Közlekedéstudományi Szemle, 1951 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1951 / 5. szám - Kovács László: A vasúti teherkocsiforduló csökkentése következtében feleslegessé váló beruházások megtakarításának számítása

V­ége­redm­ényb­en az egy évre jutó megtakar­í­tás összegét úgy kapjuk meg, hogy ha a be­ruházási megtakarításihoz hozzáadjuk a javítási megtakarítást A kocsiforduló csökkentése a javítási költ­ségekre is kihatással van. Amikor a vasúti teherkocsik javítási költségeit vizsgáljuk, meg­állapíthatjuk, hogy a javítási költségek lénye­gükben két csoportra bonthatók, nevezetesen: a) a szállítási teljesítménnyel — m­ás szó­val az évi kocsikilométerek számával — ará­nyos költségek. Legyen ez függő az első évben egy kocsira vonatkoztatva átlagosan évi fo­rint. b) a szállítási teljesítményektől kevésbbé függő — nagyjából független, a természetes el­használódás következtében előálló — javítási költségek, legyen ez az első évben egy kocsira vonatkoztatva átlagosan évi Jъ forint. Fentiek szerint, az első évben egy kocsi évi átlagos javítási költsége­ k ( Ja + 1b Az a) alatti javítási költségek a kocsi­fordulóidőtől függetlenek. Meg kell ugyan álla­pítanunk, hogy a szállítási teljesítmény növe­kedése és a kocsifor­duló csökkentése esetén, állandó kocsipark mellett az egy kocsira eső javítási költségek emelkednek. Mégis megálla­píthatjuk, hogy tekintet nélkül arra, hogy na­gyobb kocsiparkkal és magasabb kocsiforduló­­idő­vel, vagy kisebb kocsiparkkal és alacso­nyabb kocsifordulóidővel biztosította a vasút a nagyobb szállítási teljesítményt, a javítási költségek azonosak, mint hiszen a kocsikiilo­­méterek száma mindkét esetben azonos. Ab) alatti és a szállítási teljesítményektől kevésbbé függő javítási költségek és a kocsi­fordulóidő csökkentése között van összefüggés, nevezetesen a kocsifordulóidő csökkentése a javítási költségeknél megtakarítást idéz elő. Legyen egy kocs átlagos és a szállí­tási teljesítményektől kevésbbé függő javítási költsége Jb. Az első évben a javítási költség Wi kocsi esetén WxX^b. Amennyiben a második évben a kocsipar­kot növeltük volna, úgy a b) alattiból a javí­tási költség lenne W2 X Jb Minthogy a nagyobb szállítási teljesítményt a kocsipark növelése nélkül, a kocsifordulóidő csökkentésével értük el, a megtakarítás: G2 — W2XJb—Wx XJb·JbX (Wi­— Wx) 91 Az 5 képletből behelyettesítve W0 értékét G — G­ 4­ (rs — 11) B) A megtakarítás-számítás, amikor a vasút a nagyobb szállítási teljesítményt részben a kocsipark növelésével, részben a kocsiforduló csökkentésével érte el. A gyakorlatban leginkább az az eset fordul elő, amikor a megnövekedett teljesítményt a vasút részben a kocsipark növelésével, részben a kocsiforduló csökkentésével biztosítja. A tel­jesí­tmény-felfutást ismét az első év teljesítmé­nyéhez viszonyítva állapítjuk meg. Az 1. c) és 2. c) képletek egymáshoz való viszonyítása után Egy kocsi átlagos beszerzési költsége D»_ AlFXFt B Ws A megtakarított D » darabszámú kocsi beszer­zési költsége, a megtakarított beruházás a 13. és 14-ből A megtakarított beruházás egy évre eső hányada A szállítási teljesítményektől kevésbbé függő javítási költségekből előálló megtakarí­tás az A) alatt közölteknek megfelelően F=1= 30 A megtakarított kocsik száma W0 = W2-W3 a fentiek szerint a 3. b)-iből ^s = iUXF 14) =MX(x ~ l) X2WXFt+Wx XJb Xf l) aXSzxXRX Ws X SzxXRXWxX — Kx Wí = X(l-K3 _aX W3XК1 Wx X Ki 12) a WxXFW s a 12. képletből W3 F X Wx X Ki KxXa A megtakarított kocsik száma: гг» _ FXWx FXWxXKi W a KxXa .FXWx G'x,_Ö_ÖXL N ~ 100 X 13) ű= Wí X S = X (í- m be? 1 tr-Jt-x FXWx У fi кл^шхт tri 100x a x kJ x ~w7~ 16) G'i = WiXJbX[~~ l) 17) g,=w,xmx( f;-i) io) 194

Next