Közlöny, 1848. augusztus (53-83. szám)

1848-08-24 / 76. szám

más ég Sz. György mezővárosokból alakított kerületben választatott el képviselőnek ; hanem és főleg azért, mert az 1848: IV tcz. 3 ik­­-a szerint a’ képviselők három évig tartandó egy országgyűlésre, ’s ezen országgyűlésének mind három üléseire választatván, ezen 3 év le­folytáig a' választóktól, függetlenül teljesitik s kell, hogy függetlenül teljesíthessék meggyőződésük szerint képviselői tisztüket; időközben tehát a’ mint utasítást nem kaphatnak, úgy vissza sem is hivathatnak a' törvény kijátszása, sőt megsértése és a' parliamentáris élet igényei és formáinak megsemmisítése nélkül. (Helyes!) Szüllő György: Nem vagyok egy értelemben az osztállyal, mert tudom, hogy panasz történt az iránt, hogy két hivatal együtt nem lehet, de tudom azt is, hogy a’ kormány hivatalosan kijelen­tette, hogy mind ollyan egyén — ki őrnagyi tisztet visel, egyszers­mind más hivatalt vagy követséget nem viselhet. Bevárom mig erről törvény alkottatik ; hanem miután tudom, hogy e’ részben a’ kormány részéről intézkedés tétetett, kijelentem, hogy én a’ kormánynak eb­beli intézkedésével egyetértek. Irányi Dániel: Nem fogok abba ereszkedni, mennyire in­­­coropatibilis mennyire nem egy kormányi hivatal a' képviselői állással, különösen az őrnagyi állás, de figyelmeztetem arra, hogy a’ ház Bő­szének engedelmet adott, hogy őrnagyi tisztét teljesíthesse, s igy kö­vetkezetlenség nélkül azon oknál fogva — mivel Besze úr őrnagy — nem lehet követi állását megszüntetni, annyival inkább nem, miután a’ venficatión keresztül estünk, e’ kérdésbe nem bocsátkozhatunk, melly különben is a’ kormány gondjaihoz tartozik (helyes!). Zmertich igazoló osztály előadója: Olvassa az igazoló választ­mánynak Sárosmegye eperjesi kerületből követnek megválasztott Kapy Eduárdot tárgyazó véleményét , melly szerint a’ nevezett követet igazolandónak véli. Továbbá olvassa Bácsmegye omoroviczai kerületi képviselő ellen beadott kérvényt, ’s az igazoló választmánynak arra adott véleményét. (nem lehet senkit a' törvény alól dispensálni). Zmertich: Mihelyt a' petitiók tárgyalására kitűzött határidő eltelt, az osztásnak nincsen többé joga a’ kérvényt tárgyalni. Dobozy: Azt vélem, hogy a’törvény erősebb, mint a’ ház­nak szabálya, annálfogva, miután a’ törvény világosan mondja, hogy 24 éven alól valaki követ nem lehet, azt mondom, hogy Manics úr nem lehet követ. Zmertich: A’ ház azon szabályt alkotá, hogy egy hónap el­­telése után a’ folyamodások el se fogadtassanak, ezen szabály követ­keztében tehát az osztály e’ kérvénynek bírálatába nem bocsátkozha­tott ; mert ha igaz az, hogy a’ törvény erősebb mint a’ szabály, ak­kor három évig fogunk mindig igazolással ’s vizsgálódással bajlódni (szavazzunk). Bezerédy László: A’ világos törvény ellenére a' ház prae­­scriptiót nem rendelhet. Itt nem vizsgálatról van szó, hanem kérdés tétetik — mellyet világosságra kell hozni t. i. azon kérdés, hogy a' törvénynek világos rendelete megvan-e szegve vagy sem; igy tehát nem arról van szó, hogy a’ kérvény későn adatott be, hanem itt e­­légséges, hogy ha a’ törvény elleni tény a’ ház előtt fölfedezve van. Nem lehet tehát a’ dolgot elmellőzni. Irinyi József: Itt két dolog forog fen, először a’ szabály , melly 30 napra vonatkozik, másodszor a’ világos törvény. Mi a’ vá­lasztást illeti: az, a házszabály értelmében többé kérdés alá nem jö­het; de ezen szabály a­ világos törvény rendelésének megsemmisíté­sére nem terjedhet ki; mert teszem például: ha egy igazolt követ a’ harmadi­k évben bűnvádi kereset ’s elitélés alá jő, — minden esetre megszűnik követ lenni; miután a’ törvény világosan mondja, hogy olly ember követ nem lehet. I­ly esetben tehát azt fogjuk mondani: ha kérvény adatnék be: — a’ 30 nap eltelvén, a­ dolog kérdés alá nem jöhet. Ezt mondani nem lehet, így tehát a­ jelen esetben is — ha be­­bizonyittatik — hogy az illető törvényes­ korát még el nem érte — a­­kármikor adatik be ellene a’ kérvény — ő mindig elvetendő. B­e­r­n­á­t­h : Egy értelemben vagyok az előttem szólóval; mert a’ törvényen felül nem em­elkedhetik a ház, a’ világos törvények zsi­nórmértéket szabnak neki; következéskép a’ szabály csak azon ese­tekre terjedhet ki— midőn a’ világ­os törvény megsértése nélkül a' választásnál némelly kihágások történnek, s azok ellen adatnak be panaszok. (Szavazzunk). Kazinczy Gábor: Kénytelen vagyok kimondani, miszerint botrányosnak tartanám — ha e’ kérdést e’ ház szavazással döntené el, mert létező törvények fölibe emelkedni a’ háznak egyáta­ában nem lehet. A’ szabály rendelkezhetik arról, hogy a választás formái mi­lép tartattak m­eg, de a’ választás lényegére és alapjára nézve nin­csen joga a’törvény ellen intézkedni. Itt ezen kérvény—mert nin­csen szerencsém a’ követ urat ismerni, egyátalában nem a’ választás minőségét, hanem azon alapot , mellyre a’ választás helytelenül fektetve van, semmisíti meg, ’s botrány volna, ha a’ ház ezen kér­dést szavazással döntené el. A m a­g­a : Én pedig azt mondom, hogy a’ törvény előadja azon eseteket, mellyekben a’ választás érvénytelen, ’s nem tesz különbséget az évekre, úgy mint más akadályokra nézve sem; ’s igy, mikor a’ ház szabályait alkotta, s meghatározta a’ határidőt is, meddig lehet peti­­tiókat benyújtani, akkor vagy nem volt joga meghatározni azon határ­időt, vagy ha volt, úgy most nem tehet különbséget az akadályokra nézve.Buday Endre: Hány esztendős a’ kérdésben levő követ ur? Zmertics : A’ keresztlevél bizonysága szerint júliusban múlt 23 esztendős. Kállay Ödön: Kérem, van-e a’ keresztlevél authentizálva, hogy hitelt lehetne neki adni. Zmertics: Szolgabiró és esküdt által hitelesítve nincs, ha­nem csak az esperes által van kiadva. Ivánka Z­s. Ha a’ keresztlevél hitelesítve nincs, úgy legjobb volna a’ jelenlevő követ urat felszólítni az iránt, ha valljon elismeri-e a’ keresztlevél hitelességét vagy nem? Iványi D. Ha az osztály már belebocsátkozott a’ folyamodás tárgyalásába, tehát legjobbnak vélném, ha ugyanaz vizsgálná meg azt is valljon a’ keresztlevél hiteles-e vagy nem? (Zaj. Halljuk magát a’ követet.)Elnök. A’ dolog lényege ez : Bács vármegye egyik kerülete részéről benyujtatik Manics ur ellen egy kérvény, mellyben, a’ ke­resztlevél hozzá mellékeltetvén, mondatik, hogy ManiGS ur 24 dik évét még el nem érte. Következőleg, jelen lévén az illető követ úr, ha csakugyan azt állítaná, hogy a törvényes kort elérte, akkor lehetne visszautasitni a’ dolgot a’ petitionalis választmányhoz; de miután azt nem teszi, azt gondolom kár a dolgot tovább halogatni. És minthogy a’ választmány ellenkező véleményt mondott a’ háznak felszólaló tagjai véleményével, azaz : a’ petitiót a’ szabály értelmében nem akarja tár­gyalni, a’ háznak eddig felszólalt tagjai pedig a’ választást törvényte­lennek nyilatkoztatták, ennek következtében a’ kérdés szavazattali el­döntése szükséges. Azok tehát, kik az előadott­aknál fogva a’ válasz­tást érvénytelennek hiszik, méltóztassanak felállni. (Legtöbben feláll­óik.) Tehát a’ választás érvénytelen. Zmertics. Nyitram­egye vághvecsei kerület részéről átalános «ló többséggel megválasztott Rundnyánszky Jánosnak csendben vég­hezvitt megválasztatása a’ rendben szerkesztett jegyzőkönp nyomán igyek­nak véleményeztetik, (helyes) Elnök. A petitionalis választmány részéről benyujtatik 60 és egynéhány petitiók iránt jelentés; a’ választmány jegyzőkönyve ismét mint ezelőtt 4 nappal ki fog nyomatni. — Van szerencsém bemutatni Szabolcs megye számos polgárainak azon kérvényét, miszerint a’ mos­tani országgyűlés teendőihez szorosan nem tartozó tárgyak mellőzté­­vel, ’s a’ honvédelmi törvény, valamint szükség esetére az átalános felkelést megengedő határozat hozatala után, az országgyűlés eloszla­tása szorgalmaztatik. A’ petitionalis választmányhoz utasítandó. — Er­délyből Szász-Régen városa több helységekkel együtt kérvényt nyújt be, mellyben kéri, hogy a' megnevezett falukkal együtt egy külön ju­­risdictiót képezzen ; szinte a’ petitionalis választmányhoz utasítandó. K­ó­r­o­d­y: Bátor vagyok tisztelettel kinyilatkoztatni addig is, mig e’ kérvény részletesebb tárgyalás alá vétetnék, hogy sok ollyas foglaltatik benne, mi nem áll; ’s van nálam Szász- Régen mezőváros magyar és román ajkú polgáraitól egy kérvény, ezt is be fogom mu­tatni a’ háznak. E­lnö­k: Nyitramegye vághvecsei kerülete részéről már másod­szor történt követválasztás alkalmával ujonan elválasztott Rudnyánsz­­ky János ellen petitio nyujtatik be. Barsmegye garan-füzeti lakosai ké­rik a’ még fenlevő úrbéri tartozások megszüntetését. Trentsénmegye Vágujhely közönsége az uradalom által felmérés ürügye alatt elfoglalt kaszálókat ’s erdőket magának visszaadatni kéri. Facseti mezőváros zsellérei egy káposztás kert megadásáért folyamodnak. (Nevetés.) Most áttérünk a’ napi rendre. Következik az ujonczállitási törvény 7- dik­­­a. ' lu­d­vigh jegyző. Olvassa a 7-d. S­ t. Korbuly Bogdán. Nemzeti dicső jövőnek vagy felbom­lásnak — s tehát polgári élet s halálnak nézünk elébe .. Azért en­gedjék meg önök, ha a’ nemzet e templomában, hol politikai imáinkat jól roszul, kisebb ’s nagyobb szerencsével el szoktuk mondogatni — magam is pár szót emelek. Csak igen­is rövid leszek, mert e­ törvény­­i javaslat átalános tárgyalásánál jobbról is, balról is annyi mindent el­mondottunk már, hogy alig van még valami, mit mondani lehetne. Én azt hiszem, hogy a’ törvényhozásnak egyik lényeges feladata a’ követ­kezetesség­e a’ törvénynek a tisztaság.­­S azt hiszem, a törvényja­vaslatban a­­z­ok közt szoros logikai kapcsolat áll — egyik a’ másik­nak kifolyása. — így például ezen 7-d.­­. is csak a 6-iknak kifolyása. A’ 6-dik, melly lényegére nézve nem különbözik az új módosítmány értelmétől, csak hypothesis, mellynek mintegy Gorollariuma a’ 7-dik — mellynek ha különállóig értelmezzük, egy egészen más értelmet adhatni, ’s koránsem azt, minőt neki a’ törvényhozás kíván adni — ’s a' melly igy csak ferde magyarázatokra s prokátori allegatiókra nyujt­­t hat alkalmat. Ezért én — miután tudom a’ törvényhozás e’ részbeni nézeteit — a két­­. közé, mellyeket előbb fel fogok olvasni — (ol­vassa) ezen eszmét szeretném iktattatni: „melly alkalommal“ — mert, ismétlem tudom e’ részben a’ köznézetet, — tudom azt, miszerint azon hadi tisztek, kik képességgel nem bírnak, csak úgy, ’s akkor fognak elbocsáttatni és dijaztatni, ha ’s a’ midőn a’ hadseregek töké­letesen magyar lábra lesznek felállítandók. Továbbá ’s főleg azon szempontból is emelek szót, miszerint igazság, méltányosság s a’ hon érdeke mulhatlanul kívánják, hogy azon honfiak is, kik hónukért a csatatéren elvérzenek, kezeiket vagy lábaikat elvesztik ’s vagy más szerencsétlenség is érheti őket ott — ezek ’s ezek családjai is illőleg jutalmaztassanak a’ status által, mi a’ lelkesedést igen is előmozdítaná. Ez okból én az ollyanoknak is dijaz­­tatását szükségesnek látom, mert bizony kevés szolgálatot tennénk azok részére, hahogy őket elmellőznők. Van még észrevételem a' il­d.­­-us kivételi pontjaira nézve is, de azt később terjesztendem elő. ’S ez az, mit a’ ház figyelmébe ajánlok. — Elnök. Ha az érdemes követ urnak módosítványa van, mél­­tóztassék írásban beadni. Egyébiránt jelentem a’ háznak, hogy a­ 7. és 8 d.­­-t ismét együtt lehetne tárgyalni, minthogy ugyanazon egy tárgyra vonatkoznak. Nyári képviselő úrnak a’ 9. és 10­ d.­­-ra bea­dott módosítványa szinte ide vonatkozik, tehát ezt is módosítvány gyanánt lehetne tekinteni; valamint Buda Sándor képviselő úr által be­adott azon módosítást is, melly szerint a’ 6. és 7.­­-t kihagyatni kéri. Más módosítások nem nyújtattak be , ha azonban az előbb szólott kö­­­vet úrnak tetszik módosítást tenni, tehát méltóztassék azt írásban be­adni. Most fel fog olvastatni Nyári képviselő úr módosítása. Nyári Pál. Azt hiszem, a’ nyugdíjkötelezést von maga után nem csak a’ múltra, hanem jövendőre nézve is; ezért kívánom , hogy a’ hol mondatik: „kik egyébként a’ magyar álladalom irányában köte­lességüknek pontosan és hűséggel megfeleltek,“ tétetnék hozzá: ,.’s jövendőben is megfelelnek“, rangjukhoz képesti díjazásaikról e­ tör­vény által biztosíttatnak. Elnök. Csak azon észrevételem van, hogy itt azokról tétetik rendelkezés, kik nem bírnak képességgel szolgálatot tenni; ha pedig nem bírnak képességgel, úgy nem is tehetnek szolgálatot. Nyáry Pál. De a’ nyugdíjazás mindig kötelezettséggel szo­kott járni, s tudjuk, hogy ez így van az osztrák katonaságnál is; kí­vánom tehát, hogy azok, kiknek Magyarország fizet, jövendőben se legyenek a’ hazának ellenségei. Farkas Pál: Nekem csak azon észrevételem van, hogy csak a’ tehetetlen emberek nyugdijaztassanak, ’s ne azok is, kik házasod­hatás miatt hagyják el a’ katonaságot. Veszter Pál: Nekem a’ 8-ik $-ra van észrevételem, a’hol mondatik, hogy kik a' hon szolgálatában az ellenség előtt magokat ki­tüntetik, érdemök szerint fognak az álladalom által jutalmaztatni. De van olly eset is, hogy valakinek keze vagy lába összezuzatik minden kitüntetés nélkül; szeretném tehát, ha megmaradván az­­ egész szer­kezete , hozzá tétetnék még: „kik pedig bénákká 's nyomorultakká lettek elannyira, hogy munkájokból el nem élhetnek, azok ellátásáról ’s családjaik fentartásáról szinte az álladalom fog gondoskodni.“ Pap Zsigmond (zaj és távolság miatt beszédét nem lehe­tett hallani.) Ivánka Zsigmond: Nem látom czélszerünek, hogy a' vi­tatkozást a’ casuistica terére vigyük, akár úgy mint Barsmegye egyik követe Farkas Pál, akár úgy mint az előttem szóló érdemes követ úr mondotta. Hogy mikor fogjuk jutalmazni, akkor­ e ha házasodik vagy ha bénává válik valaki, ez nem ide való, hanem a’ kormánytól függ , melly minden tettéről felelős a­ nemzetnek. Én csak azon kötelezett­ségre szeretném szoríttatni a’ nyugdíjasokat, hogy nyugdijukat kötele­sek legyenek a’ hazán belöl elköltetni; mihelyt ezt bele tesszük a’ törvénybe , azonnal benne foglaltatik, hogy az álladalom iránti maguk­­viseletéről az állomány gondoskodik. Buda Sándor: Én tegnap egy módosítást nyújtottam be, mellyben a’ 6 és 7-ik­­ kihagyatását indítványoztam; de miután ettől elestem, tehát úgy mint a’ bizottmány szerkezetében van, kívánom azokat meghagyatni. Elnök. Figyelmeztetem a’ képviselő urakat, ne méltóztassa­­nak szóval előadni módosításukat hanem írásban előadni. Mészáros, L. hadügyminister. Mivel ezen 7 és 8. §-ra néz­ve a’ bizottmány javaslatához ragaszkodom,tehát elvárom a’ módosítá­sokat , ’s akkor fogom előadni okaimat miért ragaszkodom ahoz. Ludvig jegyző. Olvasni akarja Nyári módosítását, de a’ zaj miatt nem lehetvén szavát hallani, fellép a’ szószékre. Nyári P­a olvassa az előbb kifejtett módosítását, minek vé­geztével igy szólott: Azért tartom szükségesnek ezen módosítást. Nyáry Pál: Én azért tartottam szükségesnek ezen módosít­­ványt vagy is inkább megtoldást, mert a’ 7- ik !-ban van gondoskodás téve a’hadi tisztekről, kik nem tudván magyarul, nem kívánják ma­gokat alkalmaztatni vagy nem is alkalmaztathatnak. Én azt gondolom szükséges gondoskodni a’ többi katonákról is, szükség pedig azért, hogy megnyerjük őket, hogy lássák, midőn Magyarországban consti­­tutionalis állásúak szabadok vagyunk , mi polgároknak tekintjük őket, és kívánunk rólok gondoskodni. — Erre vonatkozik módosítványom , melly igy szól. (felolvassa, mint a’ tegnapi számban közöltetett.) Mészáros Lázár, hadügyminister. Ezen módosításban fog­laltatik ollyan is, mi a’ 20 §-ban is elő fog jöni; t. i. a’ kiszolgált közkatonák és altisztek, kik nem alkalmasak a­ szolgálatra , mikép fog­nak jutalmaztatni. Általán véve itt van egy oka az én törvényemnek, hogy miért nem akartam most egyszerre az egész sor­katonaságot ma­gyarrá alakítani, azért, mivel annyi hasznos egyént kellett volna nél­külöznöm , kiknek ha egy kevés idő adatik, a’ magyar nyelvet megta­nulják , és tovább is hasznosan fognak a’ magyar hadseregben szolgál­ni. A’ 2 az , hogy addig időt nyervén, mindazon magyar erők mel­­­lyek most német ezredekben szolgálnak, kicserélés útján a­ magyar ezredekbe visszajöhessenek. Mert most meg­történik, hogy ezen bé­kés kicserélés, és magyarrá alakítása némelly tiszteknek meg nem történhetik, mivel egy­előre nem gondolhatták mostani átalakulá­sunkat , és mivel eddig magyar hadseregben szolgáltak, mindenestre illik és méltányos, ha tovább nem szolgálhatnak, és ha más részében a’ hadseregnek alkalmazást nem találnak, hogy mindaddig, még alkal­mazást nem találnak, folytatott szolgálataikért valami nyugdijt kapja­nak (Helyes) Már akkor is midőn valamelly hadi tiszt elhagyja a’ ka­tonai szolgálatot, mi előtt az eleresztési rendeletet megkapja, kötelezi magát, hogy soha az Ausztriai ház ellen , és most a’ magyar haza ellen nem fog fegyvert emelni, sem valami ollyanba ereszkedni, melly által a’ haza kára előmozdítatnék. Tehát mivel ez minden eleresztési rendeletben megvan , nem hiszem, hogy szükséges volna többet hozzá­tenni Most is , mihelyt egy tiszt, ki nyugdíjt húz , akár mit tesz , mi becsülete, díszruhája és törvénye ellen van, azonnal hadi vizsgálat alá vettetik , tehát ez iránt is biztosítva van a’ ház, hogy mindazon egyé­nek , kik itt laknak , nem követhetnek el ollyant, miáltal a’ haza kárá­ra lehetnének. Mi illeti a’ jutalmazásokat a’ 8. - ban az természetes, hogy mindazon egyéneket, kik a’ szolgálatban megkárosodtak, a’ ha­za megjutalmazza, mert ha csak két, vagy három évig szolgálnak is, de a’ szolgálatban elvesztik egészségöket, vagy valamelly tagjokban meg csonkitatnak, minden esetre koldusoknak nem hagyhatja őket a’ haza, hanem ezekről is kell gondoskodni. Azokra nézve pedig kik szol­gálnak , ’s tetteikkel több érdemet szereznek maguknak, ha szolgála­tra alkalmatosak , a’ kitüntetésnek magában a’ szolgálatban lesz helye, és ott fogják találni jutalmukat. Ha pedig nem bírnak tovább szolgálni, akkor mindenesetre meg fognak jutalmaztatni. Ez ollyan törvény, melly az egész seregnek rendszeresítésével van összekapcsolva. Én sem kívánom , hogy ollyan könnyen menjenek a­ nyugdíjazások mint előbb , miszerint ha valaki elvesztette kedvét, npgdíjaztatta magát. Midőn eloszlik az országgyűlés , azonnal fogok rendelni egyéneket, kiket fo­gok utasítani, egy új nyugdíjazási szolgálati és fegyver gyakorlati rendszer kidolgozására , hogy azonnal kezdjenek a’ munkába, ’s azon akadály mellyet itt szereztem magamnak, elmellőztessék, 's a’ helyett, hogy most 8. szint viselek, akkor hármat viseljek. Azért a’ szerkezet mellett maradok Teleki László: Azokat, mellyeket Nyári Pál követtársam előhozott pártolom. De én még a’ 7. §-hoz szeretnék egy hozzáadást tenni. Mindnyájan egyesek voltunk abban, hogy a’ hadseregnek minél előbbi átalakítását nemzeti független lábra mindnyájan kívánjuk. Bű­nek praeclusi terminust nem tettünk, de minden esetre szorgalmaz­nunk kell, hogy a’ magyar hadseregnek kezelése ezentúl olly módon történjék, hogy legalább ezen átalakulást ne gátolja, hanem inkább elő­mozdítsa. Én erre nézve itt provisiot nem látok, nem látom azt kiköt­ve , hogy a’ magyar sereg átalakulásáig ne lehessen idegen ajkú tisz­teket alkalmazni, kik a’ magyar nyelvet nem bírják. Én pedig azt lényeges dolognak tartom , hogy mostantól fogva a’ magyar szolgálat­ban levő tiszteken kívül semmi ollyan tisztek, kik a’ magyar nyelvet nem bírják, magyar hadseregben ne alkalmaztassanak. (Helyes.) En­­nek következtében ezen módosítást vagyok bátor tenni a’ 7 - hoz a­ magyar szolgálatban levő tiszteken kivül, a’ magyar hadseregben ezen­túl olly egyének többé tisztekül nem alkalmaztathatnak,kik a’ magyar nyelvet nem bírják (Helyes.) Mészáros Lázár, hadügyminister: Röviden felelek. Ezen előgondoskodás már megtörtént, mert az első tulajdon már most is a’ sorezredeknél az, hogy a’ ki tiszt akar lenni, tudja nyelvét a' népnek, mert máskép nem bír hatással lenni. Tehát ezen kellék meg van. Csak némelly esetekben azon tisztek, kik meg vannak, léptettettnek elő az­ért, mert különben szolgálatukat megtették. Hanem az újaktól megki­­vántatik, hogy tudják a’ magyar nyelvet, ha csak tisztán tót ajkú ez­redekben nincsenek; de a’ magyar nyelvet már ott is behoztuk. Teleki Domokos: Én a tegnap elfogadott czikkek által, Nyári követtársunk indítványát nagy részben elmellőztetve látom. Én úgy látom, hogy azoh indítvány, mellyet ma követtársunk Nyári tett, a’ tegnap elfogadott czikkekkel öszve nem férhet. Tegnap volt annak ér­telme , de már miután elfogadtuk a­ czikkeket, azt a' tegnap elfoga­dott czikkekkel nem forraszthatjuk öszve. Mert ha tegnap kimondottuk azt, miszerint a' már létező magyar ezredek kipótoltassanak, akkor azon szabálynak, miszerint azon magyar egyének, kiknek capitulatio­­jok még nem is telik ki 1850-ben mind elbocsáttassanak, ennek ér­telme nincs, ez tisztán kárára válnék az ezrednek. Ennél fogva tehát én ezt nem pácolhatom, és úgy látom az nem fér össze a’ tegnapi végzéssel. Továbbá követtársunk indítványának azon része, melly sze­rint azt mondja, a’ kik által tétetnek az uj ezredekbe, legalább egy fok­kal felebb alkalmaztassanak, ez követ urnak tegnapi szigorú törvény­­czikke ellenében ellen-ingerül volt használva , de jól­lehet a’ tisztelt követ ur szigorúan lépett fel a’ létező ezred irányában, ez által kívánt kárpótlást adni. De miután nincs elfogadva indítványa, ezen kárpót­lásnak illy módoni kifejezését nem látom czélszerünek. Ez kárára vol­na az uj ezredeknek, ha azt mondanók ki, miszerint ha a’ tiszt által té­­tetik, egy fokkal alkalmaztassák felebeb. — Ennélfogva ezen indít­ványt nem pártolhatom. ’S egyébiránt az ellen teljességgel nem vol­nék , miszerint ezen törvényczikkben fejeztessék ki — ha netalán ez által, mint hadügyminister úr mondotta, ezen részben több remények nyujtattatnak azoknak, kik a­ harczmezőn megbénulnak, és alkalmat­lanok lesznek, — hogy családaikat tartsuk, — ez ellen nem vélnék, hogy azok iránt, kik a’ harczmezőn megbénultak, valamelly reményt nyújtó módosítás tétessék, ez által a’ honnak még inkább megnye­­ressenek. Pap Zsigmond: Nagyon csudálatosnak látom, hogy midőn mi a’ katona tisztekről rendelkezünk, akkor elfeledjük mi főtényező a' közvitézeket. És midőn mi törvényt hozunk, és biztosítani akarjuk azo­kat, kik hasznos szolgálatokat tettek, t. i. a’ tiszteket, akkor kik leg­inkább kiáltani szokták a' tüzet, azokról szó sincs. Ennélfogva én, miután ismerem, tapasztaltam eddig is, hogy jöttek katonák, kik tudja isten minő franczia háborúban jártak és koldultak, azt mondván: a9

Next