Közlöny, 1848. augusztus (53-83. szám)

1848-08-24 / 76. szám

379 f­iát, mellőzzünk mindkét részről minden további ingerültséget, mert azt mondom, minden ok nélküli ingerültség nem szándékosan, nem mint az előttem szóló követ úr fogta fel Zákó István követ úr szavait, mint­ha azzal vádolt volna valakit, hogy kívánt volna a­ reactiónak szolgál­ni ; mert ezt nem mondotta, hanem azt mondotta, hogy a legtisztább hazafiságból bár reaktiónak szolgál, az mi igen gyakran megtörténik, ha az ember kellőleg figyelembe nem veszi a­ körülményeket, épen az ellenkező czélnak szolgál kezére, és épen az ellenségek nevetnek an­nak leginkább. Tudnék a’ bácsi ministerium köréből is mondani erre nézve valamit. Ott van egy pár érdemes úr, kiket mindennel inkább lehetne vádolni, mint reactióval, és mégis azon meggyőződéssel va­gyok , hogy azon lépések, mellyeket irányzatának kivitelére választott ollyan természetűek, hogy épen a' reactionális emberek örülnek neki leginkább, mert zavarodik a’ dolog, 's a’ zavarosban a' reactio fog ha­lászni. Én tehát, méltóztassanak megengedni, ezt nem csak a’ balol­dalra mondom, hanem mondom mindenik oldalra, sajnálom hogy Zákó provokált ollyan discussiót, mellynek elhagyására ha a' házat nem fo­gom bírni, az ingerültség tovább fog folytattatni. És ha folytattatni fog, akkor meggyőződésem is az , hogy a' legjobb hazafiságból folytassuk bár az ingerültséget, kétségen kívül csak a' reactio barátai fognak annak örülni. Madarász László, Képviselőház ! A' tárgy kimerítve van, megismerem. Nem is kívánok ahoz szólni, igen egyszerű, ki ki tudja meggyőződését követni. Egyik részről mindjárt kívánják a' magyar hadsereget, másik a' körülményektől függeszti fel. Hanem hogy a’ jobb oldalról támadt egyén, ki bárkinek hazafiságát kétségbe hozza. (Ez nem történik.) Engedjék meg, én kifejtem magamat, hogy támad­nak egyének a’ házban, kik a’ reactio embereit épen a’ mi kebelünk­ben keresik, ezen én nem csudálkozom, annál kevésbbé, mert igen sok renegát van Magyarországban, ki bizonyosan nem azon sorban áll, mellyben én meggyőződésemet a' hazának felajánlottam, úgy hiszem, senki olly térre nem viheti a’ tanácskozást, hogy akárki meggyőződé­sét egyéni nézeteknek alá rendelje; úgy hiszem önök hazafisága előtt e’ tárgyat nem kell tovább vitatni, és nem osztják Zákó kiejtését. Ezen esetben én elhallgatok. Ellenkező esetben felhívom önök emlékeze­tét a’ múlt időkre. A' múlt idő egy gyémánt, mellyen ha általléptünk, nem lehet visszamenni. Ha hazafiuságunkban kételkednek, ha látnak egy foltot hazafiságunkban, akkor ítéljenek el. Én épen annálfogva, hogy némelly emberek berzenkedése, kik szinte megfordítva, mert amott is lehetnek ám azon szent czélt azon szent ösztönt képezők, mellyel hogy az ember érezhessen, örök hiúság kell elveihez. Ám ítél­jen a’ haza ki volt hit elveihez, 's ki nem volt. (Szavazzunk!) Molnár György: Tisztelt képviselőház! elállnék a­ szótól, hanem épen az előttem szóló Madarász László képviselőnek kötelessé­gemnek is merem kijelenteni, miszerint Zákó senki hazafiságát nem von­ta kétségbe, csak annyit mondott, hogy némellyek tiszta hazafiságból a­ reactiónak tesznek szolgálatot. Egyébiránt én a’ hazafiságra nézve is azt jegyzem meg, ha Magyarországot , mellyre nézve jobbról­ és balról mondatik, hogy veszélyben van, szóval megmenteni lehetne, igen is azt mondanám, hogy a’ legjobb hazafiság a’ sok beszéd. Mindenki azt mondja Hannibal ad portás, és mi tanácskozunk? nem ....hanem ve­szekedünk. — Mikor Mátyás király idejében a'hazát veszély fenyeget­te, tanácskozott öt napig, 6-án ment a' hazát megmenteni. (Szavazzunk.) P­á­l­f­i J­á­n­o­s : Én a’ ház béketürésével talán legkevésbbé él­tem vissza ; azért bocsánatot kérek egy pár szót szólani. Én azt, mit Nyári Pál előadott egyáltalában , a’ mint van, azért nem pártolom, mert a’ múltkor vélekedésemet határozottan kimondottam, 's attól el sem állok. Azért a’4-dik­e t kihagyatni kívánom, az 5 et pedig akként szerkeszteném, hogy a’ kiállítandó ujonczok merőben magyar lábra ál­lítassanak. (Éljen!) Méltóztassanak egy pár szót megengedni. Soha sem mondtam, a’ mai napig, hogy a’ hazát veszély fenyegeti, ma mondom azt leg­először. És ha széttekintünk: kün nyílt lázadás, elégedetlen kedélyek; szemben, szemközt pártok kezdenek alakulni a­ legingerültebb állapot­ban. Megmenti ez-e a’ hazát? Nem , az el fogja sülyeszteni. Nézzünk vissza a’ históriában; mit látunk ott? A’magyar királyok alatt mi dúlta fel a’ haza békéjét? Pártviszály. Nézzük Ulászló és 2-ik Lajos alatt mi törte meg a’ nemzet erejét ? Pártos olygarchia viszályai. Azután a német királyok alatt mi volt, mi annyi sok lelkesedést csirájában meg­fojtott? A’ sárga irigység fekete epéje, melly megmérgezte a hazafiak keblét, és a’ haza szép szabadságát vitték piarczra csekély árért. Mindig igy legyen-e ez uraim, mindig viszály dúljon a’ haza szép keblében? Azon perczben , mellyben, miután annyi kebel sóvárgott, megnyertük a’ szabadságot, nemzeti függetlenségünket, most egymás ellen uszít­suk-e a’ szenvedélyeket a’ helyett, hogy férfiasan kezet fogva meg­mentsük , mit megmenthetünk és kivívni törekedjünk azt, mit még ezu­tán kivívni kell. Ha volt valaha ideje a’ lelkesedésnek, most van ideje, de nem csak a’ lelkesedésnek, hanem az eszélyességnek is. Ha volt ideje az egyetértésnek, most van. És ki ezt nem érti, s ki kezet nem szerit a’haza java felett, az a’ hazának bitang magzatj­a. Azért, uraim , istenre és a haza szent nevére kérem önöket, méltóz­tassanak megengedni, nem szerénytelenség, mi belőlem szól, hanem a' haza szabadságának érzete, me­llyet fenyegetve látok épen magában e' házban. Hagyjunk fel a’ pártoskodással, ez nem pártkérdés, ez a’ haza kérdése. Ez meggyőződése mindenkinek meggyőződésem nekem is 15 évtől fogva , *b azért felszólítom az el­nököt , tegye fel a' kérdést és szavazzunk. (Szavazzunk!) Elnök: Ha elállnak, kik felírva vannak a'szótól, lehet sza­vazni. Módosítás van benyújtva három. Először is figyelmeztetem a házat arra, hogy mind a’ benyújtott módosítások, mind pedig a vi­ták , mellyek a’ tárgy körül forogtak, szükségessé teszik, hogy a 4. 5. és 6-ik $. szinte együtt tárgyaltassanak. A’ módosításokra a szabá­lyok értelmében addig nem mehetünk által, míg a­ ház e szerkezetet el nem vetette. Fel fogom olvasni mind azon módosításokat, mellyek benyújtanak, és azután megkérdem, ha a' ház azon szerkezetet, melly a’ központi bizottmány által benyujtatott, elfogadja-e, vagy sem. Ha elveti akkor következnek a’ módosítások. Hadügyminister módosí­tása ez: 4-ik .­ A’ kiállítandó ujonczokból ki fog egészitetni a’magyar sor­gyalogságnál 3 zászlóalj és két tartalékszázad; a’ magyar lovasságnál 4 osztály és egy tartalékszázad. De azon ujonczok is, kik az országon kívül levő magyar sorezredek kiegészítésére vannak számítva, egyedül a’ 2 ik $ értelme szerint használtatnak. 5- ik­­. A’ fentebbi 4-ik S-ban körülirt kiegészítési számon felül kiállított ujonczokból, honvédi zászlóaljak fognak alakitatni, mellyek­­nél az ügyvezetési ’* vezényleti nyelv, zászló ruha és jel azonnal ma­gyar leend. 6- ik Mihelyt a’körülmények megengedik, a magyarországi mostani sorezredek is tökéletesen magyar lábra fognak állitatni. Kubinyi Ferencz módosítása ez: A’ 4-ik § nézetem szerint tökéletesen kimarad, ’s helyébe jön ez. „Uj ezredek fognak alakitatni, mellyeknél az ügyvezetési és veszény­­leti nyelv, továbbá, zászló, ruha és szin magyar leend. 5.­­. Azon ez­­redeket kivéve, mellyek most a’ rácz és szerb lázadókkal szemben ál­lanak, minden többiek a' felállítandó uj seregekbe olvasztatnak be. 6-ik S. Mihelyt a’ körülmények megengedik az 5. - ban kivett ezredek is ma­gyar lábra állítatnak.“ Már most következik fiepeczky módositványa. 4. i A' kiállítta­tó ujonczokból azon ezredekt zászlóaljai, mellyek az ország határain belől, a’ zavarok eloszlatásában tettlegesen működnek, kiegészitendők. De ezen kiegészitendők száma 6000-nél többre nem mehet. Követke­zik az 5. §. ’stb. Repeczky 6. §. is van észrevételem. Elnök: A’ 6-ik §. Repeczky észrevétele ez ,­mihelyt a’ körül­mények megengedik, ’stb. Következik Pálfi János módositványa. A­ 4. §. nézete szerint ki­maradna. 5. S- A' kiállítandó ujonczokból uj ezredek alakitatnak, és ezeknél, az ügyvezetési, 's vezényleti nyelv, zászló, ruha és szin ma­gyar leend. stb. Következik Nyáry Pál módositványa. 4. §. nézete szerint egé­szen kimarad. 5. §. A' magyar hadseregnél az ügyvezetési, és vezény­leti nyelv, úgy a’ zászló, ruha és jel is magyar leend. 6-ik §. E' szabály a' jelen törvény értelmében kiállítandó kato­naságnál — mellyből sorsszámmal jegyzet uj zászlóaljak alakitatnak — azonnal eszközlésbe vétetik. 7. §. Ugyan ezen szabály a’ már létező magyar sorezredekre is kiterjesztetik, 's a’ ministeriumnak meghagyatik, hogy mihelyt a’ kö­rülmények engedik, az átalakítást hajtsa végre. Egyébiránt 8-ik §. Miután az előbbi szakaszban említett sorezredekben szol­gáló katonaság egy részének szolgálati ideje, az 1840-ik évi II. t. sz. első §. szerint 1850-ik évben különben is kitelik , nehogy a’ szolgálati időnek különbözése miatt az egész hadseregre kiterjesztett tökéletes egyformaság behozatala nehezítessék, 1850-ik évben a' katonaságnak ennél hoszabb időre kötelezett másik része is elbocsátatik. Én azt gondolom, hogy csak a 9-ik S-ig menjünk. A' többit azután vegyük fel. Következik Budai Sándor módosítása 5-ik­e, ezen felül uj ezre­dek alakitassanak, mellyek valamint a’ már létező többi sorezredek is, mihelyt a’ körülmények megengedik, magyar lábra állitassanak, melly­nek létesítésére a’ ministerium felhatalmaztatik. 6. 7. $■ kimarad (Fel­olvassa.) Ezenkívül jelentem a' háznak azt is, hogy 22—23 tag által be van nyújtva a' szabályok értelmében azon kívánság, hogy ezen sza­kasz nyilvános névszerinti, felhivás szerint történendő szavazás által döntessék el. Azok, kik benyújtották ezen 22 alá­írással ellátott ívet azt mondják, hogy azon kérdést, ha elfogadtatik-e pénzügyi országiár egyességi ajánlata, név szerinti felhívással kívánják szavazás által eldön­tetni. Épen ezért olvastam fel a­ ház előtt, mert azt szavazattal, ha el­fogadtatik-e vagy sem, nem lehet eldönteni, miután benyujtattak a’ módosítások. Tehát mondják meg,mellyik lenne azon módosítás, melly­­ra szavazni akarnak. Első kérdés, a’ 4. 5. 6. $. azon szerkezetnek, melly a’ központi bizottmány által benyujtatott, elfogadja-e a­ ház vagy sem. Kik igennel szavaznak, méltóztassanak felállni. (senki sem áll fel.) Figyelmeztetem a’ házat, hogy meglehetős áltatható hangom van, de ha nem méltóztatnak figyelni, a­ kérdéseket nem méltóztatnak ér­teni. Tehát méltóztassanak figyelni, mert ha a­ többség nem akként alakul, mint van, nem tehetek róla. Következik a­ hadügyi országiár módosítása. Ha a nyilatkozók mind a’ 22. vagy legalább 20. kik alá vannak írva, akarják lesz név­szerinti szavazás. (Tehát tessék felszólítani őket sorra.) Felolvastatik a­ névszerinti szavazást sürgetők névsora. Elnök: Ezen ivet köteles voltam előmutatni, mert akkor mi­dőn pénzügyi ország már előadta egyességi ajánlatát azonnal benyujta­­tott. Következve azt nem lehet mondani, hogy nem szabályszerű, mert a­ módosítások között legközelebb áll hozzá, mit hadügyi ország már elő­adott. Tehát miután ezen iv benyujtatott, és csak­ugyan van szándéka ezen 20. tagnak név szerint szavazni, annak meg kell történni. (Sza­vazzunk.) Kérdés az : kik hadügyminiszer úr által benyújtott módosí­tást, melly általam felolvastatott, elfogadják, igennel fognak szavazni, kik el nem fogadják nemmel. A­ képviselők név szerint, szavazásra szólittatván fel. Igenre szavaztak: Abonyi István, Ágoston József, Alaga Imre, Almási Pál, Ambrus József, Antal Imre, Asztalos Pál, Antal Mihál, Bakalovits Szilárd, Bán­­hidy Albert, Bartal György, Batthyány Lajos, Benyiczki Pál, Bernát Jó­zsef, Bezerédi István, Bezerédi László, Bitó István, BoGnor Isván, Bo­gyán Sándor, Boldizsár István, Bónis Samu, Botka Imre, Budai Endre, Budai Sándor, Borbély Lajos, Békási Imre, Bethlen János, Berde Mó­­zsa, Boheczel Sándor, Branzs Mihál, Biró Antal, Csehi­­ Sigmond, Bog­dán Vincze, Ternye­ János, Tolnai Károly, Toperczer Ödön, Török Bá­lint, Trefort Ágoston, Topler Ferencz, Tóth Lőrincz, Torma István, Torma József, Topler Antal, Tanai Mátyás, Ujfalusi Lajos, Urbán Gyula, Varga Benedek, Vermes Illés, Vester Pál, Vörösmarti 210, Vass Sa­mu, Zahorai Márton, Zákó István, Zákó Péter, Zelenai Gedeon, Zichi Antal, Zmertics Károly, Zsenyei Pál, Zeik József, Zeik Károly, Csolokos, Decskó, Szalbeck, Opucz, Konradi, Fehér János, Fosztó Ferencz, Fa­­bini Frigyes, Festetics Géza, Gedeon János, Gencsi József, Giczi Kál­mán, Glanina, Gorove, Grefl, Gozmán , Gosztonyi, Golgyai Ferencz, Gaál János, Győrfi Gooz Károly, Hadzits Lázár, Hajnik Pál, Haber Sán­dor, Haczel Márton, Hauke, Házmann , Helyei Vincze, Horváth Fe­rencz, Horváth József, Horváth Ödön, Hunfalvi Pál, Horvát István, Hau­ser, Hermann, Illésy, Imrédy Lipót, Ivánka, Jendrasik, Jakubik Antal, Simon Pál, Simon Rudolf,­­Simonyi Lajos, Sinkai, Soltész, Somogyi An­tal, Somo8i Ignácz, Speletics Bódog, Szapári Antal, Szacsvai Imre, Széchényi István, Szél József, Szentimrey György, Szidor Ferencz, Szintai János, Szirmai József, Szirmai Ödön, Szivák Miklós, Stojanovics Mihál, Sumrak, Szunyogh Rúd, Szüllő György, Szemere, Szász Károly, Simai Gergely, Szentiványi György, Susaui József, Schnell József, Schmidt Mihály, Soltész Traugott, Tanárki Gedeon, Tarr János, Tarr Károly, Teleki Domokos, Csertán Sándor, Csíki Sándor, Csupor Gábor, Dániel Pál, Darvas Antal, Deák Ferencz, Decsei László, Dobai Hugo, Dobozi Károly, Dobozi Mihály, Dualszki Ignácz, Drágos János, Dohai Sándor, Demján József, Döring Frigyes, Eckstein Rudolf, Eresei Zsig­­mond, Eötvös József, Eros Lajos, Fábián Gábor, Frantsek József, Far­kas Károly, Fehér Lajos, Fekete Lőrincz, Festetics Miklós, Fiáth Ist­ván, Fischer István, Frigyeski, Fü­löp Lipót, Fábri István, Fabiani Dá­niel, Fehér Márton, Freund Feri, Kacskovics, Kandó, Karácsonyi, Ka­­zinczi, Keller, Kendelényi, Kiss Miklós, Klauzál, KóriGS, Kovács, Kova­­csics János, Kuprik Imre, Kemény Domokos, Korbut­, Karácsonyi Já­nos, Korain, Kemény Sigmond, Lónyai Menyhérd, Ludvigh János, Lé­­szai Dániel, Lusinszki János, Marich János, Marsovszki, Marchot, Mar­tini, Mészáros, Mihályi Gábor, Molnár György, Molnár József, Móricz Antal, Mikó Mihály, Mihályi Gergely, Mikes József, Másvilági, Molnár Dienes, Misz Károly, Nagy Ignácz, Nagy József, Nester József, Nyéki Albert, Nostroviczki, Olgyai Lajos, Ostrovszki József, Papp Endre, Papp Móric, Papp Zsigmond, Papp János, Petes, Plehel József, Prónai Gá­bor, Pocsa Ferencz, Popovics Miklós, Papp Máté, Rónai Lajos, Rengei, Rosenfeld József, Roth Illés, Sebestyén László, Solever. Nemre szavaztak: Dedinszki József, Elek Mihály, Ördög Frigyes, Fekete Lajos, Ferdinandi Bertalan, Kócsa Károly, Kalauz, Kállay, Kállóczi, Koller, Kom­­lósi Imre, Kubinyi Ferencz, Kubinyi Flóri, Kubinyi Ödön, Kund, Kubinyi Rudolf, László Imre, Lukáts Sándor, Lukinitz, Madarász József ifjabb, Madarász József ör., Madarász László, Majercsák, Martincsek, Már­­tonffi, Mátyás József, Miskolczi, Muiszer József, Malek Ferencz, Nagy Ignácz, Nagy Károly, Nagy Sámuel, Német Albert, Nyáry, Niczki Sán­dor, Nagy Károly, Okolicsányi Antal, Okolicsányi Lajos, Olcsvári Gá­bor, Omaszta ’Sigmond, Pálffy János, Palóczi, Papp Pál, Patai József, Perczel, Pillér, Puki Miklós, Perczel Vincze, Papfalvi Constantin, Rad­­nics Pál, Ragályi Ferdinand, Reis Silard, Recski András, Repeczki, Román, Sárközi, Sebestyén Ignácz, Ágoston, Angyal Pál, Batay János, Bencze Ignácz, Benyiczki Ödön, Bocskó Dániel, Boczkó Károly, Bodon Ábrahám, Borsitzki István, Baja Gergely , Batthyány István, Bajer An­tal, Farkas Lajos, Gábriel István, Glacz Antal, Garay Imre, Gyulai La­jos, Gaál Dániel, Hajós József, Halasi Ede, Hertelendi, Hetyei István, Hevesi, Horvát Boldizsár, Horvát Péter, Halasi Boldizsár, Hegedűs, Hal­ler Lajos, Királyi Dániel, Irinyi József, Jakovics József, Silye, Simonyi János, Sréter László, Szabadfi Sándor, Szalai Antal, Sale Antal, Szal­­mási Ferencz, Szaplonczai József, Szeles Lajos, Szerb Tivadar, Szőke Károly, Zsemberi, Szabadhegyi, Szoboszlai György, Sárovi Ferencz, Salamon Lajos, Táncsics Mihály, Teleki László, Ulmann László, Vagyon Antal, Vitulai József, Varga Sándor, Záborszki Alajos, Záborszki Imre, Zsitvai József, Eidinger, Buda Sándor, Luzsinszki Pál, Glózer. Nem voltak jelen: Ányos, Bay Ant, Bárczay, Bartos, Baternai, Berzenczei, Besse­nyei, Besze, Brogyáni, Dömötör, Eitl­er. Farkas P. Falk K. Fésűs, Frie­denfels, Horváth Dániel, Huszágh Dániel, Jekelfalusy, Justh György, Jakóby János, Karika, Kovács Miklós, Kubicza, Kemény Dénes, Latino­­vics, Lónyay Gábor, Mánics, Murgu , Méhes, Pribék Antal, Puteányi, Pulszky, Perczel Miklós, Reizig , Riskó, Szentiványi Márton, Szentki­rályi, Szirmay Fái, Tarnóczy, Tallián, Vadnay, Várkonyi, Vlád, Vuko­­vics, Wenrich Elnök: Azon követ urak, kik a' névjegyzékben nem foglaltat­nak, méltóztassanak egyenkint nyilatkozni. Gr­o­s­z­e­r nemmel, úgy szinte , Schmidt Konrád és j Vjanjmiry is nemmel szavazott, Bogdán Vincze pedig és Onucz igennel szavaztak. Elnök: Megtörténvén a’ névszerinti felszólítás, a háznak több­sége a’ hadügyminister által benyújtott törvényjavaslat 4. 5. és 6-dik f­-ok mellett nyilatkozott. Szavaztak 22- an igennel, 117-en pe­­dig n­em­m­e­l, s 45 nem volt jelen. Az ülés holnap reggeli 10 óra­kor folytattatok. Az ülés éjf féli órakor eloszlott. XXXVII ülés a’ kép­vise­l­őház­b­an aug. 22-kén­t. 10. ór. Elnök: Pázmándy Dénes: tárgy: ujonczállitási törvény­­javaslat. Elnök: Az ülés megnyílt. A' jegyzőkönyv fog olvastatni. Ludvigh jegyző olvassa a' közelebbi ülés jegyzőkönyvét. Angyal Pál: A’ jegyzőkönyvnek az itt történteket híven kell elősorolnia, annálfogva kívánom benne előszámláltatni az itt beadott több rendbeli módosításokat, továbbá a’ történt név szerinti szavazást is, mert a­ ház szabályaiban érintve van, hogy miután aláírás követ­keztében szavazás történik, az a'jegyzőkönyvbe beirattassék, ’s kí­vánnám e' részben az eddigieket is pártoltatni, s egyszersmind a’ jegyzői hivatalt felszólítani, hogy nagyobb figyelemmel készítse a’ jegy­zőkönyveket ; miután azokba eddig is hibák csúsztak be — mellyek némi zavarokra adnak alkalmat, így a’ többek közt — mint hamar­jában észrevettem Táncsics követtársunk által beadott 49 helységek nevei úgy vannak beigtatva, hogy már a’ harmadikra sem lehet reá ismerni, úgy el vannak keresztelve; — sokszor egy képviselő nevez­tetik ’s másnak tétetik, mint hová való. Továbbá a’ jegyzőkönyvben az igazolt követek nevei nincsenek ben, ezt is szükségesnek talál­nám , hogy az igazoló bizottmány jelentéséhez képest a’ jegyzőkönyv pótoltassék, 's ha szükség, újra nyomattassék. Mondhatná valaki, hogy a' jegyzőkönyvön kívül van más okirata az országgyűlésnek, t. i. a' Közlöny, — ebbe is több hibák csúsznak be. Másnak beszédeire nem igen vigyázok, de az én személyemet illetőleg hibákat tapasztal­­tam; igy például: egy névszerinti szavazás alkalmával jelen nem voltam, s még­is a' közösiskolákra nézve az mondatik a' Közlönyben, hogy a' közös iskolákra nézve igennel szavaztam, továbbá, hogy a' válaszfelirat iránt tartatott tanácskozás alkalmával mondott beszédem­ben egyszer első személyben szólok, ’s aztán ismét a harmadik sze­mélyben , mi az értelmet zavarja. (Dologra) S e részben azt kívá­nom , hogy a’ beszéd vagy mindig első, vagy mindig a' harmadik személyben közöltessék. Elnök: Igen könnyen megtörténhetik, hogy a’ jegyzők által a’ jegyzőkönyvek szerkezetében hiba követtetik el; azonban épen azért hitelesittetik a­ jegyzőkönyv a’ legközelebbi ülésben, hogy a becsúszott hiba a’ követurak által igazíttassék ki. Következéskép, ha a jegyző­könyv felolvasása alkalmával a tisztelt tagok által figyelemmel kísér­tetik a’felolvasás, a’hibák nem fognak becsúszni, hanem az eddigi szokás szerint nem követtetvén figyelemmel a jegyzőkönyv felolvasá­sa , megtörténhetett, hogy hiba maradt a’ jegyzőkönyvben. Ezen tehát csak úgy segíthetünk, ha a’ jegyzőkönyv felolvasására figyelmezünk. Mi a­ módosítások beiratását illeti, az megtörténhetik, ha nem előre jelentem, hogy ekkor a’ jegyzőkönyv két három annyira fog menni, mint eddig; mert például a’ tegnapi jegyzőkönyvbe hat, nyolcz mó­dosítást kellene beigtatni, és a' dolog veleje csak az marad, hogy a' ház mi határozatot hozott (köz felkiáltás: nem kell beigtatni a' módo­sításokat). Mi a‘ képviselő urnak utolsó előadásit illeti, hogy előadására nézve a Közlönybe hiba csúszott be, azon csak úgy segíthetünk, hogy a midőn a' követ úr kezébe kapja a Közlönyt, és látja, hogy előa­dása nincsen híven előadva, méltóztassék felszólalni, a’ mikor vala­mint a’ mostani felszólalása fel fog jegyeztetni, s ez által a’ hiba ki fog pótoltatni Bernáth József. Nekem is van észrevételem a' jegyző­könyvre. Azon kitételt nem látom tisztán földerítve, hogy mi szolgál­tatott okut a’ háznak a’ roszalás kimondására nézve, jelesen óhajta­nár­ kiléteim, hogy Perczel úr minden alap és személyrei vonatkozás nélkül átalánosságban tette azon kifejezést. Ez okra állapította a' ház az árulás szónak roszallását. Elnök: A’ jegyzőkönyvben az foglaltatik szórul szóra , mit a' követ ur mondott. Az indoklása a’ végzésnek eddig is nem volt szo­kásban, hanem kimondotta a ház, hogy a’kifejezést sértőnek talál­ja, ez elégséges, — különben a’ jegyzőkönyv nagyon fog szaporodni (helyes). Most az igazoló választmánynak némelly jelentései fognak felolvastatni: Irányi Dániel előadó : Esztergom v­áros közönsége előad­ván, mikép kebelbeli nemzetőrség és ennek őrnagya egyszersmind nemzetgyűlési képviselő Besze János közt támadt viszálkodás meg­szüntetése végett a­ kormánynál eljárt küldöttség a város közönségét arról értesítő, hogy a' nevezett őrnagy abbeli tisztében csak úgy ha­gyatott meg, ha és miután a’ ministerelnök előtt országgyűlési kép­viselői állásáról lemondott: ezen, a' képviselői ház előtt azonban a' nevezett képviselő által azon alkalommal, midőn őrnagyi tisztének teljesíthetése végett eltávoz­tatásra kért engedelmet, elhallgatott kö­rülménynél fogva tehát, de azért is, mivel bizonyos legújabb tettei által a’ nevezett város bizodalmát egészen és végkép elvesztette, őt képviselőjének többé el nem ismerve, uj választás véghezvihetése vé­gett engedelemért folyamodik. Az osztály ezen kérelmet mint hely­e­­sent megtagadta, indítványozza, nem csak azért, mivel a vissza­hívás nem a’ választókerület, hanem, és pedig c­supán Esztergom ki­rályi város közönsége közgyűléséből történt, holott az érdemien kép­viselt Esztergom királyi de szomszéd érseki, azonkívül pedig Ss. Ta­ft 7*

Next