Közlekedés, 1985 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

­ Számvetés és orientáció imét eltelt egy év. Az 1984. esz­tendő eseményeit áttekintve sa­játos képet kapunk. A közle­kedés, szakszervezetünkhöz tartozó, al- és szakágazatai az irányításvál­tozás és vállalati önállósulás folya­matát élték, és éltek. E gazdálkodó szervezetek összteljesítménye lénye­gesen nem változik, a szakmai telje­sítmények növekedési mértéke is ki­sebb a korábbi évekénél. A teljesít­mények fő mozgatója: a népgazda­ság szállítási igényeinek kielégítése a minőség és a hatékonyság egyidejű növelésével. Általános jellemző, hogy az erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre mind fejlesztési, mind munkaerő forrásokban, járműben és pótalkatrészben egyaránt. A foglal­koztatottság mértéke és a törvényes munkaidő egyes szakmákban tovább növekvő mértékben tér el, annak el­lenére, hogy központi vezetőségünk 1983. decemberi határozatának meg­felelően a munkaerő- és munkaidő­gazdálkodás javítására komplex in­tézkedéseket dolgozta­t ki, és folya­matosan valósítanak meg az érintett gazdálkodó szervezetek. A korláto­zottan rendelkezésre álló erőforrá­sok ellenére nem változott kielégítő mértékben a költségérzékenység, drágán realizálódnak a teljesítmé­nyek. Ugyanakkor az egyik legkriti­kusabb területen teljesül a cél — az energia, elsősorban az üzemanyag­felhasználásban — a megtakarítás előirányzott mértéke megvalósul. A gazdálkodás eredményessége csökke­nő irányzatú, így az érdekeltségi ala­pok sem alakulnak kedvezően. A vállalatok között a működés és gaz­dálkodás jellemzői alapján kialakult sorrend átrendeződött. Ebben a sza­bályozó változások és a népgazda­ság szállítási szükségletének csökke­nése, szerkezeti változása is közre­játszott. A szállítási igények szerke­zete és a gépjárműállomány összeté­tele nincs összhangban. A szakmák bérfejlesztése összességében a terv­hez közelállóan alakul, a népgazda­ság más ágazataival való összevetés­ben tovább nő az elmaradás. A nagyon röviden vázolt általá­nos gazdasági helyzetkép reál­folyamat, erre épül a szakszer­vezeti munka, amelynek célja az előbbrejutás segítése. 1984-ben szak­­szervezetünk tevékenységére is a fel­gyorsuló változásokhoz való értelmes és eredményt ígérő alkalmazkodás a jellemző. A KB 1983. október 12-i állásfoglalása, a SZOT és saját ve­zető testületeink határozatai adják a keretet e munkához. A központi vezetőség félidős értékelése alapján hoz­ott döntések végrehajtása, az új szakmai érdekvédelmi munka, vala­mint az alapszervezetek tevékenysé­gét segítő szerkezeti változások a várt eredményt hozták. Az 1984. évi szakszervezeti tevé­kenységünket áttekintve, annak fej­lődését, változását a következők jel­lemzik : Az év egészében intenzíven alakult a vezetés és az alapszervek, és a tag­sággal való kapcsolat, a kölcsönös véleménycsere. A többszöri megyén­kénti vagy tájegységi találkozások, viták, az MSZMP 1983. október 12-i állásfoglalásának megismertetését és helyi alkalmazását célzó tanácskozá­sok, a Szakszervezeti Napok rendez­vényei, a SZOT és a KSZDSZ vá­lasztási irányelvének megbeszélései lehetővé tették, hogy széles körben megismerjük a szakszervezeti tiszt­ségviselők, a partner gazdasági ve­zetők véleményét és mérlegeljük ja­vaslataikat, észrevételeiket. A szakágazati munkabizottságok — mint a központi vezetőség, az el­nökség szakértői munkacsoportjai — megkezdték működésüket, kapcsolat­­rendszerük folyamatosa­n fejlődik. Témáik, a vezető testületeknek aján­lott állásfoglalási javaslataik, jól tükrözték a szakmai megalapozott­ságot és a sajátos érdekképviseletet egyaránt. Feltáró és elemző munká­jukkal az egyes szakágazatok leg­égetőbb problémáira irányították az illetékes államigazgatási szervek fi­gyelmét. Eddigi eredményeikben tükröződik a jól megalapozott sze­mélyi kiválasztás és a munkabizott­ságok tagjainak aktív munkája, köz­reműködése is. A végbement szervezeti változások miatt jelentősen növekvő számú alapszervezetek munkájának segíté­se új helyzetet teremtett a területi munkában. A területi munkáért való felelősség jobb érvényesülésének megfelelő, a