Közlekedéstudományi Szemle, 1963 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1963 / 9. szám - A VASÚTI TUDOMÁNYOS KUTATÓ INTÉZET KÖZLEMÉNYEI - Gáspár László: Egy útügyi és kőbányaipari tanulmányút tapasztalatai

420 Egy útügyi és kőbányaipari tanulmányút tapasztalatai GÁSPÁR LÁSZLÓ A Közlekedéstudományi Egye­sület Közúti Szakosztálya és a Szilikátipari Tudományos Egye­sület Kőbányászati Szakosztálya — az útépítő és a kőbányaipari szakemberek kapcsolatainak bő­vítése céljából — 1963. május 17—18-án, a Dél-Dunántúlon közös tanulmányutat rendezett. A 80 útépítő és 60 kőbányász résztvevő — a 650 km-es utat három autóbuszon téve meg — az első nap az épülő autópálya, illetve az E—5-ös jelű európai út és a 7. sz. fkl. közút munka­helyeit, a második nap pedig a komlói és a nagyharsányi kőbá­nyát tanulmányozta. A tanulmányút első napja Az E—5 jelű európai autóút Budaörs és Tatabánya közötti mintegy 50 km hosszú szakaszát 1961. novemberében adták át a forgalomnak. A kivitelezési tapasz­talatokról egy korábbi cikkünk­ben már beszámoltunk.­ A más­féléves forgalom megfigyelései alapján megállapítható, hogy a 7,0 m széles aszfaltburkolat két oldalán lévő 0,75—0,75 m széles fehérbeton optikai vezetősáv álta­ 1 Gáspár László : Beszámoló a Közlekedéstudományi Egyesület két útügyi tanulmány út­járól, Közleke­déstudományi Szemle, 1962. évi 3. szá jában jól ellátja feladatát. A két­oldalt elhelyezett karcsú vezető­oszlopok ködben és vastagabb hótakaró esetében nagyon jó szolgálatot tesznek. A földmű 6/4-es rézsűje azonban — mint az elkészíthetőség, mind pedig az állékonyság szempontjából — kifogásolható , 1:2 hajlású rézsű lehetővé tenné a gépesített kivitelezést és biztonságosabb is lenne. A hossz-szelvény min. 10 000 m sugarú domború lekere­­kítései megfelelők, a homorú le­­kerekítéseknél viszont az 5 000 m-es sugár nem kielégítő : opti­kailag és esztétikailag egyaránt zavarja a forgalmat. Az út emel­kedése általában 2% alatti — csak egyes rövid szakaszokon 2—4%-os — és így 100 km/ó sebességre alkalmas. A közutak szintbeni csatlakozása némileg csökkenti a sebességet ; eddig még baleset nem fordult elő. Az autóút nagyobb méretű kék-fehér jelzőtáblái korszerűek. Sajnála­tos, hogy egyrészt a kék alap sok táblán már kifakult, másrészt pedig a fehér felírások — a betűk nagysága és típusa miatt — nagyobb távolságról nem olvas­hatók eléggé jól. Az autóút átlagos építési költ­sége 5 millió Ft/km. Az út egyik szakasza lapunk cím­képén látható. Az ország első autópályája, az E—5 jelű európai autóút és a tervezett VII.sz. autópálya Buda­pestre bevezető szakasza — a 6 és 13 km szelvények között — közös szakaszként épül. Az autó­pálya terveit az U­VATERV készí­tette­, a kivitelezést a Betonút­építő Vállalat végzi. Az autópálya töltésben és be­vágásban haladó szakaszainak jellemző mintakeresztszelvényeit az 1. ábrán közöljük. A mintegy 6,5 km hosszú bevezető szaka­szon a dombos terep, illetve a forgalmi viszonyok nagy bevágá­sok és töltések, valamint nagy műtárgyak építését tették szük­ségessé. Sok nehézséget okozott az összerepedezett, márgásodó agyagban a mély bevágások gaz­daságos víztelenítése. A 28 m széles koronán a kétszer két­nyomú betonpályát — a nagy forgalom miatt — már az első ütemben meg kell építeni. A be­tonburkolat 20 cm-es vastagsága nem éri el a külföldi autópályá­kon alsó határként elfogadott 22 cm-es értéket. A betonburko­laton legfeljebb 60 m-enként épül terjeszkedési hézag, az utó-­ - A terveket Jakab Sándor ,,Az első magyar autópálya” címen a Mélyépítéstudományi Szemle 1962. októberi számában részletesebben is­mertette. /Son meet) stabilizáció­­homokos kavics szivárgó jm-benL 106cm beton vezetősáv гост betonburkolat Wem bitumenes homok , IQcm ZWIS5 zúzottkőJtojássa! /5cm 1Ш20 zúzottkő 16cm homokos kákics talon­ovitos töltésben Wem betonburkolat Wem bitumenes homok fincm Z W/65 'zúzottkő itatássá­­Ю-50ст homokos ka­kies to/m/ovitas bevágásban szivárgó 1. ábra. Az új (E—5 jelű és VII sz.) autópálya mintakeresztszelvényei KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE

Next