Közlekedés, 1977 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

1977. január A szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásai (Folytatás a 2. oldalról) Jelenleg 105 brigád küzd a szo­cialista cím megszerzéséért, il­letve megtartásáért a 21-es Vo­lánnál. Mocsár Kálmánné igazgatótól tudjuk, hogy a szocialista brigá­dok nagyon sokat tettek munká­juk mellett a szociális körülmé­nyek javításáért is. Mivel vál­tozó munkahelyeken dolgoznak, nagy jelentősége van azoknak a konténer-barakkoknak, amelyek szállásként, tartózkodóként, iro­daként használhatók, illetve amelyek segítségével megteremt­hetik az öltözési, az étkezési és a fürdési lehetőségeket. E léte­sítmények üzembe helyezésében szinte az ország valamennyi te­rületén működő szocialista bri­gádjaik részt vettek. Külön is el­ismerést érdemelnek a fényeslit­­kei egység, kollektívái, amelyek kommunista szombatokon fog­lalkoztak ilyen munkával. A debreceni és a fehérgyarmati dolgozók ugyancsak derekasan kivették részüket a konténer­program megvalósításából, s a miskolciak is jóleső érzéssel ta­pasztalhatják, hogy társadalmi munkájuk nyomán összehason­líthatatlanul megjavultak mun­kahelyi szociális körülményeik. Az eredmények közé tartozik a munkabiztonság fokozása is. A céltudatos munkavédelmi intéz­kedések hatására az üzemi és a forgalmi, közúti balesetek szá­ma és aránya a felére csökkent. Károlyi Sándor vszb-titkár a brigádvezetői tanácskozás és a versenytapasztalatok értékelése­ként elmondotta: fontos feladat­nak tekintik a szocialista brigád­mozgalomban rejlő nevelő erő hatásának általánosabb kibonta­koztatását. Nagyobb gondot for­dítanak a tudatformálásra, a mű­velődésre. Olyan közszellemet igyekeznek kialakítani, amely a több és a jobb munkára ser­kenti az embereket, erősíti ben­nük a közösségi, tulajdonosi fe­lelősségérzetet. Ezekkel a ter­vekkel függ össze az a célkitű­zés, hogy a gépkocsikat, rakodó­gépeket, s ha ennek a lehetősé­gei megvannak, a szociális léte­sítményeket is átadják szocialis­ta megőrzésre az érdekelt dolgo­zóknak, illetve a kisebb-nagyobb kollektíváknak. Már az év ele­jén elősegítik, hogy a brigádok 1977-re vonatkozóan is csak ér­tékelhető vállalásokat tegyenek. A mozgalom politikai célkitűzé­seinek megfelelően a hármas jel­szó szellemében tett felajánlá­sok teljesítésének szorgalmazá­sában növelik a brigádban dol­gozó szakszervezeti tisztségvise­lők, elsősorban a bizalmiak sze­repét. K. F. munkaszervezéssel­, a jobb mun­kafeltételek, munkakörülmények kialakításának szükségességével foglalkozott. Beszámoltak az egyes brigádok 1976. évi tevé­kenységéről is. Hangsúlyozták a brigádok szerepét a munkaver­senyben, a továbbtanulásban és a szocialista emberré válásban egyaránt. Schneider Károly, a Gagarin brigád vezetője elmondotta, hogy tudatosan vállalták a nevelő sze­repet, mivel náluk a brigád tag­jai évenként változnak. Ma már elmondhatják, hogy a brigádta­gok többsége művelt ember, és ez nemcsak nekik jó, hanem az ügyfeleknek is, akiknek a meg­bízásait teljesítik. Neppl Tibor, a Május 1. bri­gád vezetője többek között el­mondotta: vállalták a könyvtár kezelését. A takarékossági moz­galomban is élen járnak: 180 ezer forint értékű benzint és gázolajat takarítottak meg. Pintér István, a Kun Béla bri­gád vezetője több beleszólást kért a vállalat életébe, mert ré­szesei akarnak lenni a vezetés­nek. Hangsúlyozta, hogy a mun­kafeltételek biztosítása, a jó munkaszervezés elsőrendű kér­dés. A brigádok nemcsak az anyagi, hanem az erkölcsi meg­becsülést is joggal igénylik. Gugó Antal, a Március 15. szocialista brigád nevében kö­szönetet mondott az idősebb szo­cialista brigád vezetőknek, akik megtanították dolgozni a fiata­lokat. Hangsúlyozta: a fiatalok­nak bizalmat kell adni, hogy legyen idejük megszerezni a vál­lalat munkáját. Több hozzászóló is foglalko­zott a fiatalok nevelésével, hi­szen a vállalatnál állandósultak a létszámgondok, melyek az 1977. évben is fennmaradnak. A jó hangulatú, színvonalas — több mint négy órán át tartó — szocialista brigádvezetői tanács­kozás Vajó István igazgató zár­szavával fejeződött be. Horváth Zoltánné Fővárosi Szállítási Vállalat Példás kezdeményezések December 15-én tartották meg a a brigádvezetői tanácskozást a Fővárosi Szállítási Vállalatnál. Az ünnepélyesen feldíszített Száva utcai ebédlőben a brigád­­vezetők jó hangulatban várták az eszmecsere megkezdését, me­lyen Vajó István igazgató szá­molt be a végzett munkáról és vázolta a tennivalókat. Az igazgató elöljáróban meg­állapította: " Jó és színvonalas tanácskozás­­ folyt, az üzemegysé­gekben, ezért úgy érezzük, hogy kezdjük elérni a szocialista bri­gádvezetők tanácskozásának cél­ját, a hármas jelszó egységében. Szükség van a vállalatnál ar­ra — mondotta —, hogy a jó kezdeményezések általános gya­korlattá váljanak. Ilyenek pél­dául: a Gagarin szocialista bri­gád tagjai, az ügyfelek költöz­tetésénél a munka befejeztével átadják a névjegyüket, hogy pon­tosan tudják, kik költöztették őket. A 2. sz. üzemegység szocia­lista brigádjai összefogva, társa­dalmi munkában kifejtették a Gyömrői út 31. sz. alatti elosztó­­helyiséget. Az 5. sz. üzemegység Március 21. szocialista brigádja az ócsai szociális otthonnal kö­tött szerződést. Ezek a példák tükrözik a szocialista brigádok tenniakarását, a hármas jelszó tartalommal való megtöltését. A további feladatokról szólva fontos teendőnek jelölte meg a beszámoló a szocialista életmód formálását, alakítását, hangsú­lyozva, hogy ki kell bontakoz­tatni a szocialista brigádmozga­lom emberformáló, nevelő ere­jét. „Ne csupán a gazdasági fel­adatok teljesítésében mutassa­nak példát a brigádtagok, hanem járjanak élen a szocialista köz­­gondolkodás, erkölcs, a tulajdo­nosi szemlélet kialakításában is” — mondotta Vajó István. — In­dokolt és jogos kívánalom, hogy mindenki tovább lásson szűk, egyéni érdekeinél, érezze a fe­lelősséget saját munkájáért és az egész vállalati közösségért egyaránt. Jelenleg a Fővárosi Szállítási Vállalatnál 164 szocialista brigád dolgozik, melynek 1263 tagja van. Ez a dolgozók mintegy 32 százaléka. A vállalat az ötödik ötéves terv első évét a vártnál kedvezőbben teljesítette. A be­vétel az előzetes adatok szerint 539 millió forint, amely 2,5 mil­lióval több a tervezettnél. A be­számoló az 1977. évi tervfelada­tok részletes ismertetésével zá­rult. A beszámolót a vállalati szak­szervezeti bizottság kiegészítője követte, mely igen, önkritikusan elemezte a jelenlegi helyzetet. Megállapította, hogy sokkal több segítséget kell nyújtani a szak­­szervezeti bizottságnak a szocia­lista brigádmozgalom hármas jelszavának gyakorlati végrehaj­tásához. Ezek után került sor a felszólalásokra. A tanácskozáson huszonketten kértek és kaptak szót, köztük 17 brigádvezető mondta el tapasztalatait, észre­vételeit és javaslatait. A felszólalók zöme a vállalati KÖZLEKEDÉS Volán 1. sz. Vállalat Az idei terv teljesítése kulcsfontosságú feladat A mintegy 14 ezer dolgozót fog­lalkoztam budapesti Volán 1. sz. Vállalat több mint 800 brigádjá­nak képviseletében — lapzárta utáni időpontban — január 14-én, munkaértékelő és feladatmegha­tározó tanácskozásra gyűltek ösz­­sze a szocialista brigádvezetők küldöttei. Az 1-es Volán Tüköry utcai központjában megtartott ta­nácskozáson megjelent és a vitá­ban felszólalt Puh­ai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, közlekedés- és postaügyi miniszter. A brigádvezetők küldötteinek értekezletét Pásztor György tiszt­­titkár nyitotta meg. Ezután Paisch Nándor igazgató beszámolt az 1976. évi terv teljesítéséről és részletesen vázolta a vállalat idei gazdálkodási célkitűzéseit. Be­számolójában átfogó képet adott szocialista brigádmozgalmak fej­lődéséről, értékelte a kollektívák munkáját, s eddigi helytállásuk méltatása mellett kérte, hogy az idei feladatok megoldásáért is tegyenek szívós erőfeszítéseket. Pullai Árpád miniszter felszó­lalásában a közlekedés és szállí­tás múlt évi munkájának főbb ta­pasztalatairól beszélt. Utalt arra, hogy a közúti közlekedés ered­ményeinek, teljesítményeinek alakulásában az 1-es Volán és több más társvállalata tevékeny­ségének meghatározó szerepe van. A népgazdaság idei fejlesztési célkitűzéseiről szólva kiemelte, hogy 1977-ben, az ötödik ötéves terv második évében a megnö­vekedett szállítási feladatok megoldása kulcsfontosságú teen­dő. Az éves terv teljesítése ja­nuár elejétől december végéig tartó egyenletes, folyamatos és rendszeres munkát követel meg. Döntő jelentősége van annak, hogy a vállalati vezetők és a bri­gádvezetők is már most, az év elején alaposan foglalkozzanak az előszállítások megszervezésé­vel, folyamatos lebonyolításával. A vállalat valamennyi dolgozója tanúsítson ebben a munkában megfelelő következetességet és szervezettséget. Fogjanak össze, s munkálkodjanak együttesen a közös cél érdekében, az évi terv sikeréért. A másik dolog: a vál­lalat, mint nagy energiafelhasz­náló fordítson kiemelten fontos gondot és kellő figyelmet az üzemanyag-takarékosságra. Befejezésül a miniszter nyoma­tékosan felhívta a vezetők figyel­mét: kötelezettségüknek megfe­lelően ebben az évben is tegye­nek meg mindent a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javításáért, gondoskodja­nak messzemenően az emberek­ről. Háromszáz új gépkocsivezető A Volán 15. sz. Vállalat a gép­kocsivezetői képzés Veszprém megyei bázisának tekinthető. Szervezésében és közreműködésé­ben a múlt évben 170 tehergép­kocsi-vezető vizsgázott. Az elmé­leti és a gyakorlati oktatást az MHSZ és az Autóközlekedési Tanintézet veszprémi iskolájának segítségével végzik. A megye­székhelyen kívül Pápán és Tapod­­can, a Volán üzemegységeinél tettek szert gyakorlatra a kezdő gépkocsivezetők. Veszprémben a vállalat saját oktatógárdája ké­szített fel 120 gépkocsivezetőt D-vizsgára. Az autóbusz-vezetői utánpótlást nagyrészt így bizto­sítják. A járművezetői képzés 1977. évi terve szerint 300 dolgozót készí­tenek fel vizsgára. 3 A hármas jelszó jegyében A­Z OLVASÓ EZEKEN AZ OLDALAKON vállalati szocialista bri­­­gádvezetői tanácskozásokról készített riportokat, tudósításokat ta­lál. Ezúttal öt vállalatnál szerzett tapasztalatainkról adtunk tá­jékoztatást. Előtte is foglalkoztunk már a más helyeken tartott bri­­gádvezetői tanácskozásokkal. Most abban a szakaszban vagyunk, hogy elmondhatjuk: valameny­­nyi közlekedési és szállítási vállalatnál megtartották már a szocia­lista brigádvezetők tanácskozását. A tanácskozássorozat összességé­ben a mintegy 58 000 dolgozót egyesítő szocialista brigádmozgalom fejlődésének eddigi tapasztalatait, a brigádtagokra váró legfontosabb politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi feladatokat vette szám­ba és jelölte meg. Mindehhez hozzáfűzhetj­ük­, hogy a vállalati köz­életnek ezeket a fontos fórumait mindenütt a tárgyilagosság, a jó­zan higgadtság, a közös ügy iránti felelősség, az őszinteség, a nyílt­ság és a további megnövekedett feladatok egyértelmű vállalása, a mozgalomban rejlő és mozgósító erő még teljesebb hasznosításának akarása jellemezte. Elmondhatjuk, hogy a tanácskozások azért érhették el elsősorban céljukat, mert a politikai, társadalmi szervezetek ösztönzése alapján gondosan készített és a valósághoz igazodó beszámolókkal álltak a vállalati igazgatók a brigádvezetők elé. Ez a széles körű seregszemle az állampolgári közérzet alakulását is meghatározó tömegközlekedés, a lakossági áruszállítás és más szolgáltatás emelkedő színvonalának követelmtményeihez mérte a végzett munkát is, a tennivalókat is. Ta­tabányán például, a Volán 18. sz. Vállalatánál nagyon sok szó esett a­ városi tömegközlekedés, a hivatásforgalom nagyarányú fejlődésé­ről. De megállapították, hogy itt nem lehet megállni, tovább kell lép­ni, mozgósítani kell tartalékaikat a megnövekedett igények kielégí­tésére. A vita a fő figyelmet az autóbuszok karbantartásának jobb megszervezésére irányította. Kaposváron, a Volán 13. sz. Vállalatnál több évre visszatekintettek, hogy bőséges útravalót találjanak továb­bi feladataik sikeresebb megoldásához. Különösen a Volán—MÁV komplex brigádok kiváló tevékenységét elemezték: ezek már vég­legesen elnyerték a tröszt és a MÁV Vezérigazgatóság versenyzász­laját. Salgótarjánban, a Volán 2. sz. Vállalatnál a brigádvezetők az MSZMP Központi Bizottsága 1976. december 1-i állásfoglalása szel­lemében annak az elhatározásnak adtak hangot, hogy az esztendő befejeztével haladéktalanul, minden késedelem nélkül, teljes erőbe­dobással hozzáfognak az 1977. év szállítási feladatainak megoldásá­hoz. A tanácskozásokon a brigádvezetők szóvá tették az ütemesebb és eredményesebb munkát gátló hiányosságokat, fogyatékosságokat is. Az autójavító iparban például általános és visszatérő gond még ma is az anyag­, és alkatrészhiány. Miskolcon, az AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalatnál a fődarabok felújításánál!, és az új alkatrészek, motorok beszerzésének jobb összehangolását szorgalmazták. Rámutattak arra, hogy gyakran nem a nagy értékű alkatrészek, hanem a filléres cik­kek hiánya miatt húzódik el a járművek rendbehozása. Más vonatko­­kozásban nemcsak itt, hanem másutt is tapasztalható volt, hogy a kollektívák képviselői a hibák és a nehézségek feltárása mellett hasznos javaslatokat is tettek e gondok leküzdésére. Egerben, a Vo­lán 4. sz. Vállalatnál elhatározták: a munkaerő-vándorlás mérséklé­sében ezután a brigádok is tevékenyebben közreműködnek. Másutt a munkafegyelem szilárdításához, dolgozótársaik pontos, gondos munkára szoktatásához ígértek segítséget a brigádvezetők. A SZOCIALISTA BRIGÁDVEZETŐK mostani, vállalati tanácsko­­kozásai előrelépést jelentenek az eddigiekhez képest abban is, hogy a hármas jelszó egysége erősítésének szellemében és jegyé­ben összegezték a tapasztalatokat és határozták meg a tennivalókat A legtöbb helyen hangot kapott az a helyes felismerés, hogy a meg­növekedett termelési feladatokat csakis nagyobb tudással, jobb hoz­záértéssel, magasabb felkészültséggel lehet megoldani. Éppen ezért a szocialista módon tanulni célkitűzésből adódó feladatokat is gon­dosan számba vették. A Hungarocamion Vállalatnál megelégedéssel állapították meg, hogy a tanulás, a továbbképzés minden feltétele biztosított. Ezért is fogalmazhatták meg azt a célt, hogy a szocialista brigádok megszervezik, akiknek addig még nem volt rá lehetősége, most azok a brigádtagok is mindannyian végezzék el az általános is­kolát.­­ A pécsiek, a 12-es Volán brigádvezetői a szakmai képzés és a to­vábbképzés fejlesztését szorgalmazták. Szakszerű útmutatást és hasz­nos segítséget kértek kulturális vállalásaik tartalmi gazdagításához. Szombathelyen, a Volán 17. sz. Vállalatnál ugyancsak sorra vették a tanulás és képzés eddigi tapasztalatait és beszéltek a további tenni­valókról. Az általános műveltség fejlesztése, a szakmai képzettség fokozása mellett nagy figyelmet szenteltek a politikai ismeretek gya­rapításának is. Ebből a szempontból külön hangsúlyozták a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója méltó megünneplé­sére indított országos, szakmai mozgalom jelentőségét. Egyértelműen bizonyították a tanácskozások azt is, hogy a szo­cialista brigádmozgalom nemcs­ak a termelés és a tanulás motorja, hanem a dolgozók munka- és szociális körülményeinek javításában is fontos és szinte semmi mással sem pótolható­ szerepet tölt be. Győr­ben, az AFIT XV. sz. Autójavító Vállalatnál a Kun Béla szocialista brigád társadalmi munkaakciót kezdeményezett a tröszti balatoni üdülő építésének előmozdítására. A vállalat dolgozói felajánlották, hogy ennél a közhasznú építkezésnél elvégzik a segédmunkák reájuk jutó részét. Debrecenben, a Volán 6. sz. Vállalatnál a megyeszék­helytől távoleső szolgálati helyek, az üzemegységek és főnökségek kulturális és sportlehetőségeinek megteremtése is nagy hangsúlyt ka­pott a tanácskozás vitájában. Nem kétséges, hogy a berettyóújfalui főnökség dolgozói, csakúgy, mint mások, ugyancsak önként vállalt munkájukkal is hozzájárulnak az ilyen létesítmények létrehozásá­hoz. Vagy itt van a soproni példa. Országosan is figyelmet és elisme­rést érdemel az AFIT Autófelszerelési Vállalat szocialista brigádjai­nak kezdeményezése: 700 perc Sopronért elnevezéssel az egész vá­rosra szóló mozgalmat indítottak. Minden brigádtag vállalta, hogy évente 700 perc társadalmi munkát végez a fennállása 700-ik évfor­dulójának megünneplésére készülő városért. A termelés, a művelődés feladatainak megoldásához szorosan kap­csolódik az a követelmény, amely a szocialista módon élni célkitű­zésben jelölhető meg. "Hozzátartoznak ehhez azok a nemes emberba­ráti cselekedetek is, amelyekről szintén számot adtak a brigádve­zetői tanácskozások. Az öregek, elesettek, a rászorulók gyámolítása, kommunista műszakok béréből a kis nyugdíjak kiegészítse, óvodák, iskolák támogatása — mindez a széles körű társadalmi mozgalom tevékenységének immár szerves részévé vált. Ezekben az elhatáro­zásokban és cselekedetekben a szocialista brigádok közösségi ember­­formáló szerepe és annak hatása nyilvánul meg. A­Z ÁGAZATI ÉS AZ ORSZÁGOS brigádvezetői tanácskozást elő­­l­készítő vállalati brigádvezetői értekezletek tehát többnyire a mozgalom hármas jelszava egységének szellemében, ezek összhang­ja további erősítésének jegyében végezték munkájukat. Mindezek alapján a most lezárult tanácskozássorozatot, méltán tekinthetjük a szocialista brigádmozgalom további előrehaladása szilárd kiinduló­pontjának, az ágazati és az országos tanácskozás hasznos előkészí­tésének. Kutas József

Next