Közlöny, 1848. július (22-52. szám)
1848-07-28 / 49. szám
Palócsy Lászlói Népképviselők! Az aldunai részében lázadás, pártütés van, embervér omlik, gyújtogatások történnek, ’s olly tettek követtetnek el, mellyekhez képest a’ kannibálok tettei szelídeknek tekintethetnek, és még most is systematice akarunk procedálni. Mind az , mit itt indítványom ellen hallottam , még az is , amit minister úr mondott, mit tesz más szavakkal ? Azt, hogy azon szerbek és ráczok nagyon nem systematice tesznek, mert, ölnek, gyújtogatnak és rabolnak. De mi azért mindezt nem tekintve, csak azt akarjuk, hogy minden systematice menjen, — levelek jönnek a’ hatóságoktól, sőt és mi azt mondjuk: majd ha baj nem lesz , akkor rendelkezzünk; hanem most hogy baj van ne tegyünk semmit, hadd menjen a’ dolog, a’ hogy mehet. Ha mi azt várjuk, urak! hogy a’ Szentgellért hegyéről rohanjnak reánk az ellenség golyóbisai, ’s a’ Rákos mezején üssék fel ellenséges táborukat a’ ráczok, és nem teszünk semmi készületeket, félő, hogy majd késő lesz. Népképviselők! Ott állunk, csak ne titkoljuk a’ dolgot, hogy reánk illenek Curtiusnak a’macedók szájába adott ama szavai: „Lenta remedia , et segnes medicos, non exposcunt tempora nostra.“ — Ha hatályos és erős akar lenni a’ nyelv, akkor okosság kell hozzá. És szetném tudni, mi az, hogy nincs constatirozva semmi? — Azt kérdem képviselő Záborszky barátomtól: itt van-e, jelen van-e a’ hongyűlésen a’ zágrábi püspök ? feleljen meg erre a’ kérdésemre, hisz azt tartom, a’zágrábi püspök is meg volt híva rendesen : miért nem jön el? Hát nem tudjuk-e ebből, hogy kivel tart? Miért nem tetszik neki velünk együtt tanácskozni ? — Azt mondja cultusminister úr, hogy a’ legújabb törvény azt parancsolja, miszerint, meghallgatván minden illető felekezeteket, az egyház és iskola dolgainak elrendezéséről adjon be a’ jövő hongyülésre egy törvényjavaslatot, de ezt még eddig nem tehette, mert nem ért reá, ’s mert a hongyülés rendki véli is. —Tökéletes igazsága van. Mert a’ törvény azt mondja: „hallgassa ki az illető felekezeteket“, ’s miután a’ rendkívüli idő miatt ki nem hallgathatta, törvényjavaslatot nem adhatott be. — De én azt mondom, hogy, nem csendes — hanem háborús időben élünk, a’mikor mindent a’ mi csak a’haza bátorlétének veszélyeztetésére lehet, meg kell gátolni, — nem kell várni aboldogabb időket, hogy t. i. majd ha csendességben leszünk ’s időnk lesz, készítünk törvényjavaslatokat, codificatiót stb.; nem kell mindig csak systema szerint tenni, mert mindenre csak azt felelem, hogy rebellio van a’ hazában. — Ennélfogva ne ringassuk magunkat olly hiedelemben , mintha a’ Rajacsicsról mondottak nem lennének igazak, a’ kiről tudjuk azt, hogy a’ magyarok ellen lázitja a’ráczokat, ’s azt mondja a’ ráczoknak: kövessetek mindent el a’ magyarok ellen, de a’ császárhoz legyetek hívek. Hát, még most is vizsgálatot tegyünk? ’s a’ systemához ragaszkodva, mi csak nézzük tétlenül, mit nem követ el a' lázadó csoport ellenünk? Ne várjuk mi ezt, hanem hagyjuk meg a’ cultusminister úrnak, hogy tegye e’ részben azt, mit a’ magyar hon javára czélszerűnek és hasznosnak lát. — Hiszen hajóval vinni valamit tengeren máskint békés időben szabad, de kérdem : hol van megsértve a’ polgári jog ’s szabadság akkor, ha valaki fegyvert nem enged vinni azoknak, kik ártásunkra forditandják azokat? nekünk kötelességünk minden módot elkövetni, hogy az ellenség irányunkban ártalmatlanná tétessék; — mert mindig csak azt ismétlem, hogy rebellio van. — A muraközi járásbeli papságra nézve pedig, mellynek itt hallott nemzetiségi buzgósági jó szellemiért vigye meg a’ szavai követ egyéni magasztalásomat, csak azt akarnám : szakítsuk el a zágrábi püspökségtől, hogy legalább ne lenne kénytelen mindennap kétszer imádkozva azt mondani el a ,,Miatyánk“ közepéből: „és ne vigy minket kisértetbe“. — Egyébként, tisztelt ház! minthogy én ezen indítványra elkészülve nem voltam, mert nem tudtam , hogy az ezen indítványt tett követ úr, indítványát szélnek ereszti, és igy természetesen nem is lehettem reá készen, — ígérem, hogy én ezen indítványt formulázva pár nap múlva beadandom, 's akkor méltóztassanak tárgyalás alá venni. (Helyeslés.) Elnök: Felteszem a' kérdést (halljuk!) Azok, a kik a' Bogdanovics képviső úr által tett indítványt osztályokra akarnák utasítani, ’s ez által azt tárgyalás alá kívánják venni, méltóztassanak felállani (felállanak (Felkiáltások balról , nincs jól feltéve a’ kérdés!) Madarász László: A’ kérdéshez akarok szólani.------Elnök: Azt gondolom , amint az indítvány téve volt, a’ kérdést máskép nem lehetett tenni. Ha valaki, vagy, teszem fel, Palóczy képviselő úr indítványt kíván tenni ’s azt beadni, a’ mint ígérte is, hogy beadja , az többé nem ezen indítvány, hanem külön indítvány lesz. Mert ha ugyanezen indítvány lenne, mit a’ ház most elvetett azáltal, hogy osztályokra nem akarta utasítani, akkor a’ szabályok értelmében most többé tárgyalás alá nem jöhet. Ha más leend az indítvány, t. i. előadásának a második része, természetesen uj indítvány lesz, ’s az a’ maga rendén tárgyalás alá is jöhet; de olly tárgyat, a’ melly napirenden nem volt, és csak interpellation hozatott fel, kitűzni nem fogok. (Helyes!) A’ többség az indítványt nem kívánja osztályokhoz utasítani. (Baloldalom: hiszen, visszavette indítványát!) Következik az ötödi indítvány, ezt nem szükséges előhozni! az a’ háznak köztudomására van , hogy Szaplonczai követtárs részéről megtörténvén az interpellitió ez előtt négy nappal, a' hadügyminister előadása a' házat kielegnette. Tehát a’ hatodik tárgyra megyünk át, t. i. a’ zsidók emancipatiójára. Záborszky jegyző, olvassa Kállay Ödönnek a zsidók emancipatiójárol törvényjavaslatát. (Utasitassék osztályra!) Kállay Ödön: Urak! indítványom tárgya olly kérdés, melly már mind irodalmilag, mind Europa parlamentjeiben annyira vitattatott meg, hogy napjainkban alig van ember, ki e’ kérdésről magának állandó hitet ne szerzett volna. Azért én, nem fogok itt önöknek e’ faj történeteiből keserű példányokat multjok ’s jelenjükből előhozni, hogy önök szivét meglágyítsam. Mert a’ népek felszabadításának nem egyesek indulata, hanem azon tételek elismeréséből kell származnia, melly szerint nincs addig biztosítva az ország, mig annak egy fia is nem szabad. S én igen hiszem, hogy önök, kik a’ valódi szabadságot alig egy pár hónappal előbb nyerték meg, nem fogják ellenezni, hogy a közöttök lakó izraelita néposztály, melly önök ellen soha nem vétett, sőt inkább egyenesen a’ magyarosodásra hajlamot mutatott, fel ne szabadittassék. Ennélfogva minden indoklást mellőzve: engedjék meg önök, hogy ezen törvényjavaslat az osztályokba vitessék át. (Helyeslés!) Egyébiránt fentartom magamnak a’ tárgyalás alkalmával az ellenvetésekre felelni. Bezerédy István: Csak egyra kívánnám a'tisztelt házat Belföld, Csanád megyéből. Makó, julius 17. Megyénknek az uj rendszerbei teljes belépésének napja junius 13 k a volt, midőn szeretett Návay Tamásunk főispáni székét elfoglalta. Az ünnepély minél egyszerűbb, annál lelkesebb volt. — Az előbbi tisztikar még a’ beiktatást megelőzőleg lemondván, a’ választás junius 14-én történt meg, azon eredménynyel, melly már e’ lapokban is tudatott. — Azótai tanácskozásainkat mondhatni kizárólag a Nemzetőrsereg rendezése ’s fölfegyverzése módja, és — mennyire lehet — fegyvergyakorlása iránti intézkedések foglalatoskodtatják. — Italán véve, rendes községeinkből való őrseregek e’ hazafias kötelesség teljesítése iránt nem a’ legnagyobb rokonszenvvel vannak. Oka: a’ külső mezei munkátóli elfoglaltatás , ’s ezen ürügy alatt alattomban félreértelmező némelly álpróféták mételyes beszédének a’ népre kedvező hatása; a’ népnek a fegyverben nem csak gyakorlatlansága, hanem a régi rendszer következtében azzal átalános ismeretlensége, és mind ez ideig is védelmi eszközök nélkül léte. — Oláh és rácz ajkú tornyai lakosaink ma, a’ batonyaiak pedig csak e’ hó 12-én hirathattak e’ végre kiküldött választmány által a’ kimozdulásra, s illetőleg Makón központosult Csanádi őrsereghezi csatlakozásra. — Több községeinkből felsőbb rendelet következtében a’ nemzetőrök f. hó 9-ik napja óta Makón összevonultan, a’ Maros menetelén őrvonali szolgálatot teljesítnek; az ide nem fordítottak — mennyire a’ halaszthatlan külső mezei munka engedi — katonai fordulatokban gyakoroltatnak. Községeink közül, az átkelések útjában eső Makóváros a’ szükséges fuvarok kiállításában meleg hazafiuságot tanúsít, mind a’ mellett is, hogy polg. kötelességét, az átkelőknek szállással ellátásánál fogva is szívesen teljesíti. A kormánybiztos úr rendelete szerint Makón állíttatni kellő kórház felbatorozásához 100 ágy önkénytesen fölajánltatott. Hadügyminiszer úrtól utasíttattunk, hogy Temesváron 500 puskát, Szegeden pedig néhány száz kaszát nyerünk. Mindkét helyről vigasztalás nélkül tértek meg küldötteink. — Aradról 200 puskacsövet rendeltünk. De felágyaztatásukat és csappantyúkkal avatatlan lakosaink általi elláttatásukat várni dermesztő kín. — Azonban a’ pitvarosi, apáczai, ambrozi és albertfalvi kir. kincstári pusztákon letelepült kertész lakosok lelkesülését látni valóságos öröm. Ezek ugyanis önkint jelenték fel az őrseregi szolgálatra magukat, ’s népességük világa a’ Maros mentében ők kötelességét több községekbeli nemzetőrökkel együtt gyakorolja. Nem kételkedhetni, hogy ezen , úgy szólva hontalanok lelkesülése, előforduló alkalommal kormányunk által méltányoltatni fog. A' felfegyverezhetés tekintetéből a’ vadászpuskák az egyesentől beszedetni határoztattak, 's vannak lelketlenek, kik illy vészteljes időkben is fegyvereiket vagy elrejtik, vagy átadni kereken vonakodnak. Az illyenek előtt kedvesebb a’ vadhús kellemes izére , mint a haza megmenthetésére való gondolat. Országos segedelmezés fejében nem megvetendő mennyiség gyűlt össze. Az öszveget, ha a’ beszedés teljesen megtörténendett, közöljük. Békés megye lelkes lakosaiból alakult őrseregnek 3000 számmal Makóra érkezése felől julius 11-én vettük a’jó hatású hirt. 13-kán, midőn t. i. eljövendő valt, nehezen vártuk. És e’ napon csakugyan érkezett, mint mondatik, 4500 főből, ’s részint gyalogok , részint lovasokból álló sereg , Szombathelyi Antal békési alispán ur vezérlete alatt, Makóra. Julius 14-én első alispánunk, Török Gábor kormánybiztostól, főhadvezér b. Bechtold meghagyásából olly rendeletet vett, hogy békésmegyei alispán úrral egyetértőleg, úgy intézkedjék, miszerint a’ békésiek közül 2000 gyalog, tisztjeik vezérlete alatt, e’ végre kirendelendő kocsikon, a’ többi rész pedig gőzösökön Szegedre szállíttassák. — A’ kormánybiztosi rendelet vételével alispánunk a’ kocsik kiállítása iránt azonnal intézkedett; de békésmegyei alispán ur, a' rendelvény közlése után, azt, hogy annak tartalma kivihető lenne, kereken tagadta, és a’ kocsik kiállítása iránti intézkedést visszavonatni kívánta; és a vészharang megkondulásakint vett kérdéses rendelet feletti bővebb értekezés tekintetéből 11 órára tiszti tanácskozmányt hirdetett. A tiszti tanácskozmány azonban nyíltan tartatván, olly népesen, hogy az e’ végre fölnyitott megyei terem a’ veszélyről hirtelen értesült békési nemzetőrség közvitézeivel fuladásig megtelt. — A’ tanácskozmányt Szombathelyi Antal alispán nyitá meg és vezérelte. Majd a’ teendők iránti kérdést a’ szent-andrási lelkész úgy tette fel: ha addig, míg a’ csanádmegyei őrök, kik leginkább helyeztetésöknél fogva érdekelve vannak, előre nem mennek, köteleztetnek-e a’ békésmegyei őrök tovább menni? ’s miután ő egyéni meggyőződése szerint oda nyilatkozott, hogy nem, ezen nyilvánítást követte a’ bátortalan nép szájában ízletességre talált, „helyes menjenek elébb a’ Csanádiak!“ dörgő válasz. Szólottak ezen, csupán lelkesedésben fogyatkozó, egyébiránt már kinézésökkel is a’ gyáva rablók ezreit szétzavarni képes sereg lelkes főnökei közül, a’ tovább menetel és kormánybiztosi rendelet elfogadása mellett, ’s azért fogadják köszönetünket. — Felvilágosítás és teljes megérthetés tekintetéből végre a’ békésmegyei alispán előadván, hogy ő, akár a' Békésmegyéhez intézett ministeri rendeletnek tartalmát, akár azon, a’ békési sereg által erélyesen fölfogott természetes igazságot, miszerint a’ vész torkában eső Csanádmegyének előbb járulni kötelessége, hogy már a békesmegyei nép a Csanádiakat helyben találni nem is képzelte, — akár a’ nép fegyvertelenségét 's honából kimozdittatása előtt azzali biztatását, hogy Makón a’ Maros menetében csak őrvonal képezésére fog használtatni, — akár végre azt vegye, hogy a’ kormánybiztostól illynemű parancsot elfogadni nem is lehet, a’ békési őrsereget tovább menetelre kényszerithetőnek nem látja. — Mire az egész jelen volt nép a' már nyert fölvilágositásból merített meggyőződésében még inkább megerősittetett, és miután még tisztelt sz. andrási lelkész ur, az illy fegyvertelen népnek ellenségekibe vitetését épen úgy tekintette , mintha vérpadra vezettetnék : Szórád János lelkes őrnagyunk ’s ezt követve első alispányunk közbeszólólag tett figyelmeztetései után is, azon határzat, hogy mielőtt mozdulás történnék, a hadügyminiszer úr a további teendők iránt sürgöny útján kérdeztessék meg, általános helyesléssel úgy fogadtatott el, hogy az előbb ellenkezően nyilatkozott lelkes férfiak is—hihetőleg a' nép előtti kedvetlenségbe jöhetés kikerülése tekintetéből — nézeteiket vagy visszavonták, vagy épen semmit sem szólottak. — A’ sürgöny ’s illetőleg későbbi határzat szerint személyesen eljárandó választmány Pestre eltávozott. A' nyerendő válasz iránt előre tisztában vagyunk. — úgy látszik, a’ békési sereg elmaradásának következménye az, miszerint a’ Becskerekre állomásozni rendelt congrádmegyei őrsereg rögtön ismét a’ becsei állomásra indíttatott. — Julius 17-én érkezett meg I. Bechtold főhadvezérnek, sürgöny útján, a’ Makón összegyűlt békesmegyei nemzetőrség parancsnokához intézett levele. A’ békési őrseregnek kinevezett parancsnoka nem lévén Szórád, Csanádi parancsnok, a’ sürgöny vétele után azonnal összegyűjtött tiszturaknak adá azt át. Elfogadni senki sem akarta. Végre közmegegyezésből Szórád őrnagy bonta fel. A’ rendelvény tartalma , hogy a’ békési sereg azonnal saját tisztjei vezérlete alatt Becskerek felé induljon, ’s magát ott Kiss Ernészt ezredes vezérlete alá bejelentse. — Határzat : a’ hadügyministerhez tett folrászai választ és a’ megígért parancsnok minden pillanatbani megjelenését bevárni, ’s igy julius 18-án végképen határozni. Ausztria. Az osztrák bírodó gyűlés első ülése julius 24-dikén tartatott Schmidt elnök előlülése alatt. Németország. A’ német lapok e napokban három tárgyra vonják leggyakrabban olvasóik figyelmét. Ezek elseje a' bírók, kormányzó felavatása felőli örömhírek és az e' miatt tartott ünnepélyek leírása. írják továbbá, hogy a’ munkások, kézművesek 'sat. sok helyen többnyire democratiai irányú gyülekezéseket tartanak, mellyek aztán nem ritkán összeütközésre szolgálnak alkalmuk Kiemelik végtére a’ sűrű ’s kisebb nagyobb fontosságú zavargásokat, mellyek többnyire polgárlakosok és katonaság közt több helyen történnek, ’s mellyek által titkon a’ reactio emberei törekszenek, megtörpült hatalmukat újra fölemelni. Würzburg, jul. 19. A’ bajor csapatok nem rég visszatérési parancsot kaptak a’ Rajna mellől. E’ parancs ismét visszahuzatott, ’s az emlitett katonaság újra visszarendeltetett a' Rajnához. E’ hir egybeköttetésben látszik lenni a’ Westrichből érkezett azon tudósítással, miszerint Francziaország belsejéből felfegyverzett munkástömegek közelegnek a’ határok felé, mellyek Németországba akarnának berontani. Olaszország. A’ turini újság irja jul. 17-ről, hogy a’ mantuai erősségnek, az olasz csapatok általi ostromzárolása, a’ Curtatone felőli oldalról, csakugyan elkezdődött. A’ körülfekvő vidék egészen meg van tisztítva az ausztriaiaktól, kik már csupán 10,000-en vannak bezárkózva az erősségben. Az őrseregből betegség miatt sok ember elveszett. — Gioberti megérkezett Genuába, ’s rendkívüli pompával fogadtatott. Anconnából írják, hogy f. hó 8-án mentek el onnan a' Peschierábóli horvát hadifoglyok; kereskedőhajókon távoztak el. A' horvátok olly rakva voltak piszok - mocsokkal, hogy nem tudni, mikép fogják újra kitisztítani és kiszellőztetni azon tanyát, mellyben szállásoltak. A' piemonti csapatok, mellyek őket ide kisérték, a' Pón által ismét seregökhöz térnek vissza. Belgium, Brüszel, jul. 16. Az uj (kényszeritett) kölcsönnek a’ legkivántabb sikere van. Jun. 20-dikán már 9,438,000 frank volt befizetve, ’s e’ naptól f. h. 15-keig ismét 2,581,000 frk. Általában itt a’ béke és rend minden közbejött zavar nélkül van. Spanyolország, Madrid, jul. 13-kán. Egy kir. rendelet f. hó 11-kétől felfüggesztette az egyházi testületek, valamint a’ négy katonai lovagrendek javainak eladását. Ezen eladás felfüggesztésére alapul szolgálhatott, hogy a’ kormány ez által a’ szentszékbeli viszonyainak helyreállítását akarja könnyíteni. A’,Heraldot, melly különben a’zendülési mozgalmakat jelentés, nélkülieknek ’s csaknem elnyomottaknak nyilvánítja, mondja legújabban , hogy egy kis felkelő csoport ütött be Portugálból Spanyolországba , a’ többiek pedig a portugál határokon gyülekeztek össze; ennek következtében diplomatikai jelentések létetnek a’ portugál kormányhoz. Portugália: Londoni lapok jul. 17-étől f. hó 9-éig terjedő tudósításokat hoznak Lissabonból. Portugal teljesen nyugodt. A’ cortes aug. 1-éig halasztottak, elhalasztásuk után azonban hihetőleg tüstént a ministerium módosítása kerül szőnyegre. A’ pairek kamrája megállapította azon alapelvet, hogy a’ lissaboni bank jegyeit az álladalom minden fizetéseknél tartozik elfogadni. Görögország, Athén, jul. 7. A’ ministeriumnak részszerinti megújítása bekövetkezett. Áll az jelenleg az eddigi ministerelnök Konduriottiból és az eddigi hadügyminister Rodius tábornokból. Újak jöttek hozzá: Rufos belügyminister, az elbocsátott Lykurgos Chrestenitis helyére , Georgios Rhallis igazságügyminister, Anastasios Mauromichali közoktatás , Tazi Mangina pénzügy-, Christacopulus helyére, és Kolokotroni külügyminister, Drosos Mansolas helyett. E’ változásnak oka volt, a’ministertanácsban uralkodott egyenetlenség. A’ ministeriumot politicai színezetére nézve Maurokordatosinak lehetne nevezni, bár benne más elemek is foglaltatnak. Az új ministerek ma tették le esküjüket a királynak. Az állodalmi főkincstárnak 183,000 drachma deficitje van. 232 figyelmeztetni. Mit mondtunk az adressében? Azt, hogy mi, a jogegyenlőség alapján kívánjuk tovább fejleszteni ki institutiónkat. Két napja hogy ezt kimondottuk, vigyázzunk, nehogy olly következetlenségbe essünk , melly reánk nézve bélyegző lenne, bocsássuk osztályozásba. Elnök: Azok, a’ kik osztályra kívánják utasítani, méltóztassanak felállani. (A’ többség feláll.) Osztályra fog bocsáttatni. Jelentem a háznak , hogy azon indítvány , a melly az alsó megyék, t. i. Bács, Torontál, Temes és Krassó megyéknek ostrom állapotba leendő helyeztetése iránt létetett, ’s ahoz törvényjavaslat is mellékeltetett, — az osztályok által be van fejezve, s a központi bizottmány által is befejeztetvén, nyomatás alá adatott, igy, a’ szabályok értelmében, szombatra napirendre fog kitüzetni. — Holnap ülés nem lesz, mert az indítványokon is keresztülmentünk, ’s a’ ház határozata szerint holnap 8 órakor fognak az osztályok össze jönni. (Hát a’ hadügyministerreli értekezés végett mikor választunk tagokat? most kellene választani!) Méltóztassanak most mindjárt megválasztani az osztályokban azon kétkét tagot, kik a’ hadügyminister úrral értekezni fognak. Az ülés d. u. 2 órakor eloszlik. HIVATALOS HIRDETÉSEK. Megsemmités. 4103 (3—3) A’ pesti első bírósági váltótörvényszék részéről Hill Xaver Ferenc* folyamodására ezennel közhírré tétetik, miszerint egy a’ folyamodó által Ujvidéken 1848 évi május 13-án 2000 pftról saját rendeletére kiadott f. évi junius 13-án Pesten fizetendett, Oesterreicher és Mandello által elfogadott váltó elveszett, illetőleg oloroztatott; ennek folytán az érdeklett váltó birtokosa felszólittatik , hogy magát jelen hirdetmény keltitöl számítandó 45 nap alatt ezen váltótörvényszéknél jelentse, különben a’ hirt váltó megsemmisitettnek fog nyilvánitatni. Kelt Pesten a cz. k. váltótörvényszék 1848 évi junius 15-én tartott kicsiből. 3560. (3—3) Pestváros felírása szerint, Nádosy az előtt Trsztyánszky Istvánt keresőleg Balázó Rozáliát szenvedőleg illető, eltévedt, de hivatalalos eljárás nyomán kifizetettnek bizonyult 312 vft. 30-król szóló árjegyzéknek mégse ramititése ezennel megrendeltetik. Kelt Budán , julius hó 17. 1848. Köröztetések. (33.) A’ mármarosi kincstári igazgatóság jelentése szerint, Spanfelder Zsigmond a’ rónaszéki kincstári sóbánya hivatalnál ellenőrködő mázsameser, a’ kezelése alatt volt pénztárt tetemesen megioplánt és folyó hó 13-án Khrúnaszékröl megszökvén útját Tokaj ’s onnan gyanitólag gőzhajón Szolnok, innen pedig Pest vagy Szeged felé vette. Miért is ezen hirtelen hivatalnoknak országszerte kerestetése, és megtaláltatása esetében az illető hatósághoz erős őrizet alatti kisértetése ezennel elrendeltetvén, személyes leírása köröztetik. A’ nevezett egyén 32 éves, mintegy 5 láb 5 hüvelyk magasságú, kerek ’s telt képű, vastag orrú, közönséges homlokú, kék szemű, mord tekintetű, nagyobb szájú, gúnyos nevetésű, szabályos termetű, szőke ritka hajú ’s bajuszú, szakálla nem nőtt, csak kevés az állhegyén ’s az is ritka, szemöldöke kicsin és szőke, — lába kicsin, keze férfias, — különös jegye nincs. Beszél németül, magyarul, deákul és keveset tatul.________________ _ Nyomatott Budán az egyetemi nyomdában. — Felelős szerkesztő Gyurmán Adolf.