Közlöny, 1848. szeptember (84-112. szám)
1848-09-05 / 88. szám
45 u ján lett megakadályoztatása tekintetéből ugyanazon nap N. Enyeden szállásolt 2-dik székely gyalog ezredbeli főőrnagy Balázs Konrád urat még egy század katonaságnak rendelése iránt hivatalosan megtalálta, ki csakugyan a’ N. Enyeden maradt század nagyobb részét azonnal Tövisre rendelte, hogy az oda visszavonulni kénytelenittetett századdal egyesülve Mihálczfalván a' teendőket teljesítse. Az őrnagy ur 1. hó 2 kán hajnalban a’ n. enyedi katonasegédelemmel Tövisre megérkezve, onnan illető alispán és több katonatiszt urakkal a’ katonaság élén Mihálczfalva felé megindult, 's az alatt, míg a’ katonaság Gálfőnél a’ Maroson részenként átszállittatnék, az előbb említett urakkal előrement, hogy a’ mihálczfalviakkal kiküldetésük törvényes okát megértesse, a' mihálczfalviak azonban már a’ tiszturak megérkezése előtt a’ szomszéd Obrázsa, Oláh-Csesztve és Karácsonfalva helységek lakosait erőszakos ellenállásuk elősegélésére harangok félreverésével felszólítván, sőt Mihálczfalva helység elöljárói is fenyegetésekkel kényszerítvén az ottani lakosokat a’ felfegyverkezett ellenállásra; illy felszólítások és kényszerítések következtében az említett négy falubeliek e' folyó hó 2 kán kora reggel mintegy három ezeren hosszunyelü csépekkel, fejszékkel, vasvillákkal, egyenesen tűzött kaszákkal, sőt puskákkal is felfegyverkezve már a’ falu előtt állottak a’ katonai elégtétel bementét erőszakkal is megakadályozandók; a’ midőn az alispán és érintett katonatiszt urak hozzájok megérkezve minden törekvésüket arra fordították, hogy a’felfegyverkezett néptömeget lecsendesitvén az elégtétel elfogadására bírják, ’s azon bal véleményüket czáfolják meg, mintha a’ székelyek ő felsége katonái nem lennének; de törekvésük nem sikerülvén, később nemes Alsó-Fejérmegye főispánja egy csendőri biztos kiséretében megérkezvén, több mint hét óra lefolyta alatt kimeríthetlen béketüréssel igyekezett a’ felfegverkezett néptömeget, melly közt gyilkoló szándékuak is voltak, ellenszegülésök törvénytelen voltáról, és reájok háramlandó rész következményeiről meggyőzni, őket a’ törvény, és elöljárók iránti engedelmességre visszatéritni, és a’ katonai elégtétel elfogadására bírni. Ez alatt a’ katonaság a Békás tetőn megérkezvén, a’ főőrnagy úr annak elejébe sietve, a’ katonaságot a’ hadiszabály szerinti védelmező állásba helyeztetve, lassan előnyomuni parancsoló; ’s ekkor már egy órával haladván meg a’ dél idejét, az apródonkint mintegy ezer lépésre a’ falutól előnyomult néptömeg ellenébe felállította. A’ főispán ur folytonos kibékítő czélzatainak kívánt sükerét nem tapasztalván, sőt a’ néptőmeg még mind szilajabbá válván, a’ katonaság is, melly azon nap éllen és szomjan az akkori nagy hőségnek kitéve a’ néptől a’ Kükülő partjára felállított őrök által még a’ víztől is el volt rekesztve, reggeli 10 órától estvéli 7 óráig; azonban a' felfegyverkezett néptömeg késekkel é s felemelt fegyvereivel bőszültén fenyegetődzvén ’magyarkodván, jónak látta a főispán úr kinyilatkoztatni, sőt becsületére is fogadni, hogy a’ katonaságot nem szállítja falujokba, hanem csak maga megy be, a’ katonákat pedig a’falu melletti rétre táborba szállitandja; de a’ néptömeg ezen utolsó jelét is a’ főispáni kegyelemnek szenvedélyes durvasággal visszautasítván, káromló szavak közt nyilatkoztató ki, hogy készebb meghalni, mintsem a’ főispánt vagy más tisztviselőt, a’ székely, vagy akármelly névvel nevezendő katonaságot falujukba bocsássanak; illyen reggeli 10 órától estvéli 6 óráig tartott alkudozások közt mintegy 10—15 lépésnyi távolságra közeledett a’ dühöngő néptömeg, a’ még mind régi állásában maradt székely katonasághoz, ’s miután a’ főispán, és őrnagy urak közakarattal meghatározták, hogy a' katonaság előre tartott szuronyokkal, de lassú léptekkel haladjon elő, hogy igy a’ néptömegen áttörve éji tanyát keressen magának, mivel a’ visszavonulás már lehetetlenné lett, és a’ katonaságnak háttérbeni felmarczangoltatását eszközölhette volna ; az őrnagy ur első csapatja balszárnyára, százados Szilágyi ur a’ homlokzat közepére, hadnagy Antes ur az első csapat jobb szárnyára állván, a’ katonaság parancsszóra előtartott szuronyokkal megindult ; de alig haladott 6—7 lépésnyire, midőn az ut melletti magas szálú rozsvetésből a’ néptömeg részéről egy puskalövés esett, mellynek következtében százados Szilágyi és hadnagy Antos urak között az első sorban állott Móricz Sámuel nevű közvitéz keresztül lövetvén, azonnal összeroskadott; ugyan azon szempillanatban a’ főőrnagy és százados Szilágyi urak is egy egy feléjük irányzott kaszavágással életök veszélyeztetésével megtámadtattak, kiket ugyanazon percz alatt egy sebesen előlépett altiszt, és két közvitéz puskáik ellenvetésével a’ már már bizonyos haláltól nem csak megmentettek, de a’ gyilkos szándékú két megtámadót egy egy lövéssel földre terítették, ’s midőn az akkor nap éhséget, szomjúságot, minden fenyegetőzést, agyarkodást és gúnyokat ritka béketűréssel szenvedő székely katonák Móricz Sámuel bajtársukat , úgy két haditisztjeiket is a halál torkában látnák, ők is az erőszakos megtámadás által önvédelmükre kényszerítve, egyszersmind pedig haditisztjeik oltalmazására esküjüknél fogva köteleztetve rögtön, és kevés pertzek alatt minden parancsszó nélkül néhány lövést tevének a’ néptömegre, mellynek következtében eddig elé 12 meghalt, 6 pedig meg van sebesilve. A’ szaladás^k indult néptömeg onnan sietve eltávozván, az elkeseredett katonaság egy némelyike a’ homlokzat előtt megtámadott hadi tisztjeinek, úgy a' homlokzatban keresztül lőtt bajtársának védelmére előtódult ugyan , de hadi tisztjei erélyes fellépése által azonnal megalakra kényszerítve , ki ki osztályába visszalépett , melly szerint azon vád, hogy a’ megszaladott lázasztókat űzőbe vették volna, merőben alaptalan. A’ kihallgatott minden tanuk vallomásai nyomán híven elősorolt fennebbi események történetét előbocsátva, alaptalanok a’ mihálczfalvi eseményeket érdeklő vádpontok is, mert a’ székely katonasággal sem a’ folyó hó 1. sem 2 d. napján nemzeti őrök Mihálczfalva felé nem is közelítettek, nem is láttattak, a’ mihálczfalviak pedig nem reggeli 10 órakor, de már jó reggel segédjeikkel együtt mintegy három ezeren az elégtételre jövő székely katonaságot falujok előtt várták. Isten, és ő felsége nevében egyik sem tilatkozott, hogy valamelly megyei tiszt illy szavakat mondott volna a’ m hálczfalviaknak : „nekünk kötelességünk minden esetre bemenni a' faluba , embereink nőtlenek és leányaitokra szükségünk van“; a’ kihallgatott mihálczfalviak, úgy a’ több tanuk is nem hogy valósitnák, de illy nyilatkozatot egyátalában nem hallottak. Nem hogy a’ székelyek, és nemzeti őrök, melly utasok ott sem voltak, reggeli 10 órától délutáni fél 6 óráig fenyegetőzések közt golyóbisaikat mutogatták volna, mellyekkel állítólag életüknek végett kívántak volna vetni, sőt maguk a’ mihálczfalviak és vétkes társaik voltak azok, kik fegyvereikkel, késeikkel, ordításaikkal fenyegetőztek, és gúnyolták a’ törvény iránti engedelmességre oktató megyei, és hadi tiszteket és katonaságot. Komoly állásban maradt a’ székely katonaság a’ nép ellenében ’s mérsékelt magaviselete által senkit haragra, boszura nem ingerelt, fegyvereit pedig délutáni 1 órakor a’ Békás tető alatt, távol a’ nép tömegtől, parancs szóra töltötte meg. A' kihallgatott mihálczfalviak és több tanuk közül egy sem hallotta, hogy a’ székely katonaság, vagy más tisztviselő unió elfogadására szólította, vagy kényszerítette volna a’ mihálczfalviakat, merőben alaptalan vád tehát, hogy az unió megtagadása miatt felbőszült székelység tisztjei egyikének parancsára lőtt volna ártatlan emberekre; mert a tanuk vallomása szerint nagy béketűréssel szenvedte a’ székely katonaság mind azon méltatlanságokét , mellyeket a’ felfegyverkezet néptömeg szinte 7 óráig ellene szórt, ’s nem is tisztjei valamelyikének parancsára, hanem az önvédelemre kénszeritve, úgy a’ hadi czikkelyekre tett esküjéből folyó kötelességénél fogva lőtte agyon azokat, kik hadi tisztjeit gyilkoló szándékkal, életöket veszélyezve kaszákkal megtámadták, és szinte ugyanazon perez alatt parancs nélkül lőtt azon néptömegre, mellynek részéről bajtársa halálra lövetett, 's melly néptömeg a’ törvény ’s előljárok iránti engedelmességet végképpen megtagadva a’közbátorság megsértésével fegyveresen, és tettlegesen támadta meg a végrehajtó hatalmat. — Nem 30 ember maradt halva, nem is sebesittetett meg 50, mert a’ halotti könyvekből készült hiteles lelkészi kivonatok szerint négy faluból eddigelő 12 halt meg, és minden tanuk vallomásai szerint 9 van megsebesítve.— Nem mondhatta a’ székely katonaság az elfutamodott néptömegnek , hogy már most vegye le ezt ő felsége házaitokról; mert a’ megtámadás után történt lövésekre az egész néptömeg onnan sietve elszaladt , és igy nem volt kinek bármit is mondani, de ezen tiszteletlen szavakat sem a’ szemtanuk, sem a’ kihallgatott mihálczfalviak nem valósítják. — A’ vetések közt székely katonákat, és nemzeti őröket a’ szemtanuk és a' kihallgatott mihálczfalviak elrejtezve nem láttak, sőt a’ mihálczfalvi fegyverkezett lázadók közül láttattak többen a’ búzában bujkálva. — Épen olly kevéssé hallotta a’ futamodva eltávozott néptömeg mint a’jelenvolt tanuk azon állítólagos fenyegetőzést: „hogy a’ székelyek ez országot vérrel foglalták el ’s vérrel is fogják megótalmazni, és hogy a’ székely katonaság a’ n. enyedi nemzeti őrsereggel Balázsfalvát az ottani püspöki lakot, és az oláh nemzet tanintézeti épületeit szándékoznék kizsákmányolni;“ — mert e’fenyegetőzést a’ szemtanuk közül egy sem igazolja, úgy a’ néptömeg sem halhatta, mivel a’ mint már fennebb is emlittetett, a’ rögtöni visszalövésre onnan sietve elszaladott. A’ mihálczfalvi görög nem egyesült hitű lelkésznek a’ jegyzőkönyvbe iktatott vallomásából kétség kívül van, hogy őt soha, következőleg koslárdi útjában sem, a’ székelyek meg nem sértették, sem meg nem verték, sem fejét be nem törték. Melly jegyzőkönyvi kivonatnak a' kihallgatott tanuk vallomásaival tökéletes megegyezését, ’s azok kifejezései szerint hivségesen lett készítését, az alábbirt vegyes bizottmány hivatalosan bizonyítja. N. Enyed junius 21. 1818. Béldi Ferencz. Teutsch Hauptmann. Ifj. Kemény István. Sándor hadi ügyész és százados. Főkorm. biztosok. Hadi biztosok. Veszprémből. Augustus 28-án főispán ur a’ bizottmányi ülést megnyitván, mindenekelőtt hazafiai elismerését és köszönetét jelenté ki azok iránt, kik nem tekintve családi viszonyaikat, nem számolgatva a’ napokat, miket a’ hon védelme és a’ kipótolhatatlan szabadság megőrzése, gazdasági munkáiktól elrabolni fog, vetélkedve ajánlották fel magokat; s miután az ország alsó részében a’ lázadók elnyomása végett heteket töltöttek, ismét ide visszatértek; valamint azok iránt is, kik a' nemzeti őrsereggel távol volt tisztviselők helyett a' hivatalos kötelességet teljesítették. Ezen nyilvánítás a’ nagyszámú gyülekezetnél is viszhangra talált. Az egy és kétforintos ausztriai bankjegyek, mellyeknek közpénztáraknál leendő elfogadását a pénzügyministeri rendelet tiltja, minthogy az ausztriai nemzeti banknak köztekintetüleg is biztosított hitele azokat a’ népnél nagy mennyiségben engedé forgásba jőni, nehogy a’ forgalom ’s az annyira sürgetett adóbehajtása megnehezittessék, házi, pénztárunkban elfogadtatni határoztattak. Komoly és huzamosb tanácskozást vontak magok után azon ministeri rendeletek, mellyek — miután a’ tapasztalás a’ nemzetőrseregek kimozditását sok tekintetekből czélszerütlennek mutatja, — önkénytesen ajánlkozó erős, egésséges nemzetőrökből, kik kötelezvék mindaddig, mig a’ harcz tart, vagy a’ haza szolgálatukat igényelni fogja, a’ kormány rendelete alá helyezni magukat, egy hadierőt kiálltni rendel. Tanácskozás közben tapasztalásból merített olly körülmények merültek fel, mellyek a’ ministeri rendeleteknek betű szerinti foganatosítását alig eszközölhetőnek mutatták; például a’ bizonytalan időre való lekötelezés. ’S minthogy azon édes reményt hordjuk keblünkben, hogy a’ méltatlanul felzaklatott hon nyugalma rövid időn úgy is helyreállni fog; előttünk állott azon ok is, miszerint az ujonczok kiállításával a’ nemzetőrségnek hasonló szolgálata valószínűleg fölöslegessé válandik ; végre a mi a’ számot illeti, hozzá járult azon ok is, hogy az önkényt ajánlkozóknál elhárítva lesznek azon akadályok, mellyek a nemzetőrségnek minden válogatás nélküli kimozdítását czélszerütlennek tanuliották, ezen okoknál fogva ezer önkénytes nemzetőrt rendeltünk kiállítatni, olly biztosítással, hogy azoknak hadi szolgálata legfölebb jövő 1849 dik évi mindszent napig fog tartani. A kiállítás, a’ kiállitandóknak ruházattal és fegyverrel leendő ellátása a’ községeknek tétetett kötelességül. A’ költségvetés, annak egyéni felosztása teljes hatalommal a szolgabirákra bízatott. A’ kiállítási költséget fedezni tartozik nem csak a' nemzetőr, hanem mindenki, a’ kinek a’ vagyon bátorság megőrzése érdekében áll. A’ költségnek egy harmadrésze személyes teher lesz azon esetre, ha a’ nemzetőrség harmadik csapatjának az ország alsó részébe kiindulni nem kellene, 's akkor ezen költséget megyénk kívüli személyes szolgálatot még nem tett nemzetőrök fogják viselni. Ezen önkéntesek a’ község által bér mellett is felfogadhatok. Nehogy azonban a’ hadi egyének közt a’ fizetés aránytalansága miatt súrlódások, ’s talán a’ hadi szolgálatra alkalmatosabb résznél elégületlenségek keletkezzenek, megtiltottuk, hogy az önkinteseknek a’ kincstár által fizetendő 8 kr. napi dija csak egy fillérrel is megjavittassék. Határozatunkban kijelentettük azt is, hogy ha ezen önkintes sereggel tisztviselőink közöl valaki elmenni kívánna, az nem csak visszajöttével hivatalába visszalépeni, hanem távolléte alatt is fizetését huzni fogja. Mi nemzetőrségünk második csapatját elindulás előtt biztosítottuk, hogy September 7-én felváltására a’ harmadik csapatot ki fogjuk indítani. Ha hát pontosan akarjuk magunkat szabni azon ministeri rendelethez, melly a nemzetőrség kiindítása iránt kelt előbbi rendeleteket megszünteti, furcsa alternatívába jutunk, vagy meg kell szegni adott szavunkat, azonban ennek megszegése és a’ nép bizodalmának csökkentése nélkül, a’ most őrhelyén levő nemzetőreinket September 7-én túl ott nem tartóztathatjuk. Ha pedig felváltás nélkül visszatérnek, üresen marad az őrhely, mellyet a’ lázadás körülményei üresen hagyni talán nem engednek. Megkértük tehát ministerelnök urat, adjon határozott utasítást: nemzetőrségünk harmadik csapatját útnak inditsuk-e, vagy pedig az őrhelyet üresen hagyjuk-e? Kérünk töltényeket. Az őrnagyi kinevezést, minthogy az egyik népszerűségének kiemelésével a’ többit sérteni nem akarjuk, a’ ministeriumra bíztuk. Aug. 30 án még folyvást tartott bizottmányi ülésben — ekkor már első alispán úr elnökölvén — vettük ministerelnök urnak azon rendeletét, miszerint a’ dunántúli önkénytes nemzetőrseregek Pápán, Kosztolányi Móricz őrnagy vezérlete alatt fognak összevonalni. Hogy illy nagyszámú népnek elszállásolása, élelmezése s egyéb szükségei iránt az intézkedések minél czélszerübben tétethessenek, egy több tagokból álló bizottmányt neveztünk ki, melly a’ kinevezett vezérrel egyetértve, a’ kellő intézkedések tételére teljes hatalommal felruháztatott. Ismét megkértük ministerelnök urat utasítást adni az iránt: valljon a’ jelenleg Pápán tanyázó 700 honvédnek — az önkéntes nemzetőrök könnyebb elszállásolása tekintetéből— Veszprémbe leendő átszállítását eszközöjük-e. Aug. 31-én ministerelnök úrnak föllebb érintett végzésünkkel egybehangzó azon rendelete, hogy az önkintes nemzetőröknek netán nagyobbra határozott, ’s a’ hadsereg egyénei között elégületlenséget maga után vonható napidija, a’ mennyire lehetséges visszatértükkor szolgáltassák kezökre, a’ szolgabiráknak maguk mihez tartása végett kiadatott. Ugyané napon megyei nemzetőrségünk őrnagyai is oda utastottak, hogy miután a kiállítandó önkintes nemzetőrök a’ községi és álladalmi fegyverekkel lesznek fölfegyverzendők, a’ Dráva mellett levő nemzetőreink kezére adott hasonló fegyvereket és a’ magánosoknak e czélra átadandó lőfegyvereit is a hazainduláskor összeszedetvén, kellő őrizet mellett lehető leggyorsabban Pápára szállíttassák. September 1-én tárgyaltuk belügyminister urnak azon rendeletét, mellyben 60,000 ujoncz kiállítására nézve a’ kellő előkészületeket, különösen az összeírást hét nap alatt teljesítetni rendel. A’ rendelet mellett közlött tön én'javaslat 350 példányban k nyomatni s közhirrététel végett a’szo gabiráknak ki idatni rendeltetett. Az összeírásraizénkét bizottmány rendeltetett, melly áll a járásbéli szolgabiró, eskütt, a’helység bírája és az anyakönyvek szükséges volta termetéből, az illető lelkészekből és rabbiból. A’szolgabíák utastattak a’ lelkészeket és más népszerűbb egyéneket a' nép felvilágos tárára használni; továbbá nyilatkozatra szó ítni minden posztógyárat, és posztókereskedőt az iránt, hány egyént volnának képesek az öltözethez szükséges szerekkel ellátni. Minthogy e rendelet egyenesen a főispánhoz intéztetett, a főispán e’ részben teljes hatalmú biztosnak kinevezi tűt, a külön közlött utasítások is őket illetik; felkéretni határoztatott, hogy tekintélyét és befolyását e’ nagy fontosságú működés sikeresíésére felhasználni s mielőbb közénk jővén, mig e’ működés tart, köztünk maradni méltóztassék. Heves megyéből. Eger, sept. l-j^n. A’belügyminsternek, a katona kiállítás megkezdése iránti azon rendelete, miszerint a megküldött törvényjavaslat figyelembe vétle mellett, az összeirás kezdessék meg, részvéttel fogadtatott,’s az összeirás kiküldöttek által eszközöltetni rendeltetett. — Igazságügyminister ur meghagyván e’ megyének is az országba közvádlói segéd megválasztását, —az mai ülésünkben megtörtént, Gál János tisztiügyész közakarattal kikiáltatott; — kit is, e’ hivatal köréről, teendőjéről, és mi e’ hivatalt, s az országos közvádlókkali összeköttetést illeti, előleges utasítás irányában szükség következve értesíteni. — Lugos, aug. 30-án. Folyó hó 22 kén tartatott követválasz'is alkalmával Oroviczán Pászku Misa hites ügyvéd, és a' gör. n e. Iskolák kerületi főigazgatója, Szászkán pedig Bozsinka Axent, kit az alsótábla a’ minap visszautasított, választattak meg országgyűlési népképviselőkké; a’ választásban a’bányatelepek lakói, és a’ bányásztisztek sehol sem vettek részt, mondják, hogy e’ részben a’ főigazgató tanácsát követték, pedig kár volt nem gyakorolni a’ törvényadta jogot, mert azon reményük, hogy külön képviseletet nyerendenek, alig fog teljesülni. Ausztria, Bécs. A’ magyar ministerelnök és igazságügyminister Bécsben létele következtében több bécsi lap azon hírt kezdé tertegetni, sőt egynémellyik Budapestről is íratott magának ollyféle levelet, mintha ez utazás a’ magyar és osztrák had és pénzügyi ministeriumoknak egyesítése végett történt volna. Erre vonatkozólag Pulsky Ferencz (tlügyminst. alstatustitkár) az ,Alg. Oestr. Z.‘ legújabb számában a’ magyar ministerium nevében kijelentette , miszerint a’ magyar nemzet minden kétsége mellett, a’ közte és a’ monarchia egyéb stuusai közt netalán fenforgó viszályokat barátságos úton kiegyenlítni, ’s azon népek közt, mellyeket egyenlő törekvés és egyenlő érdekek kötnek össze, mesterségesen és szándékosan , ’s nem a szabadság és haladás érdekében, felzaklatott gyűlölkezést megszüntetni, a’ ministerium, a’ magyar nemzet összes akaratára támaszkodván, csak a’ fenálló sörények korlátai közt munkál, ’s e’szerint az 1818. évi 3 dik t. czkkek, melly a’ had- és pénzügyre nézve e különzött magyar ministeriumokat állított, tettleges megváltoztatásába soha sem egyezendik. Kijeleni egyszersmind Pulszky Ferencz azt is, hogy hasonló kívánattal az osztrák ministerium sem járult a’ magyar ministerium ela. Bécsben aug. 30 án egy műkereskedő boltja el’tt nagy zavargás támadt egy a’ kirakatban volt kép miatt, melly a’ m h 23 ai munkás-crawallból vett jelenetet ábrázolt, a' mint a közbitorsá i őr egy gyermekével térdelő munkásnőre irányozza vágását. A tömeg ingerültsége csak az érd- klett kép eltávolítása á tál c i'Upi hatott le . Ugyan e’ napon egy cinosan öltözött fiatal embert tálaltak egy vendéglőben, ki a’ körülte levő nőknek ezer forintnál többet elosztogatván, ezen kívül magát császárnak adván ki, csalhatatlan jelet muatta tébolyodottságának. Magán tébolyintézetbe vietett. A’ lipótváros egy vendéglőjében, hol a’szerencsétlen e’napon szállva volt a pinczér 1000 ftos bankjegyet talált egy tányér alatt, mellyet a nevezett i ju hagyott hátra. Milánóból aug. 28-dikáról érkezett hírek szerint Radeczki azon tudósítást vette d’Aspre tábornoktól, hogy Garibldi csoportja Macagnonál szélveretett, ’s egy része elfogatott. A piemontik lett<ogra az osztrák seregekkel, gátolták Garibaldin kapemonti barokra nyomultál. Ezen csoport veszélyesebb lett volna Károly Albertnek mint legdühösebb republican ellenes; mert Garibaldi e’ királyt, mindenütt árulónak hirdeté. Németország, Poroszország, Berlin, aug 27. Az el’ogatás és házkutatások nagyban történnek. A’ múlt éjjel egy kézművesegylet birtokán tettek kutatást. Lőport és egy csomó töltényt találtak Az egylet gazdája kénytelen volt mindezt kiadni. Az egylet készül erélyesen fölszólalni. A’ városban nagy izgatottság uralkodik. A democrats egyletek mindent elkövetnek a’ zendülési törvény ellen. Villa Colonnában több mint kétezer polgár esküdött szoros összetartást a’ kivívott szbadság bukására czélre minden kísérlet ellen. Tegnap az országülés végével Grabow elnök kinyilatkoztatá, hogy a’ következő ülésben, ha a zendülési törvény nem találtatik érettnek a tárgyalásra, a’ polgárőrségi törvény fog tárgyaltatni; ezt sokan a’ ministeriumnak nyújtott rés gyanánt tekintik, mellyen a’ javaslat visszahúzása történendik. — Az orosz czár elismerte a’ franczia köztársaságot, ’s legközelebb gróf Pahlen mint meghatalmazott Párisba fog küldetni. Berlin, augustus 30-dikán. A’ kereskedelmi minister tegnap következő jelentést közlött a’ kereskedőséggel: Tisztelettel értesítem a’kereskedői kar öregbeit, miszerint sikerült, hét hónapi fegyverszünetet kötni Dániával, 's az ez iránti szerződés helybehagyása ő felsége a’ király részéről remélhető. E’ szerint rövid idő alatt várhatni a’ feltartóztatott hajók kiadását, valamint a’ teljesen szabad forgalom ismétt helyreállását is. Boroszló , aug. 30 E’ napokban léptek itt statusszolgálatba az első izraelita törvénytudók mint auscultatorok. Esketésöket a’ rabbi hajtá végre, ki azonban a’ kívánt eskü forma ellen óvást tett. Tilsit, aug. 20. A’ gabona-eladás Lengyelországból, melly betiltva volt, a’ zab kivételével, ismét felszabadított. Oroszországra nézve még ez nem kövekezett be; minden lengyel folyami rakodónál szorgalmasan foglalkoznak teher-, különösen buza-szánlásokkal.A Burgonya-bajok jelenségei több helyen mutatkoznak; azonban remélik, miszerint a' gumókra nem fognak elterjedni. Hamburg, aug. 29. A dán békekötésre nézve a* dán alconsulnak ide érkezett tudósításából, valamint legújabban érkezett ívei 118* 1