Közlekedés, 1983 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ára: 1,80 R A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LARJA LXXIII. ÉVFOLYAM, 1.SZÁM 1983. JANUÁR Napirenden az 1982-es gazdálkodás, az 1983-as terv UJ titkárt választott a központi vezetőség December 16-án, Mátyási Árpád elnökletével tartotta 1982-ps utolsó ülését szakszervezetünk központi vezetősége. Megjelent és részt vett a tanácskozás munkájában Jakab Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárhelyet­tese. Jelen volt Ónozó György közlekedés- és postaügyi mi­niszterhelyettes; s ott voltak az ülésen a trösztök, nagyvál­lalatok pártbizottságainak titkárai, igazgatói is. A központi vezetőség megtárgyalta a szakma vállalatai 1982-es gazdál­kodásának tapasztalatait és az 1983. évi tervfeladatokat, valamint a szak­­szervezeti szervek termelést, gazdál­kodást segítő munkájának 1983-as feladatait. Áttekintette a nyugdíjas szakszervezeti tagokkal való törődés, s szervezeti életük tapasztalatait. Jó­váhagyta a választott vezető testü­letek 1983. első félévi munka tervét, a két központi vezetőségi ülés között végzett munkáról szóló jelentést, s személyi kérdésékben döntött. I 982 - fordulópont a közlekedés életében Nem kis erőfeszítést takarnak a sallangtalan szavak: a közlekedés 1982-ben is kielégítette a népgazda-Onozó György: Alapvető és döntő, hogy erősödjék a ter­vezés demokratizmusa ság szállítási igényeit. Amellett, hogy ennek értékét tisztán látjuk, igazak Ónozó György miniszterhelyettes szavai: 1982 fordulópont a közleke­dés életében. —• Sokéves gyakorlat­tal ellentétben — mondta a kv ülé­sén a miniszterhelyettes — az idén először csökkentek a szállítási telje­sítmények. A távolsági autóbuszközlekedést mintegy két százalékkal kevesebben vették igénybe az idén, mint tavaly. A helyi tömegközlekedésben kismér­tékű — mintegy 1,5 százalékos — növekedés várható. Erőteljesebb vi­szont' az áruszállítási teljesítmények mérséklődése. A közúti közlekedés­ben a belföldi teljesítmény csökke­nése a tavalyi szinthez képest egy­százalékos. A belvízi hajózásnál kö­zel tízszázalékos visszaesés tapasz­talható. Az áruszállítási igények csökkené­sével egyidejűleg kedvezőtlenül ha­tott, hogyláttáidban nem javultak a vállalatok műszaki-gazdasági, kapa­citáskihasználási mutatói. Tovább csökkent a járművek foglalkoztatási ideje (jórészt az ötnapos munkahét hatására). A nemzetközi fuvarpiac gyors igényváltakozásait a legrugalmasab­ban a közúti közlekedés tudta kö­vetni. Ennek eredményéként a nem­zetközi szállítási teljesítmények mind a behozatali, mind a kiviteli forga­lomban emelkedtek 1981-hez gépest, akárcsak a légi közlekedés teljesít­ményei. A hajózás nemzetközi telje­sítménye viszont mind a tervtől, mind az előző évitől elmaradt. Az Autófenntartó Ipari Tröszt vál­lalatainak termelési értéke közel há­rom százalékkal kevesebb a terve­zettnél, azt egyedül a gyártó vállala­toknál közelíti meg. Az AFIT kapa­citása a beruházások által növeke­dett, ugyanakkor a kapacitások ki­használtsága romlott, s ez hátrányo­san befolyásolta a hatékonyabb gaz­dálkodást célzó törekvéseiket. A bevételek — a vízi közlekedés kivételével — meghaladják az előző évit (döntően a tarifaemelések hatá­sára). A ráfordítások azonban a