Közlekedés, 1976 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

2 Január 1-től: A Volán-dolgozók utazási kedvezménye Szakszervezetünk központi vezetősége és elnöksége kezde­ményezésére és támogatásával több mint 90 ezer volános dol­gozó és több ezer családtag utazási kedvezménye megol­dódott január 1-től. A Volán­vállalatok dolgozóit és család­tagjaikat érintő kedvező in­tézkedés része a szakszerveze­tünk XXIX. kongresszusán is megfogalmazott és határozattá emelt szociálpolitikai célkitű­zéseknek és az első ilyen nagy horderejű intézkedés az ötö­dik ötéves tervben, mely szak­mánk mintegy felét érinti ked­vezően. A januárban életbe lépett intézkedés szerint a Volán­vállalatok dolgozói saját me­gyéjük határain belül minden autóbuszjáraton ingyen utaz­hatnak. A megye határát átlé­pő járatokon utazó volános dolgozók a megyehatártól jegyváltásra kötelezettek. Ki­vételt képeznek a 21-es, Buda­pesten levő Volán-vállalat vi­déki főnökségeinek dolgozói, akiknek szabadjegyük a saját főnökségük megyéjének terü­letére érvényes. A dolgozók in­gyenes utazásának feltételeit szabályozó rendelkezés szerint az összes többi budapesti Vo­lán-vállalatok dolgozói a Pest megyében közlekedő járato­kon utazhatnak térítés nélkül. A dolgozók családtagjait megillető kedvezmény szintén több ezer embert érint kedve­zően. Ugyancsak január 1-től érvényes a családtagoknak szóló kedvezmény, miszerint a négy kiemelt nagyvárosban — Pécsett, Győrött, Szegeden és Debrecenben — ahol a megyei Volán-vállalatok látják el a megyeszékhely helyi személy­­szállítását, e járatokon ingyen utazhatnak. A kedvezmény az említett négy megyében bizo­nyára sok családnál azt jelenti, hogy ezentúl a megyeszékhely­re iskolába járó gyerekeknek, az ott ügyeiket intéző család­tagoknak nem lesz ezentúl uta­zási kiadása. Bizonyára idővel készül majd statisztika arról, hogy a közel évtizedes utazási ked­vezmény megadására vonatko­zó igény megoldása mennyi­vel növelte a volános dolgo­zók és családok életszínvona­lát. Kit jobban, kit kevésbé érint, de ettől függetlenül je­lentős előrelépésként értékeli minden volános dolgozó az utazási kedvezmény megadá­sát és benne újabb tanúje­lét látja szakmánk elismeré­sének. Viszonzásul a kedvezménye­zettek, a Volán-vállalatok dol­gozói vállalták: úgy végzik munkájukat, hogy emiatt egyetlen fillérrel sem csökken a bevétel Milliókat takarítottak meg a nógrádiak A salgótarjáni Volán 2. sz. Vállalatnál a tavalyi év elején nagy gonddal felmérték, me­lyek a takarékos gazdálkodás lehetőségei. Mivel a vállalat tetemes összeget fordít a járművek javítására, fenntar­tására, úgy vélték, elsősorban ezen a területen kell ered­ményesebb módszereket be­vezetni. Megállapították, hogy ésszerűbb anyagfelhasználás­sal, nagyobb lelkiismeretesség­gel elbírálva, hogy mit lehet még javítani, s mikor szüksé­ges új alkatrészt felhasználni, milliók takaríthatók meg. A terveket a dolgozókkal meg­beszélték, s jól sikerült a moz­gósítás. Az éves adatok még nem ismeretesek, de annyi bi­zonyos, hogy kétmillió forint­nál nagyobb összeggel csök­kentek az anyag-, az alkat­rész- és a fődarabköltségek., A Nógrád megyei Volán­vállalat gazdálkodásában a gumiköltségeknek is nagy a szerepe. Ezeknek a kiadások­nak az összege egy-egy évben meghaladta a 17 millió forin­tot is. 1975 elején, a lehetősé­geket mérlegelve, olyan tervet állítottak össze, amelynek végrehajtása jelentős megta­karítással jár. Már az év vége előtt több mint egymilliót ír­hattak a gumigazdálkodás ta­karékossági számlájára, ami az érdekeltek jó munkáját di­cséri. KÖZLEKEDÉS Küldöttségünk látogatása az MDK-ban­ Tóth István főtitkár veze­tésével az NDK Szállítási és Híradásügyi Szakszervezeté­nek meghívása alapján szak­­szervezetünk képviseletében háromtagú küldöttség járt a Német Demokratikus Köztár­saságban. A delegáció tagja volt Kovács András, a köz­ponti vezetőség tagja, a szek­szárdi Volán 11. sz. Vállalat vszb-titkára és Gunics László, a központi vezetőség szociál­politikai és munkavédelmi osztályának politikai munka­társa. A delegáció résztvevői meg­beszélést tartottak az NDK Szállítási és Híradásügyi Szak­­szervezet központi bizottságá­nak vezetőivel, élükön Kari­­filánder elnök­kel, továbbá a szakszervezet Berlin és Mag­deburg megyei titkárával, az NDK belvízi hajózási vállala­tok párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetőivel, valamint több közlekedési és szállítási vállalat képviselőivel. A küldöttség tanulmányozta a belhajózási szakmunkáskép­zést, a dolgozók továbbképzé­sét, a dolgozók élet- és mun­kakörülményeit, a vállalati szakszervezeti szervek tevé­kenységét és munkamódsze­reit, továbbá a magdeburgi közlekedési vállalat, valamint a magdeburgi erőgép- és ja­vító kombinát szakszervezeti munkáját. A megbeszélések során Tóth István főtitkár tájékoztatást adott a sza­kszervezetünk XXVIII. kongresszusa óta el­ért eredményekről, valamint a XXIX. kongresszus határo­zatairól, a megoldásra váró feladatokról. Az NDK Szállí­tási és Híradásügyi Szakszer­vezetének képviselői nagy ér­deklődést tanúsítottak a szak­­szervezetünk XXVIII. kong­resszusa határozataiban meg­jelölt feladatok végrehajtása iránt, így többek között érdek­lődtek a túlmunkaidő csök­kentéséről, a gépjárművezetők szakmásításáról, a korkedvez­ményes nyugdíjrendelkezé­sekről, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alaku­lásáról, valamint a népesedés­­politikai intézkedésekről. A KSZDSZ küldöttsége és az NDK Szállítási és Híradás­ügyi Szakszervezetének kép­viselői értékelték a két test­vérszakszervezet együttműkö­désének eredményeit, a nem­zetközi kapcsolatok fejlődé­sét. Karl Iff­lander, az NDK Szállítási és Híradásügyi Szakszervezet elnöke tájékoz­tatta a delegáció résztvevőit arról a nemzetközi konferen­ciáról, melyet 1975. novembe­rében tartottak a hajósklubok igazgatói számára. A konferenciát nemzetközi szakmai szövetségünk kezde­ményezése alapján hívták ösz­­sze. Fő témaként a tengeré­szek élet- és munkakörülmé­nyeiről, kulturális problémák­ról tanácskoztak. A konferen­cia a szoliidaritás jegyében tiltakozó táviratot fogadott el, melyben elítélte a chilei junta kegyetlenségeit, a fasizmus gaztetteit. • A belvízi hajózási vállalat vezetői, részletes tájékoztatást adtak a gazdasági eredmé­nyekről, a szakszervezeti mun­káról és az előttük álló fela­datokról. Elismerően szóltak a MAHART-tal való jó kap­csolatukról, az eredményes együttműködésről. Ennek so­rán külön kiemelték a két vál­lalat csereüdültetésének ta­pasztalatait. Várakozással szóltak a Rajnna-Majna-Duna csatorna várható megnyitásá­ról, amelynek révén még szo­rosabbá válhat a két vállal­at együttműködése. A magdinburgi hajózási­ is­kola tantestülete a szakmun­kásképzés rendszerét, a dolgo­zók továbbképzését ismertette küldöttségünkkel. Ennek so­rán többek között elmondták, hogy az iskola évente kétszáz fiatal szakmunkást ad a bel­­­­vízi hajózási vállalatnak. A hallgatók a 10 osztályos iskola befejezése után kerülnek a hajózási iskolába és két éven át tanulmányozzák a hajózási ismereteket. Az elméleti okta­tás során a szakmai tárgyak mellett filozófiát, politikai gaz­daságtant, tudományos szocia­lizmust, munkajogi és család­jogi ismereteket, valamint adatfeldolgozási és üzemi sza­bályozási technikát tanulnak. A belvízi hajózási szakmun­kásképzésben lányok is részt vesznek, akik kereskedői-gaz­­dasági oktatásban részesülnek, és tanulmányaik befejezése után a kikötőkben dolgoznak. Az NDK Szállítási és Híra­dásügyi Szakszervezetének ve­zetőivel folytatott tárgyalások során küldöttségünk megvi­tatta a dolgozók csereüdülte­tésének tapasztalatait és a to­vábbfejlesztés lehetőségeit. A Német Demokratikus Köz­társaságban járt delegáció gaz­dag tapasztalatokkal tért haza. Felvételeink a Német De­mokratikus Köztársaságban tett látogatás egyes mozzana­tait örökítik meg. FELSŐ KÉP: A belvízi hajózási vállalat magdeburgi üzemegységében ALSÓ KÉP: A KSZDSZ küldöttsége Ber­linben, a fasizmus áldozatai­nak emléképülete előtt, ahol állandóan díszőrséget adnak a fegyveres testületek tagjai Új utasépület Az NDK fővárosának légi­forgalma állandóan növekszik. Évente egymilliónál is több utas fordul meg a Berlin- Schönefeld repülőtéren. A két évtizeddel ezelőtt rohammun­kával létesített repülőtéri épü­letek ma már nem felelnek meg ezeknek a növekvő igé­nyeknek. Ezért nemrégiben nagyarányú bővítéshez, fej­lesztéshez és korszerűsítéshez fogtak hozzá. A háromszintes, csaknem csupa üveg utasépület évente kétmillió légi utas indítására, illetve fogadására lesz alkal­mas. A földszinten az érkezők, az első emeleten pedig az in­nen induló utasok számára alakítják ki az útlevél- és vámvizsgálat céljait szolgáló folyosórendszert. A csomago­kat is itt lehet majd átvenni, illetve kiadni. Óránként 1200 utasnak ad helyet a hatalmas épület. A második emeletre tervezték az éttermet és a te­raszt. A várakozók és kísérők itt tartózkodhatnak majd. A munkálatokhoz már jó ideje hozzáfogtak. A tervek szerint 1976 májusára elkészül az új épület. További fejlesz­tésre is lesz mód, még két ha­sonló épületnek van hely. Ha ezeket megépítik, akkor évi hatmillió utast is indíthatnak, fogadhatnak Berlin-Schöne­­felden. Nemzetközi munkánk éves mérlege Szakszervezetünk XXIX. kongresszusi jelentése értékel­te nemzetközi tevékenységün­ket, s megállapította: nemzet­közi munkánk a két kongresz­­szus közötti időszakban az egység és szolidaritás jegyé­ben tovább fejlődött és erő­södött. E megállapítás az 1975. évi munkára is vonatkozik, s ezt az alábbi számok is meg­győzően mutatják. Az elmúlt évben 17 ország küldöttségének összesen 53 tagja látogatott el szakszer­vezetünkbe és a közlekedés ágazatainak üzemeibe. Szak­szervezetünk főtitkára és tit­kárai üdvözölhették hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lója alkalmával a Szovjetunió­ból barátságvonattal érkező küldöttek népes csoportját, köztük a Szovjetunió kitün­tetettjeit, a munka hőseit. Fo­gadtuk a csehszlovák, a kubai, a vietnami, a portugál szak­­szervezet képviselőit. A fejlő­dő és fejlett tőkésországok kö­zül Irak, Ciprus, Honduras, Laosz, Algéria, Finnország, Skócia, Görögország és Auszt­ria küldötteit üdvözöltük. Az említetteken túl a szociáltu­­risztika keretében japán és osztrák csoportokat köszöntöt­tünk, melyek létszáma megkö­zelítette a 200 főt. E csoportok látogatást tettek a Volán és a BKV üzemegységeiben. A találkozások minden eset­ben gyümölcsözőek voltak. Szakszervezetünk külföldi vendégeinek lehetőséget ad­tunk arra, hogy tanulmányoz­zák a közlekedési dolgozók élet- és munkakörülményeit. A küldöttségek megismerhet­ték a szocializmust építő ma­gyar nép — köztük a közleke­dési dolgozók — 30 év alatt elért eredményeit, átfogó ké­pet kaptak a helytállásról, és a békéért folytatott harcról, valamint a még elnyomott né­pek iránti szolidaritásról. A küldöttségek tanulmá­nyozhatták a magyar szak­­szervezetek helyét, szerepét és munkáját a szocialista társa­dalom teljes felépítésében. A küldöttségek tagjai kinyilvá­nították, hogy ők is büszkék az elért eredményekre, és né­pünk sikeres erőt jelentenek saját harcukhoz. Szakszervezetünk képvise­letében utazó delegációink 9 ország testvérszakszervezetei­nél tettek látogatást, melynek során szintén hasznos tapasz­talatokat szereztek, többek között a szovjet autó- és légi­közlekedés, az NDK közleke­dési szakszervezeténél. A Tóth István főtitkár vezetésével a Szovjetunióban is, az NDK- ban is járt küldöttség úticélja a kölcsönös információk cse­réje mellett a polgári légiköz­lekedés, az autóközlekedés és a hajózási dolgozók élet- és munkakörülményeinek, a szakmunkásképzésnek és szo­ciális ellátottság színvonalá­nak tanulmányozása volt. Az említettek mellett kül­döttségeink látogatása tovább mélyítette kapcsolatainkat a fejlődő és fejlett tőkés orszá­gok szakszervezeteivel is. Má­tyási