Közlekedés, 1985 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
Eredményes A VI. ötéves tervidőszakra kormányzati munkaprogram készült az ésszerű és takarékos energiagazdálkodásra, valamint a hulladék- és másodnyersanyagok hasznosításának fokozására. A munkaprogram által érintett feladatok végrehajtása jelentős import megtakarítással is jár. A másodnyersanyagok termelésben való újbóli felhasználásának tervezett növelése eredményeként megközelítjük az iparilag fejlett országokra jellemző arányokat. A hulladék- és másodnyersanyagok felhasználása növelésének különös jelentősége van olyan területen, amelyben mind a késztermék, mind a pótalkatrész import. Ilyen a közúti járművek döntő része és a karbantartásukhoz, javításukhoz szükséges pótalkatrész. Ez utóbbiak egy része tőkés importból származik. A kormányzati munkaprogramból adódó feladatokat a szakminisztériumok saját területükre adaptálták, a szakmai, iparági szakszervezetek kialakították azokat a mozgalmi feladatokat, amelyekkel a program eredményes végrehajtását segíthetik, ösztönözhetik. Részben a feladatokkal, részben azok végrehajtásának időszaki értékelésével — elsősorban az energiagazdálkodást illetően — szakszervezetünk központi vezetősége és más vezető testületei már több ízben foglalkoztak. Másodnyersanyagok újrafelhasználása A korábbi években az energiatakarékosság jelentős eredményei mellett a másodnyersanyagok újrafelhasználása általában elmaradt a lehetőségektől, bár a közlekedés területére érvényes „a gazdaságos anyagfelhasználás javításához és a technológiák korszerűsítéséhez” kiadott miniszteri irányelvek külön is megfogalmazták, hogy a közlekedési eszközállomány karbantartási és javítási munkálatainál szélesebb körben kell a felújított fődarabok, részegységek felhasználását biztosítani. Fokozni szükséges a leselejtezett járművekből bontás útján visszanyerhető alkatrészek újbóli felhasználását. Szakszervezetünk vezető szervei azonosulva a célkitűzésekkel a termelési gazdálkodást segítő tevékenység fontos részfeladatává tették a másodnyersanyagok hasznosítását azzal, hogy az kellő érdekeltség mellett kedvezően befolyásolhatja a vállalati jövedelmezőséget, ami közvetlenül érinti a dolgozók keresetét. Az eredményes — és ezt a jövőben is folytatni szükséges — tevékenység jó példája az AUTÓKER és az állami autójavító vállalatok többségének együttműködése a haszongépjárművek fődarabjai szervezett felújítására és forgalmazására. Ez az együttműködés 1984-ben volt 10 éves. Az együttműködés alapgondolata az volt, hogy — valósuljon meg az új és felújított fődarabokkal való együtt gazdálkodás, ennek eredményeként csökkenjen az új fődarabok importja; — a javítóipar kapacitása legyen jól kihasználható és kapjon piaci ösztönzést a folyamatos technikai, technológiai korszerűsítésre; az AUTÓKER forgalma növekedjék és alakítson ki országos terítő hálózatot az üzemeltetők jobb ellátása érdekében. A 10 évvel ezelőtt megfogalmazott célok helyesnek bizonyultak, időtállóak, tíz esztendő melyet jogosan tekintünk egy érdekintegrációra épülő vállalkozásnak — számos más eredménnyel is járt. A teljesség igénye nélkül a fontosabbak a következők: Eredmények — az egyedi felújítás helyett bővítette a nagy sorozatú felújítás és a cserelődarabos rendszer lehetőségét; — a felújított fődarabok minőségére nagyon érzékenyen reagáló piac kikényszerítette a magas színvonalú technológiát, annak fegyelmét; — az iparszerű, szervezett fődarab-felújítás általában kedvezően hatott a termelési kultúra alakulására az egész javítóiparban; — egyszerű és érthető végtermékérdekeltséget tett lehetővé a menynyiséget és minőséget egyaránt ösztönző bérrendszerek kialakításához; — a terítőhálózat kiépülésével csökkent a járműállomány javítási ideje. Ma 28 helyen vásárolhatnak az üzemeltetők az ország különböző részeiben felújított fődarabot, az új (import) és a felújított fődarabok arányát a javítóipar és a kereskedelem a piaci igényekre építve és azt befolyásolva együtt alakítja ki. A teljesítmények növekedésével szinte arányosan csökkent az új fődarabok importja és nőtt a bontásból, selejtezésből származó fődarabok, részegységek, alkatrészek hasznosítása; — végül, de nem utolsósorban a javítóiparban a végtermék-érdekeltség jó alapot adott a munkaversenycélok egyértelmű megfogalmazásához, a teljesítményértékelés korrektségéhez. Egy tízesztendős együttműködés milyenségének értékelése után óhatatlanul felmerül a kérdés: • hogyan tovább? A szervezett gépjármű-fődarabok — motorok, sebességváltók, első és hátsó futóművek, kormányművek — felújítását és forgalmazását magasabb szinten folytatni kell. Erre készteti az érdekelt vállalatokat, hogy a kormányzati program a VII. ötéves tervidőszakra is érvényben marad és az is, hogy a kialakult együttműködési rendszer az önálló vállalati érdekeknek ma is megfelel. Így nyilatkoztak az érdekelt vállalatok vezetői, amikor az együttműködés 10 évét és jövőjét 1984 októberében Debrecenben megtárgyalták. A jövőbeni követelmények azonban magasabbak, mint az induláskor voltak. A közúti járműállomány átlagos életkora nő, növekszik tehát a felújítási igény, de nő a minőségi követelmény is. Egyre erőteljesebb az üzemeltetők igénye arra is, hogy a futásteljesítménnyel, az élettartammal arányos árakon jussanak felújított fődarabokhoz. Szervezett felújítás Felhasználva a fődarabok szervezett felújításának és forgalmazásának tapasztalatait, és számolva a várható igényekkel, bővíteni is kell az együttműködés keretében realizálódó teljesítményeket újabb szerkezeti részegységek és alkatrészek bevonásával. Ezek forgalma ma még csak milliós nagyságrendű, de gyors ütemben fejlődő. 1982-ben a felújított szerkezeti részegység- és alkatrészforgalom 3,5 millió forint volt, az 1984. évi forgalom mintegy 35 millió forint volt. Ez további importkiváltást is eredményez. A fődarabok és részegységek felújításának növelése igényli és ösztönzi a pótalkatrészek hazai gyártásának fokozását. A kölcsönös érdekeket szolgáló együttműködés jövőbeni tevékenysége, annak fejlesztése vállalati és népgazdasági érdek is. Ez az érdekegyezőség még inkább indokolja, hogy a gazdálkodó szervek ez irányú tevékenységét a szakszervezeti szerveink a gazdasági munkát segítő tevékenységükben a munkamozgalmak révén is ösztönözzék, támogassák. Tárják fel és jelezzék a fejlesztés érdekeltségi problémáit, akadályait, karolják fel az új kezdeményezéseket. A termelési agitációs munka keretében az ésszerű, takarékos anyagfelhasználás szükségességének és lehetőségének, az abban való kollektív és személyes érdekeltség felismerését, a vezetés és a dolgozók szemléletébe való beépülését segítsék elő. Az AUTÓKER és az Autójavító Vállalatok 10 éves együttműködésének eredményei jó érvanyaggal szolgálhatnak mindehhez. Dr. Papp Béla Együttműködés Az együttműködés — amely a közlekedéspolitika járműgazdálkodási céljait is jól szolgálja — a ZIL és az IFA W 50-es típusok fődarabjai szervezett felújításával és forgalmazásával indult a XIII. és a XVII. számú Autójavító Vállalatnál. E két vállalat teljesítménye 1984-ben egyenként meghaladja az egymilliárd forintot. A szervezett felújításba és forgalmazásba bevont típusok és vállalatok száma fokozatosan bővült és tíz év elteltével az éves forgalom 500—600 millió között mozog és 10 év alatt összesen meghaladja a négy és fél milliárdot. A forgalmi teljesítmény mellett e rendszer . 2 KÖZLEKEDÉS Autósbolt a Népköztársaság útján Megőrizni a békét A budapesti székhelyű Közlekedési és Szállítási Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége képviseletében Debkumar Ganguli, a szövetség leköszönő főtitkára, a Szakszervezeti Világszövetség (SZVSZ) újonnan megválasztott titkára és K. C. Mathew, a nemzetközi szövetség újonnan megválasztott főtitkára vett részt az SZVSZ Főtanácsának Szófiában megrendezett ülésén. A Főtanács 36. ülésén mintegy 70 ország és 9 nemzetközi szövetség 151 képviselője vett részt. Tiszteletbeli meghívottként a sztrájkoló angol bányászok 3 képviselője is jelen volt az ülésen. Az SZDSZ különböző belső ügyrendi pontjai mellett a napirenden olyan fontos kérdések szerepeltek, mint a fejlődő országok gazdasági gondjai, és a szakszervezetek szerepe ezek megoldásában és a béke és leszerelés kérdése. A határozat, melyet az ülés résztvevői egyhangúlag elfogadtak, aggodalommal szól a fejlődő országok egyre súlyosbodó gazdasági gondjairól, melyeket még tovább mélyít a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és az USA kormányának számukra hátrányos politikája, valamint az, hogy a fegyverkezési hajsza óriási összegeket von el a gazdasági és társadalmi fejlődéstől. A határozat rámutat arra is, hogy a fejlődő országok gondjainak megoldása a világ minden dolgozójának érdeke, és csak a dolgozók együttes küzdelmével, az új nemzetközi gazdasági rend megteremtésével lehetséges. Ezért a határozat felszólítja a világ minden dolgozóját, hogy minden szinten erősítsék a szakszervezetek befolyását a gazdasági-társadalmi fejlődéssel kapcsolatos kérdésekre, egységesen lépjenek fel a multinacionális vállalatok és bankok gazdasági fejlődést gátló tevékenysége ellen, fokozzák küzdelmeiket a szakszervezeti és demokratikus szabadságjogok kiterjesztéséért és a dolgozók jogáért arra, hogy részt vegyenek a gazdasági-társadalmi fejlődést célzó intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában. A határozat kitér az SZDSZ, a nemzetközi szövetségek és az országos szakszervezeti központok oktatási tevékenységének fontosságára, különösen a fejlesztési kérdésekben jártas szakszervezeti aktivisták képzésében, és kiemelte a szakszervezetek közötti együttműködés fontosságát a gazdasági, tudományos és műszaki információcsere területén. A béke és leszerelés kérdéseivel foglalkozó határozat szolidaritásáról biztosította a világszerte kibontakozott széles körű háborúellenes mozgalmat és rámutatott arra, hogy csakis a békeszerető erők egységes, határozott mozgalma képes megfékezni a fegyverkezési hajszát, elejét venni az atomháborúnak és megőrizni a békét. A határozat, melyet az ülés minden résztvevője elfogadott, többek között követeli az új nukleáris rakéták európai telepítésének beszüntetését és a már telepített rakéták leszerelését, egy olyan nemzetközi egyezmény aláírását, melyben az érintett országok lemondanak az atomfegyverek elsőként való használatáról, az atomfegyverek, valamint a baktérium- és vegyi fegyverek kutatásának, gyártásának és felhalmozásának teljes betiltását, atommentes övezetek létrehozását, a világűr hadi célokra történő felhasználásának betiltását és a fegyverkezésre fordított összegek békés célokra való felhasználását. Az ülés határozatban biztosította szolidaritásáról a világ különböző országaiban a dolgozók igazságos ügyéért harcoló embereket. Foglalkozott a Közel-Keleten és Közép- Amerikában és a Karib-térségben kialakult helyzettel és felszólította Irakot és Iránt, hogy haladéktalanul kössenek tűzszünetet és kezdjenek tárgyalásokat a két ország közötti konfliktus békés megoldására. Végezetül a Főtanács ülése határozott a XI. Szakszervezeti Világkongresszus összehívásáról, amelyet 1986 szeptemberében Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában tartanak meg. A Főtanács 36. ülése K. C. Mathew-t, a Közlekedési és Szállítási Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége főtitkárát az SZVSZ Irodájának tagjává választotta. Miként hat a műszaki haladás a közlekedési dolgozók élet-és munkakörülményeire Tokióban ülésezett az Ázsiai Közlekedési Szakszervezetek III. Szemináriuma, melyen a térség 13 országa vasutas, közúti, dokkos, tengerészeti és légi közlekedési dolgozók szakszervezeteinek 13 országa vasutas, közúti, kikötői, tengerészeti és légi közleke(KSZSZNSZ), az ITF (az SZSZNSZ közlekedési titkársága) és az IFTUTV (a Munka Világszövetsége közlekedési ágazata) megfigyelővel képviseltette magát az ülésen. A tanácskozáson, mely harmadik volt az 1976 óta rendszeresen, négyévenként megrendezett szemináriumok sorában, a résztvevők megvizsgálták, hogyan hat a műszaki haladás a közlekedési dolgozók élet- és munkakörülményeire napjaink gyorsan változó gazdasági körülményei között, különös tekintettel a multinacionális vállalatoknál foglalkoztatott dolgozókra, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal vonatkozó határozatainak ratifikálására és végrehajtására. A szeminárium keretén belül négy ágazati bizottságban vitatták meg a vasutas, közúti, tengerészeti és kikötői, valamint a légi közlekedési dolgozók speciális problémáit. Figyelemre méltó, hogy a Kínai Népköztársaság első ízben küldte el képviselőit a szemináriumra. A Közlekedési és Szállítási Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége a kezdettől fogva aktív részt vállalt az ázsiai szemináriumok megrendezésében — tagja a Nemzetközi Előkészítő Bizottságnak — és támogat minden olyan kezdeményezést, mely a térség közlekedési szakszervezetei közötti akcióegységet, a tevékenység összehangolását szolgálja. Az ázsiai szeminárium sikere példamutató lehet a többi térség szakszervezetei számára is, különösen azért, mert résztvevői között ott vannak a legkülönbözőbb nemzeti és nemzetközi tagságú szakszervezetek és ezáltal a szeminárium erősíti a szakszervezetek közötti szolidaritást, együttműködést a közlekedési dolgozók érdekeinek védelmében. A IV. Ázsiai Szeminárium 1988- ban, Tokióban kerül megrendezésre, melynek előkészítő bizottsági ülése — a szeminárium döntése értelmében — 1986. májusában lesz Taskentben. Nő- és ifjúságpolitika a Főtaxinál A Főtaxi szakszervezeti bizottsága egyik legutóbbi ülésén egyetértési jogkörét gyakorolva megtárgyalta a vállalat igazgatójának széles körű egyeztetés utáni tájékoztatóját, az 1984-ben keletkezett 1 millió 800 ezer forintos bérmegtakarítás év végi szétosztásáról. A vszb egyetértett azzal, hogy a pénzt területileg és differenciálva, az egyének között a végzett munka alapján osztják el. A vszb ezt követően Czinger István elnökletével Tusorné Pápai Éva, a személyzeti osztály nő- és ifjúságpolitikai referense, illetve Fudis József személyzeti és szociálpolitikai igazgató szóbeli kiegészítőjével együtt megvitatta Balázs József igazgató beszámolóját, a nőpolitikai határozatokból adódó 1984-es feladatok végrehajtását. Ezzel együtt elfogadta a következő évre szóló nőpolitikai intézkedési tervet. Az ülésen részt vett Gergely Zoltánná, a kv nőbizottságának titkára is. A szociálpolitikai igazgató kiemelte, a vszb nem a nők iránti udvariasságból tűzi évről évre napirendre a témát, hanem hogy a számok tükrében is áttekintse, a Főtaxinál nincsenek-e hátrányos helyzetben a nők, anyagi és erkölcsi elismerésükben, például a kitüntetésben nincs-e eltérés a nők hátrányára. Ez utóbbi kétszeresen is hiba lenne, mivel a nők a maguk területén a férfiaknál jobban dolgoznak, állapította meg. A jól végzett munkát ismerték el többek között a tavalyi nőnapkor, amikor a nők közül 84-en kaptak különféle miniszteri, szakszervezeti és vállalati kitüntetést, illetve jutalmat. Szintén a tavasszal vizsgálták a vállalatnál a nők vezetővé válását és pozitív megállapításokat tettek. A Főtaxinál rég nem téma az egyenlő munkáért egyenlő bér gyakorlati alkalmazása. A jövedelem mértéke nőknél, férfiaknál a végzett munkától függ. Új jelenség, hogy növekszik a nőik részvétele a vgmk-ban. Ez jó a vállalatnak, mert általa pótolható a munkaerőhiány miatti munkaidőalap-veszteség, de arra is fel kell figyelni, hogy az otthontól távol töltött idő növekedésével szerzett több jövedelemnek másik oldala is van. A kevesebb szabad idő miatt kevesebb jut kulturálódásra, szórakozásra, sportra és előbb-utóbb megsínyli a családi élet, a házasság, a gyermeknevelés is. Az eredmények között tartják számon, hogy 47 gyermek óvodai elhelyezését sikerült megoldani. Jogosnak tűnő aggodalommal kérdezték többen is, sikerül-e ez a jövőben is. Közismert, hogy a gyermekintézmények közvetlen vállalati anyagi támogatása megszűnt, és csak bizonyos kilométer-teljesítményig autóbuszhasználatot ad a vállalat. A Főtaxinak megállapodása van a XVII. kerületi tanáccsal, ahol a közlekedési lakótelepen 107 lakásra bérlő kijelölési joga van, és korábban uszodaépíttésre 4 milliót adott, hogy annak fejében a gyenmek kék óvodai férőhelyet kapnak. Az értékelésben is szerepelt és a hozzászólók iss foglalkoztak a gyesen levők, a gondozási szabadságuról visszatérők problémakörével. A kismamákkal " három éven át a kapcsolattartás ugyancsak egy- 1k oldalú. Minden őket is érintő rendezvényre meg-hívják őket, de a megjelenés elenyésző. Bérüket eközben is emelik, erről értesítést kapnak. A vállalat szeretné, ha otthonlétük alatt képeznék magukat, tanulnának. Jelentkező ritka, mint a fehér holló. Az állítólagos gyes neurózis ellen kívánnak fellépni azzal is, hogy a következő évi nőpolitikai intézkedési tervbe belevették a rövidesen megnyíló klubkönyvtárban részükre külön, érdeklődésükre számító foglalkozásokat szerveznek. Erre az időre megszervezik a gyermekek foglalkoztatását, felügyeletét is. Ami az 1985-ös intézkedési terv egészét illeti, az egyik hozzászóló úgy jellemezte, nincs mit hozzátenni, mert minden lényeges dologra kiterjed. És bízik benne, hogy mint eddig, a nehezebb gazdálkodási körülmények ellenére is teljesülnek az abban foglalt célok.