Közlöny, 1848. július (22-52. szám)

1848-07-28 / 49. szám

Palócsy Lászlói Népképviselők! Az aldunai részében lá­zadás, pártütés van, embervér omlik, gyújtogatások történnek, ’s olly tettek követtetnek el, mellyekhez képest a’ kannibálok tettei szelídek­nek tekintethetnek, és még most is systematice akarunk procedálni. Mind az , mit itt indítványom ellen hallottam , még az is , a­­mit mi­nister úr mondott, mit tesz más szavakkal ? Azt, hogy azon szerbek és ráczok nagyon nem systematice tesznek, mert, ölnek, gyújtogatnak és rabolnak. De mi azért mind­ezt nem tekintve, csak azt akarjuk, hogy minden systematice menjen, — levelek jönnek a’ hatóságoktól, sőt és mi azt mondjuk: majd ha baj nem lesz , akkor rendelkezzünk; hanem most hogy baj van ne tegyünk semmit, hadd menjen a’ dolog, a’ hogy mehet. Ha mi azt várjuk, urak! hogy a’ Szentgellért hegyéről rohanj­nak reánk az ellenség golyóbisai, ’s a’ Rákos mezején üssék fel ellenséges táborukat a’ ráczok, és nem teszünk semmi készületeket, félő, hogy majd késő lesz. Népképviselők! Ott állunk, csak ne titkoljuk a’ dolgot, hogy reánk illenek Curtiusnak a’macedók szájába adott ama szavai: „Lenta remedia , et segnes medicos, non exposcunt tempora nostra.“ — Ha hatályos és erős akar lenni a’ nyelv, akkor okosság kell hozzá. És szetném tudni, mi az, hogy nincs constatirozva semmi? — Azt kérdem képviselő Záborszky barátomtól: itt van-e, jelen van-e a’ hongyűlésen a’ zágrábi püspök ? feleljen meg erre a’ kérdésemre, hisz­ azt tartom, a’zágrábi püspök is meg volt híva rendesen : miért nem jön el? Hát nem tudjuk-e ebből, hogy kivel tart? Miért nem tetszik neki velünk együtt tanácskozni ? — Azt mondja cultusminister úr, hogy a’ legújabb törvény azt pa­rancsolja, miszerint, meghallgatván minden illető felekezeteket, az egy­ház és iskola dolgainak elrendezéséről adjon be a­’ jövő hongyülésre egy törvényjavaslatot, de ezt még eddig nem tehette, mert nem ért reá, ’s mert a­ hongyülés rendki véli is. —Tökéletes igazsága van. Mert a’ törvény azt mondja: „hallgassa ki az illető felekezeteket“, ’s miután a’ rendkívüli idő miatt ki nem hallgathatta, törvényjavaslatot nem adhatott be. — De én azt mondom, hogy, nem csendes — ha­nem háborús időben élünk, a’mikor mindent a’ mi csak a’haza bátor­­létének veszélyeztetésére lehet, meg kell gátolni, — nem kell várni a­­boldogabb időket, hogy t. i. majd ha csendességben leszünk ’s időnk lesz, készítünk törvényjavaslatokat, codificatiót stb.; nem kell mindig csak systema szerint tenni, mert mindenre csak azt felelem, hogy re­­bellio van a’ hazában. — Ennélfogva ne ringassuk magunkat olly hie­delemben , mintha a’ Rajacsicsról mondottak nem lennének igazak, a’ kiről tudjuk azt, hogy a’ magyarok ellen lázitja a’ráczokat, ’s azt mond­ja a’ ráczoknak: kövessetek mindent el a’ magyarok ellen, de a’ csá­szárhoz legyetek hívek. Hát, még most is vizsgálatot tegyünk? ’s a’ systemához ragaszkodva, mi csak nézzük tétlenül, mit nem követ el a' lázadó csoport ellenünk? Ne várjuk mi ezt, hanem hagyjuk meg a’ cultusminister úrnak, hogy tegye e’ részben azt, mit a’ magyar hon ja­vára czélszerűnek és hasznosnak lát. — Hiszen hajóval vinni valamit tengeren máskint békés időben szabad, de kérdem : hol van megsértve a’ polgári jog ’s szabadság akkor, ha valaki fegyvert nem enged vinni azoknak, kik ártásunkra forditandják azokat? nekünk kötelességünk minden módot elkövetni, hogy az ellenség irányunkban ártalmatlanná tétessék; — mert mindig csak azt ismétlem, hogy rebellio van. — A muraközi járásbeli papságra nézve pedig, mellynek itt hallott nem­zetiségi buzgósági jó szellemiért vigye meg a’ szavai követ egyéni ma­­gasztalásomat, csak azt akarnám : szakítsuk el a zágrábi püspökségtől, hogy legalább ne lenne kénytelen mindennap kétszer imádkozva azt mondani el a ,,Miatyánk“ közepéből: „és ne vigy minket kisértetbe“. — Egyébként, tisztelt ház! minthogy én ezen indítványra elkészülve nem voltam, mert nem tudtam , hogy az ezen indítványt tett követ úr, indítványát szélnek ereszti, és igy természetesen nem is lehettem reá készen, — ígérem, hogy én ezen indítványt formulázva pár nap múlva beadandom, 's akkor méltóztassanak tárgyalás alá venni. (He­lyeslés.) Elnök: Felteszem a' kérdést (halljuk!) Azok, a­ kik a' Bogda­­novics képviső úr által tett indítványt osztályokra akarnák utasítani, ’s ez által azt tárgyalás alá kívánják venni, méltóztassanak felállani (fel­­állanak (Felkiáltások balról­ , nincs jól feltéve a’ kérdés!) Madarász László: A’ kérdéshez akarok szólani.------­Elnök: Azt gondolom , a­­mint az indítvány téve volt, a’ kér­dést máskép nem lehetett tenni. Ha valaki, vagy, teszem fel, Palóczy képviselő úr indítványt kíván tenni ’s azt beadni, a’ mint ígérte is, hogy be­adja , az többé nem ezen indítvány, hanem külön indítvány lesz. Mert ha ugyanezen indítvány lenne, mit a’ ház most elvetett azáltal, hogy osztályokra nem akarta utasítani, akkor a’ szabályok ér­telmében most többé tárgyalás alá nem jöhet. Ha más leend az indít­vány, t. i. előadásának a második része, természetesen uj indítvány lesz, ’s az a’ maga rendén tárgyalás alá is jöhet; de olly tárgyat, a’ melly napirenden nem volt, és csak interpellation hozatott fel, kitűzni nem fogok. (Helyes!) A’ többség az indítványt nem kívánja osztályokhoz utasítani. (Ba­loldalom: hiszen, vissza­vette indítványát!) Következik az ötöd­i indítvány, ezt nem szükséges előhozni! az a’ háznak köztu­­dom­ására van , hogy Szaplonczai követtárs részéről megtörténvén az interpellitió ez előtt négy nappal, a' hadügyminister előadása a' házat kielegnette. Tehát a’ hatodik tárgyra megyünk át, t. i. a’ zsidók emancipatiójára. Záborszky jegyző, olvassa Kállay Ödönnek a­ zsidók eman­­cipatiójárol­ törvényjavaslatát. (Utasitassék osztályra!) Kállay Ödön: Urak! indítványom tárgya olly kérdés, melly már mind irodalmilag, mind Europa parlamentjeiben annyira vitattatott meg, hogy napjainkban alig van ember, ki e’ kérdésről magának állan­dó hitet ne szerzett volna. Azért én, nem fogok itt önöknek e’ faj tör­téneteiből keserű példányokat multjok­ ’s jelenjükből előhozni, hogy önök szivét meglágyítsam. Mert a’ népek felszabadításának nem egye­sek indulata, hanem azon tételek elismeréséből kell származnia, melly szerint nincs addig biztosítva az ország, mig annak egy fia is nem sza­bad. S én igen hiszem, hogy önök, kik a’ valódi szabadságot alig egy pár hónappal előbb nyerték meg, nem fogják ellenezni, hogy a­ közöt­­tök lakó izraelita néposztály, melly önök ellen soha nem vétett, sőt in­kább egyenesen a’ magyarosodásra hajlamot mutatott, fel ne sza­­badittassék. Ennélfogva minden indoklást mellőzve: engedjék meg önök, hogy ezen törvényjavaslat az osztályokba vitessék át. (Helyeslés!) Egyébiránt fentartom magamnak a’ tárgyalás alkalmával az ellenveté­sekre felelni. Bezerédy István: Csak egyra kívánnám a'tisztelt házat Belföld, Csanád megyéből. Makó, julius 17. Megyénknek az uj rendszerbei teljes belépésének napja junius 13 k a volt, midőn szeretett Návay Tamásunk főispáni székét elfoglalta. Az ünnepély mi­nél egyszerűbb, annál lelkesebb volt. — Az előbbi tisztikar még a’ beiktatást megelőzőleg lemondván, a’ választás junius 14-én történt meg, azon eredménynyel, melly már e’ lapokban is tudatott. — Azótai tanácskozásainkat mondhatni kizárólag a Nemzetőrsereg rendezése ’s fölfegyverzése módja, és — mennyire lehet — fegyvergyakorlása iránti intézkedések foglalatoskodtatják. — Italán véve, rendes községeink­ből való őrseregek e’ hazafias kötelesség teljesítése iránt nem a’ leg­nagyobb rokonszenvvel vannak. Oka: a’ külső mezei munkátóli elfog­­laltatás , ’s ezen ürügy alatt alattomban félreértelmező némelly álpró­féták mételyes beszédének a’ népre kedvező hatása; a’ népnek a fegy­verben nem csak gyakorlatlansága, hanem a­ régi rendszer következ­tében azzal átalános ismeretlensége, és mind ez ideig is védelmi esz­közök nélkül léte. — Oláh és rácz ajkú tornyai lakosaink ma, a’ ba­­tonyaiak pedig csak e’ hó 12-én hirathattak e’ végre kiküldött vá­lasztmány által a’ kimozdulásra, s illetőleg Makón központosult Csa­nádi őrsereghezi csatlakozásra. — Több községeinkből felsőbb rende­let következtében a’ nemzetőrök f. hó 9-ik napja óta Makón összevo­­nultan, a’ Maros menetelén őrvonali szolgálatot teljesítnek; az ide nem fordítottak — mennyire a’ halaszthatlan külső mezei munka engedi — katonai fordulatokban gyakoroltatnak. Községeink közül, az átkelések út­jában eső Makóváros a’ szükséges fuvarok kiállításában meleg hazafiusá­­got tanúsít, mind a’ mellett is, hogy polg. kötelességét, az átkelőknek szál­lással ellátásánál fogva is szívesen teljesíti. A­ kormánybiztos úr rendelete szerint Makón állíttatni kellő kórház felbatorozásához 100 ágy önkény­­tesen fölajánltatott. Hadügyminiszer úrtól utasíttattunk, hogy Temesváron 500 puskát, Szegeden pedig néhány száz kaszát nyerünk. Mindkét helyről vigasztalás nélkül tértek meg küldötteink. —­ Aradról 200 pus­kacsövet rendeltünk. De felágyaztatásukat és csappantyúkkal avatatlan lakosaink általi ellát­tatásukat várni dermesztő kín. — Azonban a’ pitva­­rosi, apáczai, ambrozi­ és albertfalvi kir. kincstári pusztákon lete­lepült kertész lakosok lelkesülését látni valóságos öröm. Ezek ugyanis önkint jelenték fel az őrseregi szolgálatra magukat, ’s népességük vi­lága a’ Maros mentében ők­ kötelességét több községekbeli nemzet­őrökkel együtt gyakorolja. Nem kételkedhetni, hogy ezen , úgy szól­va hontalanok lelkesülése, előforduló alkalommal kormányunk által méltányoltatni fog.­­ A' felfegyverezhetés tekintetéből a’ vadász­puskák az egyesen­től beszedetni határoztattak, 's vannak lelketlenek, kik illy vészteljes időkben is fegyvereiket vagy elrejtik, vagy átadni kereken vonakodnak. Az illyenek előtt kedvesebb a’ vadhús kellemes izére , mint a­ haza megmenthetésére való gondolat.­­ Országos se­­gedelmezés fejében nem megvetendő mennyiség gyűlt össze. Az ösz­­veget, ha a’ beszedés teljesen megtörténendett, közöljük. Békés me­gye lelkes lakosaiból alakult őrseregnek 3000 számmal Makóra érke­zése felől julius 11-én vettük a’jó hatású hirt. 13-kán, midőn t. i. eljövendő valt, nehezen vártuk. És e’ napon csakugyan érkezett, mint mondatik, 4500 főből, ’s részint gyalogok , részint lovasokból álló sereg , Szombathelyi Antal békési alispán ur vezérlete alatt, Ma­kóra. Julius 14-én első alispánunk, Török Gábor kormánybiztos­tól, főhadvezér b. Bechtold meghagyásából olly rendeletet vett, hogy békésmegyei alispán úrral egyetértőleg, úgy intézkedjék, miszerint a’ békésiek közül 2000 gyalog, tisztjeik vezérlete alatt, e’ végre kirendelendő kocsikon, a’ többi rész pedig gőzösökön Szegedre szállíttassák. — A’ kormánybiztosi rendelet vételével alispánunk a’ kocsik kiállítása iránt azonnal intézkedett; de békésmegyei alispán ur, a' rendelvény közlése után, azt, hogy annak tartalma kivihető lenne, kereken tagadta, és a’ kocsik kiállítása iránti intézkedést visszavonatni kívánta; és a­ vészharang megkondulásakint vett kérdéses rendelet feletti bővebb értekezés tekintetéből 11 órára tiszti tanácskozmányt hirdetett.­­ A tiszti tanácskozmány azonban nyíltan tartatván, olly népes­­en, hogy az e’ végre fölnyitott megyei terem a’ veszélyről hirtelen értesült békési nemzetőrség közvitézeivel fuladásig meg­telt. — A’ tanácskozmányt Szombathelyi Antal alispán nyitá meg és vezérelte. Majd a’ teendők iránti kérdést a’ szent-andrási lelkész úgy tette fel: ha addig, míg a’ csanádmegyei őrök, kik leginkább helyeztetésöknél fogva érdekelve vannak, előre nem mennek, kötelez­­tetnek-e a’ békésmegyei őrök tovább menni? ’s miután ő egyéni meg­győződése szerint oda nyilatkozott, hogy nem, ezen nyilvánítást kö­vette a’ bátortalan nép szájában ízletességre talált, „helyes­­ menjenek elébb a’ Csanádiak!“ dörgő válasz. Szólottak ezen, csupán lelkesedés­ben fogyatkozó, egyébiránt már kinézésökkel is a’ gyáva rablók ezreit szétzavarni képes sereg lelkes főnökei közül, a’ tovább menetel és kormánybiztosi rendelet elfogadása mellett, ’s azért fogadják kö­­szönetünket. — Felvilágosítás és teljes megérthetés tekintetéből végre a’ békésmegyei alispán előadván, hogy ő, akár a' Békés­megyéhez intézett ministeri rendeletnek tartalmát, akár azon, a’ békési sereg által erélyesen fölfogott természetes igazságot, miszerint a’ vész torkában eső Csanádmegyének előbb járulni kö­telessége, hogy már a békesmegyei nép a Csanádiakat helyben találni nem is képzelte, — akár a’ nép fegyvertelenségét 's honából kimoz­­dittatása előtt azzali biztatását, hogy Makón a’ Maros menetében csak őrvonal képezésére fog használtatni, — akár végre azt vegye, hogy a’ kormánybiztostól illynemű parancsot elfogadni nem is lehet, a’ bé­kési őrsereget tovább menetelre kényszerithetőnek nem látja. — Mire az egész jelen volt nép a' már nyert fölvilágositásból merített meg­győződésében még inkább megerősittetett, és miután még tisztelt sz. andrási lelkész ur, az illy fegyvertelen népnek ellenség­ekibe viteté­­sét épen úgy tekintette , mintha vérpadra vezettetnék : Szórád János lelkes őrnagyunk ’s ezt követve első alispányunk közbeszólólag tett fi­gyelmeztetései után is, azon határzat, hogy mielőtt mozdulás t­örténnék, a hadügyminiszer úr a­ további teendők iránt sürgöny útján kér­­deztessék meg, általános helyesléssel úgy fogadtatott el, hogy az előbb ellenkezően nyilatkozott lelkes férfiak is—hihetőleg a' nép előtti kedvet­lenségbe jöhetés kikerülése tekintetéből — nézeteiket vagy visszavonták, vagy épen semmit sem szólottak. — A’ sürgöny ’s illetőleg későbbi határ­zat szerint személyesen eljárandó választmány Pestre eltávozott. A' nyerendő válasz iránt előre tisztában vagyunk. — úgy látszik, a’ bé­kési sereg elmaradásának következménye az, miszerint a’ Becskerekre állomásozni rendelt congrádmegyei őrsereg rögtön ismét a’ becsei ál­lomásra indíttatott. — Julius 17-én érkezett meg I. Bechtold főhad­vezérnek, sürgöny útján, a’ Makón összegyűlt békesmegyei nemzetőrség parancsnokához intézett levele. A’ békési őrseregnek kinevezett pa­rancsnoka nem lévén Szórád, Csanádi parancsnok, a’ sürgöny vétele után azonnal összegyűjtött tiszturaknak adá azt át. Elfogadni senki sem akarta. Végre közmegegyezésből Szórád őrnagy bonta fel. A’ ren­delvény tartalma , hogy a’ békési sereg azonnal saját tisztjei vezérlete alatt Becskerek felé induljon, ’s magát ott Kiss Ernészt ezredes ve­zérlete alá bejelentse. — Határzat : a’ hadügyministerhez tett fol­­­rászai választ és a’ megígért parancsnok minden pillanatbani megje­lenését bevárni, ’s igy julius 18-án végképen határozni. Ausztria. Az osztrák bírodó gyűlés első ülése julius 24-dikén tartatott Schmidt elnök előlülése alatt. Németország. A’ német lapok e­ napokban három tárgyra vonják leggyak­rabban olvasóik figyelmét. Ezek elseje a' bírók, kormányzó felavatása felőli örömhírek és az e' miatt tartott ünnepélyek leírása. írják to­vábbá, hogy a’ munkások, kézművesek 'sat. sok helyen többnyire de­­mocratiai irányú gyülekezéseket tartanak, mellyek aztán nem ritkán összeütközésre szolgálnak alkalmuk Kiemelik végtére a’ sűrű ’s kisebb nagyobb fontosságú zavargásokat, mellyek többnyire polgárlakosok és katonaság közt több helyen történnek, ’s mellyek által titkon a’ reac­­tio emberei törekszenek, megtörpült hatalmukat újra fölemelni. Würzburg, jul. 19. A’ bajor csapatok nem rég visszatérési parancsot kaptak a’ Rajna mellől. E’ parancs ismét visszahuzatott, ’s az emlitett katonaság újra visszarendeltetett a' Rajnához. E’ hir egy­­beköttetésben látszik lenni a’ Westrichből érkezett azon tudósítással, miszerint Francziaország belsejéből felfegyverzett munkástömegek kö­zelegnek a’ határok felé, mellyek Németországba akarnának be­rontani. Olaszország. A’ turini újság irja jul. 17-ről, hogy a’ mantuai erősségnek, az olasz csapatok általi ostromzárolása, a’ Curtatone felőli oldalról, csak­ugyan elkezdődött. A’ körülfekvő vidék egészen meg van tisztítva az ausztriaiaktól, kik már csupán 10,000-en vannak bezárkózva az erős­ségben. Az őrseregből betegség miatt sok ember elveszett. — Gio­­berti megérkezett Genuába, ’s rendkívüli pompával fogadtatott. Anco­n­nából írják, hogy f. hó 8-án mentek el onnan a' Peschierábóli horvát hadi­foglyok; kereskedőhajókon távoztak el. A' horvátok olly rakva voltak piszok - mocsokkal, hogy nem tudni, mikép fogják újra kitisztí­tani és kiszellőztetni azon tanyát, mellyben szállásoltak. A' piemonti csapatok, mellyek őket ide kisérték, a' Pón által ismét seregökhöz térnek vissza. Belgium, Brüszel, jul. 16. Az uj (kényszeritett) kölcsönnek a’ legkiván­­tabb sikere van. Jun. 20-dikán már 9,438,000 frank volt befizetve, ’s e’ naptól f. h. 15-keig ismét 2,581,000 frk. Általában itt a’ béke és rend minden közbejött zavar nélkül van. Spanyolország, Madrid, jul. 13-kán. Egy kir. rendelet f. hó 11-kétől felfüg­gesztette az egyházi testületek, valamint a’ négy katonai lovagrendek javainak eladását. Ezen eladás felfüggesztésére alapul szolgálhatott, hogy a’ kormány ez által a’ szentszékbeli viszonyainak helyreállítását akarja könnyíteni. A’,Heraldot, melly különben a’zendülési mozgalmakat jelen­tés, nélkülieknek ’s csaknem elnyomottaknak nyilvánítja, mondja leg­újabban , hogy egy kis felkelő csoport ütött be Portugálból Spanyol­­országba , a’ többiek pedig a portugál határokon gyülekeztek össze; ennek következtében diplomatikai jelentések létetnek a’ portugál kor­mányhoz. Portugália: Londoni lapok jul. 17-étől f. hó 9-éig terjedő tudósításokat hoznak Lissabonból. Portugal teljesen nyugodt. A’ cortes aug. 1-éig ha­­lasztottak, elhalasztásuk után azonban hihetőleg tüstént a­ ministerium módosítása kerül szőnyegre. A’ pairek kamrája megállapította azon alapelvet, hogy a’ lissaboni bank jegyeit az álladalom minden fizetések­nél tartozik elfogadni. Görögország, Athén, jul. 7. A’ ministeriumnak részszerinti megújítása bekö­vetkezett. Áll az jelenleg az eddigi ministerelnök Konduriottiból és az eddigi hadügyminister Rodius tábornokból. Újak jöttek hozzá: Rufos belügyminister, az elbocsátott Lykurgos Chrestenitis helyére , Georgios Rhallis igazságügyminister, Anastasios Mauromichali közoktatás­ , Tazi M­angina pénzügy-, Christacopulus helyére, és Kolokotroni külügymini­­ster, Drosos Mansolas helyett. E’ változásnak oka volt, a’ministertanács­­ban uralkodott egyenetlenség. A’ ministeriumot politicai színezetére nézve Maurokordatosinak lehetne nevezni, bár benne más elemek is fog­laltatnak. Az új ministerek ma tették le esküjüket a­ királynak. Az ál­­lodalmi főkincstárnak 183,000 drachma deficitje van. 232 figyelmeztetni. Mit mondtunk az adressében? Azt, hogy mi, a joge­gyenlőség alapján kívánjuk tovább fejleszteni ki institutiónkat. Két napja hogy ezt kimondottuk, vigyázzunk, nehogy olly következetlen­ségbe essünk , melly reánk nézve bélyegző lenne, bocsássuk osztályo­zásba. Elnök: Azok, a’ kik osztályra kívánják utasítani, méltóztassa­nak felállani. (A’ többség feláll.) Osztályra fog bocsáttatni. Jelentem a­ háznak , hogy azon indítvány , a melly az alsó megyék, t. i. Bács, Torontál, Temes és Krassó megyéknek ostrom állapotba leendő he­lyeztetése iránt létetett, ’s ahoz törvényjavaslat is mellékeltetett, — az osztályok által be van fejezve, s a központi bizottmány által is be­fejeztetvén, nyomatás alá adatott, igy, a’ szabályok értelmében, szom­batra napi­rendre fog kitüzetni. — Holnap ülés nem lesz, mert az in­dítványokon is keresztülmentünk, ’s a’ ház határozata szerint holnap 8 órakor fognak az osztályok össze jönni. (Hát a’ hadügyministerreli értekezés végett mikor választunk tagokat? most kellene választani!) Méltóztassanak most mindjárt megválasztani az osztályokban azon két­­két tagot, kik a’ hadügyminister úrral értekezni fognak. Az ülés d. u. 2 órakor eloszlik. HIVATALOS HIRDETÉSEK. Megsem­mit­és. 4103 (3—3) A’ pesti első bírósági váltótörvényszék részéről Hill Xaver Ferenc* folyamodására ezennel közhírré tétetik, miszerint egy a’ folyamodó által Ujvidéken 1848 évi május 13-án 2000 pftról saját rendeletére kiadott f. évi junius 13-án Pesten fizetendett, Oesterreicher és Mandello által elfogadott váltó elveszett, illetőleg oloroztatott; ennek folytán az érdeklett váltó bir­­tokosa felszólittatik , hogy magát jelen hirdetmény keltitöl számítandó 45 nap alatt ezen váltótörvény­széknél jelentse, különben a’ hirt váltó m­egsem­­misitettnek fog nyilvánitatni. Kelt Pesten a cz. k. váltótörvényszék 1848 évi junius 15-én tartott k­icsiből. 3560. (3—3) Pestváros felírása szerint, Nádosy az előtt Trsztyánszky Istvánt kere­­sőleg Balázó Rozáliát szenvedőleg illető, eltévedt, de hivatalalos eljárás nyomán kifizetettnek bizonyult 312 vft. 30-król szóló árjegyzéknek még­se ramititése ezennel megrendeltetik. Kelt Budán , julius hó 17. 1848. Köröztetések. (3­3.) A’ mármarosi kincstári igazgatóság jelentése szerint, Spanfelder Zsigmond a’ rónaszéki kincstári sóbánya hivatalnál ellenőrködő mázsames­er, a’ kezelése alatt volt pénztárt tetemesen megioplánt és folyó hó­­ 13-án Khrúnaszékröl megszökvén útját Tokaj ’s onnan gyanitólag gőzhajón Szol­nok, innen pedig Pest vagy Szeged felé vette. Miért is ezen hirtelen hivatalnoknak országszerte kerestetése, és meg­­találtatása esetében az illető hatósághoz erős őrizet alatti kisértetése ezennel elrendeltetvén, személyes leírása köröztetik. A’ nevezett egyén 32 éves, mintegy 5 láb 5 hüvelyk magasságú, ke­rek ’s telt képű, vastag orrú, közönséges homlokú, kék szemű, mord te­kintetű, nagyobb szájú, gúnyos nevetésű, szabályos termetű, szőke ritka hajú ’s bajuszú, szakálla nem nőtt, csak kevés az állhegyén ’s az is ritka, szemöldöke kicsin és szőke, — lába kicsin, keze férfias, — különös jegye nincs. Beszél németül, magyarul, deákul és keveset tatul.________________ _ Nyomatott Budán az egyetemi nyomdában. — Felelős szerkesztő Gyurmán Adolf.

Next