Árpád, szakszervezetünk titkára kapcsolat létesítése céljából látogatott Panamába, Ecuadorba, Costaricába, ahol a szakszervezetek vezetői örömmel üdvözölték a szocia­lista Magyarország közleke­dési szakszervezetéből, először hozzájuk érkező küldöttséget. Küldöttségeink hasonlókép­pen erősítették kapcsolatain­kat az NSZK szakszervezeté­vel, nem utolsósorban a kato­nai junta által betiltott és most újonnan alakuló görög közlekedési szervezettel. Szakszervezetünk XXIX. kongresszusa az elkövetkező öt esztendőre is irányt muta­tott a nemzetközi munkában, melynek célja az internacio­nalizmus, a munkásegység to­vábbi erősítése, a ma még el­nyomott népek iránti szolida­ritás, a békéért folytatott nem­­­zetközi összefogás.­­ Schwarcz Gyula Miről ír a Fáklya? A Szovjet-Magyar Baráti Társaság népszerű képeslapja új évi első számában sok ér­dekes, fényképes cikket közöl. Közülük is nagy érdeklődésre tarthat számot az 1976 küszö­bén című, sok fényképpel il­lusztrált cikk, amely arról ad számot, hogy sikerrel fejező­dött be a kilencedik ötéves terv és az utolsó öt esztendő alatt 2000 nagy iparvállalatot helyeztek üzembe a Szovjet­unióban. Néhány adat a felso­rolásból: csaknem 11 millióan költöztek új lakásba az elmúlt esztendőben, s 40 millió em­bert érintett az elmúlt öt év alatt a nyugdíjak, segélyek és ösztöndíjak emelése. 1971— 74 között csaknem 16 ezer új típusú gép, berendezés, mű­szer és automatizálási eszköz prototípusa született meg, 1467 automatizált irányítási rend­szer készült el és több mint 14 millió találmány és éssze­rűsítési javaslat valósult meg. Evnyika Szvetlanova érde­kes cikket közöl Kilenc fejezet címmel, amelynek alapja az a mondás,­­ amelyben Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára egyetlen nagy könyv fejeze­teinek nevezte az ötéves ter­veket. Most a kilencedikről olvashatnak a lap olvasói e cikk keretén belül. S hogy mit jelent az ötéves terv egyetlen családban, arról a Karpovék ötéves terve című cikk számol be, amely a moszkvai Karpov család hétköznapjairól, ünne­peiről, öröméről, gondjáról szól. Az Egy számért egy autót című rejtvénypályázat nyerte­se Bőle János lett, aki Orosz­lányban lakik, a Rákóczi úton és akit Fortuna kegyeibe vett, s neki juttatta a rejtvénypá­lyázat főnyereményét, egy Za­­porozsec autót. Róla, család­járól szól Somlyó Zsuzsa ké­pekkel illusztrált cikke. A lapot sok más érdekes cikk, hír egészíti, ki s közöttük a bizonnyal sok rejtvényfejtőt vonzó Kongresszusi pályázat című keresztrejtvény. 1916. január. Kellemes hőmérséklet a moszkvai metróban A moszkvai metróhálózat egyik legnagyobb előnye a minden évszakban kellemes klíma: nyáron hűvös, télen meleg. A levegő mindig friss, noha a legtöbb állomás mé­lyen a föld felszíne alatt épült. Röviddel ezelőtt a minden állomáson működő speciális szellőzőberendezésekkel érték el ezt, nemrégiben azonban egységes automata ellenőrző- és vezérlőberendezést helyez­tek üzembe a föld alatti spe­ciális mikroklíma biztosításá­ra. Azóta az egyes állomások levegőjére vonatkozó adatokat központi vezérlőpulton továb­bítják. Ott a diszpécser az elektronikus berendezés se­gítségével néhány másodperc alatt pontos képet kap minden egyes állomás klímájáról és elvégezheti a szükséges kor­rektúrákat. A központi berendezés na­ponta 400 millió köbméter le­vegőt mozgat meg. Az egye állomások levegőjét két és öt méter átmérőjű ventillátorai tisztítják. A hőmérséklet bizony a mértékig az utasok hőleadásá­tól függ. A napi átlagos negy­ven perc alatt, amennyi idő egy utas a metróban eltelt, 8 kalória hőt ad le a környeze­tének. Mivel a moszkvai met­ró naponta hatmillió személy szállít, külön fűtésre egyálta­lán nincs szükség. Csak égés, kemény téli hidegben vezeti k­ét léghevítőkön a ventilláto­rok által beszívott levegőt. ­ SZOVJET SZAKÉRTŐK SEGÍTSÉGÉVEL építik India első földalattiját a 8 milliós lakosú Kalkuttában. A 16,5 ki­lométeres vonal a tervek sze­rint 1978-ra készül el.

Next