Közlekedés, 1988 (78. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1. szám

A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA Magyar-csehszlovák szakszervezeti tárgyalások Hasznos és eredményes tapasztalatcsere Budapesten Ülésezett a központi vezetőség Bérjegyzéken, megbízásos alapon történik a tagdíjfizetés Magyar—csehszlovák szakszerve­zeti tárgyalások színhelye volt 1987. november 17—18-án szakszerveze­tünk székhaza. A KSZDSZ és a csehszlovák Közlekedési Dolgozók Szakszervezete közötti együttműkö­dés bővítése szerepelt a tanácskozás napirendjén, amelyen részt vett Moldován Gyula, ■ szakszervezetünk főtitkára és Papp Béla kv-titkár, il­letve Miroslav Valousek, a cseh­szlovák szakszervezet elnöke és IRa­dislav Fegyveres első aleunök. Papp Béla a tanáeskozáson hozzá­szólásában — többek között — ki­emelte, hogy a magyar lés a cseh­szlovák közlekedési vállalatok kö­zött kialakult jó és széles körű együttműködés mindkét fél számára hasznos. Ez az együttműködés a vállalatok önálló döntése alapján jött létre. Ennek ellenére szükséges, hogy a -két szakszervezeti ágazati központ is áttekintse és értékelje a kapcsolatokat, hogy az -elmúlt évek­ben szerzett tapasztalat okát a -nem­zetközi munkában is felhasználva, tartalmasabb és konkrétabb -együtt­működést -tudjanak kialakítani más országok közlekedési szakszerveze­teivel. Lad-isla-v Fegyveres válaszában el­mondotta, hogy bár Csehszlovákiá­ban a vállalatok és a felettes szer­vek kapcsolata szorosabb -és opera­tívabb, de tájékozódásuk alapján a magyar közlekedési vállalatokkal ki­alakított együttműködés probléma­mentes. A-rra kell törekedni, hogy ezék a kapcsolatok tovább mélyül­jenek -és ne csak a vállalatok, ha­nem a két szakiszervezet között is. A szakmai tapasztalatcsere fontos­ságát hangsúlyozta mindenekelőtt, mivel a társadalmi és gazdasági azonosságból, valamint a földrajzi közelségből adódóan sok olyan alap­vető szakszervezett! feladat azonos, amelyek megvitatása és értékelése mindkét fél számára kölcsönös elő­nyökkel járhat. Moldován Gyula hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az együttműkö­dés elveit és célját -tekintve, teljes nézetazonosság van a magyar és a csehszlovák közlekedési szakszerve­zet vezetése között. Közös a készség az együttműködés továbbfejlesztésé­re és a vállalatok között létrejött jó kapcsolatot a szakszervezeti közpon­toknak is segíteniük kell. Csehszlovák vendégeink 1987. no­vember 18-án találkoztak a Hunga­­rocamion vezetőivel, akik a nemzet­közi közúti közlekedés fejlesztését nagyon fontos érdekvédelmi kérdés­nek -minősítették. S ebben egységes javaslat is született, amelyet mind­két fél az államigazgatási szervek­hez -továbbít. A tárgyalások befejezésekor a -ma­gyar és a csehszlovák közlekedési szakszervezet vezetői közleményt ír­tak alá, amely leszögezi: mindkét fél elősegíti és támogatja a közleke­dési vállalatok közöltt kialakult kap­csolatok valamennyi formáját, mert azok jól szolgálják a • közlekedési dolgozók érdekeit. Mindkét fél fontos érdekvédelmi kérdésnek tekinti a nemzetközi köz­úti közlekedés fejlesztésiét, ezért szükségesnek tartja és támogatja az érintett államigazgatási szerveket, hogy közös munkával érjék el a for­galom zavartanain fejlődését, a ha­tárátkelések -idejének lerövidítését. Mindkét fél keresi a lehetőségeit az üdülés és a sportkapcsolatok fej­lesztésére. Mindkét fél szükségesnek tartja az álláspontok egyeztetése ér­dekében, a kétoldalú és a nemzet­közi szakszervezeti 'kapcsolatokat érintő kérdésekben a rendszeres konzultációt, valamint a szakszerve­zeti központok koordinálási tevé­kenységének fejlesztését. Az 50 százalék az alapszervezeteknéi marad Szakszervezetünk központi vezető­sége múlt évi utolsó ülését, decem­ber 21-én tartotta a SZOT Dózsa György úti székhazában. A testület egyperces néma felállással emléke­zett