Közlekedés, 1976 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA___________ LXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1976. JANUÁR A vállalati tervek készítéséről Munkabizottságok ülése A VÁLLALATOKNAK 197(5. június 30-ig el kell készíteni középtávú tervüket, melyben az 1976—1980-as időszakra meghatározzák a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek vállalati végrehajtását. Ahhoz, hogy a vállalati célkitű­zések megalapozottak legyenek és biztosítsák a belső tartalékok maximális feltárását, a fel­adatok tervszerű és hatékony végrehajtását, az élet- és munkaikörülmények további javí­tását, szükséges, hogy a szakszervezeti szer­vek az eddiginél hatékonyabban közremű­ködjenek a tervek készítésében, s a gazdasági vezetés pedig fokozottabban igényelje a szak­­szervezet segítő tevékenységét. A hatékonyabb szakszervezeti részvétel ér­dekében fontos, hogy a tervkészítés megkez­dése előtt a szakszervezeti bizottság és a gaz­dasági vezetés közös programban rögzítse az együttműködés formáit és módszereit. Fordítsanak különös gondot annak megha­tározására és szabályozására, hogy kik ellen­őrzik a dolgozók által felvetett és megvaló­sítható javaslatok sorsát, hogy azok bekerül­jenek a tervekbe. Szükséges, hogy a gazdasági vezetés adjon tájékoztatást a hasznosított ja­vaslatokról, és azokról, amelyek valamilyen oknál fogva nem vehetők figyelembe. Határozzák meg azokat a tervfejezeteket, melyeket megosztva, illetve átfogóan célsze­rű megvitatni, akár a szakemberekkel, a szak­­szervezeti bizottsággal, akár az adott munka­körben vagy egységnél foglalkoztatott dolgo­zókkal. Ilyen lehet pl. az utazóforgalmi dol­gozók m unkaidő-csökken lesével kapcsolatos feladat, amely összefügg a teljesitmennyel es a bérezéssel is. Vagy pl. egy-egy üzem rekon­strukciója, amely többletfeladat elé állítja az érintett kollektívát. A kollektív szerződés-tervezet előkészítésé­vel megbízott szakemberek és tisztségviselők munkáját nagymértékben megkönnyítik, ha ők is részt vesznek a tervkészitesben is, hiszen a kollektív szerződés alapja a vállalati terv. A szakszervezetek közreműködése a tervké­szítésben akkor eredményes, ha megfelelő in­formációval rendelkeznek a vállalat egészét, az egyes állománycsoportokat, munkaköröket, rétegeket vagy egyes munkahelyeken dolgo­zókat érintő kérdésekben. Az elmúlt év — a felszabadulási jubileum meg a párt- és szak­­szervezeti kongresszusok esztendeje — rend­kívül gazdag volt tájékozódás és tájékoztatás, a tervek teljesítésének értékelése szempontjá­ból. A dolgozók aktivitása sok javaslat és kri­tikai észrevétel formájában is kifejezésre ju­tott. Mindezek most jó alapot adnak a szak­­szervezeti állásfoglalások kialakításához. Az elmondottakon kívül célszerű, hogy a szak­­szervezet részletesebb tájékozottságot szerez­zen olyan tervcélkitűzésekkel kapcsolatban, melyek akár közvetlenül, akár közvetve össze­függnek a dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeinek alakulásával, a vállalati bér- és mun­kaerő-gazdálkodással, s nem utolsósorban a szociálpolitikával. A gazdasági vezetés feladata, amint azt az idevágó jogszabály előírja, hogy „ ... tájékoz­tassa minden tervezési lépcsőben az azonos szintű szakszervezeti szerveket a tervfelada­tok előkészítéséről, a tervezési munka helyze­téről és azokról a tervelgondolásokról, ame­lyekhez véleményt igényeinek a szakszerve­zeti szervektől. A gazdasági vezetés vegye fi­gyelembe, hogy a szakszervezeti szerveket — szakszervezeti tanácsot, szakszervezeti bizott­ságot, műhely (osztály) bizottságot, szakszer­vezeti taggyűlést — jogok illetik meg a terv­­készítésben, a tervjavaslatok véleményezésé­ben. Biztosítsa a tervkészítésre vonatkozóan is a pártellenőrzés minden szükséges feltéte­lét. A vállalati igazgatók és tervező apparátu­sok biztosítsák a vállalati párt- és szakszer­vezeti szervek számára a tervezésben való érdemi közreműködés lehetőségét”. Ez az uta­sítás amellett, hogy biztosítja a szakszervezet érdemi közreműködését, egyben el is várja az aktív segítő tevékenységet. Miben segíthet a szakszervezet? E kérdésre ismételten a rendelkezés az irányadó, amely így szól: „A vállalati tervekről összefoglalóan is ki kell kérni a szakszervezeti szervek véle­ményét. A munkaerő és munkabér, valamint az egészségügyi, szociális-kulturális ellátás tervezésében az egyetértés, a szociális segélye­zés, kulturális és sport fenntartási kiadások előirányzatainál a döntés joga illeti meg a szakszervezetet.” A munkaerő és munkabér tervfejezetekkel kapcsolatban fontos szakszervezeti feladat, hogy segítsék érvényre juttatni a párt-, kor­mány- és szakszervezeti határozatot, hogy minden területen érvényesüljön az élőmunká­val történő maximális és ésszerű takarékos­ság. Segítsék a gazdasági vezetést annak vizs­gálatában és megvalósításában, hogy hol, mely területeken lehet képzéssel és továbbképzés­sel, munka- és üzemszervezéssel, gépesítéssel, a párhuzamos, felesleges munkák megszün­tetésével, a munkafolyamatok egyszerűsítésé­vel megoldani ezt a gondot. A munkaerő idő­leges vagy végleges átcsoportosítása, a mun­kafegyelem javítása, a veszteségidök minimá­lisra csökkentése, s nem utolsósorban a mun­kahelyi légkör javítása ugyancsak elősegíti a legkedvezőbb létszámterv kialakítását. Ismert, hogy a munkaerőterv kialakításának fontos tényezője a helyes vállalati bérpolitika. Éppen ezért, szem előtt tartva a párt élet­színvonal-politikai célkitűzéseit, a munkaerő­­gazdálkodással kapcsolatos határozatokat, olyan ösztönzőket kell kialakítani, hogy a ha­tékonyság mellett ösztönözzenek a takarékos­­sabb munkaerő-gazdálkodásra is.Ennek lehe­tőségeit már a tervekben biztosítani kell. A szakszervezeti bizottságok a munkabérek ter­vezése során vizsgálják meg, mely területen van lemaradás, hol indokolt az esetleges fe­szültségek bérfejlesztéssel történő feloldása, hol szükséges a nagyobb hatékonyságot biz­tosító munkát premizálással is elősegíteni. Az egészségügyi, szociális, kulturális ellátás tervezésénél nagy gondot kell fordítaná a munkakörülmények javítására, a dolgozók egészségügyi, szociális és kulturális igényei­nek fokozottabb kielégítésére. Ennek érdeké­ben szenteljenek különösen nagy figyelmet a jóléti célú intézmények — óvoda, bölcsőde, üdülők, sport- és művelődési intézmények — fejlesztési és fenntartási költségelőirányzatai­nak kialakítására. Vegyék figyelembe, hogy 1977. december 31-ig az utazóforgalmi dolgo­zóknál is el kell érni a havi 191 (évi 2300) órás munkaidőt, A szabad idő célszerű és kul­túrált felhasználásáról a vállalatnak a szak­­szervezettel közösen kel] gondoskodnia. A tervnek, illetve a tervfejezetnek fontos része a szociális segélyezésre, különösen a kiskeresetű nagycsaládosok támogatására ter­vezett keret, a továbbtanulásra, továbbkép­zésre. az üzemi étkeztetésre, munkásszállá­sok és pihenőhelyek, valamint az üdültetésre tervezett összegek meghatározása. Kiemelt feladatként kezeljék a dolgozók vállalati la­kásépítésének támogatását. Célszerű, ha a szo­ciális. kulturális és sportfeladatokat, a jóléti célokait szolgáló keretek és erre fordítható szakszervezeti pénzforrások felhasználásának konkrét céljaira együttesen és összehangol­tan tesznek javaslatot. A szakszervezeti közreműködéssel elkészí­tett