Közlekedés, 1980 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
1980. január KÖZLEKEDÉS Aki újat akar, annak a döntéseihez következetesnek kell maradnia... Rövid hír az újságokból: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta Kerekes Ferencnek, a Volán 7. sz. Vállalat nyugdíjba vonuló igazgatójának. A kitüntetést Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át a Parlamentben. „ Sokan kétkedve fogadták a hírt, nem mintha érdemtelennek tartanák a kitüntetésre, a nyugdíjas jelzőt tartották korainak. Nehezen hitték róla, hogy hatvanéves lesz. A mai napig megőrizte fiatalos lendületét, energiáját. Harminchárom évet dolgozott a Volánnál és jogelődjeinél. Kis túlzással állíthatjuk, hogy a mai közlekedésünk „bölcsőjénél” jelen volt.Társaival a felszabadulásunk után a háborúból visszamaradt autóroncsokból üzemképes gépkocsikat „fabrikáltak”. Az ötvenes évek legelején megbízták a dunapentelei főnökség megszervezésével. — Amolyan rendcsináló ember voltam — mondja Kerekes Ferenc. — Akkor ezen a vidéken csak fogalom volt, hogy mi az a munkafegyelem. Finoman fogalmazva is, eléggé heterogén társaság jött itt össze. Nem mindennapi feladat volt. A rendteremtés úgy tűnik, sikerült. Két év múlva, 1953-ban már két vállalat, a Mávaút és a Tefu igazgatója. Különösen az elért magas fajlagos bevétel hoz hírnevet Kerekes Ferencnek a szakmában. — Bevallom, volt egy kis ,,stikli” a dologban. A dunapentelei környező községekből szállítottuk három műszakban a dolgozókat, az akkor szokásos ponyvás, fapados tehergépkocsikkal. A műszakok között téglákkal pakoltuk meg a gépkocsikat, így közlekedtünk. Ez volt tehát a dunapentelei csoda. Négy év múlva már Jászberénybe nevezik ki igazgatónak. Ezeket az éveket Budapest zökkenőmentes zöldség- és gyümölcsellátása fémjelzi. Ugyancsak az országban is először, itt vezetik be az önelszámoló taxis rendszert. Majd az .Egy megye, egy közhasználatú közlekedési vállalat” elv érvényesítésekor — 1961 óta — a szolnoki 7-es Volán igazgatója. Az eltelt években szembetűnő változások történtek Szolnokon. Új központi telephelyet építettek. Itt épült fel az ország egyik legmodernebb oktatási létesítménye. A nyugdíjba vonuló igazgató — mint azt külön hangsúlyozta — ,,az emberek fejében beállt változásra” a legbüszkébb. — Tíz évvel ezelőtt dolgozóink fele még a nyolc általános osztályt sem végezte el. Ma ez a szám 8,5 százalék körül mozog. Hazai nevelésű mérnökeink, közgazdászaink vannak. Itt tanultak, együtt fejlődtek a vállalattal. Eredményeink javát ennek köszönhetjük. Mindannyian magunkénak éreztük és érezzük a vállalatot. Szolnokon a számottevő változások mellett egy dolog változatlan maradt. Az igazgató irodája mindenki előtt, s mindig nyitva állt. Dolgozóik kéréseikkel, panaszaikkal bármikor benyithattak vezetőjükhöz. Aki, ha tudott, segített is gondjaikon. Szigorú, de segítőkész embernek ismerték ,vállalat szerte. — A kollektív vezetés híve voltam, és maradok is. Szerencsére olyan emberekkel dolgoztam együtt mindig, akik bíztak bennem és segítettek a munkámban. Néhányan, mi tagadás, határozottságomat erőszakosságnak vélték, de aki újat akar, annak a döntéseihez következetesnek kell maradnia. Lényeg, hogy menjenek közös ügyeink. Nos, az újat akarás egyik eredménye a 7-es Volánnál: a néhány éve bevezetett és azóta is jól működő ,jó eredményeket hozó váltott nyerges pótkocsis rendszerük. — Az értelmiség megtisztelő feladata a marxista világnézet terjesztése, korunk gazdasági kérdéseinek magyarázása a dolgozók körében — vallja dr. Mikecz Tamás, az AFIT IV. sz. Autójavító Vállalat főkönyvelő gazdasági igazgatóhelyettese. Ezért jelentkezett propagandistának 1967-ben, amikor az államvizsgával befejezte a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemet. Jó tíz éve annak, hogy a szakszervezet propagandistája, a Lehel úti vállalati központban szemináriumot vezet. A mostani oktatási évben a Társadalmunk kérdései második évfolyama anyagát tanulmányozzák — igen eredményesen. Könnyű neki magas szintű előadást tartani, sokoldalúan érvelni a vitában — mondhatnák sokan, hiszen mint vállalati felső vezetőnek, rendelkezésére áll mindent adat, a gazdálkodási eredmények — mostanában gondok — az ő kezében összegeződnek. Az utóbbi valóban így van, de ami az élénk vitákat illeti, nos arra fel kell készülni. — Nem elég a tárgyi ismeret, ha azt az előadó nem tudja az adott egységre bontva konkretizálni. Hiába van jó előadókészsége, legfeljebb meghallgatják, s ezzel a szeminárium véget ér — mondja. Dr. Mikecz Tamás évek óta jobbára azonos hallgatók propagandistája, az 1-es gyártó üzemegység és a gépműhely dolgozóiból álló csoport szemináriumvezetője. Módszere az, hogy a téma feldolgozásához tartozó füzetet kiosztja a hallgatóknak, hogy olvassák el, maga pedig a megadott témához kapcsolódó helyi, lehetőleg ahhoz a kisebb közösséghez alkalmazott példákkal magyarázza az elméletet. Ez a titka annak, hogy foglalkozásaik mindig élénkek, vitáik előremut tatók, segítők. A munkafegyelem erősítése, az intenzitás fokozása nagy érdeklődésre számot tartó téma náluk is. Egyik alkalommal is ekörül forgott a szó, és az egyik hallgató felvetette, hogy is állunk az egyenlő mércével? Ő maga vidékről, vonattal jár be munkahelyére. Hajnali négy előtt kel, hogy hatra beérjen. Ha a vonat,öt percet késik, ő is elkésik a munkából, s ezért levonnak a béréből. De ki felel azért, hogy ugyanakkor anyagra várva, akár teljes órát is ténfereg? Bevezetése nem mindenütt találkozott osztatlan elismeréssel. Ugyancsak büszkén beszélt az igazgató, hogy napjainkig 17 nagyfuvaroztató vállalattal kötöttek közép- és hosszútávú együttműködési szerződést. A megállapodásokban általában egy-egy üzem komplex kiszolgálása, személy- és áruszállítás, valamint rakodás szerepel. Azok megnyugtatására, akik esetleg aggódnak, hogy Kerekes Ferenc nyugdíjba vonulása után nem tud mit kezdeni szabad idejével, néhány fontosabb társadalmi beosztását felsoroljuk: továbbra is a megyei tanács, a városi tanács, a közlekedésbiztonsági tanács, valamint a Szolnok megyei Autóklub vezetőségi tagja. Unatkozni, úgy tűnik, ezután sem fog ... Guba Zoltán Felvetődött, nincs elég motorblokk a folyamatos munkához. A propagandista természetesen megvizsgálja a munkaszervezéssel kapcsolatos észrevételeket, s ha olyan természetű dologról van szó, ami a művezetőre, üzemvezetőre tartozik, közvetlen náluk, vagy a főmérnök figyelmének felhívásával intézkedik. Ez történt a motorblokkhiány esetében is, azóta a motorbontók elegendő munkát kapnak, ugyanis ide vezetett ahiány oka. Az eredményes propagandamunkának, mint minden más kollektív sikernek előfeltétele a jó munkahelyi légkör. Az, hogy őszintén szóljunk a kis és nagy kollektívák előtt. Akkor megértik a népgazdasági intézkedések szükségességét, és sikerre segítik azokat. Ez a lényege a propagandamunkának is — mondja. És még hozzáteszi, a tájékozódás. A tanulás kölcsönös, maga is sokat tanult tízéves szemináriumvezetése alatt a tárgyalt anyagból és hallgatóitól. Ugyanezt mondta a bv közgazdasági bizottságában végzett, munkájáról is, amelynek tagja. A szakma bérgazdálkodási tapasztalatait a saját munkájában is hasznosítani tudja. — Közeledve a nyugdíjhoz — dr. Mikecz Tamásnak bő egy éve van még ahhoz — az emberben felvetődik, mi értelme volt a több mint 39 éves munkának, amiből van at az autósszakmában. 28-at a IV-es autójavítónál teljesítettem. Úgy érzem, mást nem tudtam volna ilyen eredménnyel szolgálni. Az élethivatásul választott, szeretett pálya mellett szól az is, hogy csak szabadsága alatt olvas szépirodalmat. A mindenesti olvasmány most is mint mindig, a gazdasági szakirodalom. — Mire az ember megöregszik, sok mindent megtanul — folytatja. — Nem utolsósorban a propagandista munkám vezetett el ahhoz a felismeréshez, hogy a takarítónak éppoly infarktust előidéző gondja, ha nincs söprű, tisztítószer, mint a szerelőnek, ha hiányos a munkaszervezés, mint a gazdasági vezetőnek, amikor hiányzik a tízmillió a fejlesztési alapból. Úgy dolgozni, hogy senki ne kapjon infarktust — ez ma a feladatunk, erre csak együtt, közösen vagyunk képesek. Ez volt az életcélom gazdasági vezetőként, propagandistaként egyaránt. Pócza Sarolta Megtisztelő feladat a marxista világnézet terjesztése Volán-társasház Szekszárdon A Volán 11. sz. Vállalat szakszervezeti tanácsa 1979. december 22-én tárgyalta a vállalat 1980. évi szociálpolitikai tervét. A tervben szereplő feladatok közül kiemelkedik a nagycsaládosok és egyedülállók segélyezése, valamint a vállalat lakásépítési programja. 2,5 millió forintot biztosítanak a dolgozóknak lakásvásárlásra, és építési támogatásként. 1980. év végére várhatóan elkészül az első 20 lakásos Volán-társasház is, amit 1981-ben további 30 lakás építése követ. Fordaszolgálatosok, másnapozók szabadsága és munkaszüneti napja A múlt havi KÖZLEKEDÉSben „Munkaügyi vita — válaszol az illetékes” címmel tájékoztatást adtunk a speciális munkaidő-beosztást, -felhasználást jelentő fordaszolgálat, másnapozás sajátosságairól. A logikán, a matematikán és a jogszabályok helyes értelmezésén alapuló vizsgálódás összegezéseként állapíthattuk meg a főszabályt: a különös munkaidő-beosztás és annak megfelelően a munkaidő nyilvántartása — a munkaidőkeret kitöltése, a túlmunka mennyiségének megállapítása — szempontjából addig „él”, amíg a dolgozó e sajátos rend szerint ténylegesen munkát végez és kap szabad időt (ez mindig egy hosszabb napi pihenőidő, amely így magába „göngyölíti” a heti pihenőnapot is). Ha megszakad a folyamat, a dolgozó munkaidejét, heti pihenőnapjait stb., az általános, a „tipikus” esetekre érvényes szabályok, módszerek szerint kell nyilvántartani, elszámolni. A tájékoztatónak nem várt visszhangja volt: ha a főszabály a törvényes megoldást tartalmazza — és ez így igaz —, akkor nem megfelelően számolják el a szabadságokat, a munkaszüneti napokat, vetette fel a szerkesztőséghez és a munkaügyi osztályhoz fordult több másnapozó, fordulószolgálatos dolgozó. Olvasóink bizalma kötelez, ezért cikkünkben a felvetett kérdésekre adunk választ. Az előző írásunkban felhozott példa szerint a dolgozó 121,5 munka ~s 231/? óra pihenőidő fordabeosztás szerint másnapozik. Havonta 186—200 órát teljesít attól függően, hogy 30 vagy 31 napos hónapról van szó, és a hónapot a forda munka- vagy pihenőidő részével kezdte-e. A példában a másnapozó fordaszolgálat folyamatos volt az egész nőnapban. Nézzük meg,miként alakult a havi munkaidő, ha megszakad a különös beosztás folyamatossága. A dolgozó 1-tól 7-ig négyszer 12*/1 munkaórát teljesít, közben 1—1 napot pihenőidőben tölt el. E három nap közül az egyiket heti pihenőnapnak minősíti a kollektív szerződés. Ezalatt az idő alatt tehát 50 óra a munkaidőteljesítménye. A különleges munkabeosztás ekkor megszakad, mert a dolgozó I1i nap szabadságot vesz ki. Munkaidejének nyilvántartása ekkor a „tipikus” megoldás szerint alakul. A 8-tól 18-ig terjedő időre feljegyeznek tízszer 7 óra 20 percet és egy heti pihenőnapot. Szabadsága így 73 óra 20 perccel terheli a havi munkaidőkeretet. 19-én visszaáll a másnapozó fordába. Ha az eredeti „fordás” szerint e napra nem volt beosztása, a folyamat pihenőidővel, ha pedig volt beosztása, munkával kezdődik. Bármelyik eset is áll fenn, a hónap hátralevő részében hatszor 122 órát, azaz 75 órát fog teljesíteni. A három tétel összege kiadja a 198 órát, az arra a hónapra eső munkaidőkeretet. Itt kell megjegyeznünk, hogy szükségtelen és helytelen gyakorlat a munkanapban meghatározott szabadság-időtartamot munkaórára átváltani és ezeket az órákat helyettesíteni a fordaszolgálat munkával töltendő napjaira! A példánál, maradva most vegyük azt az esetet, amikor a szabadságon töltött egyik nap munkaszüneti napra esik, vagy pedig az élő fordában lesz munkaszüneti nap. A törvény ezt írja: „A dolgozónak a Minisztertanács által meghatározott munkaszüneti napon nem kell munkát végeznie, és az emiatt kiesett munkaidőre átlagkeresete illeti meg.” A dolgozónak e nap munkanapja lenne. Mégsem fog munkát végezni, mert e kötelezettsége alól a Minisztertanács felmentette. Hogy ne károsodjék az így kieső munkaidő miatt számára átlagkeresetet kell fizetni. Szabadsága miatt a dolgozó szükségszerűen esik ki a fordából, emiatt a „tipikus” elszámolás lép be. Ennek megfelelően a munkanapra eső — szabadsága alatti — munkaszüneti napon nem terheli őt a munkavégzés kötelezettsége — a Minisztertanács e napra felmentette őt a munkavégzés alól —, így fogalmilag kizárt, hogy a dolgozó munkaszüneti napon szabadságon legyen. A példabeli esetben így nem 10, hanem 9 munkanap szabadság, egy heti pihenőnap és egy munkaszüneti nap tölti ki munkaidőkeretét, a 8-tól 18-ig terjedő időszakra. A kilenc szabadságos napjára kilenc, az egy munkaszüneti napra pedig egynapi átlagkeresetet fog kapni. Találkozunk olyan gyakorlattal is, amely a Minisztertanács adta mentesítést nem fogadja el mondván, hogy a törvény ugyanott azt is írja, hogy „A munkaszüneti napon a dolgozó rendszeresen csak a megszakítás nélkül üzemelő (folytonos) és a rendeltetése folytán e napokon is működő vállalatnál, illetőleg ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatható.” A kivételt jelentő — a munkavégzést e napon kivételesen megengedő — szabályból olyan következtetéseket vonnak le, hogy a közlekedés megszakítás nélkül üzemelő, folytonos tevékenység, ezért a közlekedés dolgozóját tulajdonképpen nem illeti meg a munkaszüneti nap. Tekintet nélkül a munkaszüneti nap fényére, megkövetelik a teljes havi munkaidőkeretnek tényleges munkával való kitöltését. Ez helytelen. Ugyancsak a törvény írja elő, hogy a munkaszüneti napon végzett munkáért jár egyszer az egynapi átlagkereset és azon felül még az azon a napon ténylegesen végzett munkáért járó díjazás is. Nincs viszont átlagkereset-kifizetés, ha a munkaszüneti nap a dolgozó heti pihenőnapjával vagy szabadnapjával esik egybe (szabadnapi többletpihenőnap: a fordaszolgálatban ez a forgásból adódó szabad időn felüli — főleg a túlórák csökkentése érdekében adott — többlet szabad ideji, amelyet közbeváltásnak is neveznek). Nincs folyósítás, mert az ünnep miatt nincs munkaidő-kiesés, keresetveszteség. A fordaszolgálat és a munkaszüneti nap viszonya mégsem ilyen egyszerű. Okkal vetik fel, hogy a munkaszüneti nap miatt, a forda-, a másnapozó szolgálatban munkaidő- és keresetkülönbség keletkezik dolgozó és dolgozó között. Ha a dolgozó a munkaszüneti napon munkát végez, teljes mértékben kidolgozza a havi munkaidőkeretet, keresete pedig egynapi átlagkeresettel lesz több, mint a havibére . nem végez munkaszüneti napon munkát, akkor is teljes mértékben kidolgozza a havi munkaidőkeretet, a pénze mégis egynapi átlagkeresettel lesz kevesebb, mint az előző esetben. Az ellentmondás nem vitás, feloldása indokolt és lehetséges is. A gyakorlat azonban eltérő és aszerint különbözik, ki és mit ragad ki a munkajogi szabályokból. Az egyik álláspont szerint, ha a munkaszüneti nap a fordaszolgálat szabad idejére esik, egynapi munkaidővel csökkentik a havi munkaidőkeretet. Ha a ténylegesen munkában töltött idő több lesz, mint az így csökkentett munkaidőkeret — túlórát fizetnek A másik megoldás azt vallja — és írja le a kollektív szerződésben —, hogy a forda pihenőidők közül mindig a vasárnapi vagy az azt követő nap szabad ideje számít heti pihenőnapnak. Ha a munkaszüneti nap nem ezzel esik egybe, kifizeti az egynapi átlagkeresetet. Ha a dolgozó a leírtak szerint elkészíti saját havi munkaidő kimutatását, minden világossá válik. Dr Szűcs Tibor 5