Közlöny, 1848. július (22-52. szám)

1848-07-26 / 47. szám

Budapest, Szerdán, julius 1848. KÖZLÖNY, hivatalos lap. 47. sz. M­egjelenik naponkint egy — országgyű­lés alatt több — nagy regát­ivén. Előfizetési díj a’ folyó év hátra levő 6V. havára helyben 7, vidéken 8 forint ezüst pénzben. — Előfizethetni Budán, a’ kiadó­­hivatalban (vár, Fortuna-utcza, Jalicz-ház 132 sz. a m. k. egyetem nyomdája mellett), Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál.­­ A’ szabott díjú hivatalos hirdetmények és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi díjak fizettetnek. A’ meg nem szabott díjnak hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mellyekért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjmentesek maradnak.­­ Magánhirdetések nem vétetnek fel. Igazitás. A’ „Közlöny“ 44-dik számában a’ hadi törvényszékekről szóló rendelet elejéről Újvidék hibásan maradt el, mivel a’ hadi törvényszékek hatósága Újvidékre is ki van terjesztve.­­ Rendelet­ek­­. A’ ministerelnök előterjesztésére az 1848: XXII. t. ez. 9-ik f-a értelmében a’ következő egyéneket: I. nemzetőrségi őrnagyai ’s zászlóaljparancsnokul: Csongrádmegyében leköszönt Kun Bálint helyett M­e­n­y­­hárt Antal 12-ik számú huszárezredi századost. II. nemzetőrségi parancsnoki segédekül: Csanádmegyében őrnagy Szorad János mellé: Farkas Ferencz, Somlyói sóhivatali gyakornokot hadnagyi ranggal. Eperjesen és környékén őrnagy Zabojszky János mellé: Szontagh Sámuel eperjesi polgárt hadnagyi ranggal. Esztergomban őrnagy Maurovich Károly mellé: Baross Pál megyei aljegyzőt hadnagyi ranggal. Fejérmegyében őrnagy Ferdinand mellé: Kovács En­dre volt őrmestert hadnagyi ranggal. Lőcse városban őrnagy Csáky Ágoston mellé: G­ö­r­g­ey Ágoston volt főhadnagyot főhadnagyi ranggal. Pest megyében őrnagy Palocsay Jakab mellé: Krausz János volt őrmestert hadnagyi ranggal. Pest megyében Fóthon ’s környékén őrnagy gr. Károlyi István mellé Térey Károly volt hadfit, hadnagyi ranggal dij nélkül. Komárommegyében őrnagy gróf Eszterházy Pál mellé: Bömches N. nyugalmazott hadnagyot főhadnagyi ranggal. Oraviczán őrnagy Asboth Lajos mellé: Vidovics Já­nos bányaigazgatósági és kerületi írnokot hadnagyi ranggal. III. A’ honvédi 7-ik zászlóaljhoz századosul: Gróf Hardenberg István 12-ik számú huszárezredi főhad­nagyot neveztem ki. Budapest, jul 23-án 1848. István, nádor ’s királyi helytartó. Gróf Batthyány Lajos. II. Ministerelnök előterjesztésére az 1848: XXII. t. ez. 9. §. értelmében a’ nemzetőrsereghez következő egyéneket ne­vezem ki: I. őrnagy és zászlóaljparancsnokul: Békésmegyében: Tomcsányi Mihály kilépett századost. II. parancsnoki segédekül: Heves megyében őrnagy Lenkey Károly mellé: Horváth László volt hadnagyot hadnagyi ranggal. Hajdúkerületben őrnagy Matkovics Bertalan mellé: Rá­cz Sándor volt hadfi őrmestert hadnagyi ranggal. Sopronmegyében őrnagy Roszman Károly mellé, Kon­­kolyi József soproni polgári hadnagyi ranggal. Jász-kún kerületben őrnagy Forster Ernő mellé. Med­­gyesy Károly volt őrmestert hadnagyi ranggal. Budapesten, julius 23. 1848. István, nádor k. helytartó. Gr. Batthyány Lajos: A’ vallás és közoktatási ministertöl. 1. A’ népnevelésnek hazánkban jobb lábra állithatása nélkü­­lözhetlen tényezőként igényel egy ollyan folyóiratot, mellyben az e’ részben követendő példáéi előttünk álló nemzetek neve­lési elvei, hazánk ’s korunk szükségeihez illesztve, időről időre felmutattassanak; a’ saját körünkben fel-felmerülő népnevelési előnyök és hiányok, kellő használat ’s orvoslás tekintetéből, is­mertessenek; az oktatás ’s neveléstan egyes legfontosabb kér­dései népszerű­leg kimerítve megfejtessenek; a’ neveléstani iro­dalom művei, honiak ’s külföldiek egyiránt, az azok közt czél­­szerűleg választhatásra irányadólag biráltassanak; ’s midőn az illy szék­emben közlendő értekezések által, egy részről, legkitű­nőbb szakembereink felismerésére alkalmat nyerünk, ugyanak­kor, más részről, folytonosan pótoljuk azon tanítóink fogyatko­zását, kiknek hivatalba állásuk előtt nem vala módjuk magukat, rendeltetésük czéljához illő módon, kiképezni ’stb. stb. Czélom egy illy szellemű folyóiratot, Nevelési Szem­le czim alatt, legfelebb 10 nyomatott ivre terjedendő havi fü­zetekben, a’ jövő 1849-dik évi január 1-se napján úgy inditni meg, hogy minden füzet azon hónap elsején, mellynek nevét viselendi, már köz kézen foroghasson. A’ Szemle szerkeztőjének évi diját 1500 pstra, egy mellé adandó segéd szerkezt­ét 800 pftra határoztam. Továbbá, a’ Szemlébe fölvehető eredeti czikknek nyomatott ivéért 20 pfrt, az idegen nyelvből fordított értekezésnek nyomatott ivéért pedig 12 pfrt tiszteletdijt ajánlok. Miről azon felszólítással értesítem a’ nevelésügy szakis­merő barátait, hogy a’ kik a’ nevezett szerkeztői vagy segéd­­szerkeztői állomásra alkalmaztatni kívánnak, adják be az iránti folyamodványukat, tanodai bizonyítványaiknak kíséretében, ’s minden a’ nevelés Ügye körül, kivált pedig a’ nevelési irodalom mezején, szerzett érdemeiknek hiteles felemlitése mellett, bu­dapesti irodámba, f. é. October 1-jő napjáig. Azok pedig, kik a’ nevelés és közoktatás bármelly ágára, különösen a’ népnevelésre vonatkozó értekezéseikkel vállala­tomhoz járulandanak, f. é. October 1-jő napjától kezdve küld­jék munkálataikat most nevezett irodámba; tiszteletdijukat, a’ beküldött értekezésnek megjelente után, ’s annak terjedelmé­hez képest, a’ szemlei szerkeztőség útján pontosan veendők. Az iránti intézkedésem, mikép élvezhesse a’ tanítói kar a’ nevelési szemlét anyagi terheltetése nélkül, annak idejében fog a’ maga utján közzététetni. Budapesten, julius 25-kén 1848. B. Eötvös József. II. Hogy a’ képezdéket, mellyeken népnevelésünk sarkallik, hazánk ’s korunk kivánataihoz képest minél e­l­ébb átalakít­hassam, mulhatlanúl szükséges lévén e’ végre mindegyik, már fenálló, képezde körűl, a’ helyszínére küldendő biztosaim által szereznem részletes tudomást mind arról, valami csak ezen in­tézeteknek szellemi és anyagi fenállását, életmozgalmait ’s az azokra segétőleg vagy gátlólag ható körülményeket illeti; ez pe­dig akkor történhetvén meg legczélszerűbben, ha kiküldendő biztosaim minden képezdét, ’s az a’ mellett megtekintendő ele­mi- és népiskolát, saját életműködésében, tehát a’ rendes szor­galom idején gyakoroltatni szokott napontai foglalkozások közt tesznek vizsgálódásuk tárgyává, ezekhez képest rendelem, mi­szerint hazánk minden képezdéjében, nem különben elemi­­’s népiskolájában, i. e. September 1-je napján a’ tanítás megkezdessék, hogy, a’ nevezett intézetek körűl igy szerezhető tapasztalatok nyomán, a’ szükségelt reformnézetek még i. e. november hóban életbe léptethessenek. Budapesten, julius 25-én 1848. B. Eötvös József. Ha a’ bányászok és a’ bányászatot igazgató és kezelő tiszt­viselők több rendbeli kiváltságokkal ellátva nem volnának is, a’ dolog természetében fekszik, hogy a’ bányaaknákban éjjel nap­pal a’ legsúlyosabb és veszélyesebb munkával foglalkozó bányá­szok az őrsereg mindenemü szolgálatától fölmentessenek, föl­­mentessenek továbbá a’ kohókban, olvasztókban dolgozók, és itt felügyelő kisebb tisztviselők, mivel úgy is ezeket mint gazda­hatalom alattiakat lehet tekinteni. Továbbá mindaddig, mig a’ törvényhozás e’ tárgyban máskép nem rendelkezik, a’ bánya­igazgatóságnál, bányatörvényszékeknél, és más kisebb bánya­kezelésnél foglalkozó felső és alsó rangú hivatalnokok vagy csak éjjeli szolgálatra alkalmaztassanak, vagy ha napi szolgálatra is, de csak annyian, mennyit ugyanazon nap a’ hivatal a’ kezelés kára nélkül nélkülözhet. A’ hatóságok és a’nemzetőrségi zászló­aljak is e’ rendeletre útasítatnak. Pesten, julius 24-kén 1848. Baldacci. A’ ministerelnök által az országos nemzetőrségi hadita­nácsnál, ennek előterjesztésére, irattárnokul Várszegi János, segédéül Ferenczy János neveztetett ki: Baldacci. Mind azoknak, kiket érdekel, tudtául adatik, miként a’ lovasnemzetőrség oktatási szabályait Geibel könyvárusnál, ’s ál­tala a’ vidékeken ugyanazoknál, kiknél a’ nemzeti őrseregnek kötelező szabályai is megszerezhetők, 24 pengő kiért kaphatni. A’ német fordítás is már megjelent. Baldacci. Folytatólagos jegyzéke azon egyéneknek, kik a’ honvédzászlóaljhoz beléptükkor a’ fog­lalóból pénzbeli ajánlatokat tettek a’ hazának. pengő pénzben Az önkéntes neve: Simig Rudolf 15 f. Hivesi József 15 „ Lehotzky János 5 „ Vida János 5 „ Szilády Lajos ’ 15 „ Összesen 55 „ Baldacci. A' sziváczi álladalmi magtárba f. évi junius 18-kától 24- kéig, a’ haza oltárára tett ajánlatkép, 448 pozs.­mérő kétszeres búza szállíttatott be, mellyhez Vojnics Dániel 150, Vojnics Antal, Lajos és Menyhért testvérek pedig együttvéve 298 pezs.­mérővel járultak. A’ selmeczi sótárnok Spányi Antal, és az ottani mázsás Huszka János nyugalomba helyeztettek. Nemzeti gyűlés-Folytatása a‘ nemzeti képviselők ülésének julius 22-kén d. u. 5 órakor. Elnök: Az ülés megnyílt, ’s miután délelőtt az adresse feletti általános tárgyalás befejeztetett, következik a szakaszonkénti tárgya­lás. Minden szakaszra a’ szónokoknak külön jegyzéke lesz. Berzenczei László: Uraim! az általános tárgyaláshoz szólok. (Nem lehet!)"Mielőtt részletekre mennénk, figyelmeztetni kívá­nom a tisztelt házat, hogy az általános tanácskozás még befejezve nincsen. (Dehogy nincsen!) Nekem e’ részben van egy pár szám. Én, uraim , ezen kérdésnek a’ lehetőségig morális súlyt kívánok adni, és bátor vagyok kérdezni, hogy ezen tárgy mikép fog érni a­ közvélemény elébe? Tudjuk, hogy az általános tárgyalás nagy többséggel fejeztetett be , de a­ közvélemény, hírlapok útján kimenvén a­ tárgyalások, nem fogja tudni, hogy miként állt a­ többség. Kívánom tehát azt hogy akár­mi tárgy hozatik elő, bármi általánosságban volt kiemelve ezen tárgy, a' ministerium életkérdését ahoz kötötte, annál fogva megkívánnám, hogy mielőtt a’ részletekre átmennénk, szózatolás útján keletkezzék a­ határozat, ’s kívánom, hogy elnöki kijelentés legyen. (Nem szükséges!) Kemény Zsigmond: Egészen más természetű a’ válasz­felirat iránti átalános vitatás, mint annak szakaszonkénti tárgyalása. Az általános vitatás mindenütt nem egyéb, mint a­ kormány politicája iránti különböző nézeteknek kimondása. S mi ennek eredménye? Kivétel nélkül az, hogy miután a pártok nyilatkoztak a­ kormány politikájáról, ezen nyiltkozatok után — minden voksolás nélkül — átmennek az egyes szakaszok megvitatására, és itt van helye a­ voksolásnak; de az átalános vitatás alkalmával nem hiszem, hogy valaki Európa parlamen­tének históriájába előmutathasson példát arra, hogy valaha voksolás történt volna. (Helyes ! napirendre !) Elnök: A tárgyalás rende lesz, hogy minden szakasz fel fog olvastatni, s a’ melly iránt valakinek észrevétele leend , az szavazás­sal fog eldöntetni, — 's ha a* szavazást a’ háznak 20 tagja fogja kí­vánni, hogy név szerint történjék, az meg fog történni, így végeztetvén be az adresse feletti tárgyalás, mielőtt az utolsó szakasz megállapittat­­nék, az átalános adressenek — vagy­is az egésznek elfogadására még egy utolsó szavazás fog történni. (Helyes!) Zákó István, jegyző: Olvassa a' ' válaszfeliratnak első pontját. Irinyi József: Nekem módosításom van, melly illeti az első hat pontot; ha méltóztatnak módositványomat tárgyalás alá venni, akkor kérem előbb a’ szerkezetnek is hat első pontjait felolvastatni. Besze János: Az első szakaszt hasztalannak ’s felesleges­nek látom; mert abban egyéb nem foglaltatik, mint az, mi a’ felirat szövegében gyakran ismételtetik Továbbá, nem is értem ezen kitételt „tornyosuló vész jelentkezései találták“; — mert akkor , midőn az ország határában pusztitás­ok ’s öldöklések történnek, a’ vész tettleg s megfoghatólag létezik, ’s nem lehet mondani, hogy a’ vésznek csak jelentkezéseit látnák. Annálfogva az egészet mint feles­legest — kihagyatni kívánom annyival inkább, minthogy méltóságo­­sabbnak is találom, ha a’felirat a’ második szakaszszal kezdődik. Bezerédy László: Egyetértek az előttem szólóval any­­nyival inkább, mivel az átalakulás nagy munkája — hála istennek! — már megtörtént, — midőn privilegialis népb­­ alkotmányos nemzetté váltunk, annálfogva nem lehet mondani, hogy a’ magyar nemzet az át­alakulás nagy munkája közben volna. Kazinczy Gábor: Nem áll az, mit az előttem szóló állí­tott , mert az átalakulás nagy munkája csakugyan még bevégezve nin­csen , sőt ezen nagy munkának még propylaeuma sincsen lerakva. De Besze úrral sem vagyok egy véleményen azért, mert ha ezen szakasz kihagyatnék, abból értelmetlenség következnék, mert nem tudatnék, hogy ő felsége miért hívta össze a’ képviselőket — ha a’ részrőli em­lítés elmarad; de nem lehet kihagyni ezen pontot azért se, mert ezen mondás vonatkozik arra is, mi később fordul elő, t. i. azon roppant se­gedelemre, mellyet e ház megszavazott. Irinyi József: A’hat első szakaszt fogom kérni felolvas­tatni. A’ tanácskozás természete szerint mindig elsősége van illy mó­­dositványnak ollyan felett, melly csak egyik pontnak kihagyását kí­vánja eszközölni. (Rendre!) Irányi Dániel: Az alapszabályok azt tartják, hogy módo­­sitványokat akkor lehet tenni, midőn a’ szerkezet el van vetve, ’s az­ért most szavazatot kívánok a’ felett, hogy elfogadtatik-e a’ szerkezet, vagy sem ? Fábián Gábor: Azon kérdést intézem: valljon azon kép­viselők , kik magokat az átalános tárgynál feljegyeztették — de szava­iktól elestek, — most a’ részletes tárgyalásnál szólhatnak-e azon so­rozatban? (Nem!) Ha nem, akkor kívánok szót; mert a’ részletes tár­gyalás formalitása iránt kívánnék szólani. (Rendre!) Röviden akarok szólani; mert óhajtanám , hogy a’ jelen körülményekben a’ ház szabá­lyai között első helyen állana, hogy az idővel mindenek felett gazdál­kodjunk. Úgy veszem észre, hogy az eddigi tárgyalásban ezt nem igen tartottuk szem előtt, legkevésbbé pedig a’ válaszfelirat átalános tárgya­lásánál, — mellyet még tegnapelőtt, midőn napirendre kitüzetett, — s bevégzettnek tekintettem. És mi történt? Felolvastatott az adresse, és közértelem nyilvánult az iránt. (Rendre ! szavazzunk !) Úgy hiszem, hogy mindnyájunknak egyenlő joga van szólani, ’s kivált ollyannak, ki — ámbár már háromszor feljegyzette magát — szóhoz egyszer sem juthatott. (Halljuk !) Mondom: a’ válaszfelirat felolvastatván, közértelem

Next