Közlekedés, 1985 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
II forgalmi utazók helyzete Az elnökség november 28-i ülésén dr. Zahumenszky József vezérigazgató előterjesztésében tárgyalta a Budapesti Közlekedési Vállalatnál a forgalmi utazók foglalkoztatásának helyzete című előterjesztést. Az előterjesztés kapcsán az elnökség információt kapott a járművezetői munkakörben dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásáról. Megismerte a vállalat teljesítményének legfontosabb mutatóit, többek között azt, hogy naponta átlagosan háromezer-nyolcvankilenc jármű vesz részt a főváros forgalmában (ez a járműállomány közel 84 százaléka); a járművek naponta megközelítően 5,2 millió utast szállítanak el, hogy a járműveken hétköznap és pihenőnapokon egyaránt több mint háromezer járművezető teljesít szolgálatot. Az írásos előterjesztés és a BKV vezérigazgatójának szóbeli kiegészítése tartalmazta azokat a problémákat, amelyek Budapest közlekedésében nehézségeket okoznak, különösen a járművezetői beosztásokban dolgozók magas túlóráját, a jelentős járművezetői létszámhiányt, az abból adódó foglalkoztatási problémákat, a munkásállomány létszámhiányát. Az elnökség tapasztalatokat szerzett azokról az eredményekről, amelyeket nagy erőfeszítések árán ért el a vállalat a munkaerő megtartásában, illetve munkaerőszerzésben, a foglalkoztatási feltételrendszerek módosításában, a forgalomszervezés korszerűsítésével; az eszközkihasználás hatékonyságának növelésével; a dolgozók szociális helyzetének javításával; a végzett munka erkölcsi, anyagi elismerésének növelésével. Külön hangsúlyt kapott az az elismerés, amely azoknak a járművezetőknek, illetve más beosztásokban dolgozóknak szólt, akik becsületes munkájukkal a jelenlegi nehéz helyzetben is erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy a vállalat biztosítani tudja Budapest tömegközlekedési igényeinek kielégítését Az elnökség a több mint háromórás vitát követően az írásos előterjesztést, valamint a szóbeli kiegészítést egyhangúlag elfogadta. Megállapította: a Budapesti Közlekedési Vállalat állami, politikai, társadalmi vezetése nagy erőfeszítéseket tesz a kötelezettségek teljesítése érdekében. Az elnökség továbbra is támogatja a vállalat törekvéseit. Különös tekintettel a tömegközlekedés szolgáltatási színvonalának közhangulat-alakító jellegére, a tömegközlekedés elsőbbségét és kiemelt segítését továbbra is szükségesnek tartja. Az elnökség felkérte a vállalat vezetését, hogy a tervezett intézkedésekkel segítse elő a járművezetőknél a foglalkoztatási idő csökkentését, bérezésüket növelve az összkereseten belül a teljesítményhez kötődő kedvezőbb keresetarányok kialakítását. Javítsák továbbá a munkaerő-megtartó és -szerző tevékenységüket és tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a járművezető dolgozók munkakörülményei javuljanak. Felmérés az autójavító kisvállalatoknál Az elnökség megvitatta az autójavító kisvállalatoknál végzett felmérés alapján összeállított előterjesztést a kisvállalatok általános helyzetéről, az ott dolgozók szociális és jövedelmi körülményeiről, a sportolási és kulturális lehetőségekről. Az elnökségi előterjesztést készítő autójavító-ipari szakágazati munkabizottság azt is vizsgálta, a fenti körülmények milyen hatással vannak a munkaerő megtartására. A tröszt megszűntével az állami autójavítóipar 72 kisebb-nagyobb önálló egységgé rendeződött. 39, javarészt szerviznek épített, tehát a vállalati működéshez szükséges feltételeknek meg nem felelő kisvállalat alakult, illetve a fővárosi minisztériumi irányítással működő vállalatok leányvállalataiból később alakult 9 tanácsi irányítású kisvállalat tartozik e csoportba. Az autójavítóipari kisvállalatok évi több millió óra javítási kapacitást képviselnek, és 7 ezer embert foglalkoztatnak. A vállalati szervezeti keretek időben, rendben kialakultak. Létrejöttek a szakszervezeti alapszervezetek, s a megfelelő működéshez szakszervezeti apparátusa segítséget adott. A kisvállalatok zökkenőmentes működését azonbankedvezőtlenül befolyásolja, gyakorta a folyamatos munkát bénítja az elégtelen alkatrészellátás, ami az átszervezés óta még tovább romlott. A munkaellátottság sem megfelelő, mivel az átszervezés előtt ígért versenyhelyzet megteremtődésével szemben, ami az autósok körében az árcsökkentés reményét keltette, a javítási díjtétel emelését hozta. E gondokat az új szolgáltatások bevezetésével sem tudták ellensúlyozni a vállalatok, az érvényes szabályozók sem ösztönöznek arra, hogy szolgáltatást végző vállalatok növeljék az ipari tevékenységüket. Az elnökség elé került előterjesztés azt is megállapította, a kisvállalatoknál a bérezésben, az érdekeltségben nincs egységes módszer, a jó minőségben végzett munkát viszont anyagilag is mindenütt elismerik. A munkahelyi közérzetet befolyásoló jóléti alapképzésben és felhasználásban sincs egységes gyakorlat. Bár erre kötelező előírás nincs, a kisvállalatok többsége a korábbi színvonalat meg akarván őrizni, megtartotta az alapképzés gyakorlatát. Ugyanez mondható az üzemi étkezésre, mely mindenütt megoldott, sok helyen büfé is működik. A sport, a kulturális munka sok kívánnivalót hagy maga után. Ahol volt sportpálya, könyvtár, az az anyavállalat kezelésében maradt. Nem kielégítő a szakmai képzés, és továbbképzés sem az autójavítóipari kisvállalatoknál, állapította meg az elnökség. A témával kapcsolatos állásfoglalást, illetve határozatot a legközelebbi Elnökségi tájékoztató közli. Munkavédelmi verseny Országos döntővel ért véget az a munkavédelmi vetélkedősorozat, amelyet az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács, a SZOT, a Magyar Vöröskereszt és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa rendezett. A versenyben — amely 1983 márciusában vállalati döntőkkel kezdődött meg, majd kerületi, városi, megyei és végül országos döntővel folytatódott — húszezer szocialista brigád és kétszázezer dolgozó vett részt, számot adva közlekedési, elsősegély-nyújtási, munkavédelmi, illetve otthoni balesetmegelőzési ismereteiről. A Szolnoki Volán tízéves együttműködési megállapodást kötött a Szolnoki Cukorgyárral, melynek meghoszszabbítására a közeljövőben kerül sor. A megállapodás értelmében 150 ezer tonna cukorrépát kell a földekről beszállítaniuk és 40 ezer tonna répaszeletet kell a tsz-ek részére kifuvarozniuk. A répaszállítmány lerakása lemosással történik, mert így 5—10 perc alatt lemosnak egy szerelvényt A Cukorgyár udvaráról még „melegében,, szállítják el a hasznos mellékterméket A lemosást nagynyomású vízágyúval végzik. Előkészületek az Európai Autós Szemináriumra 1984. november 13—14-én ülésezett az V. Európai Autóközlekedési Szeminárium előkészítő bizottsága Nagy-Britanniában. Az értekezlet házigazdája a brit Közlekedési és Általános Dolgozók Szakszervezete (TGWU) volt. Az ülésen részt vettek: a Szovjetunió, az NDK, Magyarország, Franciaország, Olaszország, az NSZK, Finnország, Nagy-Britannia közlekedési szakszervezeteinek képviselői. Az előkészítő bizottság tagjai megvitatták és elfogadták a szeminárium munkamódszerének fejlesztésére vonatkozó brit javaslatot, így a szeminárium részvevőinek nagyobb lehetősége lesz konzultációkra, vélemény- cserékre, a közúti közlekedés egészét és egyes részterületeit érintő kérdésekben egyaránt. Ennek érdekében a szemináriumon az eddigi plenáris ülések mellett, személyszállítással, illetve áruszállítással foglalkozó munkacsoportok működnek majd. Az előkészítő bizottság előzetesen elfogadta a szemináriumon megvitatandó témaköröket, így a plenáris ülés tárgyalja majd a szovjet autóközlekedési szakszervezet értékelését a IV. Szeminárium állásfoglalásainak megvalósulásáról. A két további témakört — a városi tömegközlekedésben foglalkoztatott járművezetők munkabizottsági és egészségvédelmi problémáit, valamint a nemzetközi közúti szállítás járművezetőinek munkavégzésük során biztosítható segítségnyújtás lehetőségeit — a szeminárium munkacsoportjai vitatják meg. A városi tömegközlekedés vitaindítóját a francia közlekedési szakszervezet, míga nemzetközi gépjárművezetők részére történő segítségnyújtás módozatait a brit és a magyar közlekedési szakszervezet terjeszti elő. Az V. Szeminárium napirendjeinek, témaköreinek pontosítása, a szervezési, technikai kérdések megvitatása, a II. Előkészítő Bizottsági ülés feladata lesz, amelyet 1985. április 10—12. között rendeznek meg Franciaországban. Az előkészítő bizottság ülését nagyfokú aktivitás és konstruktivitás jellemezte. Kedvezően értékelhető, hogy a nyugati szakszervezetek (francia, olasz, finn) igényelték a szocialista országok szakszervezeteivel a szakmai kérdések folyamatos konzultációját, különös tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet közúti közlekedéssel foglalkozó bizottságának közelgő ülésére, a közös szakszervezeti álláspont kialakítása érdekében. Repülőtéri szakszervezeti ifjúsági napok Év végén rendezték meg Ferihegyen a szakszervezeti és ifjúsági napokat. A MALÉV és a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság dolgozói egyaránt részt vettek a közösnek szánt programokon. Az egyes találkozók, akciók színvonala, sikeressége különböző volt; az esetenkénti családias jelleget, a csekély számú részvevőt nemigen lehet szervezési hibával, vagy a dolgozók érdektelenségével magyarázni. Valószínű, hogy mintegy három hétre összeállított program túlságosan is gazdag volt. Már a megnyitó napján idősebb Rubik Ernővel találkoztak az érdeklődők (inkább a pályatársak), és szép kiállítást is tekinthettek meg a repülőtéri dolgozók hobbimunkáiból. Egyebek között tetszetős hímzések, fából faragott szobrok, kerámia tárgyak, valamint üzemtörténeti tárgyú fotók hívták magukra a figyelmet. Külön napot szántak a repülős filmek bemutatására. Az újítási ankéton, ötletbörzéken a jó javaslatokat azonnali honoráriumok követték. Politikai fórumon a MALÉV és az LRI vezetőitől kaphattak választ a megjelentek (inkább az idősebb generációt képviselték), vendég volt itt Pálfy József, a Magyarország főszerkesztője. Az újságíró szövetséget képviselte Fábián Ferenc az Atrium Hyatt Szállodában tartott találkozón. Emlékezetes összejövetel volt az a teadélután, amelyen Mezei Andrással beszélgettek a repülőtéri dolgozók. A költő szenvedélyesen érvelt az alkotó emberek segítésének fontos ügye, a jobb feltételek teremtése érdekében, érzékletesen ecsetelte világunk veszélyeit, ehhez kapcsolódott vers felolvasásával is. A legfiatalabbaknak névadó ünnepséget szerveztek, mind az LRI- nél, mind a MALÉV-nél. A KISZ- esek járőrversenyéről többen elismerően nyilatkoztak. A sportnak két „napja" is volt, családok vetélkedője zajlott az egyiken, munkahelyi kollektívák, öregfiúk és fiatalabbak erőpróbái a másikon. További részletezés helyett megemlítjük, a rendezvénysorozat idején tartották a vállalati és igazgatósági ifjúsági parlamentet, valamint a légiforgalmi irányítók bálját, és az EVIG-ben az utolsó eseményt, az igen sikeres záróbált,. Sokszínű munkaverseny-mozgalom A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS ÉS A MUNKAMOZGALMAK KAPCSOLATA volt a témája a Szakszervezetek Országos Tanácsa által rendezett sajtótájékoztatónak. Bukta László, a SZOT titkára gondolatébresztő bevezetőjében többek között hangsúlyozta, hogy a munkaversenyben részt vevők magatartása az utóbbi időben kedvezően változik. Kialakulófélben van egy rugalmasabb, az élet körülményeihez jobban alkalmazkodó felfogás. Az új gazdaságirányításra való áttérés erősíti a vállalati önállóságot, mindez a vállalkozási kedvet is erősíti. A szakszervezetek fontos feladata a kibontakozó alkotó szándék erősítése, a megfelelő légkör biztosítása. Sok tennivaló van a gazdaságpolitikai célokat legjobban segítő újítások elterjesztésében, az ötletek mentésében, és a komplex újítómunka ösztönzésében. Tanulságos a vállalati gazdasági munkaközösségek működése. Bebizonyították, ha a munkát megfelelően előkészítik, feltételeit biztosítják és az ösztönzés az eredménynek megfelelő, és időben történik, akkor gyümölcsöző lehet e tevékenység. Nem e közösségeket és a szocialista brigádokat kell szembeállítani egymással, hanem a korszerűsödő versenymozgalomba át kell menteni a vgm-ek tevékenységének néhány racionális vonását. A kőbányai Vas- és Acélöntődében (KÖVAC) kísérletképpen új ösztönzési rendszert vezettek be három gyáregységben. Célja, hogy ezek a gazdasági egységek a brigádok által vállalt célfeladatok, többletmunkák honorálására külön anyagi keretet létesítsenek. Újszerű, hogy a gazdasági vezetés ajánlást tesz a brigádoknak, hogy milyen többletfeladatok elvégzésére vállalkoznak. Az üzem vezetői megállapodnak a brigádokkal a vállalásokban, s előre meghatározzák azt a pénzösszeget, amelyet a feladat teljesítése után kifizetnek, amit a brigád tagjai maguk között osztanak fel. TÖBB ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATNÁL — a kivitelező és a szakiparban is — alkalmazzák az „egyösszegű utalványozást”. Ennek alapján az adott kollektíva megkapja a munkafeladatot, az érte járó bért. A munka elvégzését a brigád szervezi meg, az idővel, a munkaerő- és gépi kapacitással, valamint a feladat elvégzéséért járó bérrel ők gazdálkodnak. A BIOGAL Gyógyszergyárban néhány éve eredményesen alkalmazzák a „bérpályázati rendszert” lényege, hogy az eredeti terv mellett az üzemek olyan többletteljesítményre vállalkoznak, amely a vállalat számára többletjövedelmet, eredményt realizál. Az elért többleteredmény alapján díjazzák az üzemeket, azokon kívül-belül a kollektívákat s az egyéneket. Az elismerés bérnövekményben jelenik meg. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉST kötött 10 vállalat — Metróber, Uvaterv, Főmterv, Rév-metró, Hídépítő, Aszfaltútépítő Vállalat, VBKM—VÁV Gyára, Gép- és Felvonószerelő, Mélyépítő és Bányászati Aknamélyítő Vállalat — az Árpád-hídi, a Flórián téri és a Róbert Károly körúti beruházások sikeres megvalósítására. A feladat teljesítéséhez különös lendületet adott a munkaverseny. A többletvállalások a még szervezettebb, fegyelmezettebb munkát segítették elő, melynek alapján a feszített ütemtervhez képest is több héttel korábban átadták a beruházási komplexumot. Újszerű kezdeményezés az OKGT több vállalatánál, hogy kísérleti jelleggel bevezetik a „Minőségi kör” típusú brigádok működését. Hasonló minőségi körök létrehozásáról több vállalat számolt be. A Biogail Gyógyszergyárban ettől az évtől korszerűsítették a szocialista brigádok elismerési rendszerét. Ezen túl brigádfokozatok helyett a „Szocialista brigádmozgalom” és az „Élenjáró brigád” kitüntető cím kerül adományozásra. A „Brigádérem” elnyerése után a kollektíva 15 ezer forint, az „Élenjáró brigád” cím elnyerése esetén 20 ezer forint, a „Vállalat kiváló brigádja” kitüntetés elnyerése esetén 30 ezer forint egyösszegű jutalomban részesül — létszámtól függetlenül. Ezentúl a vállalat brigádjai „Nívódíjat” is elnyerhetnek. Ezt azoknak a kollektíváknak adományozzák, amelyek a kultúra, az alkotó munka, a társadalmi munka, vagy a környezetvédelem (valamelyike) terén kimagasló eredményeket érnek el. A díjjal járó jutalom brigádonként 20 ezer forint. Együttműködési szerződés jött létre a Volán 21. sz. Vállalat visontai üzemegysége és a Mátraaljai Szénbányák Vállalat Thorez Bányaüzeme között. A szerződés javítja, illetve összehangolja a munkaszervezést a két vállalat és a brigádkollektívák között. (Kádér) KÖZLEKEDÉS 3