tervjavaslat széles körű megvitatását kell biztosítani. Lehetőleg kisebb egységekkel tár­gyalják meg a tervjavaslatot. A vállalati és üzemegységi feladatok rövid áttekintése után az adott kisebb egység, kollektíva tennivalóit, a végrehajtás módját is szükséges ismertetni. Ismertessék azt is, hogy milyen fejlesztési lehetőséggel számolhat a kollektíva, továbbá a feladat végrehajtásához milyen összegű, il­letve mértékű bérfejlesztést biztosítanak. A dolgozókkal történt tárgyalás után az általuk tett megvalósítható javaslatokat be kell építeni a szakszervezeti tanácsülés elé kerülő, írásos tervjavaslatba. Kerülni kell a számok halmazát, helyette a főbb mutatók mellett azt kell indokolni, hogy mit miért kell tenni és miben kérik a szakszervezeti tanács és a tisztségviselőkön keresztül a dolgozók segítségét. Annak érdekében, hogy a szakszervezeti tanács érdemben tárgyalhassa a tervjavasla­tot, a tárgyalás előtt legalább 8—10 nappal a tanácstagok rendelkezésére kell bocsátani az előterjesztést. A fejlesztési célkitűzések és beruházások meghatározásánál a testület kü­lönös gondot fordítson a helyes sorrendiség megállapítására. A vállalati tervet a tanács véleményezi, de a korábban említett kérdé­sekben egyetértési, illetve döntési joga van. A mellőzött, de a testület szerint jogosnak /élt kiiogásokat a vállalati szakszervezeti szervek közöljék szakszervezetünk központi apparátusával, a tröszti vállalatok a tröszti anáccsal is. A KÖZÉPTÁVÚ TÉRVEKKEL EGYÜTT :élszerű, sőt szükséges, elkészíteni a közép­­;ávú átfogó takarékossági intézkedési tervet is a munkaverseny-célkitűzéseket. Azokat a "óbb feladatokat kell itt számba venni és meghatározni, amelyeknek tervszerű és haté­­conyabb végrehajtása népgazdasági, vállalati is dolgozói érdekből a legfontosabbnak te­kinthető. A tervek és célkitűzések akkor töl­ik be szerepüket, ha nagy gondot fordítanak íz előkészítő munkára s ebben biztosítják a iolgozó kollektívák széles körű részvételét. Ez i feltétele annak, hogy a dolgozók magukénak irezzék a tervet, s annak végrehajtásáért tu­­iásuk legjavát adva munkálkodjanak. Varga István A központi vezetőség szerve­zési, káder-, valamint kulturá­lis, agitációs és propaganda­bizottsága január 5-én együt­tes ülést tartott. Napirenden szerepelt szak­­szervezetünk XXIX. kongresz­­szusa munkája tanulságainak értékelése és a kongresszus ha­tározatából adódó feladatok megbeszélése. A két munkabizottság java­solta szakszervezetünk titkár­ságának, hogy a kongresszuson elhangzott és írásban beadott felszólalásokra minden kong­resszusi küldött írásban kap­jon választ. A munkabizottságok ezután megbeszélést tartottak az 1976. évi feladatokról. Politikai továbbképzés A Volán-vállalatok vszt-tit­­kárai és a tröszt szakszerve­zeti tanácsának munkatársai január 12-től egyhetes politi­kai továbbképzésen vettek részt Balatonvilágoson. A po­litikai továbbképző tanfolyam nyitóelőadását Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizott­sága agitációs és propaganda­­osztályának vezetője tartotta belpolitikai életünk időszerű kérdéseiről. A résztvevők az egy hét alatt elhangzott előadások és a konzultációk anyagát jól hasznosíthatják a szakszerve­zeti munkában. Timkó Miklós autóbuszveze­tő. a Volán 3. sz. Vállalat sá­toraljaújhelyi üzemegységében dolgozik. Munkakönyvi be­jegyzése 1955-ben kelt. — Egy munkahelyem van. amióta dol­gozom — kezdi beszélgetésün­ket. Eljegyezte magát a szak­mával. Különben Nagyroz­­vágyra való. ott lakik a, csa­ládjával. Élete nagy részét a közlekedésben töltötte. Tudja, milyen felelősség egy autó­buszt vezetni! Hány és hány embernek az élete van a kezé­ben. amíg a volánt fogja. El­végzi a munkáját, ahogy tudá­sából telik. Mióta vezet, még nem volt balesete. 1956 óta tagja a szakszerve­zetnek. s 1959 óta párttag. — Voltam már pártbizalmi, pro­pagandista. részt vettem poli­tikai oktatásban és 1970 óta szocialista brigádvezető va­gyok — folytatja. — A mi bri­gádunk a legrégebbi dolgozók­ból tevődik össze. Tizenöt-húsz éves törzsgárdatag mind a ki­lenc munkatársunk. Nem di­­csekvéskéDDen mondom: va­­amennviünk megkapta az 500 —750 ezer kilométeres baleset­­nentes vezetésért járó jel­­/énvt. Egv munkatársunk. Ga­lambos József, a vállalat régi Iolgozó ja. egymillió kilómé­ért vezetett balesetmentesen. 3üszkék va ívunk valameny­­ívien elisme-ésére. Fokozato­san haladt brigádunk az ered­­nénves úton. Ezüst jelvénye­­iek, zászlós kitüntetettek /oltunk, úgy érezzük, az idén s értékelik munkánkat. 1974- )en közel 54 ezer forint érté­lű üzemanyagot takarítottunk neg. és jelentős társadalmi nunkát végeztünk. S amit a eenasvobb eredménynek tar­ok: késés, nélküli pontosan rözlekedett a brigád minden asia. Pedig van nullára fut­atott buszunk is. Ügy tartjuk Alkotó ifjúság Kiállítással zárult a pályázat A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére meg­hirdetett ágazati Alkotó ifjú­ság pályázat, a benyújtott leg­jobb pályamüvekből megren­dezett kiállítással 1975. decem­berében lezárult. A közlekedés és hírközlés területére szóló pályázaton kö­zel ötezer fiatal vett részt, 730 pályamunkával. A pályamun­kák vállalati, majd alágazati szintű értékelését követően 88 mű került az ágazati kiállítás­ra, illetve a asüri elé. A leg­jobb pályaművekből a Buda­pesti Műszaki Egyetem köz­ponti épületének aulájában kiállítást rendeztek. A kiállítást 1975. december 15-én dr. Ábrahám Kálmán, a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium államtitkára nyi­totta meg. Megnyitó beszédé­ben kiemelte a fiatalokban rej­lő alkotókedvet és készséget, hangsúlyozva, hogy munká­jukkal tevékenyen részt vet­tek a IV. ötéves terv feladatai­nak megvalósításában. Az elismerő és bátorító sza­vak után az államtitkár átad­ta a pályadíjakat. A közlekedés- és postaügyi miniszter I. díját kapta a Ko­csivilágítási próbapad című pályamunka. Szerzői: Pálinger Antal, Gergye Lajos, Csókás Béla, Tóth Ildikó, a MÁV Du­nakeszi Járműjavító üzemének dolgozói. A II. díjat a Tartásidő mérő­eszköz című pályamunka kap­ta. Szerzői: Belényesi Miklós és Kovács Endre, a Posta Hely­közi Távbeszélő Igazgatóság dolgozói. A III. díjat kapta a Megha­tározott fuvarozási feladatba rendelkező gépkocsik általános helyettesítési módszere című pályamunka. Szerzői: Birinyi István és Gulyás Jenő, a Vo­­lár 1. sz. Vállalat dolgozói. A KPM ifjúsági bizottságá­nak különdíjában hét pálya­munka részesült, amelyek kö­zül hármat a szakmáink terü­letén dolgozó fiatalok készítet­tek. A KSZDSZ elnöksége által alapított különdijat a Gépko­csik elektromos berendezése című pályamunka kapta. Ké­szítették: Melles László, Mo­nok László, Simon László, Tóth László és Végh Ferenc, a zala­egerszegi Volán 16. sz. Válla­lat II. éves autószerelő szak­munkástanulói. A pályamunka a gépkocsiban található összes elektromos berendezéseket és vezetékeket foglalja össze. A modell működését 12 voltos akkumulátor biztosítja. Mint működő modell, oktatás céljá­ra is igen hasznos szemléltető eszköz. A Volán Tröszt különdíjait kapták Újítási javaslat kilo­méteróra berendezés készítésé­re című pályamunkával Pallag László és Molnár György, a békéscsabai Volán 8. sz. Vál­lalat dolgozói, továbbá: A MÁZ—503/A tehergépkocsi át­alakítása három oldalra bil­lentő és vontató kivitelre té­májú pályamunkával Sebe An­dor, a veszprémi Volán 15. sz. Vállalat dolgozója. Az Autófenntartó Ipari Tröszt kiilöndiját a 12 voltos gyújtó transzformátor vizsgáló készülék című pályamunka kapta, amelyet Mondevits György, az AFIT győri XV. sz. Autójavító Vállalat dolgozója készített. A MAHART vezérigazgató­ság különdijat Csaptai László és Berger Rezső, a MAHART Balatoni Üzemigazgatóság dol­gozói kapták a Balatonboglári kikötő építési makett készíté­séért. A KISZ Központi Bizottság emlékplakettjét 22 fiatal alko­tókollektíva kapta meg. M. 3. Több ezren tanulnak a BKV-nál Ötféle továbbképző tanfo­lyamot szerveztek munkások­nak a Budapesti Közlekedési Vállalatnál. Segéd- és beta­nított munkásoknak szakmát adó tanfolyamot szerveztek, s van olyan tanfolyam is. amelyen a szakmunkások egy második szakmához szüksé­ges tudást szerzik meg. Ösz­­szesen húsz szakma oktatása folyik. A legnépszerűbb a gépjárművezető és -karban­tartó tanfolyam. Megszervezték a szakmun­kások ismeretfelújító tanfo­lyamait is. A fizikai munkát végző csoportvezetők és bri­gádvezetők elsősorban vezeté­si módszereket és politikai is­mereteket tanulnak. Az ötödik tanfolyami forma a betöltött munkakörökhöz szükséges to­vábbképzés, például a tar­goncavezetői, darukezelői tan­folyamok. i Elismerik a munkájukat üzemben, hogy jó legyen és normán belül fogyasszon üzemanyagot. Ellenőrizzük egymás kocsiját — ez kölcsö­nösen segítséget jelent. A Gagarin brigádban van tűzvédelmi, biztonsági felelős. Titkó Mihály. Az is a felada­ta, hogy mindenkitől megkér­dezze. nem hibás-e a tűzoltó­­készülék? Nagy hozzáértéssel dolgoz­nak a brigád tagjai. Többen vállalkoztak arra, hogy főda­rabcsere nélkül a lehető legna­gyobb teljesítményt érik el járművükkel. Törekvésüknek máris van eredménye. — Beszéltünk munkájukról, eredményeikről. gondjaikról, A KSZDSZ XXIX. kongresz­­szusának anyagaival hogyan ismerkednek? — Ami engem illet, én még sokáig fogom tanulmányozni. Az ember mindig fedez fel benne valami újat. — és ez jó. Csak a mi vállalatunkról szól­hatok, de azt elmondom. A be­teglátogatást jobban meg kel­lene szervezni. Gyakori az egy-két napos betegség, tu­dom ez másutt is gond. Ne­künk öntevékenyen kell segí­tenünk a jobb munka érdeké­ben. — Mit várok és várunk munkatársaimmal az 1976-os esztendőtől? Bízom abban, hogy munkánkat kellően érté­kelni fogják. Elmondhatom, hogy üzemanyagból 1975-ben hat hónap alatt több mint 9700 litert takarítottunk meg. Az egész évi mennyiség elszámo­lása még most van folya­matban. Ügy érzem, jól gaz­dálkodtunk. Természetesen le­het még tovább is fokozni ezeket az eredményeket. Erre törekszünk az új esztendőben, az ötödik ötéves terv induló évében. — Tavaly egyik munkatár­sunk, Csallóközi Sándor gép­kocsivezető a Munka Érdem­rend arany fokozatát kapta, két évtizedes jó munkájáért. Mi a vállalatnál a kiváló bri­gád címet szeretnénk magun­kénak tudni, ez közös nagy óhajunk. Rendezi gondolatait és az elmondottakhoz végül még hozzáfűzi: — Becsülettel dolgozunk. Hideg téli éjszakákon járat­juk a motort, hogy idejében, pontosan vihessük a munkáso­kat munkahelyeikre. A mi életünket, a mi munkánkat nem lehet összehasonlítani a fiatalokéval. Ök már csak a fejlődést látják, hogy mun­kájuknak egyre több lesz az öröme. Mi személyes tapaszta­lataink alapján érezzük a fej­lődést. a korszerűbb utakat, a jobb buszokat, a kulturáltabb közlekedést. Nekünk is min­dig többre, szebbre kell töre­kednünk. Ez a fejlődés alap­ja. Bízom a jövőben, a mun­kánk értelmében. Ezt a biza­kodást kívánom az új eszten­dőben minden kollégámnak. Szentesi Magda

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék