Közlöny, 1848. június (1-21. szám)

1848-06-11 / 4. szám

a’ szükséges lépéseket megtenni elmulasztották volna, vagy irán­tuk a’ remek bizottmányi eljárás e’ fél éven túl függőben ma­radna : a’ segédekkeli dolgozást a’ félév után csak úgy folytat­hatják, ha erre az illető ministerium nekik, folyamodásilag elő­terjesztendő körülményeik tekintetbevétele mellett, megadand­­ja az engedvényt. 76. A Jövőben, mivel a’ saját kézre, de segédek nélküli dolgozás senkinek meg nem tiltathatik, azon segédek, kik így akarják üzletüket gyakorolni, ha még lakhatási joggal nem bír­nának, előbb ugyan ezt megszerezni, de vállalkozásokat az­után a’ hatóságnál csak bejelenteni tartozandónak. 77. Ha pedig jövőben a’ segéd saját kezére, de egy­szersmind legényi segedelemmel akarna dolgozni, ezt csak úgy teheti, ha erre az illető ministeriumtól engedvényt nyerend, de a’ melly csak rendkívüli esetekben fog megadatni. 78. A’ mesterséget saját kezökre segéddel, vagy a’nél­kül űzők, a’ helybeli adózók közé iktatva, a’ közadó terheit vi­selni tartozandónak. 79.­­ Kötelesek lesznek továbbá a’ czéhi terheket is vi­selni, jelesül: a’ segédek nélkül dolgozók, a’ segédek névsorá­ban hagyatva, azon kivetéseket, miket a’ segédek viselnek, ők is fizetendők; az engedvényezettek pedig (kik t. i. segédekkel dolgozhatni nyertek engedvényt) fizetni fogják először a’mester­díjnak felét, és másodszor azon kivetést, mellyel a’ hasonló számú számú segédekkel dolgozó rendes mesterek tartoznak. A’ mester díjnak ezen fele, ha mesterekké lesznek, a’ mester­díjba fog betudtatni, ’s igy a’ mesterré­ levéskor csak a’ másik felét fizetendik. 80. $. Miszerint pedig a’ terhek beszedése körül a’ szi­gorú pontosság megtartathassék a’ saját kezökre most dolgozó segédek azonnal, az ezentúl pedig a’ 76-dik $. értelmében vál­­lalkozandók, és a’ 77-dik szerint engedvényezettek időnkint be lesznek a’ czéhkönyvekbe írandók, a’ szerint, mint vagy se­gédekkel, vagy segédek nélkül dolgoznak. Ezeknek névsorát a’ czéhek az illető hatóságokhoz is beadandják. 81. $. Az engedvényezettek következő mesteri jogokkal nem élhetnek: a) Segédeket korlátlan számmal nem, hanem csak a’ nyert engedmény szerint fogadhatnak. b) Általában nem tarthatnak tanulókat. c) Czimtábláikon magokat mestereknek nem nevezhetik, csak nevüket és üzletük ágát írhatják ki, például: N. N. szabó. d) Nyilt boltot nem tarthatnak, de a’ saját műhelyökből kikerült készítményeket, a’ mint a’ megrendelőkhöz szabadon elvihetik, úgy az országos és heti vásárokon, a’ többi meste­rekkel együtt, ’s azon egy helyen árulhatják, — tartozván egyéb­iránt magukat a’ heti vásárokban­ árulás sorozata körül azon rendhez szabni, melly a’ mestereket is kötelezi. 82. A’ saját kezökre dolgozó segédek pedig a’ segédi jogok élvezetében maradva, mesteri jogokat nem gyakorolhat­nak , sem tanulókat sem segédeket nem tarthatnak, ’s munká­­joknál legfölebb hitvesök és gyermekeik segedelmével élhetnek; a’ czimtáblák kitételét és­ az árulási jogot azonban ők is a’ 81. c) és d) pontjaiban foglalt korlátok alatt gyakorolhatják. 83. Ha valaki a’ saját kezökre dolgozó segédek­ vagy engedvényezettek közül, körülményei miatt rá kényszerülne, hogy ismét mint segéd, mások műhelyében dolgozzék, neki e’ rész­ben sem a’ czéh, sem a’ segédek által akadályok­ nem tétet­hetnek. — 84. A’ czéhláda a’ czéh összes tagjainak vagyonát foglalván magában, annak kezelése szinte a’ mestereket és se­gédeket közösen illeti. 85. A’ mesterek saját körükből 4—10 mestert, a’ segédek pedig 3 segédet választandanak a’ czéhládai bizott­mányba, mellynek elnöke a’ mindenkori czéhmester. 86. j). A’ czéhládába folynak a’ szegődési, felszabadulási és mester-díjak, a’ bírság-pénzek; a’ mestertársakra és az en­­gedvényezettekre évenkint eső kivetés ’s a’ czéhnek egyéb le­hető jövedelmei. 87. $. A’ czéh­ pénzeinek rendeltetése, hogy belőlük a’ czéhi ügyvitelnek a’ közgyűlésen megállapítandó költségei fö­­döztessenek; az elbetegedett tehetetlenné vált mesterek, enged­vényezettek, ’s ezeknek özvegyei, árvái, — végre a’ vándorló legények segélyt, istápolást nyerjenek, — hogy a’ pillanatig megszorúlt műhely-tulajdonosok segély-kölcsönnel láttathassanak el; hogy a’ czéhbeli tanulók számára oktatási intézetek állítas­sanak ’sat. — Ellenben a’ czéh­ pénzeit nem szabadand a’ czéhi p czéloktól elütő más kiadásokra fordítani. 88. ji. Az év végével netalán felülmaradó fölösleg tőké­sítendő , de biztos elhelyezéssel, minővel a’ takarék-pénztárak, vagy árvái biztosság melletti betáblázás ajánlkoznak. 89. $. A’ könyvezést a’ bizottmány felügyelete alatt a’ czéhmester vezeti. A’ könyvezésnek a’ szerint kell történni, hogy minden bevételek ellen nyugtatványozva, minden kiadá­sok utalványozva, és nyugtatványozva legyenek. Az utalványo­zást a’ bizottmánynak legalább két tagja i­andja alá. 90. A’ czéhláda bevételei és kiadásai felől, rendes számadás készíttetik; ez, a’ vizsgálat megrendelése végett, a’ czéhgyülésnek elébe terjesztetik, ez által pedig minden kö­vetkező év első negyedének legalább végével az illető hatóság­* hoz benyujtatik. 91. A’ czéhek még egy bizottmányt, úgy nevezhető műnökszéket fognak alakítani, mellynek rendeltetése lesz min­­­­den a’ czéhbeli tagok, mint mesterek és mesterek, — meste­rek és engedményezettek, — mesterek és saját kezökre dol­gozó segédek, — mesterek és segédek, — mesterek és tanu­lók, — továbbá az engedményezettek és segédek, — a’ segé­dek és segédek, — a’ segédek és tanulók között, a’ mesterségi viszonyokból keletkező viszálkodásokat békéltetőleg, egyeztetés által, kiegyenlíteni. 92. A’ mŰnökszékek tagjai lesznek a’ czéhmester el­nöksége alatt 3 mester és 3 segéd, kik olly módon fognak vá­lasztatni, mint a’ félebbiekben rendszerezett bizottmányok tagjai. 93. A’ műnökszéki ülések vasárnapokon fognak tartatni. 94. g. A’ feleknek személyesen kellend megjelenni, elő­adásaik szóbeliek lesznek, miket a’ békéltetés eredményével e­­gyütt, a’ műnökszék egyik tagja jegyzőkönyvbe foglaland. 95.­­1 Sikerülvén egyeztetés, az ennek folytában pa­pírosra teendő, ’s a’ felek által aláírandó egyezség kötelező leend. 96. $. Nem lehetvén a’ műnökszék előtt a’ panaszoknak kiegyenlítetniük, vagy a’ panaszlottak közül valamellyik megje­lenni nem akarván, a’ felek a’ hatósághoz fognak utasíttatni. 97. A’ éheknek közgyűléseiben, és bizottmányi ülé­seiben megjelenhetnek a’ mesterek, engedvényezettek és segé­dek mindnyájan. 98 j1. Az ülések vasárnapokon, ünnepeken bármikor, vagy a’ dologtevő napokban pedig esti órákban tartandók. 99.­­ A’ czéhi közgyűléseken szavazattal bírnak: a) a’ mesterek, b) az engedvényezettek, c) a’ kórházi bizottmányba tagokul választott segédek. 100. A’ bizottmányi ülésekben szavazattal csak a’ megválasztott tagok bírnak. 101. ügy a’ ezékgyüléseken mint bizottmányokban az általános szótöbbség határoz. 102. §. A’ ezékbiztosnak csak a’ közgyűléseken kell je­len lennie, a’ bizottmányi ülések jegyzőkönyvei pedig minden ülés után közlendők vele. 103. Kik e’ gyűléseken zajongással, beleszólással, az hiedelemnek és csendnek megháborításával zavarnák az ülési rendet, azok, és szükség esetében, az egész szavazattal nem biró hallgatóság az elnök által kiparancsoltathatik. 104. A’ ezékbizottmányi ülések tárgyai a’ fölebbiek­ben már kitüzettek; a’ czéhi közgyűléseknek teendői pedig: a) azok lesznek, mik az eddigi czéh­ szabályzat által illető­ségükhöz sorozott tárgyakból a’ fölebbiekben rendszerezett bi­zottmányokhoz nem utasítanak; b) a’ bizottmányi mestertagok megválasztása; c) a’ bizottmányi jegyzőkönyvek, mik a’ legközelebb tar­tott közgyűlés óta készültek, eletökbe terjesztendők; d) félévenkint magok elébe rendelendik a’ czéhbeli tanu­lókat, ’s előttök a’ fenálló, ’s a’ most kibocsátott szabályokból azokat, mik őket illetik, értesítésük végett felolvastatandják, ’s kérdezkedés által biztosulni fognak arról, valljon a’ tanulók ér­tik-e az őket illető ezéktörvényeket. e) gondoskodni fognak, hogy a’ segédek is folytonos tu­domásában legyenek a’ ezeket tárgyazó közintézkedéseknek, e­­zért a’ fenálló, ’s e’ most kiadott szabályokat, a’ koronkint kibo­csátandó rendeleteket és czéhi végzéseket a’ szállókon, olvasha­­tás végett, kitétetendik. 105. A’ segédek gyülekezetein, miket csak a’ czéh­mester tudomásával lehet tartani, az atyamesternek, ’s vele még két más általa meghívandó mesternek kellene jelen lenni. 106. E’ gyülekezetekben szavazati joggal, melly figye­lemmel a’ 29-dik $-ra egy.if választási joggal, csak azon legé­nyek bírnak, kik vagy munkában állanak, vagy mint saját ke­zökre vállalkozók dolgoznak,’s csak e’ választók lehetnek vá­laszhatók is. 107. A’ régi czékszabályok, mennyiben vagy a’ tör­vények, vagy ezen rendelet által meg nem változtattak, épsé­gükben megmaradnak. Kelt Budapesten, 1848-ki junius 9-kén. Klauzál Gábor, földmivelési ipar és kereskedési minister. 1Y. A’ pénzügyi ministerium részéről­ IV. Jegyzéke azon ajándokoknak, és kölcsönöknek, mel­­­lyek a’ hazai kincstár felsegélésére a’ budai főpénztárnál, ’s a’ pesti beváltó hivatalnál, készpénzben ’s ércznemüekben folyó hó 8­ káig tétettek. 1. B­u­d­á­n a) ajándokul adtak ezüst pénzben. A’ budai kalapos czéh — név szerint, — Hajós Sándor 13 ft., — Lo­vas István 13 ft., — Schmider György 12 ft., — Becker Ja­kab 12 ft., — Vacha Ignácz 8 ft., — Pohl Antal 8 ft., — Neszverbik János 8 ft., — Pauer Károly 6 ft., — Pap Antal igazságügyi ministeri titoknok 1848-dik évi Junius havi fizeté­séből 10 ft., — Farkas Ágoston ugyanazon fizetéséből 10 ft., — Tamásy Mihály 20 ft. b) Külcsönképpen ezüst-pénzben, — Dirnbach Antal 300 ft., — Nádasdi Baán Bertalan 4,600 ft. 2. P­e­s­t­e­n a) ajándékul, — érez értékben, — Prónay bárónő 29 ft. 1 kr. — Curti Luisa asszony 5 ft. 27 kr., — Offenmüller Frigyes 1 ft. 47 kr., — Farkas Mihály 9 ft. 12 kr., — Menczik Anna 6 ft. 1 kr., — Turkovics Ferencz 1 ft. 29 kr., — Nagy János 12 ft. 28 kr., — Kaiser Mór 13 ft. 20 kr., — Schulhoffer Tini 3 ft. 9 kr., — Hipp Mátyás 4 ft. 28 kr., — Curti Alexandrina 1 ft. 10 kr. — Pirniczer Mária 4 ft., — Morigyin Vincze 4 ft. 31 kr., — Gergics Jozefa 3 ft. 12 kr., — Joachim Jozefa 10 ft. 43 kr., — Lukács Ró­za 68 ft. 50 kr., — Csicsmantzky Pál 14 ft , — Kada Ist­ván 21 ft. 30 kr., — Baudrexler Lipót 10 ft. 7 kr., — Schwarcz János 13 ft. 30 kr., — Nagy Ferencz 6 ft. 23 kr., — Stemmer Mátyás 1 ft. 51 kr., — Herczka Erzsébeth 5 ft 58 kr., — Radnics Ferencz 5 ft. 18 kr , — Horváth Pius 2 ft. 20 kr., — Piskó József 2 ft. 34 kr., — Neubauer János 5 ft. 25 kr., — Kölber Károly 5 ft. 50 kr. — Holovics Ká­roly 18 ft. 22 kr., — Egy valaki 30 ft. 20 kr., — Kará­cson testvérek 19 ft. 20 kr., — Wittich Mátyás 25 ft. 57 kr. — Számlak János 43 kr., — gr. Teleki Blanka, Perényi Mar­­­­vina, Putheani Róza, Döry Mathild, Sztojka Julia, Blaskovics Nina, — Farkas Leona, Básti Hermina, közösen 94 ft. 46 kr.— Laczkovics József 19 ft. 58 kr. — Sseviczky Irma 10 ft. 25 kr . — ugyan­az 12 ft. 6 kr., — Péter Ferencz 1 ft. — Schneider Bernát 10 ft. 12 kr., — Posgai János 17 ft. — Schönvizner Ernő 2 ft. 3 kr.,­­— Wurm Antonia 48 kr., — Majorszky Stanisló 1 ft 30 kr., — Hrebenda János 1 ft. 48 kr. — ugyan az 7 ft 2 kr., — Fridrich Ferencz 24 ft. 30 kr., ezüst pénzben. — Pest megye részéről 2,206 ft. 40 kr., — Pest városa lakosai 5,692 ft. 6 kr., — ugyan azok 3,667 ft. 6 kr., — aranyban — Pest megye részéről 4 ft. 30 kr., — Pest város lakosai 40 ft. 30 kr.­ — ugyan azok 45 ft. b) Kölcsönképpen — ércz-értékben Forgács Antal gr. 327 ft. 15 kr., Pesti apácza zárda 164 ft. 37 kr., — Palacsik János 15 ft., — Kauser Lipót 35 ft 35 kr., — Pólya József 93 ft. 57 kr., — Blaskovics József 64 ft. 17 kr. — Nitta János 256 ft. 40 kr., — Steinbach Ferencz 149 ft. 2 kr., — Dőry Lajos idősb 243 ft. 21 kr., — Kölber Bor­bála asszony 104 ft. 25 kr., — Kölber Lujza 50 ft. 43 kr., — Schmidt Antal 54 ft. 24 kr., — Halász Sámuel 150 ft. ezüst pénzben, Miskolczy Mihály 100 ft. Pest város lakosai 2,700 ft. ismét az 2150 ft., — Held Ferencz 200 ft. Összesen a’ fenti öt napig Budapesten kiszolgáltatott aján­dokul 80158 ft 28% kr., kölcsönképen 91,293 ft 17 kr. Költ Budapesten, junius 10-kén 1848. Junius 9-dikén ő fenségénél, d. u. 1—3-ig ministeri tanács tartatott. Hölbling Antal rékási kincstári kerületi ellenőr nyugalomba tétetett. Belföld, Barsb­ól, Aranyosmarót, jun. 7-én. E’ megyében a’ csend és törvény iránti tisztelet általános. Az alispán erélyes buzgalma a legelő és faizás miatt támadt mozgalmakat lecsendesítette. E’ békés állapotot azonban jelenleg a’ követek választása, jövőre nézve pedig az itt lé­tező irtványviszonyok fenyegetik. Ugyanis több ollyan helységek lé­teznek itt, mellyek lakosai az úrbéri viszonyok megszüntetése által mit­­sem nyertek, és ámbár az általuk birt irtványokra nézve szabad ve­­vési és eladási jogban voltak; ámbár azoktól kilenczedet és tizedet szolgáltattak ki; ámbár a’ földesuraság sem szerződést nem bir, sem pedig az adás-vevésnél, akármi nagyra hágott is az öszveg nem tilta­kozott soha, mégis úri munka fizetésére kénszerítetnek. Tartani lehet tehát, mikép e’ bonyolult viszonyok követválasztási agitátiókra fognak kizsákmányoltatni. — A’ törvények tót nyelven is kihirdettettek ugyan, de a’ köznép bár honnan jövő magyarázatot is gyanusítni hajlandó lé­vén , megkéretni határoztatott a’ ministerium, hogy a’ tót nyelvre fordított törvényczikkek átküldését hova hamarább rendelje el. Békés. A’ jun. 2-kán tartott városi közgyűlésben felolvasta­tott az 1848: 5. t. sz. miképpeni létesítését tárgyazó belügyminis­­teri levél kíséretében István kir. helytartónak az országos képviselőket a’ Pesten jul. 2. megnyitandó országgyűlésre meghívó rendelete. Melly alkalommal érzékeny hazafi örömjelei nyilatkoztak igaz hűséggel szeretett fönséges nádorunk neve hallatára, ’s megértésére azon ren­deletnek , mellyben a’ város számára a’ legszebb, legmagasb polgári jogélvezhetés nyujtatik. Ugyanazért hálás érzelmek közt sietett a’ köz­gyűlés a’ rendelet nyomán szükségelt követválasztási előkészületeket megtenni. És ehez képest mivel az országgyűlés megnyitása a’ sürgető rendkívüli események miatt jul. 2-ra tétetett, határoztatott, hogy mi­után az idő rövidsége miatt a’ törvényben kiszabott időszakot megtar­tani nem lehet, a’választók összeírása jun. 6—42-ig okvetlen befe­jeztessék. — A’ követválasztás határnapjául jun. 15-re tűzetett ki, Középszolnokból. Zilah, jun. 3-án. A’ köz csend és rend helyreállítása megyei főispán báró Wesselényi Miklós­nak köszönhető , ki a’ megyébe érkezvén, rögtön a’ legczélszerűbb intézkedéseket megtenni nem késedelmezett. Árvából. Alsó-Kubin, jun. 6-án a’ béke és csend még eddig semmi veszélyes mozgalom által meg nem zavartatott. — Az ország­gyűlési követek választása junius 20-ra tűzetett ki, melly határnapig a’ választók összeírására kiküldött választmányok az összeírási munkát befejezendik. Rimaszombat, máj. 30. Itt még a’ törvény kihirdetése előtt alakult egy kis őrsereg s a’ köztök lakó , kiszolgált katonák által né­mileg be is gyakoroltatott. Hogy pedig fegyver és alapos gyakorlat hiánya miatt lelkesedésük ki ne hűljön, a’ tanításra alkalmas egyének és elegendő lőszerek küldetéséért folyamodtak a’ minisztériumhoz. Az őrsereg jun. 12-én fog zászlója alá esküdni, s tiszteit is ugyan­akkor választandja. A’ választók száma 561, a’ nemzetőrségé 449-re­ megyen Mosonyból. Óvár, máj. 20-án, a’ megye rendei elengedhet­­len kötelességüknek ismerék a’ minisztérium irányában mind azokért, miket a’ legutolsó országgyűlés óta lefolyt vészes időkben, ő felsége királyunk iránti tántorithatlan hűség, a’ korona egységének s a biro­dalmi kapcsolatnak épségben tartása, alkotmányos szabadságunk szi­lárdítása érdekében tevének, s ez által országos jólétünk nagysze­rű feladatának megfelelni törekedének — köszönetüket bizodalmukat, teljes készségüket ünnepélyesen kijelenteni. Csongrádban, Trencsénben, Szepesben és Zólyomban legújabb hivatalos tudósítások szerint rend és béke. Árvából, Madocsán, jun. 3-ka. Miniszteri rendelet nyomárt élénk örömmel jelentetik , mikép a’ honnak legsoványabb vidékén lakó árvás nép, jövendőjét az élelmi­szerek megfogyatkozása ellen biztosí­tandó, a’ törvényhozásilag nyert jótéteményeket hálás érzéssel fogad­ván, földeit országos kincstárból nyert kölcsön segedelmével a’ tehet­ségig bevetni, ’s répa magot is ültetni teljes buzgósággal sietett. A­ nemesi földek szinte sehol sem hevernek parlagon , ’s az úrbériség megszüntetése, jóllehet akkoriban még a’ tavaszi munka e hidegebb éghajlat alatt jóformán meg sem kezdetett, semmi akadályul nem szol­gált ; mert a’ kedvező időjárás a’ tavaszi munkákbani serény előhala­­dást, sikeresen segítvén elő, a’ nép méltányos bérért dolgozni sehol sem vonakodott­ . P­é­c­s ,­június 7-kén. Városi tisztujitásunk május 28-kán vön kezdetet, ’s jun. 1-én végződött gróf Batthyány Kázmér ur vezérlete alatt, kit városunknak irántai páratlan bizodalma, és ragaszkodása tiszt­­ujitási elnöknek választott. A’ tanács, mellyet s­omsich Pál ur mint kir. biztos f. é. január elején egy részben megújított, ezen alkalommal egyesegyig új egyénekből alakíttatott. Polgármester: Aidinger Pál, volt főügyész; főbíró : Jellasich János , volt főjegyző ; kapitány : Ka­­­tits István; tanácsnokok: Müller Ferencz, Orbán István, Bubreg Mihály, Frissmann Ignácz , volt levéltárnok, Pritzlmeyer Antal, volt alügyész ; Kóber János volt gyámnok , Lammer Fridrik , volt pénztári ellenőr: Dömötör Zsigmond, és Schedel Ignácz; főjegyző: Chachi­­novich Endre , volt aljegyző ; aljegyző : Likl János; főügyész : Nye­rs 4*

Next