Közlekedés, 1988 (78. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai, egyesületek Ára: 2,50 . A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXXVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1988. JANUÁR Magyar-csehszlovák szakszervezeti tárgyalások Hasznos és eredményes tapasztalatcsere Budapesten Magyar—csehszlovák szakszervezeti tárgyalások színhelye volt 1987. november 17—18-án szakszervezetünk székháza. A KSZDSZ és a csehszlovák Közlekedési Dolgozók Szakszervezete közötti együttműködés bővítése szerepelt a tanácskozás napirendjén, amelyen részt vett Moldován Gyula, a szakszervezetünk főtitkára és Papp Béla kv-titkár, illetve Miroslav Valousek, a csehszlovák szakszervezet elnöke és Iadislav Fegyveres első alelnök. Papp Béla a tanácskozáson hozzászólásában — többek között — kiemelte, hogy a magyarés a csehszlovák közlekedési vállalatok között kialakult jó és széles körű együttműködés mindkét fél számára hasznos. Ez az együttműködés a vállalatok önálló döntése alapján jött létre. Ennek ellenére szükséges, hogy akét szakszervezeti ágazati központ is áttekintse és értékelje a kapcsolatokat, hogy azelmúlt években szerzett tapasztalatokat a -nemzetközi munkában is felhasználva, tartalmasabb és konkrétabb -együttműködésttudjanak kialakítani más országok közlekedési szakszervezeteivel. Ladislav Fegyveres válaszában elmondotta, hogy bár Csehszlovákiában a vállalatok és a felettes szervek kapcsolata szorosabbés operatívabb, de tájékozódásuk alapján a magyar közlekedési vállalatokkal kialakított együttműködés problémamentes. Arra kell törekedni, hogy ezek a kapcsolatok tovább mélyüljenek -és ne csak a vállalatok, hanem a két szakszervezet között is. A szakmai tapasztalatcsere fontosságát hangsúlyozta mindenekelőtt, mivel a társadalmi és gazdasági azonosságból, valamint a földrajzi közelségből adódóan sok olyan alapvető szakszervezeti feladat azonos, amelyek megvitatása és értékelése mindkét fél számára kölcsönös előnyökkel járhat. Moldován Gyula hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az együttműködés elveit és céljáttekintve, teljes nézetazonosság van a magyar és a csehszlovák közlekedési szakszervezet vezetése között. Közös a készség az együttműködés továbbfejlesztésére és a vállalatok között létrejött jó kapcsolatot a szakszervezeti központoknak is segíteniük kell. Csehszlovák vendégeink 1987. november 18-án találkoztak a Hungarocamion vezetőivel, akik a nemzetközi közúti közlekedés fejlesztését nagyon fontos érdekvédelmi kérdésnekminősítették. S ebben egységes javaslat is született, amelyet mindkét fél az államigazgatási szervekheztovábbít. A tárgyalások befejezésekor amagyar és a csehszlovák közlekedési szakszervezet vezetői közleményt írtak alá, amely leszögezi: mindkét fél elősegíti és támogatja a közlekedési vállalatok közötti kialakult kapcsolatok valamennyi formáját, mert azok jól szolgálják a közlekedési dolgozók érdekeit. Mindkét fél fontos érdekvédelmi kérdésnek tekinti a nemzetközi közúti közlekedés fejlesztését, ezért szükségesnek tartja és támogatja az érintett államigazgatási szerveket, hogy közös munkával érjék el a forgalom zavartanain fejlődését, a határátkelésekidejének lerövidítését. Mindkét fél keresi a lehetőségeit az üdülés és a sportkapcsolatok fejlesztésére. Mindkét fél szükségesnek tartja az álláspontok egyeztetése érdekében, a kétoldalú és a nemzetközi szakszervezetikapcsolatokat érintő kérdésekben a rendszeres konzultációt, valamint a szakszervezeti központok koordinálási tevékenységének fejlesztését. Ülésezett a központi vezetőség Bérjegyzéken, megbízásos alapon történik a tagdíjfizetés Az 50 százalék az alapszervezeteknél marad Szakszervezetünk központi vezetősége múlt évi utolsó ülését, december 21-én tartotta a SZOT Dózsa György úti székházában. A testület egyperces néma felállással emlékezett Földvári Aladárra, szakszervezetünk közelmúltban elhunyt nyugalmazott főtitkárára, a SZOT alelnökére. A központi vezetőség megtárgyalta és elfogadta — Hegyi Kálmán kőtitkár előterjesztésében — az új tagdíjfizetési rendszert, illetve jóváhagyta a testületek idei első félévi munkatervét és tájékoztatót hallgatott meg a legutóbbi kv-ülés óta végzett munkáról. Az ülésen Moldován Gyula, szakszervezetünk főtitkára elnökölt. A tanácskozáson részt vett Jenecsek István, a SZOT osztályvezetője. Mint ismeretes, a SZOT 1986. júliusi döntése lehetővé tette az önkéntességen alapuló tagdíjlevonásos rendszer bevezetését. Ennek a határozatnak az alapján a múlt év első felében már szakszervezetünk tagjainak 40 százaléka ezzel a módszerrel rendezte tagdíját. Az így szerzett tapasztalatokat az országos titkári értekezleten és más testületi üléseken, illetve fórumokon megvitatva, sikerült a részletkérdéseket is tisztázni és nem utolsósorban, egységesíteni. A SZOT 1987. november 27-i határozatából kitűnik: a tagdíj alapja a főfoglalkozású munkaviszonyból származó, a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló mindenkori havi kereset és a táppénz együttes összege. A tagdíj mértéke: 5050 forintot meg nem haladó jövedelem esetén 0,8 százalék, e fölött pedig a kereset és a táppénz együttes összegének egy százaléka. A kifizetett szakszervezeti tagdíj csökkenti a személyi jövedelemadó-alapot, ezért a tagok tényleges tagdíjterhe a nettó kereset egy százalékát sem éri el. A nyugdíjasok, a tanulók, a gyes és a gyed időszakában levők tagdíja változatlan marad. Az elhelyezkedési támogatásban részesülők havi 3 forintot fizetnek. A fizetés nélküli szabadságon levők és a tagságuk folyamatosságát fenntartók havi 5 forintot. ők azonban — az új bérjegyzéken, megbízásos alapon történő tagdíjfizetés ellenére — a jövőben is készpénzben fizetik tagdíjukat. A tagdíjfizetés módjára a tagok írásos nyilatkozatot, illetve megbízást adnak, hogy tagdíjukat bérjegyzéken feltüntessék és összegét a szakszervezeti bizottságnak átutalják. Az írásos előterjesztés, de Hegyi Kálmánnak, központi vezetőségünk titkárának szóbeli kiegészítője is leszögezte: a tagoknak érdekük fűződik a megbízásos alapon történő tagdíjfizetéshez, mert így folyamatosan élvezik az ezzel járó adókedvezményt. Akik készpénzben fizetnek, azoknak az év végén személyesen kell eljárniuk a kedvezményért az adóelszámoláskor. Szakszervezetünk központi vezetősége az egységes szakszervezeti tagdíjfizetés mellett foglalt állást és javasolta az utólagos tagdíjfizetésre való áttérést. Hegyi Kálmán bv-titkár említett szóbeli kiegészítőjében rámutatott: az új rendszer egyúttal jelent korszerűsítést, egyszerűsítést és bizton (Folytatás a 2. oldalon) Hegyi Kálmán kv-titkár Szakszervezetünk 1985-ben alapított művészeti díjat alkotó művészek részére. Azok a művészek, írók és újságírók részesülhetnek alkotói elismerésben, akik szakmánk területéről választják témájukat. A múlt évben Buczkó Imre festőművész, az LRI főosztályvezetője, Takács Tibor író, újságíró és a Pannon Volán Művelődési Ház „Bartók Béla” férfikórusa részesült művészeti díjban, amelyet december 17-én Moldován Gyula, szakszervezetünk főtitkára adott át a kitüntetteknek. Képünkön (balról jobbra) Takács Tibor, Buczkó Imre és Lakner Tamás, a pécsi kórus kamanagya látható. Moldován Gyula, szakszervezetünk főtitkára köszöntötte a művészeti díjasokat. Az átadási ünnepségen részt vett Jenecsek István, a SZOT osztályvezetője és Gáti Tamás, az MSZMP KB munkatársa Buczkó Imrének elsőként Halmai István (jobbról), az LRI szb-titkára gratulált. (Földesi László felvételei.)