Közlekedés, 1978 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
4 Szakszervezeti társadalmi árellenőrzés Az új díjszabás bevezetése a taxifuvarozásban A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége a fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatosan, 1973. január 15-én határozatot fogadott el melyben a szakmai központok és az SZMT-k fontos feladatává tette a kereskedelem bolt- és üzlethálózatának, valamint a vállalatok árpolitikájának társadalmi ellenőrzését. A társadalmi kereskedelmi ellenőrök tevékenysége — úgy érezzük — ismert, hiszen lapunk hasábjain is több ízben számoltunk be róla. Kevésbé ismert azonban az, hogy a szakszervezet milyen módon és mértékben vesz részt a vállalatok árpolitikájának, ártevékenységének ellenőrzésében. A bizottság szerepe A KSZDSZ elnöksége 1974 decemberében határozatot fogadott el, amelyben szabályozta a szakszervezet társadalmi árellenőrzésitevékenységét. Ennek értelmében alakult meg a központi vezetőség közgazdasági és munkaügyi osztálya mellett működő ártanácsadó és árellenőrző bizottság, melynek tagjai közgazdasági ismeretekkel rendelkező minisztériumi és vállalati árszakértők. A bizottság munkájának irányítását a közgazdasági és munkaügyi osztály a KPM pénzügyi főosztályával, mint illetékes árhatósággal egyeztetve végzi. A bizottság hatósági jogkört nem gyakorol, hanem alapvetően a jelzőrendszer szerepét tölti be. Tevékenységi köre szakmánk egész területére kiterjed. Feladata sokrétű. Ellenőrzi a viszonylagos árstabilitásra vonatkozó rendelkezések betartását (árképzés, kalkuláció, árfegyelem, tisztességtelen haszon stb.), vizsgálja a lakossági szolgáltatások minőségének és árának összhangját, a vállalatok üzlet- és árpolitikáját, valamint rendszeres ártanácsadói, árszakértői szolgálatot is ellát. A vizsgált témák A bizottság a legutóbbi három év során igen komoly feladatokat látott el. Ezek közül néhány témát kiragadunk: az elmaradt menetdíjbevételek és a behajthatatlan bírságok nagyságrendjének és okainak megállapítása a Budapesti Közlekedési Vállalatnál; — a MAHART személyszállítási tevékenységének árpolitikája; — hogyan élt a MAHART áruszállítási üzletpolitikájának kialakításakor azzal a lehetőséggel, hogy a belvízi áruszállítástarifája szabad árformába került; — a különjárati személyszállítási díjtételek alkalmazásának ellenőrzése a Volán-vállalatoknál; — a lakosság részére végzett áruszállítási tevékenység ellenőrzése a Volán-vállalatoknál és a Fővárosi Szállítási Vállalatnál; — lakossági szolgáltatások ellenőrzése az AFIT- szervizeknél. Mint a felsorolásból is kitűnik, a bizottság nagy gondot fordít arra hogy a vizsgálatok jelentős része közvetlenül lakossági szolgáltatásokkal legyen kapcsolatos. A legutóbbi feladat is ilyen jellegű volt. Részletes program alapján Mint ismeretes 1977. november 15-én lépett életbe a személytaxi és túrafuvarozások új díjszabása. Az új díjszabás átlagosan 30 százalékkal haladja meg a korábbit. Úgy érezzük, a díjszabás emelése nem szorul különösebb magyarázatra, hiszen a taxifuvarozás költségei a legutóbbi tarifarendezés óta lényegesen megemelkedtek, a szolgáltatások minőségében viszont jelentős javulás következett be. Minden olyan áremelés, amely a lakosságot közvetlenül érinti, így a taxifuvarozás tarifájának emelése is, több pusztán gazdasági kérdésnél, politikai kérdés is egyben. Éppen ezért rendkívül fontos volt, hogy az új díjszabás bevezetése és alkalmazása a lehető legmegfelelőbben, visszaélések nélkül valósuljon meg, különös tekintettel arra, hogy a taxiórák átállítása várhatóan hosszabb időt vesz igénybe. Ennek a gondolatnak az ismerete vezérelte az ártanácsadó és árellenőrző bizottságot abban, hogy a díjszabás emelése során a vállalatokat már az előkészületektől kezdődően alapos vizsgálatnak vesse alá, így az ellenőrzési program három szakaszból állt. Az ellenőrzés első fázisában azt vizsgáltuk, hogy a vállalatok hogyan készítették elő az új tarifára való átállást. Másodszor: közvetlenül az új tarifa bevezetése után a forgalomban részt vevő taxikat ellenőriztük, nevezetesen azt, hogy az előírásnak megfelelően kifüggesztették-e az utastájékoztatót, és rendelkeznek-e átszámítási táblázattal. Végüli próbautazásokat végeztünk annak megállapítására, hogy a taxi-gépkocsivezetők mennyire sajátították el és hogyan alkalmazzák az új díjszabást. A fővárosban és vidéken Az előkészületi tevékenységet két budapesti és hat vidéki vállalatnál ellenőriztük. A vizsgálatok igen kedvező tapasztalatokat hoztak. A vállalatok komoly erőfeszítéseket tettek az új tarifa zökkenőmentes bevezetése érdekében. Felkészülési ütemterv szerint végezték a gépkocsivezetők oktatását, az elszámolás módosítását, az átállás megszervezését. A sikeres felkészüléshez komoly segítséget nyújtottak a vállalatok társadalmi szervei is. A vizsgálat második szakasza november 15-én kezdődött. Először Budapesten, majd a vidéki városokban ellenőriztük a forgalomban levő gépkocsikat. A mintegy 450 ellenőrzött gépkocsi mindegyike előírásszerűen el volt látva az utastájékoztatóval és az átszámítási táblázatokkal. A gépkocsivezetőkkel folytatott beszélgetések tovább erősítették korábbi tapasztalatainkat a vállalatok gondos és alapos felkészülésével kapcsolatban. Kedvező tapasztalatok December első hetében került sor az ellenőrzés végső fázisára, a próbautazásokra. Az itt szerzett tapasztalatok meggyőztek bennünket arról, hogy a taxi-gépkocsivezetők felelősségteljesen látják el munkájukat, tudatában vannak annak, hogy a felemelt tarifa következtében a társadalom elismerését, a vállalat hírnevének erősítését fegyelmezett, pontos munkájukkal tudják leginkább kivívni. Bizottságunk a vizsgálat tapasztalatainak összegezése alapján megállapította, hogy a vállalatok kollektívái eredményesen járultak hozzá ahhoz, hogy a személytaxi-fuvarozás tarifájának emelése a lakosság körében megértésre talált, azt az utazóközönség, a forgalom jelentősebb visszaesése nélkül elfogadta. Berzi Sándor így eredményesebb a gyakorlati képzés Átalakított járműveken tanulják a vezetést (Tudósítónktól) A Budapesti Közlekedési Vállalat városi közlekedési tanintézete minden évben több száz járművezetőt képez. Ezen belül a gyakorlati képzés időtartama a járműtípustól függően más és más. Az autóbuszvezető-tanulóknak 20, a trolibuszvezetőknek 50 óra gyakorlati képzés a kötelező. A korszerű gyakorlati oktatásban ma már nem nélkülözhetők a speciálisan átalakított járművek. Már nem elegendő a pótlék, a műhiba előidézésének lehetősége is hozzátartozik a korszerű gyakorlati oktatáshoz. Erre azért is szükség van, mert a képzési tervben tanítják a hibafelismerést, az elhárítást. Műszaki hibák előfordulhatnak a gyakorlatban is, amikor már önállóan vezet a hallgató. A járművezetőnek tehát fel kell ismernie a hibát, hogy a lehetőség határain belül azonnal intézkedhessen. Minderre a gyakorlati képzés során fel kell készíteni a tanuló járművezetőket. Ezt a célt szolgálják a speciálisan átalakított, tanuló járművek. A legújabb ZIU—9 típusú trolibuszból kettőt e követelményeknek megfelelően alakítottak ki. Mit is tud egy ilyen jármű, illetve milyen átalakításokat végeztek rajta? Olyan pótfékkel szerelték fel, amellyel az oktató nemcsak fékezni tud, hanem adott esetben, például csúszós úton, a tanuló által lefékezett kerekeket oldani is tudja. Állítható, rögzített pótülés van az oktató részére. Az oktató előtt külön kapcsolótáblát helyeztek el, mellyel menet közben a jármű károsodása néllkül műhibákat tud előidézni. Az így előállítható műhiba többek között a vezérlő, a szervomotor, az ajtókat működtető motor áramkörének megszakítása, vagy a szünetjelző csengő megszólaltatása. Az automatikus áramszedő lehúzását, illetve annak imitálását is elő lehet idézni. Ezeken kívül a tanuló járművet úgynevezett önjáró berendezéssel, valamint póttükrökkel is felszerelték. Az autóbuszvezetőket is átalakított járművekkel oktatják. Figyelembe véve a kétéves tehergépkocsi-vezetési gyakorlatot, valamint az autóbuszok szerkezeti megoldását, a trolibuszhoz hasonló műhibák előidézésére nem teremtettek módot. De ezekből a tanuló járművekből sem hiányzik a pótlék, az állítható pótülés, a póttükör, valamint az önindító nyomógomb és a kipufogóféle, mint segédberendezés, melyet adott esetben az oktató használhat. Nyolc autóbuszt alakítottak át és használnak a BKV-nál ilyen célra. A tömegközlekedési járművezetők felkészítésében a megfelelő vezetéstechnika begyakorlásához nagymértékben segít a tanintézetnek biztosított tanuló járműpark. Szegeden elült a délutáni közlekedés zaja. A nappali fény csakhamar szürkületbe vész. A szétterülő félhomályt elűzik a gombnyomásra kigyúlt utcai lámpák. A Széchenyi téri sétány fölött hópehelygyerekek fickándoznak. Néhány lépéssel odább a rossz helyre tévedt hópelyheket Horváth Antal, a taxiállomáson tartózkodó kocsijáról a földre tessékeli. — Muszáj megtisztítani a Zsigulit a hótól, mielőtt megkezdem az „éjjeli” műszakot — mondja a rutinos gépkocsivezető. — Különösen a szélvédő üveg tisztaságának van ilyenkor fontos jelentősége, mert ha nem jól látok, a síkos úton adott esetben már nehéz megfogni a kocsit, s kész a baleset. Amíg váltás után kocsit melegít, beszélgetünk. — Huszonegy éve vagyok a Volán 10. sz. Vállalat dolgozója — mondja Horváth Antal, aki éppen a napokban töltötte be az ötvenedik életévét. — 1945 óta vagyok tagja a szakszervezetnek. Hosszabb ideig voltam szakszervezeti bizalmi is. Aztán tizenöt évvel ezelőtt munkásőr lettem. Igyekszem egész emberként, minden tudásomat latba vetve helytállni. Az élet tanúsága szerint sikerrel, hiszen tízéves munkásőri szolgálat után érdemérmet kaptam. A vállalatnál pedig dicsérő oklevelet és több esetben pénzjutalmat adtak. Ezenkívül a 20 éves törzsgárdatagsággal járó elismerésben is részesítettek. — Az szb-titkári feladatokat Magyari Ferenc, a bizalmi tisztet pedig Kelemen Ferenc munkatársam látjael. Valamennyien szeretjük és tiszteljük őket, hiszen sokat fáradoznak értünk. Én például néhány hónappal ezelőtt bérem rendezése ügyében kerestem meg őket. Közbenjárásukat 100 forintos fizetésemelés követte. — Téli időszakban hogyan lehet balesetmentesen kocsizni? — kérdezem a tapasztalt szakembert. — Télen az akkumulátor a kocsi lelke, hiszen ez a gyújtás alapfeltétele. A rosszat, a kimerülőfélben levőt ilyenkor nagyon fontos kicserélni. Fontos, hogy a síkos, havas úton mindig lassan, óvatosan és körültekintően, az útviszonyoknak megfelelően vezessünk. Aki így vezet, az hamarabb célhoz ér. Fontos továbbá a fék óvatos, finom kezelése is. — Az új viteldíjtarifa bennünket, szegedi taxi-gépkocsivezetőket nemigen érintett anyagilag. Nem csappant meg számottevően utasforgalmunk, hiszen kis távolságú taxiutak esetében a viteldíj-emelkedés minimális. Horváth Antal régi, tősgyökeres szegedi lakos. Vállalatát szereti, s innét akar nyugdíjba menni. Estébe hajlik az idő. Egyre szaporábban hull a hó. Érdeklődő érkezik a taxiállomásra, s kérdi: szabad-e a kocsi? Igen, szabad. S már indulnak is. Lassan, óvatosan, körültekintően. Ez Horváth Antal, járművezető módszere. Télen és nyáron egyaránt. .u tr Taxival Szegeden, este KÖZLEKEDÉS 1978. január Elkészült a pécsi körzeti munkalélektani állomás A múlt év végén a pécsi Volán 12. sz. Vállalatnál átadták rendeltetésének az új, körzeti munkalélektani állomást, amelyet hárommillió forintos beruházással létesítettek. Említést érdemel, hogy az építkezéssel egyidőben több mint 300 ezer forintos költséggel bővítették az orvosi rendelőt is, ahol most már a fogorvosi szakrendelésen kívül nőgyógyászati, ideggyógyászati és EKG-vizsgálatokat is végezhetnek. A beruházás rekordidő: 11 hónap alatt készült el. A most elkészült munkalélektani állomás sorrendben az ötödik a Volán szakmában. Három megye: Tolna, Baranya és Somogy Volángépkocsivezetőinek vizsgálatát látja majd el. A munkalélektani vizsgálatok elsőrendű célja a balesetek csökkentése. A legkorszerűbb módszerekkel vizsgálják a járművezetők agresszivitását, reakcióidejét, fáradékonyságát, túlterheltségét, feladatmegoldó képességét, összpontosító készségét. A munkalélektani vizsgálatokon azok a gépkocsivezetők esnek át, akik balesetet okoznak, valamint az új felvételesek, a gépkocsivezetői tanfolyamra jelentkezők, a tehergépkocsiról autóbuszra ülők, a nagy teherbírású járművek vezetői. A különféle pszichológiai és egészségügyi vizsgálatok alapján csak komplexen lehet véleményt alkotni egy-egy gépkocsivezetőről. A jelenlegi vizsgálatoknak döntéselőkészítő szerepük lehet. Ugyanis a gépjárművezetésre alkalmas és alkalmatlan személyek különválasztása egy távolabbi célt fogalmaz meg. Hiszen a vezetésre teljességgel alkalmatlan gépkocsivezetők — bár nem tudatosan — veszélyeztetik maguk és mások életét, vagyonbiztonságát. Más munkaterületeken ugyanakkor kiváló eredményeket érhetnek el. Tehát a balesetek megelőzésén kívül cél az is, hogy minden gépjárművezető arra a munkaterületre kerüljön, ahol a személyisége alapján a legjobban megfelel. A pécsi Volán új körzeti munkalélektani állomása, amely 200 négyzetméter alapterületű és 10 helyiségből áll — évente kétezer gépjárművezető munkalélektani vizsgálatát tudja majd ellátni. Az új létesítmény remélhetően jól szolgálja majd a munkalélektan alapvető feladatát: az ember és a munkatevékenység kapcsolatának vizsgálatát.