Közlekedéstudományi Szemle, 1962 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1962 / 6. szám - Lehotzky Kálmán: Az Erzsébet-híd és a Belváros
236 elérte teljesítőképessége határát. Miután pedig a teljesítőképesség az adottságok miatt nem növelhető, az Erzsébet-híd forgalmának további növekedése más úton vezetendő le. Gyalogos forgalom A Kossuth Lajos utca torkolatát keresztező gyalogosokat a fényjelző berendezés zöld ideje alatt csak az Egyetem utcából jobbra kanyarodó, aránylag gyenge járműforgalom zavarja és így itt a mérsékelt gyalogosforgalom lebonyolítható. Más a helyzet a Felszabadulás teret keresztező gyalogosok esetében. Ezen a helyen ugyanis a csúcsidőszakban igen nagytömegű gyalogos áramlás jelentkezik. Ugyanekkor az Egyetem utcából nagy ívben balra kanyarodó járművek előrebecsült száma is tekintélyes (336 E/csúcsóra), hiszen ez az egyetlen összeköttetés a Kálvin tér—Egyetem utca irányából a hídra és a Duna-partra. E kétféle — gyalogos és jármű — áramlás az Egyetem utca— Petőfi Sándor utca irány zöld idejében volna lebonyolítandó, ami azonban a nagy mennyiségek miatt nem lehetséges. A gyalogosok részére külön átkelő fázis beiktatása a csomópont amúgy is elégtelen teljesítőképességének megengedhetetlen csökkenését eredményezné. Ezért itt gyalogos aluljáró létesítése elengedhetetlen. Ez esetben a Kossuth Lajos utca torkolatában történő gyalogos átkelés megszüntetése megfontolandó volna, nehogy az aluljáró elkerülése végett a gyalogosok itt nagyobb számban kíséreljék meg az átkelést, ami viszont a gépjárműforgalmat akadályozná. A Petőfi Sándor utcát és Egyetem utcát keresztező gyalogos forgalom a zöld idő alatt zavartalanul lebonyolódhat. (A villamosvasúti megállók kérdését külön fejezetben tárgyaljuk.) Váci utca—Szabadsajtó út keresztezése Gépjárműforgalom A főirányban (Erzsébet-híd—Kossuth Lajos utca) az Erzsébet-híd felől három felálló sáv szükséges ; a jobb oldali szélső sáv kizárólag a jobbra kanyarodó forgalmat szolgálja. A Szabadsajtó uton — az adottságok miatt — csak két felálló sáv képezhető ki. A Váci ideában négy felálló sávot létesítünk, egy külön jobbra és külön balra kanyarodó, valamint két egyenes irányú sávval. A balra kanyarodó forgalom megszüntetése a Belváros—Rákóczi út kapcsolata szempontjából nem volna kívánatos. Ez egyébként is az egyenes irányú forgalom zöld ideje alatt lebonyolítható. A széles felálló területre szükség van, mert csak ezen szélesség esetében nem zárja el a járműveknek a csúcsórában várható átlagos torlódási hossza — 30 m — a 35 m-re levő Kígyó utca keresztező forgalmát. Miután azonban a torlódás esetenként az átlagosnál hoszszabb is lehet, a Váci utca Kígyó utca és Szabadsajtó úti keresztezéseinél levő fényjelző berendezések progresszíven összekapcsolandók. Gyalogos forgalom A Szabadsajtó utat keresztező gyalogosokat a zöld fázisok alatt a csúcsórában mintegy 200 bekanyarodó jármű zavarja. Ez periódusonként átlag 3—4 jármű, kisebb számú gyalogos tehát a fennmaradó idő — 13—14 mp — alatt az átkelést végrehajthatja. Miután azonban ide villamosvasúti megálló kerül, a gyalogos átkelések száma várhatólag erősen megnövekszik. Elkerülhetetlennek látszik tehát itt is gyalogos aluljáró létesítése. Erre annál inkább szükség lesz, mert az Erzsébethídfőn való gyalogos átkelést a Váci utcából a hídra bekanyarodó járművek zavarják, sőt veszélyeztetik. Váci utca—Kígyó utca keresztezése A keresztezésben az 1965. évre becsült forgalom levezetése különösebb nehézséget nem okoz. A Kígyó utca nem szélesíthető, s így a balrakanyarodás megkönnyítésére a járdasarok — az épületsarok árkádosítása mellett — nagyobb ívvel képzendő ki. A volt Piarista épület alatti átjárón igen erős kétirányú forgalom várható, azért ez az északi gyalogjáró rovására 7,00 m-re szélesítendő ki. Ezen az oldalon csak 1,00 mm széles kerékvető marad, amely a gyalogos forgalom elől elzárandó. Az átjáróból a híd felé kanyarodó járművek könynyebb és biztonságosabb fordulása érdekében a járdasarok ugyancsak lekerekítendő és az előrelátás az épületsarok árkádosításával biztosítandó. Az átjáró egyirányúsítását a híd felé nem tartottuk megvalósíthatónak. Március 15. téri csomópont E csomópont tulajdonképpen kívül esik az Erzsébet-híd feljárójának szűkebb területén, ezért ezzel a tervezés első fázisában nem is foglalkoztunk. Átvettük az ide előirányzott körsáros kiképzést és azt építettük be terveinkbe. A forgalmi vizsgálat azonban azt mutatta, hogy ez a kiképzés — a középső szigetet átszelő kettős villamosvasúti vágánnyal terhelve — nem ad kielégítő megoldást. Ezen felül szükségessé tenné az alsó rakparti feljáró délebbre helyezését, ami hosszabb dunai támfal építésével járna és így jelentős többköltséget okozna —, a megfelelő eredmény nélkül. Ezért a továbbiakban az itteni csomóponti kialakítást is részletes elemzés tárgyává tettük. A tanulmányt a tervezés természetéből folyólag ki kellett terjeszteni a rakpart csatlakozó szakaszára is. A vizsgálatok elkezdése előtt el kellett készítenünk a Belgrád rakpart forgalomterhelési ábráját. Miután a forgalomnak a Belgrád rakparton és a Március 15. téren való megoszlására részletesebb adatok nem álltak rendelkezésre és ilyeneket be sem lehetett szerezni, az eddigi vizsgálatokból meglevő adatokat — további feltevések segítségével — kiegészítettük és a valószínű terhelési ábrát elkészítettük. A Március 15. téri csomópont kiképzésére több változatot vizsgáltunk meg. E vizsgálatok eredményeképpen — javaslatunkra — a Duna-parti útkiképzésre előírt eredeti alapfeltételek módosí- KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE