Közlekedés, 1975 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról) További nagy tartalékaink vannak a munka- és forgalom­­szervezésben, a hatékonyabb üzemszervezésben, a DH-munka­­rendszer nagyobb arányú elterjesztésében, amelyre jó példá­val szolgál az AFIT és a BKV Sallai gyáregység. Az év általános jelszava lett: jobban dolgozni, mint tavaly! Ez a követelmény a munkafegyelemben, a vezetői munkában egyaránt érvényes. A magyar munkások szeretnek dolgozni, szeretik megkeresni a pénzüket és nem azért járnak be mun­kahelyükre, hogy a munkaidő egy részét ténfergéssel töltsék. Ahol a munkaszervezés megfelelő, ott van anyag, van munka, ott nincs probléma a munkafegyelemmel. Nagy fontossága van ezért a kapun belüli szervezésnek, az ésszerű munkaerő­gazdálkodásnak, a veszteségidő-elemzésnek és megszüntetés­nek. Ide sorolható a saját erőből történő munkaidő-csökkentés is, hogy például a 9-es és a 21-es Volán-vállalat ne odázza el a saját erőből történő munkaidő-csökkentést. A megváltozott és új feladatok új lehetőségeket jelentenek a szakszervezeti munka hatékonyabb kibontakoztatására is. Köz­ponti vezetőségünk szükségesnek tartja az üzemi demokrácia meglevő formáinak jobb, hatékonyabb alkalmazását, e demok­ratikus formák továbbfejlesztését. Az új lehetőségek keresésé­ben, általában hatékonyabb szakszervezeti munkában együtt­működésünket szilárdítjuk a KPM-mel. Ugyanezen az egységes cselekvés szükséges az üzemekben is — hangsúlyozta végül Má­tyási Árpád titkár, majd újólag leszögezte, hogy a némileg megváltozott gazdasági körülmények között sem engedhetünk életszínvonal- és érdekvédelmi politikánkból. Kialakítják a telepek üzemegészségügyi hálózatát Az első napirendi pont feletti vitában Vigh János, az elnök­ség tagja, a Volán 1. sz. Vállalat igazgatóhelyettese kért szót elsőnek. Vállalata és a Volán-vállalatok dolgozóinak nevében köszönte a kormányzati elismerést a tavalyi rendkívüli nehéz esztendőben végzett munkáért, s egyben bejelentette, hogy a szervezett autóközlekedési dolgozókra a jövőben is mindenkor számíthatnak. Elmondta továbbá, hogy a Volán 1. sz. Vállalatnál az elmúlt évet önértékeléssel zárták. Megállapították: az objektív felté­telek még magasabb eredmények elérését is lehetővé teszik. A gyorsabb előrehaladás akadályai a szubjektív előfeltételek hiá­nyában és hiányosságaiban lelhetők fel. E feltételek megterem­tésére határozták el, hogy: tovább javítják a vezetés színvona­lát, fokozottan őrködnek a társadalmi tulajdon védelmén, nö­velik a munkafegyelmet, nagyobb figyelmet fordítanak az üzemi demokrácia fórumainak kihasználására. E témában em­lítette a szocialista brigádvezetőkkel, mint a vállalatvezetés részeseivel való foglalkozás fontosságát. Az 1-es Volánnál a közelmúltban tanfolyamot szerveztek a szocialista brigádveze­­tők részére, melynek hasznossága máris lemérhető. A vállalati feladatok megismertetésére, az együttes cselekvés kialakításá­ra ez bevált módszernek bizonyul, ezért a szocialista brigádve­zetők tanfolyamát rendszeres időközönként a jövőben is meg­szervezik. Javasolta egyben a többi Volán-vállalatnak is e módszer alkalmazását. Beszélt az üzemanyag-takarékosságban elért eredményről is, hangsúlyozva, hogy a takarékosság komplex feladat. Az 1-es Volánnál a ZIL tehergépkocsik norma alatti üzemanyag-fo­gyasztásának elérése több éves munka eredménye. Az életszín­vonal-politikáról szólva elmondta: véleménye szerint nemcsak a bérpolitika jelenti az életszínvonalat. Az 1-es Volán a jobb munkakörülmények és szociális ellátás érdekében célul tűzte, hogy a következő ötéves terv végére minden telepen komplex egészségügyi bázist alakítok­. Közvetve az életszínvonal emelé­sét szolgálja a járműállomány fejlődése, a korszerűbb, köny­­nyebben kezelhető gépkocsik, például a fűtött vezetőfülkével rendelkező tehergépkocsik beszerzése is. Kérik a miniszter intézkedését - várják a válaszát ! * Dr. Szilágyi Sándor, a központi vezetőség tagja, a Volán - Tröszt szakszervezeti tanácsának titkára az 1974. évi, egész­­ évben tartó szállítási csúcsról beszélt bevezetőül, majd a sze­ 3 mél­yi jövedelmekben történt közel 7 százalékos növekedés sze- 3 ródásáról szólt. A Volán Tröszt az átlag sze­mlélet helyett a jöv­­­vőben üzemenként, egységenként és állománycsoportonként fi- ,­gyeli a jövedelem alakulását, a céljuk az, hogy differenciáltan,­­ de minden réteg részesüljön jövedelem-növekedésben.­­ A kongresszusi-jubileumi versenyről szólva, csatlakozva a­­ miniszterhelyettes bejelentéséhez, hogy a KPM országos kultu­­­­rális és sportvetélkedőket rendez, a Volán Tröszt a tavaszi ünnepek előtt általános esztétikai szemlét tart, hogy jármű-­­­veik külső megjelenésükkel is kifejezzék a kongresszusi-felsza-­­­badulási versenyben való részvételt. Egy évvel ezelőtti témát említett meg újólag dr. Szilágyi­­ Sándor: a Volán-s dolgozók és családtagjaik autóbusz-utazási­­ kedvezményére vonatkozó ígéretet. A KPM rendelkezése sze­­­­rint ez évtől a dolgozók és családtagjaik a saját vállalatuk vo­­­­nalaira évente két-két szabadjegyet kaphatnak. Kérésük ilyen , elintézését nem tartják kielégítőnek, ezért a szakszervezeti ta­­­­nács képviselői személyes meghallgatást kértek a közlekedés-­­ és postaügyi miniszternél, s most várják a választ, hogy erre­­ mikor kerülhet sor.­­ Szóvá tette azt is, hogy a vállalatok által készített munkaidő- , csökkentési terv elbírálásánál nem volt egyetértés a miniszté­­­­rium és a KSZDSZ között, ez azonban nem jelenti azt, hogy­­ a tervezetekre adott bírálatot ne érezné a tröszt a sajátjának. Foglalkozott felszólalásában a járműelosztás gondjaival, a köz­­lekedésileg a Volán Tröszthöz tartozó négy kiemelt nagyváros * helyi közlekedési problémáival. Az 1975-ös 36 új autóbusz- * vásárlással nem javul számottevően a négy nagyváros és Bud­­­dapest elővárosi autóbusz-közlekedése. Felszólalása végén kérte a KPM-et, hogy mielőbb kerüljön­­ sor a Volán-vállalatok szociális helyzetének miniszteri szintű­­ megtárgyalására, melyet szakszervezetünk javasolt. Sürgető­­ ugyanis, hogy a több mint tízezer dolgozót érintő gondokon mi­­előtt segíteni lehessen. Dr. Zentai Dezső, a számvizsgáló bizottság tagja, a Hungaro-­­ camion Vállalat gazdasági igazgatója a gazdasági vezetés és a­­ szakszervezet közös versenyirányító, szervező feladatáról be­szélt felszólalása elején. Felhívta a figyelmet,­­hogy olyan fel-­­­adatokat tűzzünk a dolgozó kollektívák elé, amelyeket teljesí­­­­teni lehet, s amelyek értékelhetők, mert csak így van meg a­­ reális előfeltétele, hogy a legjobbakat jutalmazzuk.­­ A korlátozott beruházási lehetőségekről szólva utalt arra, , hogy gyakran a beruházási döntéseknél késlekedünk, amit azután az építés ideje alatt akarunk pótolni. Ez nem ritkán az építés minőségi színvonalára hat károsan, vagy az infrastruktúr­­­ra sínyli meg a késedelmet. 51 Szervezett, fegyelmezett munkára van szükség A felszólalásokra elsőként Kiss Dezső miniszterhelyettes vá­laszolt. Egyetértett azzal, hogy az autóbuszellátáson volna ja­vítanivaló, de gazdasági helyzetünk és az ipar termelőképessé­ge következtében marad még mit tennünk a következő ötéves tervidőszakra is. Mint az írásos előterjesztésben és szóbeli ki­egészítőjében is hangsúlyozta, ismételten aláhúzta: a vezetés színvonalától függ a munkafegyelem milyensége. Minden a szervezéstől, a szervezettségtől függ, csak azután következhet­ KÖZLEKEDÉS nek a közgazdászok, ha a jó termelésszervezés következtében van mit elosztani. Mátyási Árpád titkár válaszában szakszervezetünk a felsza­badulási évforduló megünneplésére készített tervének, valamint a KPM-nek, a szakszervezetünk vállalataira vonatkozó sport - és kulturális rendezvénytervezetének egyeztetését javasolta. Ezután dr. Szilágyi Sándor felvetésére reagálva, elmondta: köz­ponti vezetőségünk egyetért az elhangzottakkal, s helyesli, hogy a közlekedési- és postaügyi miniszter közvetlenül megismerje a Volán-vállalatok dolgozóinak hangulatát. A központi vezetőség ülésének első napja az 1975. évi terv feladatait segítő szakszervezeti munkaprogram elfogadásával ért véget. I A gazdasági munka segítése A munkaprogram rögzíti, hogy a Közlekedési és Szállí­tási Dolgozók Szakszervezeté­nek központi vezetősége min­den erejével támogatja az MSZMP Központi Bizottsága 1974. december 5-i határozata megvalósítását. Fontos politi­kai és gazdasági feladatának tartja, hogy szakmánk egész területén a munkások és a ve­zetők megismerjék a határoza­tot és ennek szellemében dol­gozzanak. A feladatok tervszerű és ha­tékony végrehajtása érdeké­ben a központi vezetőség fel­hívja a szakszervezeti szervek figyelmét, hogy az 1975. évi termelést segítő munkájukat az alábbi főbb feladatokra összpontosítsák: A munka hatékonyságának fokozása érdekében nyújtsa­nak segítséget a gazdasági ve­zetésnek az ágazati, tröszti, vállalati intézkedési tervek elkészítésében. Segítsék a gaz­dasági vezetést olyan bérpoli­tikai intézkedések kidolgozásá­ban, melyekben a korábbiak­nál jobban érvényesül az anya­gi érdekeltség a termelékeny­ség növelése, a minőség javí­tása, az önköltség csökkentése, a szolgáltatások színvonalának javítása és a tartalékok feltá­rása. Feladatul adja a munka­­program szakípánk szakszerve­zeti szerveinek a szorosabb együttműködést a gazdasági vezetéssel a munka-, üzem- és forgalomszervezési intézkedési tervek kialakításában; gondos­kodjanak arról, hogy a dolgo­zók ésszerű és indokolt javas­latal azokban helyet kapjanak. Segítsék a gazdasági veze­tést, a fuvaroztatókkal való jobb kapcsolat kialakításában, szorgalmazzák a szocialista szerződések megkötését, hogy ezzel is eredményesebb legyen a munkaerő és a szállítóeszkö­zök jobb kihasználása. Végez­zenek a dolgozók között szé­les körű agitációs és propagan­damunkát és értessék meg, hogy a hatékonyabb munka a népgazdasági érdekek mellett a vállalati kollektíva érdekeit is szolgálja. Mozgósítsák a dolgozókat az energiahordozókkal való taka­rékosságra. A szakszervezeti szervek a dolgozók bevonásá­val segítsék elő a folyékony üzemanyagok mellett az egyéb energiahordozók ésszerű, taka­rékos felhasználását is. Szor­galmazzák a gépjárművek megfelelő műszaki állapotát biztosító korszerű vizsgáló esz­közök alkalmazását. Gondos­kodjanak a takarékossági moz­galomban eredményesen tevé­kenykedők erkölcsi és anyagi elismeréséről. Segítsék a korszerű munka­erő-gazdálkodás feltételeinek kialakítását az utazóforgalmi dolgozók bérarányainak, vala­mint a foglalkoztatási idő ará­nyainak javításában, melynek előfeltétele a vezénylési rend­szer korszerűsítése, ellenőriz­zék a túlórák alakulását. A bér- és jövedelempolitika alakításában felhívja a szak­­szervezeti szervek figyelmét a teljesítményhez kötött korsze­rű bérrendszerek és bérformák alkalmazásának elterjesztésé­re, kialakításuk vállalati segí­tésére. Ennek egyik része a béralap és a részesedési alap céltudatos felhasználása. A beruházási és fejlesztési feladatok meghatározásában is sokat segíthetnek a szakszerve­zeti szervek. Továbbra is biz­tosítani kell a népgazdasági­­lag kiemelt beruházások meg­valósítását. Az 1975-ös évben sem kerülhetnek hátrányba a szociális és egészségügyi beru­házások. A munkaidő-csökkentés vég­rehajtása érdekében a szak­­szervezeti szervek jelentős se­gítséget adtak eddig is a vál­lalatok gazdasági vezetésének, és jelentős szerepük van ab­ban, hogy január elsejével újabb 35 ezer dolgozónál be­vezették a munkaidő-csökken­tést. Feladatunk ellenőrizni, hogy a jóváhagyott intézkedési terveknek megfelelően történ­jen a munkaidő-csökkentés. Gondoskod­nak továbbá arról, hogy az­oknál a vállalóknál, ahol később tervezik a munka­idő-csökkentést, ott a felkészü­lési tervben helyet kapjanak a dolgozók észrevételei, javasla­tai. Az elfogadott munkaprog­ram kitér arra, hogy a fel­gyorsult műszaki, technikai fejlődés magával hozza a mun­kások magasabb szakmai és politikai képzésének igényét. Szakmánk egész területén megfelelően fejlődtek a képzés feltételei. Megkezdődött és folytatódik a gépjárművezető és -karbantartó szakmai kép­zés. Mind nagyobb számú a részvétel a meglevő ismeretek korszerűsítését, bővítését jelen­tő munkástovábbképzésben. Az eddigi eredmények mellett szükséges, hogy a szakszerve­zeti szervek gondot fordítsanak a szakmunkástanulók eszmei, kulturális és testi nevelésére — javasolja többek között a munkaprogram. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, az 1975. évi terv teljesítése nem nélkü­lözheti a m­unkaversenyben részt vevők aktív közreműkö­dését és áldozatvállalását. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a párt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére kibon­takozott munkaverseny a nép­­gazdasági célokkal összhang­ban fejlődjön. A verseny fej­lesztésével kapcsolatos tevé­kenység főbb feladatai a követ­kezők: Összhangban a társadalmi érdekkel, kívánatos fokozni a vállalások hatékonyságát, a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését, a ta­karékosságot. Ösztönözni kell az újítóm­oz­­galom fejlődését, segíteni, hogy megfelelő legyen az újítók jog­védelme. Az emberi munkaerő és a szállítási kapacitások hatéko­nyabb kihasználását segíti, ha a MÁV—Volán komplex­ brigá­dok versenyvállalásainak kö­zéppontjába a ki- és berakodás gyorsítását, a vagonállás-idők csökkentését állítják. E cél ér­dekében szorgalmazzák a ra­kodás gépesítését, fokozzák a szombat—vasárnapi rakodás műszakszámát. A munkaverseny továbbfej­lesztése érdekében a további­akban a javítóiparban a kultu­rált ügyfélkiszolgálásra, a sze­mélyszállítás területén a minő­ségi színvonal emelésére, a MÁV-Volán, valamint a szál­lító vállalatok és a külkeres­kedelmi vállalatok közötti együttműködés fokozására hív­ja fel a figyelmet. Mindezen célok elérését eredményesen segítheti a Dolgozz hibátlanul munkarendszer elterjesztése; ezt a politikai munka eszkö­zeivel is elősegíthetik a szak­­szervezeti szervek. Végezetül az üzemi demokrácia érvénye­sülésére irányítja a figyelmet a munkaprogram azzal a meg­fogalmazással, hogy tartalmá­ban, módszereiben és formái­ban szélesítsék az üzemi de­mokráciát annak érdekében, hogy a dolgozók észrevételei, jó javaslatai érvényesüljenek. A gazdaságpolitikai felada­tokra való mozgósítás a XI. kongresszusra való felkészülés szerves része. Végrehajtása a körülményekhez jobban igazo­dó, odaadó, fegyelmezett mun­kát, határozott vezetést igé­nyel. A szakszervezeti szervek feladata, hogy támogassák, ösz­tönözzék a gazdasági vezetőket e célok végrehajtásában, poli­tikai eszközökkel pedig segít­sék elő, hogy e célok megva­lósítása a dolgozók személyes ügyévé váljon. 1975. január Döntés személyi kérdésekben A központi vezetőségi ülés második napján Tóth István főtitkár vitaindítója alapján került sor a központi vezető­ség és az elnökség 1975. első félévi munkatervének elfoga­dására. Bevezetőben az elnök­ség nevében köszönetet feje­zett ki a szakszervezeti vá­lasztott tisztségviselőknek, a testületek tagjainak, az akti­vistáknak a múlt évben, külö­nösen pedig 1974. második fe­lében végzett céltudatos és ál­dozatos munkájukért. Ez után a múlt esztendjére visszate­kintve két, nagy fontosságú, a­­ szakma egészét átfogó rendez­vényről, a további munka szempontjából meghatározó jelentőségű eseményről külön is megemlékezett. Elsőként a bizalmi tanácsko­zások tapasztalataira utalt, s hangsúlyozta: most az a fel­adat, hogy a bizalmiak által felvetett kérdéseket, a bírá­­lóan szóvá tett, észrevételeket mindenütt pontosan és alapo­san vizsgálják meg, és a meg­valósítható javaslatok alapján késedelem nélkül intézkedje­nek. A gazdasági vezetők és a mozgalmi szervek képviselői is tekintsék ezeket a felveté­seket, a különböző fórumokon elhangzott és megfogalmazott észrevételeket a munkások nagy figyelmet érdemlő véle­ményének. A másik, ugyancsak a szak­ma egészét a dolgozók összes­ségét érintő kérdés az üzem­­egészségügy fejlesztése. A no­vemberben megtartott orszá­gos üzemegészségügyi konfe­renciánk a szakma területén, kívül is élénk érdeklődésre és kellő visszhangra talált. Poli­tikai jelentőségű kérdés ez. örömmel tapasztalhatjuk, hogy az üzemegészségügy fej­lesztésében a kormányzati szervek — a SZOT szorgal­mazására — jelentős tovább­lépésre készülnek. Itt a vi­­­tában is hangot kapott, hogy az 1. sz. Volánnál máris elha­tározták: kialakítják az üzem­egészségügyi hálózatot a vál­lalat keretében, s szervezett ellátásban részesítik vala­­mennyi telep dolgozóit. Központi vezetőségünk örömmel üdvözli ezeket a he­lyi kezdeményezéseket és ja­vasolja, hogy másutt is ha­sonló módon fogjanak hozzá a munkások érdekében teendő gyakorlati intézkedések meg­valósításához. Ez adja meg ér­dekvédelmi munkánk tartal­mát a kongresszusi felkészü­lés időszakában. A továbbiakban személyi kérdésekről tárgyalt a köz­ponti vezetőség. Tóth István főtitkár előterjesztése alapján a választott testület Mónus Gábort, a központi vezetőség tagját kooptálta az elnökség­be, és megválasztotta a szak­­szervezet társadalmi alelnöké­­nek. A központi vezetőség jó­váhagyta Bakos Mihálynak, a Volán Tröszt szakszervezeti tanácsa titkárának e tisztségé­ből való felmentését érdemei elismerése mellett, elnökségi tagságának meghagyásával; érdemei elismerése mellett felmentette Dr. Szilágyi Sán­dort a közgazdasági és k mun­­kaügyi osztályvezetői tisztsé­géből. Mint ismeretes, dr. Szi­lágyi Sándort a Volán Tröszt szakszervezeti tanácsa meg­választotta titkárának. Érde­mei elismerése mellett és el­nökségi tagságának meghagyá­sával felmentette Biró Ottót a szervezési és káderosztályveze­tői tisztségéből és a központi vezetőség javaslatára a Volán Tröszt szakszervezeti tanácsa Biró Ottót megválasztotta szer­vező titkárnak és a szakszer­vezeti tanács titkárhelyettesé­nek. Simon Antalt kinevezte a közgazdasági és munkaügyi osztály, Rudits Józsefet pedig a szervezési­ és káderosztály vezetőjévé. A központi vezetőség Ku­­róczi Gyuláné titkár szóbeli kiegészítője után határozattá emelte az 1975. évi szakszer­vezeti választások programját és Kardos Bélának, a főköny­velőség vezetőjének előterjesz­tése alapján megtárgyalta, el­fogadta az 1975. évi költség­­vetést. A kétnapos tanácskozás Ma­­róti Károly elnök zárszavával ért véget. Mónus Gábor, a Mónus Gábor 1919-ben szü­letett, munkáscsaládból szár­mazik. A munkásmozgalom­ban 1937 óta vesz részt. 1939- KSZDSZ új alelnöké­ től 1946-ig a BSZKRT-ná­l dolgozott, és társadalmi mun­kában a helyi szakszervezeti csoport elnöki teendőit végez­te. 1946-ban megválasztották a Közlekedési Dolgozók Szak­­szervezete titkárának. Ezt a tisztségét három évig töltötte be. Akkor a SZOT apparátu­sában kapott megbízatást. Először a propagandaosztály helyettes vezetője lett, majd 1955-ben a Munka felelős szerkesztőjévé nevezték ki. 1968-tól mostanáig a SZOT nemzetközi kapcsolatok osztá­lyának vezetője volt. 1975 ja­nuárjában korengedménnyel nyugdíjazták. Szakszervezetünk társadal­mi alelnökeként hasznosítja ezután a munkásmozgalom­ban, ezen belül a szakszerve­zeti mozgalomban közel négy évtized alatt szerzett tapaszta­latait. Tatabányai versenycélok Fokozott takarékosság és jobb minőség Takács Tihamérnak, a Volán 18. sz. Vállalat igazgatójának szóbeli kiegészítőjével kezdődött a szocialista brigádvezetők tanácskozása a Komárom megyei vállalatnál. A tanácskozás részvevői ugyanis írásos anyagot kaptak, amely a brigádmoz­galom hármas követelményének tükrében elemzte az 1974-ben végzett munkát és vázolta fel a következő évi feladatokat. Száztizenkét brigád nyerte el eddig a szocialista címet, kö­zülük több kollektíva a bronz, az ezüst és az arany fokozat birtokosa. A brigádtagok száma 1264, ami a vállalati létszám 40 százalékát jelenti. Jól vizsgázott a brigádmozgalom az el­múlt év őszén is, a rendkívüli körülmények között, amikor gyors és hatékony segítségre volt szüksége a mezőgazdaságnak. A 18-as Volán a tröszt 23 vállalata között a harmadik helyet szerezte meg. Az új esztendő nagy feladata a fokozott takaré­kosság az üzemanyaggal, a javítószázalék csökkentése. A bevezető után brigádvezetők, gazdasági vezetők és tömeg­­szervezeti tisztségviselők — összesen húszan — mondták el vé­leményüket. A Ságvári Endre és a Március 15. aranykoszorús brigádok a Dolgozz hibátlanul munkarendszerhez való csatla­kozásukat jelentették be. Ismertették, mit tesznek a hibátlan munkavégzés érdekében. A bejelentést kedvezően fogadták a részvevők és a további hozzászólók egyetértettek a jó javasla­tokkal. Szó volt még a szakmai és általános továbbképzés szük­ségességéről is, és az ennek érdekében telt vállalások hasznos­ságáról. Somogyi László

Next