Közlöny, 1848. szeptember (84-112. szám)
1848-09-16 / 99. szám
506 A’ Most egy óra délután várjuk be az estét é s ezt ma meg is kell tenni. Mi az egyes tárgyakat illeti egyre másra lehet határozni. A bankók kibocsátását illetőleg helyeselheti a’ ház, hogy a’ ministerelnök folytatja a’ kibocsátást. És erre nézve kijelentem, hogy nincs igazsága annak, ki azt gondolja, hogy ez törvényentúli lépés is. Ez általában egy neme az úgy nevezett subsidiumoknak, mert ezen név alatt ismeri a parlamentális élet a’ hitelnyitást és adófelajánlásokat. Ez nem ollyan dolog mit szentesíteni kell, hanem ollyan mit a’ királynak meg kell köszönni, mert a’ király nevében kormányoz a’ minister, és annak nevében kéri meg a' házat, hogy adjon eszközöket, mellyekkel kormányozhasson. Az nem ollyan dolog, mellyet a' királynak a’ helyett, hogy megköszönné, ha a' nemzet kormányzási eszközöket ad, szentesítenie kellene Mint a’ kétforintos bankók kibocsátásában mertem magamra vállalni a’ felelősséget, mert azoknak hitele a’ letett ezüstön alapszik, úgy szinte merhetem az uj jegyeket kibocsátani, midőn a ház határozata, hogy az ezüst alap helyett az országnak minden közjövedelmeit ajánlja fel fedezési alapul. Ennek kibocsátása nem ollyan dolog, mellynek törvénytől kellene függeni, ez hatalmában van a’ nemzetnek épen úgy, mint a’pénzügyministernek, ha nincs pénze bizonyos kötelezvénnyel anticipálni p. o. az 1850-iki sójövedelmet, mikből folyik, hogy törvénytuhság nem forog fen. Helyesen cselekedett tehát a’ ministerelnök, hogy folytatta azon lépést, és nagyon ajánlanám annak , akár ki legyen ki, ha ellenkező rendeletet akar kibocsátani, fontolja meg jól, minő felelősséget válal magára. Mi a’ másodikat illeti, megmondom azon politicának indokát is, minél fogva én 24 órai ephemer kormányzásom alatt szükségesnek láttam a' házat megkérni, hozzon határozatot, hogy a' rendes hadseregből be lehessen lépni a’ honvédek közé. Egyet elfelejttem az indokok közül megmondani; azt t. i. miként azt találtam egyszersmind a legczélszerűbb módnak arra , hogy legrövidebb idő , néhány nap alatt gyakorlott hadseregre lehessen szert tenni az országnak , mert úgy képzelem, ha rendes seregből által teszünk a’ honvédekhez 2000 lelkesült ember mellé 1000 vitéz gyakorlott katonát, úgy, hogy minden harmadik ember gyakorlott gránátos , készen van a’ gyakorlott hadsereg. Én tehát magyar hadsereget akartam és láttam szükségesnek teremteni ’s kivenni a’ katonákat az idegen érzelmű tisztek kezéből; van is már ollyan tiszt, a’ ki azt mondja: ich bitte recht sehr, was soll ich machen? ich hab nur sieben Mann! menjen isten hírével. (Helyeslés!) Ez így történt , ’s nem siker nélkül. Azt gondolom, hogy azon sereg, melly már indulófélben van alkalmasint furcsa dolgokat fog véghez vinni ministerelnök úr kérte a’ házat, nem arra , hogy határozatát tartassa , hanem hogy engedjen tért felelős kormányzati belátásának a teljes végrehajtásban. Magam is hozzá járultam ehez, a’ ház megegyezett benne , ’s most a’ ministerelnök azt mondja : A' Hunyady csapathoz több nem vézetik be, mert feleslegesen Van már kiegészítve és rendeltetése, hogy menjen a' táborba, a' többinek pedig a’ rendes katonaság közül zászlóját