korábbitól eltérő irá­nyítási formát és szervezeti kerete­ket kellett kialakítani. Ezek megva­lósultak. Az irányítás e területen is a választott vezető testületeké, mely­nek végrehajtási gyakorlatában je­lentősen nőtt a szervezési és káder­osztály koordinációs feladata. Az alapszervi munka közvetlen segíté­sében a megyénként működő, a szak­­szervezeti bizottságok titkárainak konzultatív tanácsa kezdte meg mun­káját. Itt is biztatóak a kezdeti ered­mények. Az év során tovább fejlődött a ré­tegpolitikai tevékenység, melyen be­lül külön érdemes kiemelni a ta­nulói alapszervezetekkel való foglal­kozást. A közlekedés alapszakmáira építve 9 tanintézetben — amelyek­ben közel 10 ezer tanulót képeznek, s akik 98 százaléka szakszervezeti tag — készíti fel szakszervezetünk a fia­talokat a munkás életre és a közéle­­tiségre, segíti és szervezi e fiatalok művelődési és sportolási lehetőségeit. E munka egyik lényeges eredménye, hogy e korcsoportban bizalmivá ne­velődnek és a munkahelyen e tiszt­ségre felkészülten jelentkeznek pá­lyakezdő fiatalok. Új színfoltjai a gazdálkodó szer­vezeti formáknak és a szakszervezeti munkának is a kisvállalatok, a kis alapszervezetek. A gyakorlat alakít­ja azokat az új módszereket, köve­telményeket, amelyek a szervezetek ilyen típusához, méretéhez alkalmaz­kodó jó megoldást jelentenek. Szak­­szervezetünk vezető testületei, appa­rátusa éppen ezért különös figye­lemmel, a segítés sokféle lehetőségét igénybe véve foglalkozott e kis­szervezetekkel, nyújtott számukra anyagi támogatást is. Emellett nem elhanyagolható az a segítség, am­e­­lyet e szervezetek számára tánc vállalatok, a minisztérumi irá­nyítású autójavító vállalatok szak­­szervezeti bizottságai nyújtottak. K­iemelve a szakszervezeti élet, a belső működés néhány fontos elemét a gazdasági munkát se­gítő tevékenység köréből a munka­mozgalmak helyzetéről is kell szólni. A szocialista munkaverseny az új szabályozásnak megfelelően valóban egyre inkább munkahelyi kategóriá­vá válik. A hazánk felszabadulása 40. évfordulója és az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére kibontako­zó, és ma már egyre szélesebb kör­ben, egyre mélyebb tartalommal fo­lyó munkaverseny konkrét, alulról jövő kezdeményezésre épül, a terv­teljesítés szolgálata erősebben jel­lemző mint bármikor. Jó példái en­nek akár a városi tömegközlekedés­ben, akár a Volán-vállalatoknál akár más szakágazatainkban — első­sorban a nagyvállalatoknál — a ver­­­­senyben már eddig elért eredmé­­­­nyek, az ezen eredményekre épült­k további vállalások. Csak a szakszervezeti munka né­hány lényeges mozzanatát felvillant­­­­va készített számvetés is mutatja hogy mind a gazdaságban, mind a mozgalmi munkában számos ener­giát, erőfeszítést igénylő esemény­­­változás jellemezte az 1984. évet Tagságunk ismét helyt állt, igazolta teljesítménnyel, politizálással, hogy­­ érti és elfogadja a félidős értékelés, illetve a központi vezetőség 1983. évi decemberi határozatában megfogal­mazott célokat. Elismerés és köszö­net a helytállásért, az alkalmazko­dásért, az eredményes gazdasági és mozgalmi tevékenységért.­­ A jövő év feladataira már szá­ja­mos dokumentum hívja fel a figyelmet. A hosszú távra szóló határozatok, döntések folyamatos­­ végrehajtásából épp úgy adódnak­­ feladatok, mind azokból a rész- és­­ összefoglaló koncepciókból, melyek a gazdaság vagy a társadalom egyes területeit vagy egészét érintik, s amelyek alakításában a szakszerve­zetek is részt vettek. E vonatkozás­ban mindenekelőtt az MSZMP KB által kiadott, a párt XIII. kongresz­­szusára vonatkozó irányelveit kell­­ megemlíteni, amely­­ismételten meg­erősíti a szakszervezetek helyét és­­ szerepét politikai rendszerünkben. 1985-ben a mozgalom több kiemelke­dő eseményére kerül sor, köztük szakszervezetünk XXXI. kongresszu­sára is. Az év legfontosabb felada­tait — amelyek alapjaiban megha­tározzák munkánkat — a követke­zőkben foglaljuk össze: Az 1985. év kiemelkedő eseményei, mint hazánk felszabadulásának 40. évfordulója, az MSZMP XIII. kong­resszusa, szakmánk XXXI. kongres­­­szvátusa által teremtődő politikai lég­kör minden mozgósító hatásával él­ve teremtsünk széles körű politikai bázist gazdasági céljaink realizálá­sához a gazdasági szervező munkától a munkaverseny szervezésen át a belső érdekeltségi viszonyok tovább­fejlesztéséig . Az új esztendő legfon­tosabb gazdaságpolitikai feladata az 1985. évi terv beindítása és a VII. ötéves terv időszaki lehetőségek vizsgálata, és elemzése széles körű társadalmi bázison. Tenni kell a népgazdasági, területi tervcélok meg­ismerésének biztosítása és vállalati adaptációja, valamint a fejlesztési cé­lokhoz alkalmazkodó vállalati belső működés kialakítása érdekében. F­igyelembe véve azokat a közle­kedési kormányzat által meg­fogalmazott tervcélokat, me­lyek vállalataink 1985. évi működé­sét és gazdálkodását alapvetően orientálják javítsuk a gazdasági munkát segítő tevékenységünket, a terv és a verseny összehangolását, szervezésének egyidejűségét. Nagy felelősséggel végezzük el azo­kat a feladatokat, melyek vállala­taink belső irányítási rendszerének változása, annak előkészítése, az új érdekegyeztetési mechanizmus kiala­kítása kapcsán a szakszervezetekre, azok tisztségviselőire hárulnak. F­olyamatosan tekintsük át szak­­szervezetünk XXX. kongresz­­szusa óta megtett utat, értékel­jük a kongresszus határozatainak­ megvalósulását. Különös figyelem­mel és kritikai értékelő munkával minősítsük a félidős értékelés során hozott központi vezetőségi határoza­tok végrehajtását az irányítás és szervezet korszerűsítés területén. Ér­tékeljük és minősítsük, hogy szak­­szervezetünk választott testületei jog- és hatáskörében hogyan követ­ték a vállalatok fokozódó önállósá­gát, és hogyan készülnek fel a vál­lalati önállóság további növekedésé­vel járó változásokra. Alapszerveink adottságaiknak meg­felelően differenciáltan, de mégis kiemelt feladatként vizsgálják a tényleges munkaidő mértékének ala­kulását és segítsék elő a teljesebb emberi élet feltételeit jobban bizto­sító munkaidőmérték kialakítását és elfogadtatását. Segítsék a vállalatok munkaerő megtartó képességének ja­vulását, s ehhez a vállalati szociál­politika reálértékének megőrzését is vegyék fel céljaik közé. A gazdálkodás minőségi követel­ményei, a gazdasági szabályozók, a versenycélok, együttesen és külön­­,külön is a vállalatok költségérzé­kenységének javulását, a költségek csökkentését ösztönzik. Éppen ezért mozgalmi eszközökkel is elő kell se­gíteni az erőforrásokkal való éssze­rű, takarékos gazdálkodást. Ez a vál­lalatnak, belső egységeinek és dolgo­zóinak közös érdeke. E témakörben indokolt, hogy szakszervezeteink folytassák tovább azt a munkát, me­lyet az energiaracionalizálás és meg­takarítás, a másodnyersanyagok hasznosítása terén már eddig is el­ismerésre méltó eredményességgel folytattak. Szakszervezetünk belső életében biztosítani kell a választások prog­ramszerű lebonyolítását, amely nem nélkülözheti a nagyon alapos káder­­munkát, érvényesítve a szakszerve­zeti tisztségviselők megbecsülését, megerősítését is, alkalmazkodva a változó követelményekhez. V­égül, de nem utolsósorban és valóban a teljesség igénye nélkül saját kongresszusunkra való felkészülésben minden fórum, és a tagsággal való közvetlen talál­kozás lehetőségeivel élve a lehető legteljesebben meg kell ismerjük tagságunk véleményét a XXX. kong­resszus óta eltelt időszakról, elkép­zelését saját helyzetéről, érdekeiről és érdekérvényesítési igényeiről. Mindez nagyban szolgálja a XXXI. kongresszus megalapozott munkáját. Ezekkel a gondolatokkal köszönjük meg az 1984. évben végzett munkát, adózunk elismeréssel tagságunknak,­ aktivistáinknak, tisztségviselőinknek az elért eredményekért a gazdálko­dásban, a mozgalomban és kérjük további erőfeszítéseiket, kezdemé­nyezésüket és helytállásukat az 1985. évi feladatok eredményes megoldá­sához. Egyidejűleg kívánunk boldog, bé­kés és eredményes új esztendőt, munkasikereket, jó erőt és egészsé­get. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete vezetése nevében Moldován Gyula főtitkár Világ proletárjai, egyesüljetek! Ára: 2,50 Ft A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXXV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1985. JANUÁR

Next