Földvári Aladárra, szakszerve­zetünk közelmúltban elhunyt nyu­galmazott főtitkárára, a SZOT al­­elnökére. A központi vezetőség megtárgyalta és elfogadta — Hegyi Kálmán kv­­titkár előterjesztésében — az új tag­­díjfizetési rendszert, illetve jóvá­hagyta a testületek idei első félévi munkatervét és tájékoztatót hallga­tott meg a legutóbbi kv-ülés óta végzett munkáról. Az ülésen Moldován Gyula, szak­­szervezetünk főtitkára elnökölt. A tanácskozásón részt vett Jenecsek István, a SZOT osztályvezetője. * Mint ismeretes, a SZOT 1986. jú­liusi döntése lehetővé tette az ön­kéntességen alapuló tagdíjlevonásos rendszer bevezetését. Ennek a hatá­rozatnak az alapján a múlt év első felében már szakszervezetünk tag­jainak 40 százaléka ezzel a mód­szerrel rendezte tagdíját. Az így szerzett tapasztalatokat az országos titkári értekezleten és más testületi üléseken, illetve fórumokon megvi­tatva, sikerült a részletkérdéseket is tisztázni és nem utolsósorban, egy­ségesíteni. A SZOT 1987. november 27-i hatá­rozatából kitűnik: a tagdíj alapja Hegyi Kálmán kv-titkár a főfoglalkozású munkaviszonyból származó, a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló mindenkori havi kereset és a táppénz együttes összege. A tagdíj mértéke: 5050 forintot meg nem ha­ladó jövedelem esetén 0,8 százalék, e fölött pedig a kereset és a táppénz együttes összegének egy százaléka. A kifizetett szakszervezeti tagdíj csök­kenti a személyi jövedelemadó-ala­pot, ezért a tagok tényleges tagdíj - terhe a nettó kereset egy százalékát sem érd el. A nyugdíjasok, a tanulók, a gyes és a gyed időszakában levők tagdíja változatlan marad. Az elhelyezkedé­si támogatásban részesülők havi 3 forintot fizetnek. A fizetés nélküli szabadságon levők és a tagságuk fo­lyamatosságát fenntartók havi 5 fo­rintot. ök azonban — az új bérjegy­zéken, megbízásos alapon történő tagdíjfizetés ellenére — a jövőben is készpénzben fizetik tagdíjukat. A tagdíjfizetés módjára a tagok írásos nyilatkozatot, illetve megbí­zást adnak, hogy tagdíjukat bérjegy­zéken feltüntessék és összegét a szakszervezeti bizottságnak átutal­ják. Az írásos előterjesztés, de Hegyi Kálmánnak, központi vezetőségünk titkárának szóbeli kiegészítője is le­szögezte: a tagoknak érdekük fűző­dik a megbízásos alapon történő tag­­díjfizetéshez, mert így folyamatosan élvezik az ezzel járó adókedvez­ményt. Akik készpénzben fizetnek, azoknak az év végén személyesen kell eljárniuk a kedvezményért az adóelszámoláskor. Szakszervezetünk központi vezető­sége az egységes szakszervezeti tag­­díjfizetés mellett foglalt állást és javasolta az utólagos tagdíjfizetésre való áttérést. Hegyi Kálmán kv-titkár említett szóbeli kiegészítőjében rámutatott: az új rendszer egyúttal jelent kor­szerűsítést, egyszerűsítést és bizton­(Folytatás a 2. oldalon) Moldován Gyula, szakszervezetünk főtitkára köszöntötte a művészeti díjasokat. Az átadási ünnepségen részt vett Jenecsek István, a SZOT osztályvezetője és Gáti Tamás, az MSZMP KB munkatársa Buczkó Imrének elsőként Halmai István (jobbról), az LRI szb-titkára gratulált. (Földesi László felvételei.) Szakszervezetünk 1985-ben alapított művészeti díjat alkotóművészek részére. Azok a művészek, írók és újságírók részesülhetnek alkotói elismerésben, akik szakmánk területéről választják témájukat. A múlt évben Buczkó Imre festőművész, az LRI főosztályvezetője, Takács Tibor író, újságíró és a Pannon Volán Művelődési Ház „Bartók Béla” férfikórusa részesült művészeti díjban, amelyet december I7-én Moldován Gyula, szakszervezetünk főtitkára adott át a kitüntetteknek. Képünkön (balról jobbra) Takács Tibor, Buczkó Imre és Lakner Tamás, a pécsi kórus karnanagya látható. Világ proletárjai, egyesüljetek Ára: 2,50 R LXXVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1988. JANUÁR

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék