunk. A vállalatok kereskedelempolitikájának feladata a fuvaroztatók ösztönzése az előszállításokra, a hétvégi rakodá­sok bővítésére, A vízi közlekedésben a személyszállítás kulturáltságának emelésével, újabb szolgáltatásokkal kell biztosítani a múlt évi jó eredmények megismétlését. Az áruszállításban a folyamha­józás eszközállbmányának fejlesztésével mód van a teljesítmé­nyek 2 százalékos növelésére. A légi közlekedésben 3 TU—154 típusú repülőgép vásárlásá­val lehetővé válik a személyszállítás 12, az áruszállítás 32 szá­zalékos növelése. A tanácsi közlekedési vállalatoknál 1 százalékos növekedés­sel számol a terv. Elsősorban a kiemelt nagyvárosokban, de többi városainkban is fő feladat a zsúfoltság további mérséklé­se mellett az új lakótelepi hálózatfejlesztés biztosítása. A tárca iparának tevékenysége a piaci igényekkel összefüg­gően, tovább korszerűsödött 1974-ben. E folyamat tovább tart 1975-ben is. Fontos feladata a lakossági személygépkocsik kar­bantartási igényének kielégítése, e szolgáltatás színvonalának emelése, melynek érdekében célszerű a több műszakos üzemel­tetés bővítése. Az írásos előterjesztés^ valamint a két előadó szóbeli kiegé­szítője hangsúlyozta: a közlekedés iránt támasztott igények kielégítésében elengedhetetlen a vállalati belső tartalékok magasabb szintű, szervezettebb feltárása, a munka- és forga­lomszervezés, az üzemszervezés javítása. Kiemelt feladata, van a munkafolyamat-szervezésnek, a vállalati belső mechanizmus tökéletesítésének céljaink elérésében. Fejlesztési és beruházási előirányzatok Jelentős tartalékok vannak az' újítómozgalomban, ezért ja­­t^asolják a vállalatoknak, hogy az érvénybe lépett újítási ren­delet szellemének megfelelően, elemezzék az újítási mozga­lomban részvevők körét, fordítsanak különös gondot a fiata­lok és a nők nagyobb arányú bevonására. A szakmánkhoz tartozó vállalatoknál kiemelkedő eredmé­nyek születtek a fejlesztésben, beruházásban is az elmúlt év­ben. A közlekedési vállalatok autóbusz-állománya több mint ezerkétszázzal bővült, s a járműpark 2800 tehergépkocsival és 65 kamionszerelvénnyel gyarapodott. A népgazdaság személy­gépkocsi-állománya 80 ezerrel nőtt. A városi tömegközlekedés részére 21 villamosszerelvényt és 17 metrókocsit vásároltunk. A vízi közlekedés hajóparkja 11 egységgel bővült, a MALÉV 2 TU—134 típusú repülőgépet állított forgalomba. Főként kivi­telezési gondok miatt, lemaradás van a gépkocsi szerviz kapa­citás növelésében, az autókereskedelmi raktár és üzlethálózat létesítésében. Az 1975. évi ágazati szintű beruházásokra fordítható összeg meghaladja a 16 milliárd forintot. A tárca közúti közlekedési vállalatainál 740 autóbuszt, több mint 2400 tehergépkocsit és 130 kamionszerelvényt vásárolhatunk. A hajózás 4 folyami egy­séggel bővül. A légi közlekedés 3 TU—154-es géppel bővítheti repülőgépparkját. A közgazdasági szabályzásban néhány jelentős módosításra kerül sor. Az új termelői árak, illetve a differenciáltan alkal­mazott, átlagosan 5 százalékos tarifafnódosítással biztosítható a személyszállítást is érintő üzemanyagköltség emelkedésének át­hidalása — mondta Kiss Dezső miniszterhelyettes szóbeli ki­egészítőjében. A következő fejezetben, a munkaügyi helyzeted és a szociá­lis ellátottságot értékelte a beszámoló, s megállapította, hogy az előző évinél nagyobb volt a létszámnövekedés. Kedvező, hogy mérsékeltebben nőtt az alkalmazotti létszám. A népgaz­daságival összhangban volt az átlagbérek fejlődése. A közúti közlekedésben és az AFIT-nál az átlagbérek 6,6 százalékkal emelkedtek. A Volán Tröszt létszáma 4,2 százalékkal emelkedett, s a nö­vekedés főként a forgalmi utazó és karbantartó állománycso­portban történt. Dinamikusan — 6.4 százalékkal — emelkedtek az átlagberek is. A Hungarocamionnál a létszám 9,2, az átlagbér pedig 7.6 szá­zalékkal nőtt. Az átlagbér ilyen alakulását a teljesítmények növekedése, a központi bérpolitikai intézkedések, a bérprefe­renciák és a túlórák számának növekedése eredményezte. Mintegy ezer főnyi létszámhövekedés volt 1974-ben az ipari vállalatoknál. Közel 8 százalékkal nőtt az AFIT termelékeny­sége. az átlagbérek 6.6 százalékkal múlják felül az egy évvel ezelőtti szintet. Egészségtelen mértékben — 35—40 százalék­kal — növekedett a túlórák száma az AFIT-nál. Oka az új karbantartó állomások létszámhiánya. így a megnövekedett igényeknek csak túlóráztatással tudtak eleget tenni. Az 1975-ös bérfejlesztésről szólva a központi vezetőség ál­lást foglalt, hogv a várhatóan növekvő teljesítményeket a tör­vénytelen túlórák csökkentése, illetve a kormányrendelet által lehetővé tett munkaidő-csökkentés mellett érik el szakmánk vállalatai. A havi 205 órás foglalkoztatással együtt ez a feltéte­le a kellő munkaerő-ellátásnak. A negyedik ötéves terv életszínvonal-politikai célkitűzései­nek megvalósítását jelenti, hogy 1975-ben vállalataink 4—5 százalékos bérfejlesztésnél alacsonyabbat nem irányoztak elő. ami, gazdasági eredményeik függvényében — túl is teljesíthető. Előadás a Politikai Akadémián A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének Politikai Akadémiáján, január 16-án délután Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője előadást tartott A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusára való felkészülés időszerű feladatai címmel. Az előadáson részt vettek a központi vezetőség és a számvizsgáló bizottság tagjai, a központi vezető­ség titkárai, osztályvezetői és a központi vezetőség apparátu­sának politikai munkatársai. A rendezvény Tóth István főtitkár záró szavaival ért véget. A bizalmitanácskozások tanulságait Haiók és uszálvok a Dunán — januárban Elismerés a kongresszusi verseny résztvevőinek A központi vezetőség értékelését ismertette szóban Mátyási Árpád titkár, leszögezve, hogy az elmúlt év kiemelkedő ered­ményeinek forrása a színvonalasabb gazdasági irányítás, a mozgalmi, társadalmi szervek sokoldalú segítése a szervezés­ben, ellenőrzésben és a dolgozók fokozódó aktivitása, mely a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulása 30. évfordulójára indult verseny első évében megmutatkozott. Szakmánk kongresszusi-felszabadulási versenye több új vo­nással gazdagodott az elmúlt évben. Ilyen; a szocialista szer­ződések rendszerének számszerű és tartalnli fejlődése. Tartal­masabbak lettek a szocialista brigádok vállalásai is. Központi vezetőségünk a kongresszusi versenyben végzett kiemelkedő munkáért, az elmúlt évi nagvszerű eredményekért elismerését és köszönetét fejezi ki a társadalmi szervezeteknek, a gazdasági vezetőknek, mindazoknak a dolgozóknak, akik lelkes, gyakran önfeláldozó munkájukkal részesei elért eredményeinknek — mondta Mátyási Árpád titkár. Az 1975. évi előirányzatok megvalósításában nagy feladat vár a szakszervezeti szervekre is. Az eddigieknél jobban kell épí­teni a szocialista versenyre az olyan feladataink megoldásá­ban. mint a takarékosság, a hatékonyság növelése. A jövőben takarékosabb beruházásra van szükség, ezért nagyobb szerepe kell legyen a meglevő kapacitások jobb kihasználásának, s csak amikor termelőeszközeink optimális kihasználása megtör­tént. akkor kerülhet sor beruházás útján történő kapacitás­­bővítésre. Rendkívül fontos feladat az energia-, az üzemanyag-takaré­kosság. Kiss Dezső miniszterhelyettes bejelentette, hogy a szak­tárcák éves .üzemanyag-kontingenst kaptak melynek tovább­­bontása napjainkban történik. A körülmények ésszerű, jól át­gondolt üzemanyag-gazdálkodást tesznek szükségessé. Áz eb­­beni érdekeltség — mind a megtakarítás anyagi elismerése, mind a pazarlás anyagi kihatására — rövidesen ismert lesz. Szakmánk területén azonban vannak máris jó, tapasztalatok, elég csak utalni a Volán 1. sz. Vállalatra, mely a norma alá szorította le a ZIL tehergépkocsik üzemanyag-fogyasztását. A kongresszusi versenyben fellendült az úiítómozgalom is, 30 százalékkal több volt 1974-ben a benyújtott és elfogadott újítások száma, mint az előző évben. Az ijí esztendőben várha­tóan további fejlődés következik be, ha vállalatainknál élnek a január elsejével életbe lépett újítási rendelet adta lehetősé­gekkel. (Folytatás a 2. oldalon) A KGST tengerhajózási útvonalai A KGST-országok együtt­működnek a hajógyártásban és a tengerhajózásban is. NDK- beli, lengyel és szovjet hajó­zási társaságok Balt-amerika elnevezéssel rendszefes jára­tot létesítettek a Balti- és az Északi-tenger, valamint Dél- Amerika kikötői között. Ugyancsak ezek az országok hozták létre a balti, nyugat­­európai és nyugat-afrikai ki­kötők közötti Uniafrika jára­tot. A KGST-országok tengeri kereskedelmi flottájának össz­teljesítménye meghaladja a 21,5 millió tonnát. <■ szervezeti bizottságok, vala­mint az érintett gazdasági ve­zetők is. Hangsúlyozottan szerepel az interjúban a bizalmiak politi­kai oktatásának, nevelésének, felkészítésének követelménye. Csakis a kellően felkészült, felkészített és tájékozott bizal­mi képes arra, hogy eredmé­nyesen részt vegyen társai ön­tudatos szakszervezeti taggá, fegyelmezett dolgozóvá való nevelésében. Ez talán a leg­szebb bizalmifeladat” — ol­vashatjuk a Népszavában kö­zölt írásban. Végül idézzük az összefoglalásnak tekintehető megállapítást: „ ... csak érdek­­védelmi és nevelő funkciója közös teljesítésével képes a bizalmi kivívni társai és a ve­zető megbecsülését. És a bizal­mi rangjában, tekintélyében szakszervezetének rangja, te­kintélye testesül meg. ” összegezi a Népszava munka­társának adott interjújában Kuróczi Gyuláné a KSZDSZ titkára. A szakszervezetek központi lapja a nyilatkozatot, illetve a beszélgetés anyagát január 8-i számában közölte Növekszik a szakszervezeti bi­zalmiak tekintélye és felelős­ségérzete címmel. A választá­si előkészületek jegyében megtartott bizalmitanácskozá­sok sorozata a múlt évben az országos értekezlet megtartá­sával befejeződött ugyan, de a munka ezzel korántsem ért véget — mondotta többek kö­zött szakszervezetünk titkára, majd rámutatott: — A hozzá­szólások során felvetett kérdé­sekre például a napokban állí­tottuk össze a válaszokat, és eljuttatjuk a tanácskozás va­lamennyi résztvevőjének. És megkapják — a ■ bizalmiad kérdéseivel együtt — a szak­városunk nagyüzeme, gyár­óriása, a Dunai Vasmű részé­re. A kikötő munkásai felké­szültek a januári szállítmá­nyok fogadására, s két mű­szakban végezték munkáju­kat, hogy a kirakodás semmi késedelmet ne szenvedjen. A számok, összesített ada­tok a múlt év jelentős mun­kasikeréről beszélnek. Tavaly a dunaújvárosi kikötő dolgo­zói 1 326 000 tonna árut ra­kodtak. Ez a teljesítmény 50 000 tonnával haladja meg az előző évit. összesen 1008 uszály hozott árut külföldről Dunaújvárosba a múlt évbem Innen 26 uszályt indítottak útnak az ország határain túl­ra, ipari termékekkel megra­­kottan. Lapzártánk időpontjában a Duna vize zavartalanul höm­­pölygött, jégképződésnek még halvány előjele sem mutatko­zott, így lényegesen meghosz­­szabbodott a folyamhajózási idény. Mint az idézett és is­mert januári első szállítási híradás is bizonyítja, a hajó­sok és a kikötői dolgozók ki­használták a téli zavartalan szállítás és rakodás lehetősé­gét. A kedvező téli időjárás jó­voltából, azaz ebben az őszi­­es-tavaszias januárban is ja­vában üzemelhettek a folya­mi szállítóeszközök. Ezért is adhatta hírül január 8-i szá­mában a Népszabadság, hogy Dunaújvárosba megérkezteik az idei első szovjet vasérc­szállítmányok. Nem előző évi elmaradást pótoltak, hanem másról van szó: már az idei esztendő ja­vára történő szállításról. Az 1974. évi tervet mind a szov­jet hajózási szervezet, mind a dunaújvárosi kikötő dolgo­zóinak szorgalmas, helytálló kollektívája határidő előtt jó három héttel teljesítette. A mostani híradás szerint az idén előbb a szovjet Petroza­­vodszk, utána a MAHART Kaposvár nevű hajója kötött ki Dunaújvárosban — az em­lített szállítmánnyal. RénibőL indultak, s a csaknem 1600 kilométeres vízi út megtételé­hez — az erős köd miatt — 12—13 napra volt szükség. Az elsők után az Eger és a Miskolc, illetve több másik szovjet hajó is nekiindult a hosszú útnak, hogy felhozza a Dunán a vasércet szocialista

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék