Közlöny, 1848. szeptember (84-112. szám)

1848-09-16 / 99. szám

506 A’ Most egy óra délután várjuk be az estét é s ezt ma meg is kell tenni. Mi az egyes tárgyakat illeti egyre másra lehet határozni. A­ bankók kibocsátását illetőleg helyeselheti a’ ház, hogy a’ ministerelnök folytat­ja a’ kibocsátást. És erre nézve kijelentem, hogy nincs igazsága annak, ki azt gondolja, hogy ez törvényentúli lépés is. Ez általában egy neme az úgy nevezett subsidiumoknak, mert ezen név alatt ismeri a par­­lamentális élet a’ hitelnyitást és adófelajánlásokat. Ez nem ollyan dolog mit szentesíteni kell, hanem ollyan mit a’ királynak meg kell köszönni, mert a’ király nevében kormányoz a’ minister, és annak nevében kéri meg a' házat, hogy adjon eszközöket, mellyekkel kormányozhasson. Az nem ollyan dolog, mellyet a' királynak a’ helyett, hogy megkö­szönné, ha a' nemzet kormányzási eszközöket ad, szentesítenie kellene Mint a’ kétforintos bankók kibocsátásában mertem magamra vállalni a’ felelősséget, mert azoknak hitele a’ letett ezüstön alapszik, úgy szinte merhetem az uj jegyeket kibocsátani, midőn a ház határozata, hogy az ezüst alap helyett az országnak minden közjövedelmeit ajánlja fel fedezési alapul. Ennek kibocsátása nem ollyan dolog, mellynek tör­vénytől kellene függeni, ez hatalmában van a’ nemzetnek épen úgy, mint a’pénzügyministernek, ha nincs pénze bizonyos kötelezvénnyel anticipálni p. o. az 1850-iki sójövedelmet, mikből folyik, hogy törvény­­tuhság nem forog fen. Helyesen cselekedett tehát a’ ministerelnök, hogy folytatta azon lépést, és nagyon ajánlanám annak , akár ki legyen ki, ha ellenkező rendeletet akar kibocsátani, fontolja meg jól, minő fele­lősséget válal magára. Mi a’ másodikat illeti, megmondom azon poli­­ticának indokát is, minél fogva én 24 órai ephemer kormányzásom a­­latt szükségesnek láttam a' házat megkérni, hozzon határozatot, hogy a' rendes hadseregből be lehessen lépni a’ honvédek közé. Egyet el­­felejttem az indokok közül megmondani; azt t. i. miként azt találtam egyszersmind a­ legczélszerűbb módnak arra , hogy legrövidebb idő , néhány nap alatt gyakorlott hadseregre lehessen szert tenni az ország­nak , mert úgy képzelem, ha rendes seregből által teszünk a’ honvé­dekhez 2000 lelkesült ember mellé 1000 vitéz gyakorlott katonát, úgy, hogy minden harmadik ember gyakorlott gránátos , készen van a’ gyakorlott hadsereg. Én tehát magyar hadsereget akartam és láttam szükségesnek teremteni ’s kivenni a’ katonákat az idegen érzelmű tisz­tek kezéből; van is már ollyan tiszt, a’ ki azt mondja: ich bitte recht sehr, was soll ich machen? ich hab nur sie­ben Mann! menjen isten hírével. (Helyeslés!) Ez így tör­tént , ’s nem siker nélkül. Azt gondolom, hogy azon sereg, melly már indulófélben van alkalmasint furcsa dolgokat fog véghez vinni ministerelnök úr kérte a’ házat, nem arra , hogy határozatát tartassa , hanem hogy engedjen tért felelős kormányzati belátásának a­ teljes végrehajtásban. Magam is hozzá járultam ehez, a’ ház meg­egyezett benne , ’s most a’ ministerelnök azt mondja : A' Hunyady csapathoz több nem vézetik be, mert feleslegesen Van már kiegészítve és rendeltetése, hogy men­jen a' táborba, a' többinek pedig a’ rendes kato­naság közül zászlóját elhagyni nem sza­bad. — Erre nézve interpellate tétetett a’ ministerelnök úrhoz, mire válasz érkezett. Itt tehát legfelebb az van a dologban, hgy a’ ministerelnök azon megbízásból mellyet neki tegnap a ház a­­ott belátása szerint él. Én nagyon óhajtottam volna, hogy e részben a’ ministerelnöknek más belátása lett volna, de nem tagadhatom, hogy 5 olly hatalmat gyakorlott, mellyet a’ ház neki tegnap adott. Ő a’ jelen körülmények között azt gondolja, hogy azt tovább folytatni nem kell; és a­ háznak a’ mai estét be kell várni, mert ma este vagy az válik el, hogy Magyarországnak pillanatnyi veszélye ajournirozva van, vagy az ellenkező. Ha az első történik, akkor nagy köszönettel fog tartozni a’ nemzet Batthyánynak, hogy kieszközlött a’ veszély nö­vekedése nélkül néhány napot a’ nemzetnek a' készületre, ha a másik történik, akkor azon kérdést fogjuk tárgyalni, hogy van az, hogy nem a' pártütő Jellasich, hanem a' kimondhatatlan érdemekkel díszlő és ő felsége hálájára különösen lekötelezett austriai tábornok jő be a’ ha­zába? akkor ehhez képest kell választani a' nemzetnek az eszközök közül; mert ör­öme­t élnénk a' formák között, de a' formák kedvéért sem magunkat sem nemzetünket megölni nem hagyjuk. (Kitörő és szűn­ni nem akaró tetszés) Nagyon sajnálom, hogy azon nyilatkozatban, mellyet innen onnan szerencsém van hallani, nekem is említtetik, saj­nálom azért, mert ha talán politikámmal ezelőtt hónapok alatt nem ri­adtam volna is vissza, most bizony megvallom, ha végig­nézek maga­mon, és más­részt hogy mennyi támogatásra számíthatok, nem csak itt, hanem egyebütt is kevesbbé bízom; de a’ cselekvéstől mindamel­lett vissza nem riasztand semmi, sőt kétszeresen fogom erélyemet ki­fejteni. Ám ez nagy dolog, roppant hivatás, mellynek nem tudom van-e ember a’ házban, ki megfelelhetne; azért ismételve kérem, várjuk be az estét, akkor határozzunk, de legyünk úgy elkészülve, úgy­hogy azok után, miket miniszerelnök úrtól hallani fogunk, okvetlen végez­zünk, mert a' sorsnak, jobbra vagy balra, de dőlnie kell. Azért kérem, ne szaporítsuk a' nehézségeket, hanem térjünk a­ szükséges tárgyakra, mellyek közé számítom egy részről a’ nép tekintetében azt, mit neki megadni kell, mert míg a’ népnek a’ törvényhozás jogszerűségnek szí­nével, többet ajánlhat, addig ne gondolja senki, hogy az rendelkezik vele, ki keveset ajánl. Más részről ilyen tárgynak tartom a’ földbirto­kosok kármentesítését is, mert a’ nemzetnek van része, mellyel még a' törvényhozás rendelkezik, mert Jellasich alkalmasint nem fog kár­mentesítést fizethetni senkinek, de mással disponálni igen Ezen részt kívánom csatolni a' nemzetnek ügyéhez, mert ott áll az ország, hogy alkalmasint az lesz elhatározva, hogy ne lengjen tovább az eddigi 300 éves veszélyes maszlagételen, melly csak a’ haldoklásnak stádiuma volt, hanem elhatározva lesz, legyen-e szolga, melly tűrje a’ jármát, de mindig széttörheti azt, vagy pedig szabad nemzet. Ez meggyőző­désem. (Helyes!) Elnök: E­ szerint a’ ministerelnöknek az inter­pellatiokra adott Válasza felett nem kiván a’ ház tovább határozni, hanem várakozik es­tig. Most tovább mehetnénk ’s mi még hátra van elvégezhetjük. Jegyző: olvassa a’ 11­ t. ez. 12—13. §§-t, mellyek változ­tatás nélkül elfogadtattak. A’ 14. §-ra: Smidt Henrik: A’ váltótörvényszékek a’ hitel szilárdítása és emelkedése végett állíttassanak, 's legczélszerűbben olly helyeken, hol az ipar és kereskedés ütötte fel sátorát, azért igen is helyeslem mi a­ törvényjavaslatban van, hogy Kolozsvár és Brassó jelöltetik ki a’ váltótörvényszékek helyéül. De ipar és kereskedési tekintetben mind két várossal felér Nagy- Szeben, van ott kereskedelmi grémium . BŐt M. Therezia óta létezik egy váltótörvényszék is, mellynek meg­­szüntetése vagy ki nem pótlása után Nagy-Szebenben az ipar és keres­kedés csökkennék. Én azt gondolom, Erdélyre nézve 3 váltótörvény­­szék sem lenne sok annyival inkább, mert a’ regnicolaris deputatio is szükségesnek vélte hogy II. Szebenben is legyen váltótörvényszék, azért a’ 14. §. kívánnám ugy módositni hogy 2 helyett legyen 3 , s a’ 3 dik legyen Nagy Szebenben. (Marad a’ szerkezet!) К e 11 e­r : Ha méltóztatnak 3. határozai akkor egyik legyen Ud­varhelyszéken. (Marad a’ szerkezet!) Majercsák: Én a’ váltótörvényszékeket nem akarom szapo­­ritni, s ámbár magara is váltó törvényszéki jegyző vagyok, még is kívánnám, hogy a’ magyarországi váltótörvényszékekből is legalább 2 adatnék által Erdélynek. Kívánom a’ szerkezetet megtartatni. (Marad a szerkezet!) Olvastatik a‘ 15. ■ 0 * u 6 z; A' 14-ik S-ra van észrevételem. (Azon túl vagyunk !) Törvény szerint az ugy nevezett jobbágyoknak nem volt semmi fóru­ma , semmi birája, méltóztassék tehát elhatározni, hol lesz fóruma és bírája. (Az más törvényczikkben jó elő !) A’ 12-ra azon észrevételem van, hogy a’ bányászi perek az első bíróságtól nem­­ a’ pesti királyi táblára , hanem a’ kolozsvári főtörvényszékre föllebbeztessenek. (Ezen túl vagyunk!) Kossuth Lajos: Tisztelt képviselő­ház! igen fontos teendőim meg nem engedik, hogy tovább jelen lehessek, különösen ígéretet tettem a­ kármentesítési törvény iránt, tehát el akarok vele készülni, de mielőtt elmennék , méltóztassék megengedni, hogy egy kérést terjes­szek elő a ma esti ülésre nézve. Nem vagyok ugyan teljességgel informálva,melly időben indult el a’ futár, csak annyit tudok, mit ministerelnök úr ki­jelentett, hogy ma esténél tovább várni nem fog, mert ezt állította praeciusi terminusnak, a’mikor megmondja, alkotja-e a’ ministeriu­­mot, vagy sem; elnök úr tehát arra szólitathatnék fel, tegye magát ministerelnök úrral érintkezésbe, hogy mikor gondolja a­ futárnak visszaérkezését, ’s ha az olly későre esnék, hogy p. o. éjfél tájban jönne, nem méltóztatik-e jónak látni ,’hogy néhánynak , kik közzé ér­­demetlenül magamat is kénytelen vagyok számitni az ülés előtt ide en­gedtessék arra, hogy tájékozzuk magunkat azon körülményekre nézve, mellyek a’ futár által­ érkeznek. Ha ministerelnök úr nyilatkoznék, hogy futárt nem várhatja 5—6 óra előtt, azt gondolom semmi se volna vele elvesztve , ha holnap reggeli 8 órakor tartanák az ülést, egy szó­val , ha méltóztatnának elnök úr iránt azon bizodalommal lenni, fel­szólítani, hogyha ma nem lehet, holnap tartson ülést. Én csak azt aka­rom, hogy a’ ház ülése holnap reggeli 8 órán túl ne haladjon , azon­ban nyilvános ülés legyen-e vagy comitée az a’ körülményektől függ. Elnök: E’ szerint ha a­ futár ollyan hírt hoz , mellynek kö­vetkeztében bővebb tanácskozás lesz szükséges, ugy fogok intézkedni, hogy egy órával előbb legyen conferentia, s aztán ülés, ha pedig a futár ollyan hirt hozna, hogy conferentia nem lenne szükséges, akkor rögtön ülés lesz, de holnapi 8 órán túl semmi esetre nem halad. Méltóztassanak tehát 6 és 8 órközt többször ideküldeni, ’s megné­zetni valljon fog-e még ma ülés tartatni. Mikó Mihály: Miután a’ tisztelt háznak figyelme annyira ki­fáradt, kérem az esti határozat nyomán a’ székely katonaság ügyét most nyomban tárgyalás alá venni. Jegyző olvassa a 20 t. ez, melly az „oláh“ népnek „román“ névveli kicserélése után elfogadtatott. Keller: Van itt még 2 t. ez, a’ többi közt p. o. a’közös teher­viselésről és a’ városokról, mellyekben csak annyi mondatik , hogy azokra nézve a’ magyarországi törvény kiterjesztetik. (Jól van !) Van továbbá még egy t. i. a 12-ik törvény, melly a’ székely és szász szé­kek főtiszti hivatalának ezután betöltési módjáról szól, minthogy ez is a’ közigazgatáshoz tartozik szinte elvégezhetnénk. (Felolvassa.) Pap Máté: A’ szász comest nem csak a’ szászok, hanem a’ románok is fogják választani, minthogy annak nem csak a’ szászokra, hanem az ottani románokra is van befolyása , azért kívánom bele té­tetni : a’ szász ispán a’ szász és román nemzet által szabadon fog vá­lasztatni, stb. D­r­á­g­o­s: Ha be akarják bizonyítani a’ szász atyafiak, hogy a’ román nemzetnek ollyan barátai mint mondják, most nyújtsanak kezet. Bart­hos Ede: Azon kérdést vagyok bátor jegyző úrhoz tenni, valljon ezen pontok kitüzettek-e tárgyalásra ? mert a’ tegnap ki­­tüzetteken tuli kérdéseket mint nevezeteseket és bővebb tárgyalást kí­vánókat az osztályokhoz kivánom utasitatni. Asztalos Pál: Pártolom Barthos előadását utalátassék osz­tályra. Csiki: A’ szász comes csak azok által választathatik, kik azon székben laknak, akár oláhok, akár szászok , akár magyarok legyenek, azoknak a’ választásban szavuknak kell lenni, különben a’ jogegyenlő­ség megsértetnék, azért nem találom osztályra bocsátandónak. Vas Samu: Én azt hiszem, minden kétségek el lesznek enyésztve ha meggondoljuk , hogy ezen név „szász föld“ nem histó­riai, mert valóságos históriai név a’ ,,fundus regius“ király föld. Tehát ide azt kellene tenni: a’ fundus regius vagy pedig királyföld comese választatik a’ királyföldi lakosok által. (Jól van.) К e 11 о r: Ha ez elfogadtatik, e’ szerint fogom kijavitni a’ szer­kezetet. Elnök: E’ szerint a' 12 törvényt befejeztük, többiek az osz­tályra utasittatnak. Haller Sándor: Mindnyájan átláttuk, hogy a’ szász föld ugy a’ mint volt, nem maradhat, eddig mindég nyomták az oláhokat, igen sok oláh ment a’ szász földre, ’s volt példa, hogy még a’ helysé­gekből is kirekesztetett. Ennélfogva Vas Samu inditványát pártolja. Elnök: A’ lobbi czikkeket osztályokhoz utasítja a’ ház. A’ házi figyelme kimeritve lévén, az ülésnek vége. 6 és 8 óra közt mél­tóztassanak ide küldeni, megnézetni lesz-e ülés. Az ülés délutáni 2 órakor eloszlott. Ausztria, Bécs, sept. 13. Tegnap előtt nagy csoportban gyülekezett a’ nép Doblhof laka elébe , követelvén tőle, hogy a’ kormány garanti­­rozza azon utalványokat, melly­eket bizonyos Swoboda nevű ember bocsátott ki, a’ szegényebb sorsú iparűzők felsegélésére. Boblhoff nem adott határozott feleletet, hanem következő napra ígérte azt, és más nap sept. 12-én plakatokban tudatta a’ történtek miatti neheztelését, nyilatkoztatván, hogy amaz utalványokat a’ kormány nem garantiro­­zandja. A’ nép ismét összegyűlt és dühösen tépte le a’ plakatokat; Doblhof lakára rohant ’s előbbi követelését hangosan ismételte. Déli 12 órakor riadót dobáltak : a’ nemzetőrség kiállott; de iparos testvé­reit nem akarta megtámadni. A’ zavar még mai napon is folytattatott; mint mondják Doblhoff elhagyta állomását és megszökött, s a' csopor­tokban járó nép egyre dühöng a’ ministerium és a’ camarilla ellen. Németország, Frankfurt, sept. 5-én. A’nemzetgyűlés 72-ik ülésében az aug. 26-dikán Malmöben kötött fegyverszünet felőli tanácskozásnak eredménye következő: Az e­ kérdés iránt adandó véleményezés végett együtt kiküldött, az internationális és közp. hatalmú ügyekben működő bizottmány többségének azon indítványa : „határozza el a’ nemzetgyű­lés a’ fegyverszünet végrehajtására szükséges katonai ’s egyéb rend­szabályok megszüntetését,“ 238 szóval 221 ellen, tehát 17 szótöbb­séggel , elfogadtatott. Schmerling birod. minister előre kimondd, hogy az idézett indítvány elfogadása esetében a’ ministerium is fog mon­dani. ’S csakugyan a’ ,Frankf. О. P. Z‘ már másnap (sept. 6.) hivata­los rovatában a’ következőt jelenti: A’ német nemzetgyűlés 1848. évi sept. 5-dikei ülésében hozott határzat következtében, miszerint az 1848-dik évi aug. 26-dikán Malmöben kötött fegyverszünet végrehaj­tására szükséges katonai s egyéb rendszabályok megszüntessenek, a' bírod, ministertanács elnöke, valamennyi bírod. minister és alsta­­tus titkár letette hivatalát a’ főherczeg, birod. kormányzó ke­zeibe , ki azt azonnal elfogadta. — A’ birod. kormányzó Dahlman Fridrik nemzetgyűlési képviselőt Bonnból, bizta meg uj ministerium alakítására. Frankfurt, sept. 6. A’ német nemzetgyűlés eddig követett léhasága után a’ legerélyesebb cselekvényekhez nyúlt, egész tudatával a’ veszedelemnek, de egyszersmind azon erős meggyőződéssel, hogy kö, ---------------------------- ----------------------------------­jelességet minden esetben teljesitnie kell. Illy érzelemmel határozott tegnap a gyűlés, a’ nélkül, hogy férevezetni engedte volna magát azon kabineti kérdés által, mellyet a’ ministerium az ügyhöz kötött, a’ nélkül hogy visszarettent volna a’ Porosz­hánnal történhető béketörés, a’ polgárháború ’s az átalános európai zavar fejleményeitől. Ha t. i. az európai viszonyok csakugyan ugy állnak, hogy Németország csupán jogai és hatalma gyakorlásáróli lemondás által kerülheti ki az általános háborút, akkor a’ gyűlés a’ lassú és elmaradhatlan szükségesség he­lyett , rövid utat fog választani. Polgárháborútól nem tartanak, mert annak tüzét csak magok a’ kormányok lobban­thatnák fel, 's azok nem ellenségei magoknak és a’ monarchiának annyira , hogy a’ Németország egységéért harczolók kezébe végmenedé­kü­l a’ respublica zászlóját nyújtsák. De a Poroszhonnali béketörés a’ dán fegyverszünet miatt! Ennek felelőssége — mond az , Alig. 7.‘ levelezője — nem a' nem­zetgyűlést hanem azokat terheli, kik e’fegyverszünetet a’német szö­vetség nevében , magokra nézve megkötötték. Frankfurt, sept. 7. A’ nemzetgyűlésben jelenté az elnök, hogy a’ ház sept. 5 kei határozatának következtében az összes ministerium lemondott ’s lemondását a’ birod. kormányzó elfogadta. A’ ministe­rek, uj kabinet alakításáig, működni fognak, a’ nélkül azonban, hogy a’ kérdésben forgó határozat végrehajtását magokra vállalnák. Uj mi­nisterium alkotásával Dahlmann bízatott meg. Ezután Schüler jénai kö­vet felvilágosítást kért a’ hadügyministertől a­ fegyverszünet megállí­tását illető szabályok felől, ’s azt indítványozta, hogy a’ ministerium tétessék felelőssé, a’ kormányokhoz küldendő ’s ezen határozatot il­lető jegyzékekről. Eisenmann úgy vélekedett, hogy a’ lelépett minis­­terium nem kényszeríthető e’ határozat végrehajtására. Frankfurt, sept. 7. A’frankfurti nemzetgyűlésből egy tag következőleg ír a’ ,Schwab. Merk.-nak a’ dán fegyverszünetet illető határozatról: „Ezen határozattal a’ forradalom második stádiumára lé­pünk, ’s sept. 5-dike világtörténeti nap lehet Németországra nézve. — Ha a’ Poroszország elleni harcz elfogadtatik és azon eszkö­zökkel folytattatik , mellyekkel azt egyedül folytatni lehet, ha a’ dán háborúnak újrakezdésével egyszersmind európai beavatkozásra ke­rül a’ dolog, akkor egyenesen ott vagyunk, hol Francziaország volt 1792-ben, csakhogy a’ mi vendáe-nk tízszer nagyobb mint a’ francziáké, és akkor vagy nekünk is hasonló eszközökhöz kellene nyúlnunk, vagy lemondanunk azon munkáról, mellyel megbizat­­tunk. — Akkor egy második forradalmat kell előidéznünk , tüzeseb­bet , áthatóbbat mint az első volt, egy német egységi forradal­mat, mellyből egy becsületes ember sem vonhatja ki magát. De ta­lán és alkalmasint nem fog a’ dolog illy szélsőségre vitetni; Poroszor­szág ismét meg fog térni, megváltoztatja ministeriumát, és félni fog Németországgal nyilvános ellenségeskedés terére lépni. Minden attól függ, váljon teljesíti-e Wrangel, a’ seregek visszahúzására adott pa­rancsot , vagy nem. Mindenki izgatott hangulatban van , s érzi, hogy eljöttek a­ napok, mellyekben Németország jövendője el fog dön­tetni.“ Poroszország, Berlin, sept. 9. Az összes ministerium teg­nap nyújtotta be lemondását a’ királynak, ki azonban e’ tárgybani ha­tározatát még ki nem jelentette. Posen. Még jan. 25-én alakult Berlinben egy társulat, lengyel szövetség név alatt, melly czélul tűzte ki, békés és­­ törvényes uton, minden hatalmában levő eszközökkel küzdeni a’ lengyel nemzetiség ér­dekeiért. Ezen egyletnek tagjai lehetnek nemcsak lengyelek, hanem külföldiek is, kik a­ lengyel ügy mellett buzogva, azt pénzbeli vagy másnemű segély által előmozdítani akarják. Az egylet hatályos, de bé­kés agitatio utján szándékozik magának párthiveket szerezni. A­ szö­vetség élén a­ porosz kormány alatti tartományokra nézve egy hét tag­­beli főhivatal álland , mellytől a lengyel tartományok egyes kerülete­iben levő hivatalok függenek. Mihely­t illy társulat az osztrák-lengyel tartományokban is rendeztetik, egy központi hivatal fog felállittatni. A’ szövetség négy főválasztmányra oszlik, a' bel- kül- pénz és közügye­kére. A’ szövetség tiszteletbeli elnöke jelenleg Przyluski érsek. S­c­h­l­e­z­w­i­g-H­o­l­s­t­e­i­n, Kiel, sept. 4. Az e’ napon ismét összeült országgyűlésben következő fontos indítvány tétetett: ,,a' tar­­tománygyűlés emlékezve kötelességére, melly szerint a’ schlezwig­­holsteini nép elidegenithetlen jogait óvni, 's ez országot a' fenyegető anarchiától védeni tartozik, határozza 1) az alkotmányzó országgyűlés, akarata ellenére, sem fel nem oszlathatik, sem el nem halasztathatik; 2) minden teendő változás a’ jelen kormányzásban , az országgyűlés egyeztével történjék. 3) Schleswig-Holstein ideig­, kormánya által f. évi márcz. 24-ik előtt kibocsátott minden törvények csak az ország­gyűlés beleegyezésével változtathatnak vagy szüntethetnek meg. 4) az országgyűlés egyezése nélkül nem hozathatik új törvény, nem vet­tethetik ki új adó; 5) minden fenálló adókat és állami jövedelme­ket 1. évi decemb. 31-éig, az orsz. gyűlés által elismert kormány fog beszedni. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Schleswig-Holstein. Azt mondják, hogy a’fegyverszü­net feltétei közt egy titkos czikk sincs; annyi azonban bizonyos, hogy van ott egy czikk, mellyben az Augustenburg hertzegek száműzetése kimondatik. Hogy a’ schleswig-holsteini katonák különválasztása a' hadsereg feloszlását vonja maga után, világos. N­á­p­o­l­y­b­ó­l. Ismételve írják , hogy a' király a’ franczia kö­vetség folytonos ellenzése daczára, elhatározta a’ Szisziliábai táborjá­ratot. Fegyverrel akar fellépni a’ népek joga ellen. E­ czélra 20,000 ember gyűlt össze Leggióban és Calabriában. Két schweiczi ezred csatlakozott hozzá, hogy az egész hadsereg 25000 legyen. Parma és Piacenza. Parmaban és Piacenzaban sept. 2-án következő tartalmú hirdetményt bocsátott ki II. Bourbon Károly: Szi­lárd akarata neki épségben tartani mindazon fejdelmi jogokat, mellyek őt Parma, Piacenza, Pontremoli, Villafranca, Bagnone s Mulazzora nézve illetik. Akarja, hogy mind azon rendeletek , mellyek távolléte alatt a’ felkényszeritett kormány által bocsáttattak ki, megsemmittes­­senek, ’s érvényteleneknek tartassanak. További rendeletig Radeczki katonai kormánya ismertessék el, ’s mindenki szigorú kötelességének tartsa, annak engedelmeskedni. — A’ szardíniai királynak S. Giovanni kastélyban alkotott bizottmánya óvást tett ezen hirdetmény ellen. Livorno , sept. 3. Ismét zavarokra és összeütközésre szolgál­tatott alkalmat egy felragasz , melly által a' politikai egyletek össze­­gyülekezése megvitatott. A’ kirendelt őrök nem engedték a’ ragaszok lelépését s az e’ miatti zavarban lövéseket tettek a­ népre. Öten eles­tek, többen megsebesültek. A’ rendes katonák is kiparancsoltattak, közülök azonban sokan letették fegyvereiket ’* átmentek a’ néphez. Ablakokból lődöztek a’ lovasságra és tüzérségre ’s mindyájoknak vissza kellett vonulniok a’ rohanó nép előtt. A’ küzdelem esti 9 órától reg­geli 8-ig tartott. Többen elfogattak. A’ nép mindegyre nyugtalankodik, A’ katonák nem akarnak harczolni ’s egymás után rakják le fegyvere­iket. Francziaország, Paris, sept. 7-bén. Berlinben azon hír terjedt el, miszerint Ausztria az angol-franczia közbenjárást elfogadta; a’ porosz ministerek erről a’ gyűlésnek jelentést tettek. Ezen hír mai nap Párisig hatott, azt azonban, van-e valami a dologban, bizonyosan nem tudhatni, minthogy a franczia kormány annak valósultáról eddipre hivatalosan még nem értesült. Hytmatott »’ Ш» k. цу«ш nyomdában. — Felelő» «Mrkttltf G. uriTiTikU

Next