Közlekedéstudományi Szemle, 1951 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1951 / 5. szám - Kovács László: A vasúti teherkocsiforduló csökkentése következtében feleslegessé váló beruházások megtakarításának számítása
Végeredményben az egy évre jutó megtakarítás összegét úgy kapjuk meg, hogy ha a beruházási megtakarításihoz hozzáadjuk a javítási megtakarítást A kocsiforduló csökkentése a javítási költségekre is kihatással van. Amikor a vasúti teherkocsik javítási költségeit vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a javítási költségek lényegükben két csoportra bonthatók, nevezetesen: a) a szállítási teljesítménnyel — más szóval az évi kocsikilométerek számával — arányos költségek. Legyen ez függő az első évben egy kocsira vonatkoztatva átlagosan évi forint. b) a szállítási teljesítményektől kevésbbé függő — nagyjából független, a természetes elhasználódás következtében előálló — javítási költségek, legyen ez az első évben egy kocsira vonatkoztatva átlagosan évi Jъ forint. Fentiek szerint, az első évben egy kocsi évi átlagos javítási költsége k ( Ja + 1b Az a) alatti javítási költségek a kocsifordulóidőtől függetlenek. Meg kell ugyan állapítanunk, hogy a szállítási teljesítmény növekedése és a kocsiforduló csökkentése esetén, állandó kocsipark mellett az egy kocsira eső javítási költségek emelkednek. Mégis megállapíthatjuk, hogy tekintet nélkül arra, hogy nagyobb kocsiparkkal és magasabb kocsifordulóidővel, vagy kisebb kocsiparkkal és alacsonyabb kocsifordulóidővel biztosította a vasút a nagyobb szállítási teljesítményt, a javítási költségek azonosak, mint hiszen a kocsikiilométerek száma mindkét esetben azonos. Ab) alatti és a szállítási teljesítményektől kevésbbé függő javítási költségek és a kocsifordulóidő csökkentése között van összefüggés, nevezetesen a kocsifordulóidő csökkentése a javítási költségeknél megtakarítást idéz elő. Legyen egy kocs átlagos és a szállítási teljesítményektől kevésbbé függő javítási költsége Jb. Az első évben a javítási költség Wi kocsi esetén WxX^b. Amennyiben a második évben a kocsiparkot növeltük volna, úgy a b) alattiból a javítási költség lenne W2 X Jb Minthogy a nagyobb szállítási teljesítményt a kocsipark növelése nélkül, a kocsifordulóidő csökkentésével értük el, a megtakarítás: G2 — W2XJb—Wx XJb·JbX (Wi— Wx) 91 Az 5 képletből behelyettesítve W0 értékét G — G 4 (rs — 11) B) A megtakarítás-számítás, amikor a vasút a nagyobb szállítási teljesítményt részben a kocsipark növelésével, részben a kocsiforduló csökkentésével érte el. A gyakorlatban leginkább az az eset fordul elő, amikor a megnövekedett teljesítményt a vasút részben a kocsipark növelésével, részben a kocsiforduló csökkentésével biztosítja. A teljesítmény-felfutást ismét az első év teljesítményéhez viszonyítva állapítjuk meg. Az 1. c) és 2. c) képletek egymáshoz való viszonyítása után Egy kocsi átlagos beszerzési költsége D»_ AlFXFt B Ws A megtakarított D » darabszámú kocsi beszerzési költsége, a megtakarított beruházás a 13. és 14-ből A megtakarított beruházás egy évre eső hányada A szállítási teljesítményektől kevésbbé függő javítási költségekből előálló megtakarítás az A) alatt közölteknek megfelelően F=1= 30 A megtakarított kocsik száma W0 = W2-W3 a fentiek szerint a 3. b)-iből ^s = iUXF 14) =MX(x ~ l) X2WXFt+Wx XJb Xf l) aXSzxXRX Ws X SzxXRXWxX — Kx Wí = X(l-K3 _aX W3XК1 Wx X Ki 12) a WxXFW s a 12. képletből W3 F X Wx X Ki KxXa A megtakarított kocsik száma: гг» _ FXWx FXWxXKi W a KxXa .FXWx G'x,_Ö_ÖXL N ~ 100 X 13) ű= Wí X S = X (í- m be? 1 tr-Jt-x FXWx У fi кл^шхт tri 100x a x kJ x ~w7~ 16) G'i = WiXJbX[~~ l) 17) g,=w,xmx( f;-i) io) 194