Közlöny, 1848. augusztus (53-83. szám)

1848-08-11 / 63. szám

305 eb­be aziránt, hogy azok, kik az 1848: 18. t. sz. hozatala előtt kő­nyomdáikat felállították, ne köteleztessenek az azon­­ értelmében megkivántató biztosítékot letenni, mint köteleztetnek azok, kik az érintett t. ez. hozatala után állítják fel kőnyomdáikat. A’ pozsonyiak­nak hasonló kérvényük nyujtatott be már: a kérvényi bizottmányhoz lesz utasítandó. Most, ha nincs valamelly követ urnak indítványa, mit a' ház elébe kívánna terjeszteni, a’ napi­rend következnék. Jekelfalusy Emil: Van szerencsém a’ ház elébe egy t. javaslatot terjeszteni, melly az úgynevezett bányadézma vagyis ur­­bura eltörlését czélozza. Ez a’ mostani körülmények között nagyon szük­séges lévén, ezennel beadom; ha majd sor kerülend reá, nézeteimet iránta részletesen előterjesztendem. Elnök: Az indítványok közé soroztatik. Következik a’ napi­rend. Kijelentem a’ ház előtt, miután részemről a’ most következő­­­-ok vitatásában részt kívánok venni: átadom az elnökséget alelnök Pálffy JánSefnek. Alelnök: A’ beszélők neveit Irányi jegyző fogja jegyezni. Kacskovics Lajos előadó olvassa az elemi oktatásról szóló 1. javaslat 14. §-át. Irinyi József: A’tegnapi szavazás folytán a’ 13.’s 14-ik­­­-nak egészen ki kell maradni, 's ezek helyett a' 15 ik­­ igy fogna állani, csupán néhány szó hagyatván ki belőle: ,,Ha olly községekben, hol több hitfelekezet van, akár egyesek , akár valamelly hitfelekezet­­beliek saját erejükkel külön iskolát állítani, kívánnának, ez szabad­ságukban fog állani, a­ nélkül azonban, hogy ezáltal a­ közös is­kola fentartására kivontató és aránylag kivetendő községi adó alól fölmentetnének.“ Pázmándy Dénes: Tegnapi napon elhatározta a­ ház, hogy azon községekben , hol külön hitfelekezetek vannak, az állo­­dalom által egy közös iskola állíttassák; —­­s én, nézetem szerint, osztom a háznak e’ határozatát. Azt hiszem, hogy akkor, midőn a’ ház a’ köznevelés ügyében törvényileg intézkedik, kétségkívül legczélszerűbben teszi, ha Poroszországnak példáját követi , azon Poroszországét, mellyről tudjuk, hogy mint több más humanitást elő­mozdító intézkedésekben, úgy kétségkívül a’ népnevelési intézkedésben is első volt, a’ melly Europa előtt példát adott: tehát azt hiszem, hogy mindenesetre Burkusországnak példáját kell a’ törvényhozásnak követ­nie. Azonban akkor, a' midőn a­ ház tegnap kimondotta, hogy az álla­­dalom által a’ községekben egy közös iskola fog felállittatni, nézetem szerint korántsem mondta ki azt, hogy a­ külön hitfelekezeteknek saját erejökből ne legyen szabad szinte külön elemi iskolákat felállítani. Ezt nem is mondhatta ki a’ ház, mert ha ezt mondta volna ki a' ház vagy akármelly törvényhozás, nézetem szerint nem tenne kevesebbet, mint egy részről a’ külön hitfelekezetüek lelkiismereti szabadságát szorítaná meg mindaddig, mig más részről különösen hazánk jelen helyzetében olly intézkedéseket tenne, mellyek folytán a' különben is fellázított ke­belekbe — mik a’ nemzetiséget talán balul felfogott érdeknek elnyomá­sából erednek — ezenkívül még a’ vallási mozgalmak üszbe is vettet­nék be. Azt hiszem, ha volt idő, mellyben a' nemzetnek óvatosan kelle eljárni, a vallási mozgalmak nemcsak felingerlése, hanem egyenesen, ha lehet, lecsillapítására, kétségkívül most van itt az idő, hogy a’ nemzet ne legyen kénytelen egy részről a’ nemzetiség, más részről a’ vallási mozgalmak harczaiban, azt lehet mondani, elenyészni. De azért is igaz­ságtalannak látnám, mert a' mint ez előtt igaztalan volt a’ törvény ren­delete, vagy is inkább nem a' törvény, hanem az absolutisticus kormány rendelete, melly szerint a' katholikusoknak meg volt tiltva, evangélikus iskolákba járni, úgy más részről azt hiszem, midőn a’ nemzet szabadsá­gát minden tekintetben kivívta , a’ ház bizonyosan nem fog olly elvet felállítani, melly szerint valakit kényszeritsen gyermekét a' közös isko­lába járatni. Nem fogja, mondom, ezen elvet felállítani akkor, midőn a’ régi absolutisticus kormánynak ugyan e’ tettét nemcsak sérelemnek, ha­nem egyenesen azon pacificatióval összeütközőnek vette , a’ melly a’ hazának tudomása szerint a’ protestánsok által sok vérrel vivatott ki. Az elvet tehát, mellyet a ház tegnap kimondott, a’ 13-dik J-ban nyiltan ki kell mondani, t. i. azt, hogy az álladalom által közös iskola fog fel­állittatni a’ községekben; a’ következő {-ban ki kell nézetem szerint mondani azt, hogy ezenfelül a’ külön hitfelekezeteknek szabadságukban állandó magok erejökböl természetesen, külön iskolákat állítani fel, ha nekik tetszik. (Helyes!) De nem is tagadhatja ezt meg a ház, ha ma­gával következetes akar lenni, a' hitfelekezetektől akkor, a’ midőn már az előző SS-ban letette alapját annak, hogy bár egyes egyén is állíthat iskolát. A’ 3-dik § ban nézetem szerint ki kellene mondani azt, hogy o­ly helyeken, hol külön hitfelekezetek vannak, és valame­ly hitfelekezet külön iskolát akar felállítani, szükségesképen megkíván­­tatik, hogy ezt a’ hitfelekezet többsége kívánhatja. Ha ezt a­ több­ség kívánja, azt hiszem, szinte nem teheti a’ ház, hacsak követke­zetlenségbe nem akar esni, hogy ki ne mondja, miszerint az olly hitfelekezet, melly külön iskolát akar felállítani, azon alapítványok birtokában maradjon, mellyeknek birtokát a' ház már a' 6 ik, vagy — ha jól emlékszem— a' 7-ik­­-ban elfogadta. Valamint ki kell mondani azt is, hogy azon hitfelekezetek, mellyek külön iskolát állítanak fel, ’s gyermekeiket nem járatják a’ közös iskolába, — melly különös kérdés, és melly szorosan a ház által eddig megállapítottakból következik, és a mel­­­lyet én szavazat által kívánnék eldöntetni, — saját alapítványaik birtoká­ban fognak-e maradni, vagy pedig kényszeríttetni fognak-e arra, hogy az álladalom által közösen felállított iskolára adójuknak ötszázfóliját odaadják Vagy nem? Azt hiszem, tegnap a­ ház semmi egyebet nem mondott ki annál, hogy a’ községekben a közálladalom által egy közös iskola állíttatik fel. Ha ezt kimondta, s azt, hogy mikép és mi adóból fogja fedezni, 's Bion hitfelekezetek, mellyek külön iskolát állítanak, — mit e’ háznak, ha következetes akar maradni, el kell fogadni,—járuljanak-e az öszáztóli­­hoz v­agy nem ? tegnap a ház nem mondta ki. Nézetem szerint ezt életkérdésnek nem tekintem. Tudjuk, ritka falu, melly 400 pengő fo­rintnál többet fogna terheltetni, tehát az ötszáztóli kevés lesz, kön­­­nyen megbízhatja; következéskép az iskolai költségek legnagyobb ré­szét maga fogja viselni. E­ szerint akár kimondja akár nem a’ status azt, hogy a' jövedelemnek 5 pcét a’ statusiskolai költségekül kény­­szerittetnek az illetők odaadni, mindegy; mindamellett kérem a' há­zat , hogy azon elvet, mit egyeseknek megengedett, a külön hitfeleke­­zeteknek is megengedve, ne méltóztassanak elütni. És még egyet mondok. Azt hiszem , a' status kényszerttheti a’ szülőket arra , hogy gyermekeiket iskolába járassák; de arra, hogy minő­­ s mellyik iskolába járassák, nem kényszerítheti; mert ez sokkal inkább megszorítaná a szabadságot, mint bármelly intézkedés; sokkal inkább megszorítaná moraliter a­ személyes és lélekismeret szabadságát, mint azon vésztör­­vény, mellyet az igazságügyminister a’ ház határozata szerint polgári tekintetben lázongásban levő hazánk jelen helyzetére nézve, le­het mondani, minden esetre keményen és szigorúan initiált. Kérdem a' házat, hogy polgári tekintetben lázadásban van-e a’ haza? igenis ab­ban van; de kérdem, van e lázadásban a' haza­­ vallás és er­kölcsi tekintetben is? azt gondolom, nincs; hanem igenis lesz, lesz pedig mindjárt, mihelyt önök olly intézkedéseket tesznek, mellyek sehol, és nyiltan kimondom, hogy sehol sem léteznek, kik ezt tagadják méltóztassanak ellene nyilatkozni. Ott vannak Bur­­kusországban a közös állodalom által felállított iskolák községenkint, igenis, de vannak a­­mellett a hitfelekezetek által felállított külön is­kolák is : tehát, mint beszédem elején mondom , kövesse a’ ház azon példát, mellyet e­ tekintetben Európában M­uikusország adott,—kény­szerítéssel itt nem boldogulunk. Azonban nyíltan kimondom , mihelyt látni fogja a’ nép, hogy a’ közös iskolákban járatva gyermekeiket, nem vezetnek fejeikbe a’ vallással ellenkező elvek, ’s mihelyt látni fogja azt, hogy a’ közös iskolákban sokkal olcsóbb és jobb a’ nevelési intézkedés, bi­zonyosan nem fog félni azon intézettől, mellyhez most, lehet mondani, hogy talán vallási túlbuzgóságból nem ragaszkodik. Ha azonban olly intézkedések tétetnek, mellyek egyenesen a­ lelkiismeret szabadságá­nak megszorítására vezetnek, meg fogják látni következését, hogy e­­zen példátlan intézkedés példátlan ingerültséget fog előidézni. Azt a­­karják önök, hogy ez által e’ hazában, a’ hol annyi népfaj van annyi valláskülönbség uralkodik, az indifferentismus mozdittassék elő ? Avagy hiszik önök, hogy azon állomány, mellynek polgá­raiban nem a’ vallásos túlbuzgóság, hanem az indifferentismus uralkodik, inkább érett, 's a’ szabadság magasztos eszméjét inkább felfogja ? Csalódnak. Megmutatta Francziaország példája. Ki nem tud­ja , hogy voltak idők, midőn illy túlbuzgó szabadsági érzelmekkel — mit nem mondhatok másnak, mint a’ balul felfogott szabadság faltyú­­növényének — a’ templomok a’ szabadság templomainak szenteltet­tek fel, s ez által az indifferentismus tettleg hozatott be Francziaország népei közé? Kérdem : Francziaország nagyobb lázban volt-e, és volt-e nagyobb veszélyben, mint épen akkor , midőn a' convent emez intéz­kedéseket tette? miket maga a’ convent kénytelen volt eltörölni, mert különben Francziaországban — a’ melly már akkor is 30 és néhány milliónyi, Essasse-ot kivéve, mondhatni csaknem egy népfajból állott — maga a' nép ezen vallásos érzelmeiben kétségkívül még sokkal roszabb következéseket szülve , a’ sociális viszony is talán összeomlott volna. Mindezeknél fogva magát az elvet, mit a' ház tegnap kimondot, helyeslem, és reá is szavaztam volna; hanem más részről a’ mint azt kívánom, hogy a’ status a’ nevelésről a’ lehető leg­olcsóbban gondoskodjék, úgy nem kívánok törvényhozóilag olly intézkedést tétetni a’ status által, a’ melly intézkedés a’ polgá­rokat kényszerítse arra, hogy talán olly iskolába járassák gyer­mekeiket, a’ melly iskola iránt első tekintettel épen azért, mert kényszerítést foglal magában, némi ellenszenvvel viseltetnek, — 's azért én a’ 3-{-t igen rövid szerkezetbe foglalva előadom a’ háznak (Halljuk!) Az első volna ez: ,,Minden községben a’ közállodalom által egy közös elemi iskola fog felállittatni.“ Ez az, mit önök tegnap el­határoztak. Most következnék a’ második: „A' melly községekben több hitfelekezet van, szabadságában álland a’ külön hitfelekezetek testületének a’ kormány felügyelése alatt saját erejökkel külön elemi iskolát állítani, azonban csak akkor, ha ezt azon felekezet többsége kívánja.“ A’ harmadik (15.­­): „Ezen esetben a' külön iskolát felállító felekezeti többség elemi iskoláb­a tett alapítványainak a­ 6-ik­­ értel­mében birtokában maradván, a’ közös iskola fentartására kivántató iskolaadó — és a’ mi most következik azt nyílt kérdésnek kívánom te­kintetni :“ felmentetnek-e ezen adó rovata alól, vagy pedig kívánja a’ ház azt, hogy ezen adót tartoznak fizetni?“ Ezt tökéletes nyílt kérdés­nek tekintem, 's ollyannak, mellyet a’ ház a' tegnap elfogadott elvek nyomán meg nem tagadhat. Madarász László: Midőn tegnap a­ képviselőház elosz­lott , az elnöknek, előttem szóló követtársamnak, elnöki kijelentése az volt, hogy a­ ház holnap határozza el, a beadott szerkezetek közül mellyiket fogadja el azon szavazatra, mellynek többsége a’ közös isko­lákat elren­delte Magyarországon. Csudálkoztam, hogy az ülés meg­nyíltával nem ezen kezdtük a’ tárgyat. Most már belátok a’ titokba, és megmondom önökne­k nyiltan, hogy előttem szólott követtársam az általa beadott módosítással a’ háznak minden eddigi végzéseit kívánja paralizálni (zaj). Egy kis türelmet, uraim , mert legfőbb kötelességünk most vigyázni, mivel a’ háznak következetességi törvénye követeli azt, hogy érett megfontolás után döntsük el mind­azon elveket, me­lyeket tegnapi vitatk­ozások után a­ ház többsége magáéinak kimondott. Mél­tóztassanak figyelmezni, miként a­ legutolsó kérdés azt érdekli, valljon a’ hol több iskola fog felállítható lenni, ott tartozzék-e azon iskola, vagy az abba járható rész, melly nem a­ közös iskolába jár, a’ közös adóban részt venni ? Figyelmeztetem önöket a’ 7-ik szakaszra , melly iránt nyiltan kimondom, miként c­sak a’ legélesebb botlásnak tarta­nám , ha valaki azt állítaná, hogy az abban foglalt elv már köztünk tisztába hozva ne volna. A’ 7-ik­­ azt rendeli, hogy a' községek által kivetett iskolai adó az országos adónak 5% ét nem haladhatja , ennek fizetéséhez minden lakos és birtokos azon arányban járul, mellyben egyéb közterheket visel. Már uraim! ez magyarul van. Ez köziskolákról szól és nem magániskolákról. Minden lakos és birtokos belé van fog­lalva , ez alóla nincs senki kivéve. A' ki kivételt akar tenni, azon el­vet vallja be, mellynek átkát minden kivételre egyaránt nehezedni látom. A' legelső igazságtalanság volt a’ legelső kivétel; illyenek voltak a' nemesi kiváltságok, és mindazon potencirozott privilégiu­mok, mellyek az emberi nemzetnek jogait tapodták. Csak egy lé­pést kell engedni a’ kígyónak azon lyuk felé , mellybe vonulni akar, és azon perízben be fogja egész testét huzni maga után. — Páz­mándy követtársam által előadott m­­ódosításban láthatják önök, hogy az által minden eddigi végzéseink tekintet nélküliéire tétetni és meg­változtatni czéloztatnak. Én tehát azon komoly tisztelettel, mellyel önök végzései előtt, habár azokat nem osztom is, kötelességemnek tartom meghajolni, felhívom önöket a’ 7.­­. megtartására. Engedjék meg, hogy ezen okoskodások folytán, mind azokat nem ismételve, mellyek a' ház­nak figyelmét kimerítették, visszamenjek, és kimondjam, miszerint azon elvben, mellyet az előttem szóló kimondott, a’ benne rejlő szparatis­­musnál fogva még veszélyesebb elvet látok, mint ha elfogadtuk volna kultusminister úrnak javaslatát, mert azt mondja azon javaslat, hogyha a hitfelekezetnek többsége kívánja, azon esetben népnevelési iskolák állíttathassanak.Én ebben a’kényszerítés elvét látom, mert véleményem szerint községi rendszerben nem állhat vallás; községi rendszerben le­hetnek több egyének összeállva, és ezek önként leköthetik magukat bizony­os czélokra;hanem hogy engem, midőn például csak harmad ma­gammal volnék, 15 em­ber kötelezzen,­­s ezeknek alávessem magamat, igazságát nem látom; mert mi lesz ebből ? (Közbe szólások.) Kérem az elnököt, utasítsa rendb­e a’ közbeszólót. A' hányszor én leszek ollyan petilans, ki közbeszólások által a’szólót zavarja a’rendreutasítást a'ház méltósága kívánja. (A’ dologra!) Ennek folytában engedjenek egy kis hasonlatossággal élhetnem, mi fog abból, a' mit felhoztam, következni? Egy helységben van 20 catholicus vagy 20 protestáns, a’ hol rendes iskola meg van állapítva; azon 20 ember kíván egy külön iskolát fel­állítani , és annak többsége — teszem 19 — elhatározza, hogy egy ma­gános iskolát akar felállítani, és a’ huszadikat, ki a­ határnak leg­nagyobb részét bírja, kényszeríti azon 19 arra, hogy vigye azon terheket, mellyeket az ő többsége elhatározott. Ez kézzelfog­ható igen egyszerű eset. — De engedjenek meg önök, hogy egyebet is megemlítsek; mindig úgy állanak előttünk a’ szónokok, mint a’ sza­badság hősei, Komárom képviselőjét úgy hallottam nyilatkozni, mint a’ ki osztja a’ szabadságnak minden elveit; azonban a’ szabadságot ma­gában mégis a’ legalacsonyabb modorral akarja nekünk általengedni. Ha engem kényszerít valaki, kivévén az országnak törvényét, valamelly törvény elfogadására, mellyet nem akarok elfogadni, a’ despotiának uj nemét állítjuk fel. Ha e’ háznak törvénye engem kényszerít, leborulok előtte; de hogy a’ helységben létezzék olly hatalom, melly az én zse­bemről rendelkezzék , eze­n hatalmat elismerni nem kívánom. Midőn az ország e­lhatározta azt, hogy közös iskolák által van a nevelésről rendelkezve, akkor az előadott indítványt oda látom hajolni, hol a’ vallási hitfelekezetek közé égő fáklya vettetik. Csudálom, hogy lehetnek e’ házban, kik azt állítják, hogy épen a különszakadást eltá­­voztatni kívánó elvek okozzák a vallási háborút. — Kérdem, mi okozta az utolsó országgyűlés után a’ zsidókra nézve kiütött lázongásokat? Okozta az, mert a­ törvényhozó testület elég gyenge volt megijedni azon város felső részén kiütött zsidó cravalltól; okozta az, mert az ország­gyűlés választmányt küldött ki, melly azon cravallt megvizsgálja, és azon gyengeség, melly a’ törvényhozó testben volt, adott vérszemet az elfajultaknak, hogy az országgyűlés egy elnyomott népfajt nem mert felemelni a’ szabadság zászlója alá.­­S miután ez történt, most, midőn a’ népnevelésről van szó, ki kell mondani a’ nemzetnek, hogy olly ala­csony ármányokat, mellyek a’ vallás, szabadság ellen szíttatnak, ké­pes megboszélni. — Én részemről semmi hierarchiának befo­lyását, tekintélyét elismerni nem akarom. — Nem titok előttünk a’ hierarchiának iránya; Isis papjától le a’ legutolsó papságig mindenik táplálja azon eszmét, a’ mit egy persa bölcs mondott, hogy minden tettetek, habár egekig emelkednék, 's ha ollyanok vagytok is, mint a’ napfény, nem ér semmit, ha csak vagyonotoknak egy részét a’ pa­poknak nem adjátok. Most úgy látjuk, a’ papok önkint lemondtak a’ 10-edről; úgy látszik, most már simulni akarnak, hogy a’ reactio kö­pönyege alatt, mint József császár idejében mutatkozott, a­ szabadságot és ezzel a’ hazának jövendőjét veszélyeztessék. Mit tett József alatt az aristocratia ? Midőn József a’ hazában el akarta temetni az aristocratiát, annak szolgái bementek a' hivatalokba, és hivatalos ösvényen támad­­­ták meg József császárnak legüdvösebb intézkedéseit. És most a­ re­­actionalis párt nyiltan hordozza zászlóját, és vele egyesült a’ zágrábi papság, melly a­ reactiónak terjesztője, és a magyarországi fő­papság, melly a’ felsőházban a' haza érdekei mellett soha fel nem szó­lalt, 1791 óta csak vak eszköze volt a’ bécsi camarillának , és melly Metternichnek és Apponyinak minden füttyentésére tánczolt. És miután ezek történtek, ne legyen-e képes e’ hazának törvényhozó testülete felebb emelkedni, és az illő lépéseket megtenni, hogy a’ hatalom illy egyének kezében ne legyen ? Már hogy a' községi rendszerre visszatér­jek , kimondom , miszerint által látom , hogy az incorporatio eszméjé­nek a’ zöld asztalra kell jönni; által látom , hogy a’ községi terheket a­ községnek kell viselni; de ne állítsanak önök a’ községekben statust a statusban. Én a’ községben csak községet ösmerek. Szerintem a' val­lásnak nincs köze a’ polgári élethez; a’ hol a' vallás elhagyja az oltárt, azon perezben által lépett a’ polgári életbe sziveinknek érdekéhez. A’ vallás­nak nem szabad a’ maga határain túl terjengeni; ellenkező esetekben ismerjük következéseit; tudjuk, miképen bántak Spanyolországban a’ papokkal. — Én úgy tudom, miként Magyarországban is a’ kisebb pap­­ság belátván azt, hogy a’ hazában ezen elrothadt rendszerre a’ nem­zet jövendőjét fektetni nem lehet, ha karokkal öleli fel a’ hazának fel­­virágozását, és megkívánja azon módokat állítani, mellyekkel azon se­gítve legyen ; azonban nem kívánja azt, hogy egynéhány kanonokok, kik az ő rovásukra semmit sem tesznek, a’ népnevelésre befolyjanak. Én tehát nem félek attól, hogy vallási lázongások keletkezzenek, sőt inkább figyelmeztetem önöket Magyarország hangulatára, miszerint a’ legnagyobb pietismussal eltelt községekben már gyakran kérdezték: meddig fizessük még papjainkat? Ez tény, mit nem csak protestánsok­tól , de catholicusoktól is lehetett hallani. Ezen szellem nem azt mu­tatja, hogy vallási háború fogná a’ hazát elborítani, sőt inkább azt bi­zonyítja , miként itt az idő , mellyben a’ papi járom alól ki kell mente­ni e’ hazát. Én nem akarom a­ kérdést vallási térre vezetni, csak is azért szólottam, mert a’ vallási térre vitték azt által, kik a’ vallás zászlaját mint egy rémképet ütötték fel. Én tehát, nehogy önök figyel­mét fáras­szam, elolvasom elveimre fektetett nézetemet. Szerintem a‘ 15-ik­­, így lenne: „Szabadon hagyatván mind egyeseknek, mind tes­tületeknek — kormányfelelősség alatt önkéntesen saját erejükre tanító­­intézeteket felállítani, a­ nélkül, hogy erre valakit kényszeríteni bárki­nek is jogában legyen, — 's a­ nélkül, hogy ez által a’ közös iskola fentartására kivántató és aránylag kivetendő községi adó alól bárki is felmentetnék.“ Ebben látom kimerítve azon nézetet, mellyet a’ ház el­fogadott : tehát nem azért, hogy egyéneket mentsek meg, hanem azon nézetből, mert a’ ház méltósága kivárja, legyenek önök hűk tegnapi végzésükhöz, a­ mit jónak látnak, azt meg ne változtassák. Bónis Samu: Tisztelt ház ! Épen azért, mivel a’ közös isko­láknak barátja vagyok, a’ közös iskolákat pártolom, és pedig először azon szempontból, mert azt tartom, tiszta felebaráti szeretet, tiszta vallásos türelem csak akkor lesz, ha a’ közös iskolák létre jönnek; 2-or azért, mert ha a’ törvényjavaslat megáll, az iskolák is annyira szapo­rodnak, hogy a’ státus a’ költséget nem bírja viselni. A’ közös iskolá­kat pártoltam azért, mert általuk kívántam azon czélt elérni, hogy t. i. tiszta felebaráti szeretet és vallási türelem legyen. Épen ezen szem­pontból, a’ kérdést vallásos térre vinni, és a’ papságról hosszas szó­­­­noklatokat, mint felelt meg kötelességének, és mint nem, tartani nem akarok, hanem azt tartom, hogy Pázmándy társam indítványa a­ teg­napi határozatunkkal nem ellenkezik. Nem ellenkezik először azért, mi­vel Pázmándy azon kérdéshez, valljon azok, kik magániskolákat ál­lítanak, társaságban, tartoznak-e a’ közös iskolákra fizetni, vagy nemz? nem szólott, és ezt nyílt kérdésnek hagyta fen, és mivel így nyílt kér­désnek hagyta fen, a­ tegnapi határozattal következetlenségbe nem jött. Miután nyilt kérdésnek hagyta fen, én is megmondom véleménye­met, hogy t. i. tartoznak fizetni a­ közös iskolákhoz is. Következetlen­ség nincs benne, valamint abban sem, hogy Pázmándy azt mondotta: ha egy hitfelekezet többsége akarja, felállíthasson külön iskolát a’ maga költségére, mert ez által nem mondotta ki, hogy azok, kik közös iskolákba akarják járatni gyermekeiket, ne oda járassák, hanem kötele­sek legyenek hozzá járulni a’ magániskolák költségeihez, és ezekbe tar­tozzanak járatni gyermekeiket. Tehát a­ két vélemény között nincs kü­lönbség. Én úgy fogom fel az egészet: közös iskolát kell állitni a’ sta­tusnak, mert a­ nevelés dolgában a’ vallásra tekintettel lenni nem sza­bad, — s a­ közös iskolát a’ status állítván fel, arra minden egyes polgár fizetni tartozik. Hanem elzárni azt, hogy egyesek , egyes hit­felekezetek magániskolát fel ne állíthassanak, véleményem szerint — ha nem mondjuk is ki, hogy hitfelekezet — de hogy ne állíthassanak, eltiltani nem lehet. Parancsolni nem lehet, hogy álltsanak, de elzárni nem lehet. Nem lehet azon okból is, mert emlékeztetem a’ házat, a’ 14.­­. keresztülment; ebben csak in sensu contrario értetik, hogy a’ ma­gyar nyelv legyen tanítási nyelv.­­S miután csak igy értetik, ott, hol egy kis fractio magyar, a' többi idegen elemű nép , akkor a’ magyar azon indolentismus mellett, miszerint jogai mellett, sem akar pa­naszt emelni, más nemzetiségek által tökéletesen obsorbeáltathatik. Maradjunk az előbbi szerkezet mellett; alkossunk közös iskolákat; határozzuk meg, hogy a’ közös iskolákra mindenki fizetni egyformán tartozik; — ne zárjuk ki, hogy akár egyesek, akár hitfelekezetek, ha külön iskolát állítni akarnak, állíthassanak. Tehát a­ két indítvány kö­zött nincs különbség, hanem tetszett az előttem szólónak Pázmándy indítványát úgy fogni fel, mintha általa a­ tegnapi határozat semmisít­­tetett volna meg, és mintha indítványa attól különböznék. Én nem látok közöttök semmi különbséget. Megmondom véleményemet: az in­dítványt azon értelemben, mint magamat kimagyaráztam, elfogadom. Zsembery Imre: Uraim ! Az előttem szólóval ellenkező né­zetben vagyok , és azt látom , hogy Pázmándy követ úr a’ tanácskozá­­­ sokat oda vezeti vissza, a’ hová visszavezetni nem lehetett volna;­­ mert azon tárgyról szólott, mellyet tegnap két vagy három napi vita 1­­ után eldöntöttünk. Engedelmet kérek, de úgy hiszem, hogy ha azt, mit 78

Next