elhagyni nem szabad. — Erre nézve interpellate tétetett a’ ministerelnök úrhoz, mire válasz érkezett. Itt tehát legfelebb az van a dologban, hgy a’ ministerelnök azon megbízásból mellyet neki tegnap a ház aott belátása szerint él. Én nagyon óhajtottam volna, hogy e részben a’ ministerelnöknek más belátása lett volna, de nem tagadhatom, hogy 5 olly hatalmat gyakorlott, mellyet a’ ház neki tegnap adott. Ő a’ jelen körülmények között azt gondolja, hogy azt tovább folytatni nem kell; és a háznak a’ mai estét be kell várni, mert ma este vagy az válik el, hogy Magyarországnak pillanatnyi veszélye ajournirozva van, vagy az ellenkező. Ha az első történik, akkor nagy köszönettel fog tartozni a’ nemzet Batthyánynak, hogy kieszközlött a’ veszély növekedése nélkül néhány napot a’ nemzetnek a' készületre, ha a másik történik, akkor azon kérdést fogjuk tárgyalni, hogy van az, hogy nem a' pártütő Jellasich, hanem a' kimondhatatlan érdemekkel díszlő és ő felsége hálájára különösen lekötelezett austriai tábornok jő be a’ hazába? akkor ehhez képest kell választani a' nemzetnek az eszközök közül; mert örömet élnénk a' formák között, de a' formák kedvéért sem magunkat sem nemzetünket megölni nem hagyjuk. (Kitörő és szűnni nem akaró tetszés) Nagyon sajnálom, hogy azon nyilatkozatban, mellyet innen onnan szerencsém van hallani, nekem is említtetik, sajnálom azért, mert ha talán politikámmal ezelőtt hónapok alatt nem riadtam volna is vissza, most bizony megvallom, ha végignézek magamon, és másrészt hogy mennyi támogatásra számíthatok, nem csak itt, hanem egyebütt is kevesbbé bízom; de a’ cselekvéstől mindamellett vissza nem riasztand semmi, sőt kétszeresen fogom erélyemet kifejteni. Ám ez nagy dolog, roppant hivatás, mellynek nem tudom van-e ember a’ házban, ki megfelelhetne; azért ismételve kérem, várjuk be az estét, akkor határozzunk, de legyünk úgy elkészülve, úgyhogy azok után, miket miniszerelnök úrtól hallani fogunk, okvetlen végezzünk, mert a' sorsnak, jobbra vagy balra, de dőlnie kell. Azért kérem, ne szaporítsuk a' nehézségeket, hanem térjünk a szükséges tárgyakra, mellyek közé számítom egy részről a’ nép tekintetében azt, mit neki megadni kell, mert míg a’ népnek a’ törvényhozás jogszerűségnek színével, többet ajánlhat, addig ne gondolja senki, hogy az rendelkezik vele, ki keveset ajánl. Más részről ilyen tárgynak tartom a’ földbirtokosok kármentesítését is, mert a’ nemzetnek van része, mellyel még a' törvényhozás rendelkezik, mert Jellasich alkalmasint nem fog kármentesítést fizethetni senkinek, de mással disponálni igen Ezen részt kívánom csatolni a' nemzetnek ügyéhez, mert ott áll az ország, hogy alkalmasint az lesz elhatározva, hogy ne lengjen tovább az eddigi 300 éves veszélyes maszlagételen, melly csak a’ haldoklásnak stádiuma volt, hanem elhatározva lesz, legyen-e szolga, melly tűrje a’ jármát, de mindig széttörheti azt, vagy pedig szabad nemzet. Ez meggyőződésem. (Helyes!) Elnök: E szerint a’ ministerelnöknek az interpellatiokra adott Válasza felett nem kiván a’ ház tovább határozni, hanem várakozik estig. Most tovább mehetnénk ’s mi még hátra van elvégezhetjük. Jegyző: olvassa a’ 11 t. ez. 12—13. §§-t, mellyek változtatás nélkül elfogadtattak. A’ 14. §-ra: Smidt Henrik: A’ váltótörvényszékek a’ hitel szilárdítása és emelkedése végett állíttassanak, 's legczélszerűbben olly helyeken, hol az ipar és kereskedés ütötte fel sátorát, azért igen is helyeslem mi a törvényjavaslatban van, hogy Kolozsvár és Brassó jelöltetik ki a’ váltótörvényszékek helyéül. De ipar és kereskedési tekintetben mind két várossal felér Nagy- Szeben, van ott kereskedelmi grémium . BŐt M. Therezia óta létezik egy váltótörvényszék is, mellynek megszüntetése vagy ki nem pótlása után Nagy-Szebenben az ipar és kereskedés csökkennék. Én azt gondolom, Erdélyre nézve 3 váltótörvényszék sem lenne sok annyival inkább, mert a’ regnicolaris deputatio is szükségesnek vélte hogy II. Szebenben is legyen váltótörvényszék, azért a’ 14. §. kívánnám ugy módositni hogy 2 helyett legyen 3 , s a’ 3 dik legyen Nagy Szebenben. (Marad a’ szerkezet!) К e 11 er : Ha méltóztatnak 3. határozai akkor egyik legyen Udvarhelyszéken. (Marad a’ szerkezet!) Majercsák: Én a’ váltótörvényszékeket nem akarom szaporitni, s ámbár magara is váltó törvényszéki jegyző vagyok, még is kívánnám, hogy a’ magyarországi váltótörvényszékekből is legalább 2 adatnék által Erdélynek. Kívánom a’ szerkezetet megtartatni. (Marad a szerkezet!) Olvastatik a‘ 15. ■ 0 * u 6 z; A' 14-ik S-ra van észrevételem. (Azon túl vagyunk !) Törvény szerint az ugy nevezett jobbágyoknak nem volt semmi fóruma , semmi birája, méltóztassék tehát elhatározni, hol lesz fóruma és bírája. (Az más törvényczikkben jó elő !) A’ 12-ra azon észrevételem van, hogy a’ bányászi perek az első bíróságtól nem a’ pesti királyi táblára , hanem a’ kolozsvári főtörvényszékre föllebbeztessenek. (Ezen túl vagyunk!) Kossuth Lajos: Tisztelt képviselőház! igen fontos teendőim meg nem engedik, hogy tovább jelen lehessek, különösen ígéretet tettem a kármentesítési törvény iránt, tehát el akarok vele készülni, de mielőtt elmennék , méltóztassék megengedni, hogy egy kérést terjesszek elő a ma esti ülésre nézve. Nem vagyok ugyan teljességgel informálva,melly időben indult el a’ futár, csak annyit tudok, mit ministerelnök úr kijelentett, hogy ma esténél tovább várni nem fog, mert ezt állította praeciusi terminusnak, a’mikor megmondja, alkotja-e a’ ministeriumot, vagy sem; elnök úr tehát arra szólitathatnék fel, tegye magát ministerelnök úrral érintkezésbe, hogy mikor gondolja a futárnak visszaérkezését, ’s ha az olly későre esnék, hogy p. o. éjfél tájban jönne, nem méltóztatik-e jónak látni ,’hogy néhánynak , kik közzé érdemetlenül magamat is kénytelen vagyok számitni az ülés előtt ide engedtessék arra, hogy tájékozzuk magunkat azon körülményekre nézve, mellyek a’ futár által érkeznek. Ha ministerelnök úr nyilatkoznék, hogy futárt nem várhatja 5—6 óra előtt, azt gondolom semmi se volna vele elvesztve , ha holnap reggeli 8 órakor tartanák az ülést, egy szóval , ha méltóztatnának elnök úr iránt azon bizodalommal lenni, felszólítani, hogyha ma nem lehet, holnap tartson ülést. Én csak azt akarom, hogy a’ ház ülése holnap reggeli 8 órán túl ne haladjon , azonban nyilvános ülés legyen-e vagy comitée az a’ körülményektől függ. Elnök: E’ szerint ha a futár ollyan hírt hoz , mellynek következtében bővebb tanácskozás lesz szükséges, ugy fogok intézkedni, hogy egy órával előbb legyen conferentia, s aztán ülés, ha pedig a futár ollyan hirt hozna, hogy conferentia nem lenne szükséges, akkor rögtön ülés lesz, de holnapi 8 órán túl semmi esetre nem halad. Méltóztassanak tehát 6 és 8 órközt többször ideküldeni, ’s megnézetni valljon fog-e még ma ülés tartatni. Mikó Mihály: Miután a’ tisztelt háznak figyelme annyira kifáradt, kérem az esti határozat nyomán a’ székely katonaság ügyét most nyomban tárgyalás alá venni. Jegyző olvassa a 20 t. ez, melly az „oláh“ népnek „román“ névveli kicserélése után elfogadtatott. Keller: Van itt még 2 t. ez, a’ többi közt p. o. a’közös teherviselésről és a’ városokról, mellyekben csak annyi mondatik , hogy azokra nézve a’ magyarországi törvény kiterjesztetik. (Jól van !) Van továbbá még egy t. i. a 12-ik törvény, melly a’ székely és szász székek főtiszti hivatalának ezután betöltési módjáról szól, minthogy ez is a’ közigazgatáshoz tartozik szinte elvégezhetnénk. (Felolvassa.) Pap Máté: A’ szász comest nem csak a’ szászok, hanem a’ románok is fogják választani, minthogy annak nem csak a’ szászokra, hanem az ottani románokra is van befolyása , azért kívánom bele tétetni : a’ szász ispán a’ szász és román nemzet által szabadon fog választatni, stb. Drágos: Ha be akarják bizonyítani a’ szász atyafiak, hogy a’ román nemzetnek ollyan barátai mint mondják, most nyújtsanak kezet. Barthos Ede: Azon kérdést vagyok bátor jegyző úrhoz tenni, valljon ezen pontok kitüzettek-e tárgyalásra ? mert a’ tegnap kitüzetteken tuli kérdéseket mint nevezeteseket és bővebb tárgyalást kívánókat az osztályokhoz kivánom utasitatni. Asztalos Pál: Pártolom Barthos előadását utalátassék osztályra. Csiki: A’ szász comes csak azok által választathatik, kik azon székben laknak, akár oláhok, akár szászok , akár magyarok legyenek, azoknak a’ választásban szavuknak kell lenni, különben a’ jogegyenlőség megsértetnék, azért nem találom osztályra bocsátandónak. Vas Samu: Én azt hiszem, minden kétségek el lesznek enyésztve ha meggondoljuk , hogy ezen név „szász föld“ nem históriai, mert valóságos históriai név a’ ,,fundus regius“ király föld. Tehát ide azt kellene tenni: a’ fundus regius vagy pedig királyföld comese választatik a’ királyföldi lakosok által. (Jól van.) К e 11 о r: Ha ez elfogadtatik, e’ szerint fogom kijavitni a’ szerkezetet. Elnök: E’ szerint a' 12 törvényt befejeztük, többiek az osztályra utasittatnak. Haller Sándor: Mindnyájan átláttuk, hogy a’ szász föld ugy a’ mint volt, nem maradhat, eddig mindég nyomták az oláhokat, igen sok oláh ment a’ szász földre, ’s volt példa, hogy még a’ helységekből is kirekesztetett. Ennélfogva Vas Samu inditványát pártolja. Elnök: A’ lobbi czikkeket osztályokhoz utasítja a’ ház. A’ házi figyelme kimeritve lévén, az ülésnek vége. 6 és 8 óra közt méltóztassanak ide küldeni, megnézetni lesz-e ülés. Az ülés délutáni 2 órakor eloszlott. Ausztria, Bécs, sept. 13. Tegnap előtt nagy csoportban gyülekezett a’ nép Doblhof laka elébe , követelvén tőle, hogy a’ kormány garantirozza azon utalványokat, mellyeket bizonyos Swoboda nevű ember bocsátott ki, a’ szegényebb sorsú iparűzők felsegélésére. Boblhoff nem adott határozott feleletet, hanem következő napra ígérte azt, és más nap sept. 12-én plakatokban tudatta a’ történtek miatti neheztelését, nyilatkoztatván, hogy amaz utalványokat a’ kormány nem garantirozandja. A’ nép ismét összegyűlt és dühösen tépte le a’ plakatokat; Doblhof lakára rohant ’s előbbi követelését hangosan ismételte. Déli 12 órakor riadót dobáltak : a’ nemzetőrség kiállott; de iparos testvéreit nem akarta megtámadni. A’ zavar még mai napon is folytattatott; mint mondják Doblhoff elhagyta állomását és megszökött, s a' csoportokban járó nép egyre dühöng a’ ministerium és a’ camarilla ellen. Németország, Frankfurt, sept. 5-én. A’nemzetgyűlés 72-ik ülésében az aug. 26-dikán Malmöben kötött fegyverszünet felőli tanácskozásnak eredménye következő: Az e kérdés iránt adandó véleményezés végett együtt kiküldött, az internationális és közp. hatalmú ügyekben működő bizottmány többségének azon indítványa : „határozza el a’ nemzetgyűlés a’ fegyverszünet végrehajtására szükséges katonai ’s egyéb rendszabályok megszüntetését,“ 238 szóval 221 ellen, tehát 17 szótöbbséggel , elfogadtatott. Schmerling birod. minister előre kimondd, hogy az idézett indítvány elfogadása esetében a’ ministerium is fog mondani. ’S csakugyan a’ ,Frankf. О. P. Z‘ már másnap (sept. 6.) hivatalos rovatában a’ következőt jelenti: A’ német nemzetgyűlés 1848. évi sept. 5-dikei ülésében hozott határzat következtében, miszerint az 1848-dik évi aug. 26-dikán Malmöben kötött fegyverszünet végrehajtására szükséges katonai s egyéb rendszabályok megszüntessenek, a' bírod, ministertanács elnöke, valamennyi bírod. minister és alstatus titkár letette hivatalát a’ főherczeg, birod. kormányzó kezeibe , ki azt azonnal elfogadta. — A’ birod. kormányzó Dahlman Fridrik nemzetgyűlési képviselőt Bonnból, bizta meg uj ministerium alakítására. Frankfurt, sept. 6. A’ német nemzetgyűlés eddig követett léhasága után a’ legerélyesebb cselekvényekhez nyúlt, egész tudatával a’ veszedelemnek, de egyszersmind azon erős meggyőződéssel, hogy kö, ---------------------------- ----------------------------------jelességet minden esetben teljesitnie kell. Illy érzelemmel határozott tegnap a gyűlés, a’ nélkül, hogy férevezetni engedte volna magát azon kabineti kérdés által, mellyet a’ ministerium az ügyhöz kötött, a’ nélkül hogy visszarettent volna a’ Poroszhánnal történhető béketörés, a’ polgárháború ’s az átalános európai zavar fejleményeitől. Ha t. i. az európai viszonyok csakugyan ugy állnak, hogy Németország csupán jogai és hatalma gyakorlásáróli lemondás által kerülheti ki az általános háborút, akkor a’ gyűlés a’ lassú és elmaradhatlan szükségesség helyett , rövid utat fog választani. Polgárháborútól nem tartanak, mert annak tüzét csak magok a’ kormányok lobbanthatnák fel, 's azok nem ellenségei magoknak és a’ monarchiának annyira , hogy a’ Németország egységéért harczolók kezébe végmenedékül a’ respublica zászlóját nyújtsák. De a Poroszhonnali béketörés a’ dán fegyverszünet miatt! Ennek felelőssége — mond az , Alig. 7.‘ levelezője — nem a' nemzetgyűlést hanem azokat terheli, kik e’fegyverszünetet a’német szövetség nevében , magokra nézve megkötötték. Frankfurt, sept. 7. A’ nemzetgyűlésben jelenté az elnök, hogy a’ ház sept. 5 kei határozatának következtében az összes ministerium lemondott ’s lemondását a’ birod. kormányzó elfogadta. A’ ministerek, uj kabinet alakításáig, működni fognak, a’ nélkül azonban, hogy a’ kérdésben forgó határozat végrehajtását magokra vállalnák. Uj ministerium alkotásával Dahlmann bízatott meg. Ezután Schüler jénai követ felvilágosítást kért a’ hadügyministertől a fegyverszünet megállítását illető szabályok felől, ’s azt indítványozta, hogy a’ ministerium tétessék felelőssé, a’ kormányokhoz küldendő ’s ezen határozatot illető jegyzékekről. Eisenmann úgy vélekedett, hogy a’ lelépett ministerium nem kényszeríthető e’ határozat végrehajtására. Frankfurt, sept. 7. A’frankfurti nemzetgyűlésből egy tag következőleg ír a’ ,Schwab. Merk.-nak a’ dán fegyverszünetet illető határozatról: „Ezen határozattal a’ forradalom második stádiumára lépünk, ’s sept. 5-dike világtörténeti nap lehet Németországra nézve. — Ha a’ Poroszország elleni harcz elfogadtatik és azon eszközökkel folytattatik , mellyekkel azt egyedül folytatni lehet, ha a’ dán háborúnak újrakezdésével egyszersmind európai beavatkozásra kerül a’ dolog, akkor egyenesen ott vagyunk, hol Francziaország volt 1792-ben, csakhogy a’ mi vendáe-nk tízszer nagyobb mint a’ francziáké, és akkor vagy nekünk is hasonló eszközökhöz kellene nyúlnunk, vagy lemondanunk azon munkáról, mellyel megbizattunk. — Akkor egy második forradalmat kell előidéznünk , tüzesebbet , áthatóbbat mint az első volt, egy német egységi forradalmat, mellyből egy becsületes ember sem vonhatja ki magát. De talán és alkalmasint nem fog a’ dolog illy szélsőségre vitetni; Poroszország ismét meg fog térni, megváltoztatja ministeriumát, és félni fog Németországgal nyilvános ellenségeskedés terére lépni. Minden attól függ, váljon teljesíti-e Wrangel, a’ seregek visszahúzására adott parancsot , vagy nem. Mindenki izgatott hangulatban van , s érzi, hogy eljöttek a napok, mellyekben Németország jövendője el fog döntetni.“ Poroszország, Berlin, sept. 9. Az összes ministerium tegnap nyújtotta be lemondását a’ királynak, ki azonban e’ tárgybani határozatát még ki nem jelentette. Posen. Még jan. 25-én alakult Berlinben egy társulat, lengyel szövetség név alatt, melly czélul tűzte ki, békés és törvényes uton, minden hatalmában levő eszközökkel küzdeni a’ lengyel nemzetiség érdekeiért. Ezen egyletnek tagjai lehetnek nemcsak lengyelek, hanem külföldiek is, kik a lengyel ügy mellett buzogva, azt pénzbeli vagy másnemű segély által előmozdítani akarják. Az egylet hatályos, de békés agitatio utján szándékozik magának párthiveket szerezni. A szövetség élén a porosz kormány alatti tartományokra nézve egy hét tagbeli főhivatal álland , mellytől a lengyel tartományok egyes kerületeiben levő hivatalok függenek. Mihelyt illy társulat az osztrák-lengyel tartományokban is rendeztetik, egy központi hivatal fog felállittatni. A’ szövetség négy főválasztmányra oszlik, a' bel- kül- pénz és közügyekére. A’ szövetség tiszteletbeli elnöke jelenleg Przyluski érsek. Schlezwig-Holstein, Kiel, sept. 4. Az e’ napon ismét összeült országgyűlésben következő fontos indítvány tétetett: ,,a' tartománygyűlés emlékezve kötelességére, melly szerint a’ schlezwigholsteini nép elidegenithetlen jogait óvni, 's ez országot a' fenyegető anarchiától védeni tartozik, határozza 1) az alkotmányzó országgyűlés, akarata ellenére, sem fel nem oszlathatik, sem el nem halasztathatik; 2) minden teendő változás a’ jelen kormányzásban , az országgyűlés egyeztével történjék. 3) Schleswig-Holstein ideig, kormánya által f. évi márcz. 24-ik előtt kibocsátott minden törvények csak az országgyűlés beleegyezésével változtathatnak vagy szüntethetnek meg. 4) az országgyűlés egyezése nélkül nem hozathatik új törvény, nem vettethetik ki új adó; 5) minden fenálló adókat és állami jövedelmeket 1. évi decemb. 31-éig, az orsz. gyűlés által elismert kormány fog beszedni. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Schleswig-Holstein. Azt mondják, hogy a’fegyverszünet feltétei közt egy titkos czikk sincs; annyi azonban bizonyos, hogy van ott egy czikk, mellyben az Augustenburg hertzegek száműzetése kimondatik. Hogy a’ schleswig-holsteini katonák különválasztása a' hadsereg feloszlását vonja maga után, világos. Nápolyból. Ismételve írják , hogy a' király a’ franczia követség folytonos ellenzése daczára, elhatározta a’ Szisziliábai táborjáratot. Fegyverrel akar fellépni a’ népek joga ellen. E czélra 20,000 ember gyűlt össze Leggióban és Calabriában. Két schweiczi ezred csatlakozott hozzá, hogy az egész hadsereg 25000 legyen. Parma és Piacenza. Parmaban és Piacenzaban sept. 2-án következő tartalmú hirdetményt bocsátott ki II. Bourbon Károly: Szilárd akarata neki épségben tartani mindazon fejdelmi jogokat, mellyek őt Parma, Piacenza, Pontremoli, Villafranca, Bagnone s Mulazzora nézve illetik. Akarja, hogy mind azon rendeletek , mellyek távolléte alatt a’ felkényszeritett kormány által bocsáttattak ki, megsemmittessenek, ’s érvényteleneknek tartassanak. További rendeletig Radeczki katonai kormánya ismertessék el, ’s mindenki szigorú kötelességének tartsa, annak engedelmeskedni. — A’ szardíniai királynak S. Giovanni kastélyban alkotott bizottmánya óvást tett ezen hirdetmény ellen. Livorno , sept. 3. Ismét zavarokra és összeütközésre szolgáltatott alkalmat egy felragasz , melly által a' politikai egyletek összegyülekezése megvitatott. A’ kirendelt őrök nem engedték a’ ragaszok lelépését s az e’ miatti zavarban lövéseket tettek a népre. Öten elestek, többen megsebesültek. A’ rendes katonák is kiparancsoltattak, közülök azonban sokan letették fegyvereiket ’* átmentek a’ néphez. Ablakokból lődöztek a’ lovasságra és tüzérségre ’s mindyájoknak vissza kellett vonulniok a’ rohanó nép előtt. A’ küzdelem esti 9 órától reggeli 8-ig tartott. Többen elfogattak. A’ nép mindegyre nyugtalankodik, A’ katonák nem akarnak harczolni ’s egymás után rakják le fegyvereiket. Francziaország, Paris, sept. 7-bén. Berlinben azon hír terjedt el, miszerint Ausztria az angol-franczia közbenjárást elfogadta; a’ porosz ministerek erről a’ gyűlésnek jelentést tettek. Ezen hír mai nap Párisig hatott, azt azonban, van-e valami a dologban, bizonyosan nem tudhatni, minthogy a franczia kormány annak valósultáról eddipre hivatalosan még nem értesült. Hytmatott »’ Ш» k. цу«ш nyomdában. — Felelő» «Mrkttltf G. uriTiTikU