Közlekedéstudományi Szemle, 1993 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 9. szám - Czére Béla: Az első vasutak Franciaországban (1828-1855)
XLII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM Az első vasutak Franciaországban (1828-1855) DR. CZÉRE BÉLA Franciaországban - csakúgy, mint Európa és Amerika több országában - a vasút története a lóvasutakkal kezdődött. A vasút - fokozatos fejlődése nyomán - ott alakult ki, ahol nagy tömegeket kellett minél gyorsabban és gazdaságosabban mozgatni: a bányákban és a vasgyárakban. A vaspályák ősét, a 15.-16. században megjelent fanyompályát a 18. század második felében kezdte felváltani a vaspálya, amelyen a lovak vontatóerejét sokkal hatékonyabban lehetett kihasználni. Néhány évtized múltán a lóvasúti pályák olyannyira fejlődtek, hogy az üzemek belső szállítása mellett a közforgalomra és a nagyobb távolságra is alkalmasnak bizonyultak. A világ első közforgalmú lóvasútja London mellett, Croydon és Wandsworth között létesült, több szakaszban. Ez volt az ún. Surrey Vasút, amelynek engedélyokmányát 1801-ben adták ki az áruszállításra; egy évvel később a vasúton a személyszállítást is bevezették. A vasút történetének egyik legnevezetesebb létesítménye volt a Stockton-Darlington között 1925-ben megnyílt vasút, amely kezdetben a személyforgalomban kizárólag lóvasútként üzemelt, George Stephenson (1781—1848) néhány gőzmozdonya kizárólag a tehervonatok forgalmát bonyolította le. Mindemellett sokan a Stockton-Darlington Vasút megnyitását, 1825. szeptember 21-ét tekintik a gőzüzemű vasút születésnapjának. Az európai kontinens legnevezetesebb közforgalmú lóvasútját 1825-1832 között létesítették, Linz és Budweis (ma: Ceske Budejovice) között. Ausztria második lóvasútja pedig Prága és Lana között épült meg, 1831- ben. A gőzüzem korszakának megnyílása előtt Ausztriában 262 km lóvasút volt már üzemben, amelyen a gőzvontatást a század második felében vezették be. Említésre érdemes, hogy Magyarországon a lóvasúttal 1827-ben kísérleteztek először, mégpedig függővasúti formában - de sikertelenül. Ez volt a Pest-kőbányai ún. „lebegővasút”, („az első igazi”, és egyetlen konvencionális távolsági lóvasút, — a Pozsony-Nagyszombati Első Magyar Vasúttársaság csak 1840-46. között épült meg.) Az angliai fejlődést követően a múlt század első évtizedeiben Amerikában is sor került lóvasutak építésére. 1826-27-ben épült Quincynél (Massachusetts állam) egy 5 km-es iparlóvasút, 1827-ben pedig a Lehigh Canal and Navigation társaság épített egy 15 kmes és az ebből elágazó 9 km-es vonalat. Mindkettő belső üzemi szállításokat végzett; a Lehigh folyónál lévő vonalon esetenként személyeket is szállítottak. Ilyen nemzetközi előzmények után valósultak meg Franciaországban is az első lóvasúti vonalak, a Lyon környékén lévő bányavidéken. A hálózat 1828—34 között épült ki, Louis-Antoine Beaunier (7-1835) mérnök kezdeményezésére. Először a Saint-Etienne-Andrezieux közötti 22 km-es vonalat nyitották meg 1828. október 1-én. Az egyvágányú, 1,2 m hosszú öntöttvas sínekből épített vonal gyakorlatilag normál nyomtávolságú (1440 mm-es) volt. A gombafejű sín profilja hasonlított a Stockton-Darlington Vasút sínjeire. A vonal mentén lóváltó állomások voltak. Egy ló 4 kis szénnel rakott, „vagonett”-et volt képes továbbítani. 1832-től ezen a kifejezetten iparvasúti vonalon bevezették a személyszállítást, sőt lehetővé tették a közúti kocsik szállítását is vasúti platókocsikon. A fel- és lerakást megfelelő daruval mintegy 5 perc alatt elvégezték. 1832-ben a hálózat a Saint-Étienne és Lyon közötti 66 km-es összeköttetéssel, majd 1834-ben az Andrezieux-Roanne 68 km hosszú vonallal (1. és 2. ábra). Az összesen 156 km-es hálózata egy részén kapott szerepet — Franciaországban első ízben, 1829-ben — a gőzmozdony. Ennek megvalósítója a francia vasúttörténet kiemelkedő alakja, Marc Seguin (1786-1875) mérnök volt. Seguin az 1820-as években Angliában ismerkedett meg a korabeli mozdonytechnikával, többek között Stephensonék „Locomotion”-jával, a Stockton-Darlington Vasút első gőzmozdonyával. Tanulmányai nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a kazánok hatásfokát, s így a mozdonyok teljesítményét növelni kell. Ezért a kazánba nagyszámú tűzcsövet épített be, hogy a futófelületet növelje. Valamivel később George Stephenson és Henry Booth ugyanezt tette a híres „Rocket”-nél, amely a rainhilli versenyt 1829-ben megnyerte. Seguin két függőleges gőzhengerrel működő, kéttengelyű mozdonyainak különös formát adott a szerkocsira szerelt, ventillátoros fújtató, melyet bőrtömlő kapcsolt össze a tűztérrel, növelve a tüzelés hatásfokát (3. ábra). Franciaország a harmadik ország volt az európai kontinensnek, ahol már eleve gőzüzemre tervezett vasutat építettek Brüsszel-Mechelen, 1835; Nürnberg- Fürth, 1835; Párizs-Saint Germain, 1837). A vasút előnyeit ugyan Franciaországban is viszonylag korán megismerték, de itt, az Angliához képest iparilag fejletlenebb országban a gőzüzemű vasúthálózat kiépítése csak jelentős késedelemmel indult meg. Az európai közútépítés nagy lendülete - Napóleon uralkodása idején — éppen Franciaországban követke- 349