be­vételeknél gyorsabb ütemben növe­kedtek. Az objektív tényezőkön kí­vül az esetenkénti laza gazdálkodás­nak is következménye, hogy a költ­séghányad mintegy 3,5 százalékkal romlott. A várható nyereség a közúti köz­lekedési vállalatoknál összességében az 1981-eshez hasonló, ami legna­gyobb részt a Volán Tröszt eredmé­nyes gazdálkodásából származik. A légi közlekedésben a növekvő teljesítmények révén a nyereség is meghaladja a tavalyit, míg a hajó­zásban csaknem 25 százalékos csök­kenéssel kell szembenézni. A terve­zetthez közel alakul az AFIT vár­ható eredménye. A megtakarítás: százezer tonna kőolaj A közlekedési vállalatok energia­­igénye az 1982-es évben is csökkent. Ez egyrészt teljesítmények csök­kenéséből is adódik, de mindenek­előtt szervezési és fejlesztési intéz­kedéseknek, a benzinüzemű jármű­vek megfogyatkozásának és a fajla­gos energiafelhasználás 3—4 száza­lékos mérséklésének köszönhető. A közlekedés összes energiamegtakarí­tása a tervezettnek megfelelően el­éri a 100 ezer tonna kőolaj-egyenér­­téket. Jakab Sándor: A tagság jogo­san várja el, hogy lássa, ho­gyan képviseljük érdekeit A közúti közlekedés a tervezett­nek megfelelően tett eleget a tőkés devizahozam növelése terén fennálló kötelezettségeinek. A hajózás tíz szá­zalékkal elmaradt az előirányzattól, a légi közlekedés valamicskét túl is teljesíti tervét. A rubel-elszámolású bevételek várhatóan elérik a terve­zettet. Szakmánkban folytatódott a dol­gozói létszám csökkenése. Az év vé­gén mintegy 2100-zal kevesebben dől-, goznak a Volán-vállalatoknál, mint az év elején. Százalékos arányban hasonló a csökkenés a városi közle­kedésben (780 dolgozó hiányzik), a hajózásban és az autójavítóiparban is. Kedvezőtlen jelenség, hogy a lét­szám mérséklődése a fizikai dolgo­zók körében az átlagosnál nagyobb mérvű, s ez a fizikai—nem fizikai dolgozók arányának romlását is ma­ga után vonja. Az átlagbérek 6,5—6,8 százalékkal növekedtek 1982-ben. Ez a növeke­dés mintegy másfél—két százalékkal meghaladja az előirányzatot, örven­detes tény, hogy a szociális ellátás színvonala minden vállalatnál emel­kedett, a szűkülő lehetőségek elle­nére is. A követelményekhez igazodva — A népgazdaság legfőbb feladata 1983-ban — mondotta ónozó György — a külgazdasági egyensúly javí­tása. Ennek sikere nem kis mérték­ben o közlekedési vállalatokon is múlik. Elő kell segíteniük, hogy a szállítással, mint értékkel mindenütt az országban jobban gazdálkodja­nak, takarékosabban bánjanak. S ezen.túl nagy jelentőségű a közleke­dési vállalatok devizaszerző- és kí­mélő tevékenysége is — vázolta a célokat a miniszterhelyettes. 1983-ban a személyszállítás terén általában nem lehet növekedéssel számolni. A távolsági autóbuszköz­lekedésben 4—4,5 százalékos csökke­nés, a hajózásban stagnálás, a légi közlekedésben ötszázalékos növeke­dés várható. A városi tömegközleke­dés teljesítményei a fővárosban szin­ten maradnak, vidéken szerény mér­tékben növekednek majd. A közúti közlekedés áruszállítási teljesítményei előreláthatóan az 1982-es szinten alakulnak 1983-ban, a tengerhajózásban 2 százalékos csökkenés, míg a belvízi hajózásban hasonló mértékű növekedés várható. A légi közlekedés teljesítménye mintegy hét százalékkal növekedni fog. A célok között első helyen áll a tömegközlekedés elért színvonalának megőrzése, illetve lehetőség szerinti javítása, s a meglevő áruszállítási kapacitások hatékonyabb kihaszná­lása. Az autójavító vállalatoknak 3—4, az ipari tevékenységet folytató vál­lalatoknak 8—10 százalékkal kell nö­velniük termelési értéküket. Űj szolgáltatási formák bevezetésével meg kell előzni a lakosság részére végzett munkák további szűkülését. A javítóipar fontos feladata: meg kell szervezni a használt alkatrészek összegyűjtését és gazdaságos felújí­tását, újrafelhasználását. Az előzetes számítások arra mu­tatnak, hogy 1983-ban a közlekedési vállalatok nyeresége mintegy öt szá­zalékkal csökken. Ez a folyamat a költséggazdálkodás jelentős javítá­sával, az anyag- és energiafelhasz­nálás csökkentésével fékezhető. A cél, hogy a közúti közlekedésben 2—3 százalékkal, a hajózásban 1—2 százalékkal mérséklődjék a fajlagos energiafelhasználás. A közlekedési dolgozók száma vár­hatóan ismét csökkenni fog két— háromezerrel. Az átlagbérek három, három és fél százalékkal növeked­hetnek. A szociális ellátás fejleszté­sében a meglevő lehetőségeket össz-Moldován Gyula: Feladataink megkövetelik a gazdasági veze­tés és a szakszervezet állandó, reális párbeszédéit pontosítva ott kell felhasználni, ahol a legégetőbb szükséget lehet általuk megoldani. Várhatóan befejeződik 1983-ban a Ferihegyi repülőtér fejlesztésére irá­nyuló nagyberuházás. Tovább épül a metró. A vállalati beruházások a közúti és-városi közlekedésben mint­egy tíz, a hajózás területén öt szá­zalékkal mérséklődnek. Mintegy ezer autóbusz (650 a Volán és 350 a város5 közlekedés céljaira), 3800 te­herautó, 46 metrókocsi, 7 HÉV vas­úti kocsi és 20 villamos beszerzésére nyílik majd mód; — A közlekedési vállalatok fő feladata most: megkeresni a reális utakat, hogy a teljesítmények csök­kenése, a növekvő költségek ellené­re a szakma eredményesen gazdál­kodjon — summázta az 1983-as év teendőit ónozó György. — Ez a munka már folyik a vállalatoknál, s kiteljesedése lehet a feladat megol­dásának záloga. Mi kell ehhez? — Alapvető és döntő — hangoztatta a miniszterhe­lyettes —, hogy erősödjék a tervezés demokratizmusa, mindenekelőtt a vállalatokon belül. A tervnek a kö­rülmények folytán sok változó ele­me van. A legfontosabb, hogy tisz­tán lássuk a fő célokat, ezek meg­valósítására készüljenek tervvarián­sok, és minden egyes dolgozó ponto­san tudja, mi az, amit az eredmé­nyes gazdálkodás érdekében tőle várnak! A szakszervezet véleménye — A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete egyetért a szakma 1983. évi tervével — fordult a központi vezetőséghez Moldován Gyula főtitkár —, egyetért, habár annak egyes elemei, intézkedései szükségintézkedések, a körülmények kényszerítő erejéből fakadnak, s át­meneti jellegűnek tűnnek. Ezért is rendkívül fontos a tervezés demok­ratikus vonásainak erősítése, ami előmozdíthatja a tervek stabilitását, a feladatokkal való azonosulást. — Érthető, gyors, rendszeres, nyíl­tabb tájékoztatást kell adni a dolgo­zóknak — folytatta szakszerveze­tünk főtitkára — és ezt kell viszont is kérni. Ma nem lehet a dolgozók (Folytatás a 2. oldalon) Hí érdekvédelem a tervezésben, alerdielésben kezdődik Tanácskozik a központi vezetőség

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék