Közlöny, 1848. október (113-143. szám)

1848-10-01 / 113. szám

kezdi látni, mikép ezen modernus Coriolán — mint a* Camarilla orga­­numi, a’ bécsi újság nevezi — alig tisztel meg bennünket „barát­ként“ s azért hívatlan látogatásával, hogy a' magyar nemzetet, mel­ lyet proclamatiója szerint olly forrón szeret és nagyra becsül (? !) a’ zsarnokság igája alól felszabadítsa (?) A’ ministerelnöki rendelet foly­tán, mellynél fogva a’ toborzásnak azonnali megindítása szorgalmazta­­tik, — közgyűlésünk — hogy a' reánk eső ujonczmennyiség minél előbb a’ haza megmentésére siethessen — 60 pftnyi fogadópénzt aján­­­­lott, 's az erre szükséges pénzöszveg előteremtése önkénytes adako­zás útján határoztatván begyüjtetni, a’ közgyűlés tagjai s a’ jelen volt hallgatóság részéről hazafias lelkesedéssel azonnal 1700 pft. körül íra­tott alá, melly buzdító példa a’ közönségnél is bőkezű utánzásra talált. Sőt miután nemzetgyülésileg minden 127 lakó után 2 legény határoz­tatok — a’ már kiállítottak beszámítása mellett — kiállíttatni, a’ 60 pftnyi fogadópénz mellett, nehogy annak alábbszállitása által a­ tobor­zás sikere gyengittessék, az ez által tetemesen növekedő költség da­czára is megmaradtunk, melly a mennyiben magán adakozások által nem fedeztetnék, a’ városi pénztárból fog pótoltatni olly reményben, miként az álladalom annak fejében 20 p.tot — mint a­ ministerelnök által rendelt felpénzt megtériteni. — A’ toborzás a­ legjobb sikerrel folyik, miben az azt vezérlő nemzetőrségi tiszteknek nem csekély ér­demük van, jelesen Boor Sámuel, Duriguszi Vilmos, Fridrich István, Heimler Károly, Flandorffer Ignácz, Pethe Pál, Wurm Mihály, Rupp­­recht János, Kayser Samu és Rheim Pál urak lelkesedéssel és magán­ügyeik mellőzésével fáradoznak a­ haza ügyéért. A' toborzottak száma már 100-nál többre megy, kik a' törvényjavaslatban foglalt eskü for­ma szerint hitettettek meg, ’s ügyünk iránt nagy lelkesedéssel visel­tetnek. — Ők teljesen ruházva, felszerelve s jó fegyverrel ellátva fog­nak rendeltetésük helyére indíttatni,­­s addig is, mig elszállittatnak, f­egyver forgatásban gyakoroltatni, a’ mesteremberek a’ felszerelésre szükségesek elkészítésére minden egyéb dolgaik félretétele mellett mesteri joguk elvesztése alatt szorittatnak. — Nemzet­őrségünknek egy része is a’ napokban induland Ihász Rudolf vezérlete alatt a’ táborba, mellynek az álladalom által fizetendő 8 pkron kívül a' városi pénztárból 20 pkr napidij biztosíttatott. Tépetek , sebkötések, vászonnemüek a' városi s a’ szinte a napokban kiinduló megyei nem­zetőrség számára szép mennyiségben gyűltek össze s örömmel mond­hatom, hogy városunk hölgyei dicséretes rokonszenvet s buzgalmat tanúsítanak a­ hazai ügy gyámolitásában. Fürst Lujza, Neudherr Kor­nélia, Pintér Antonia és Szabó Ilka lelkes honleányok házról házra fá­radnak Sopron hölgyeihez adakozások gyűjtése végett, mellyek az ujonczok számára veendő fehérneműre fordulatnak s különös varró­­műhelyek alakulnak, hol a' vászon­ természetesen ingyen dolgoztatik fel. Gyalázatos rágalomnak kell nyilvánítanom a' bécsi újság azon közlését, mintha Sopronváros az ujonczál­tást megtagadta, ’s az el­lenszegülők a' megye házát ostromolták volna. Az eszeirás 's orvosi szemle a' legszebb rendben vitetett véghez a’ város műveltebb osz­tálya közt. Gsak az úgy nevezett kapások, kik az orvosi szemle alkal­mával egészen ittas állapotban jöttek a­ város­házára — nem engedték magukat megvizsgáltatni azon ürügy alatt, hogy ők a ministerium ré­szére nem katonáskodnak; — más­nap azonban kijózanodván, az or­vosi vizsgálat minden további vonakodás nélkül eszközöltetett. Egyéb­iránt még­is szomorú jelenség, hogy a­ bujtogatás — mint amaz egy­­ügyü emberek kijelentéséből kitetszik — nálunk is űzi aljas játékát, 's fájdalommal kelle tapasztalnunk, miszerint városunk két embert ápolt kebelében, kik — biztos hírek nyomán — jelenleg Jellachich tá­borában szolgálnak. — Némelly megyénkben német helységek is oda nyilatkoztak, hogy ők csak a' császárnak adnak katonát, sőt ő felségé­hez küldöttséggel is járultak, miszerint ők érte vérüket készek ontani, de a' ministeriumért nem katonáskodnak, ő felsége azonban olly vá­lasszal nyugtatta meg híveit, hogy az összeírás a’ küldöttség visszatér­te után minden akadály nélkül eszközöltetett. — Aggodalmat szül to­vábbá az előbb a’ városhoz tartozó Klempa horvát ajkú helység lakó­inak abbeli kijelentése: „hogy bárcsak jönnének a' horvátok, ők test­véreik ellen nem hartzolnának, hanem a' magyarokat mind lekonczol­­nák, hogy ő nekik nem kell német, hanem szláv király.“—Nyék helység körül számos nem magyar ’s nem is magyar szellemű katonaság pontosul össze,— kinek ren­deletéből 's mi czélból, nem tudjuk, de annyi bizonyosnak mondható, hogy mellettünk nem fognak harczolni. — Jellachich szemtelen proclamatiai az itteni postahivatalra is megérkeztek, de a’ kapitányi hivatal által —­ a­­nélkül, hogy azoknak hazaáruló szellemé­től még valaki megmérgeztetett volna — azonnal lefoglaltattak, 's az országos rendőri hivatalnak beküldettek. Niczky Sándor sopronmegyei s városi kormánybiztos f. hó 23-án tartott közgyűlésünkben részt vevén, minden eddigi intézkedé­seinket helyesléssel fogadá. — A’ leendő grófos és báros ministerium alig nevezhető a’ martiusi napok óta olly fennen hirdetett egyenlő­ség­i elv kifolyásának, — vagy talán ez által akarnak bennünket elő­készíteni a’ régi jó idők visszaérkezésére ? ? Érsek-Újvár, sept. 14-kén. Fájdalmas szívvel kell tollat ragadnom, midőn látom hazám körül a’ veszélyt, és városunkban mégis találok egyéneket, kik nem tekintve a' hon nyugalmát, nem a' polgári békés egyetértést, látitgatásaikkal szűnni nem akarnak; kik a’békés polgárok becsületét, a' nyilvánosság előtt is, álrágalmakkal megtá­madni és megfertőztetni nem rettegnek. Sept. 12-én egy czikk jelent meg a’ „Közlönyében; nevét író­jának nem tudom, de alattomos áskálódónak nyilvánitom, mivel nevét művétől megtagadván , nyilvánosság elé bocsátani nem bátor­kodott. — Igaz, mint a­ czikk írója kezdi, hogy augustus 13-ikán köz­gyűlés tartatott; de nem folytatatott úgy, mint ő azt méregbe mártott tollal írja, hanem hivatkozom az egész jelen volt népre, mondja el az, felette ítéletét. Röviden előadom: — august. 12-én holt duna nevű tavon po­harazás között K. J. biró felszólitatott becsülete elvesztése alatt T. J. és T. F. által következő indítványra. 13-án K. J. az indítványt így adá elő a’ közgyűlésen, miszerint tudomására esett, hogy tanács teremünk­­bti a» Und jolema «gyertek is találtatnak. Ez indítvány után a’ közgyűlés nagy ingerülten szétoszlott: jövő napon a' beltanács egybe ülvén e’ három érdekiet egyént becsületük igazolásáig felfüggesztette. — August 19-én ismét közgyűlés tartatott, melyben T. J. polgármester, miután magát semmikép igazolni nem tudta , hivataláról lemondott; T. F. számvevő pedig szinte nem tudván magát igazolni, a­ népképviselőktől székétől elutasitatott.­­ Ezután alattomos proclamatiókat terjesztettek hivatalaik visszaszerzése végett s többeket részint rábeszéléssel, részint fenyegetéssel részükre hódít­ván a’ 28-án tartatott közgyűlésen megjelentek, Cz. J. szót ragadván, K. J. bírót sok fenyegető beszéde után, széke elhagyására kénysze­rré. K. J. a­ zavart elhárítandó székét elhagyó, de ügyét a' ministe­rium elé terjesztő. És igy a’ megbélyegzett és jellemtelen egyének hivatalaikat ismét elfoglalták. Illy egyéneket kell tehát tisztviselőinkül tűrnünk, kik a' markiusi zavaros időkben ámitgatásaikkal a’ nép egy részét részükre hódítván hivatalokra vergődtek, ’s azokat most újra erőszakkal elfoglal­ni nem pirultak. Sok kérésünk után a’ megyétől vizsgálat küldetett, melly majd meg fogja bizonyitni önök jellemtisztaságát ’s tettüknek , úgy hiszem, elveendik méltó jutalmát. És önök még most is ámítják és lázitani akarják ellenemben a’ népet bíróságom alatti számadásaimmal ? Hallják meg tehát , hogy ha számadásaimban, mit nyilvánosan is fel merek mutatni, hibát vagy csalárdságot találandnak, ám legyek a' minek önök neveznek, de mind­addig, mig azt ki nem mutatják, bujtogató gonosz szellemüeknek nyilvánitom. Ezen czikk írására noha van előttem szentebb ügy a’ haza vész­állapota, melly háttérbe szőrit efféle súrlódásokat, kötelezve érzém magamat, minthogy birám, tanácsom ’s önbecsületem alávalóan meg­­támadtatott. Fogh Gábor m. k. volt város bírája. Verb­ász, sept. 8. Ezen soraimmal, mellyek a' múlt hó 19- ki vészteljes sz. tamási ostromlástól fogva mai napon először gyenge tollamból folynak, sietek Svoboda Antal és Tannenberg Ferencz Sán­­dor­ czár nevét viselő magyar gyalog ezredi főorvos és lelkész uraknak irántam és bajtársaim iránt tanúsított felebaráti szeretetükért hálás kö­­szönetemet nyilvánossá tenni. Ők voltak az elsők, kik közöl a’ csata színhelyén, saját életük veszedelmével véres sebeinket orvosolni és szivreható szavakkal, rémitő fájdalmainkat enyhíteni siettek. Áldja meg a’ magyarok istene e' nemes tettükért, és a' haza ne késsen őket érdemük szerint megjutalmazni; — mert valóban szivemelő látvány volt, melly készséggel e’ két egyén vetélkedett a' szegény sérült baj­nokoknak minden rang, vallás és haditestület különbség nélkül kínos sorsukat könnyíteni. Éljen a' derék orvos és lelkész! Egy megsebesittetett. M«SC«11­1»SCM » ^ Ausztria. A' bécsi udvartartás személyzete — írja az , Őst. Z.* — éven­­kint 1,716,882 pftba kerül. Nyugdíjazásra fordittatik 167,361 pft. provisionistákra 54,092 ft. Könnyű átlátni, hogy a’ sok foglalkozás nélküli hivatalnok, szolgák, felügyelők 's isten tudná mi néven neve­zendő ingyenélők elbocsátása miatt nem igen fogna sírni az álladalom, „kivált ha meggondoljuk — mond a' nevezett lap — hogy az uralkodó civillisteje 5 millió ft, a' statusadósság pedig olly égbe kiáltól“ Aztán a’ monarchia nem absolut monarchia többé, mellynek fénylő pompás udvartartásra szüksége volna! Havasalföld, Bukurest, sept. 19-kén. Fuád effendi folyó hó 14-én, Du­hamel pedig 15-én érkezének Giurgevbe. A’ török biztos tiszteletére mintegy ezer bukaresti és vidéki menvén, tőle azon biztatást nyerek, hogy ő minden bizonnyal az or­szág és nemzet boldogitásán fog munkálódni. Az alatt mig az itteni lakosok egy része Guligevbe járt búcsúra, némelly reactionarius katonatiszt a kaszárnyában levő katonák között egy kis lázadást lendített. Ürügyül, a’ nyolczvan drachmányi hús de­­putátumnak még ötvenneli megtoldásának követelése szolgált. A’ népnek erélyes föllépése a’ Mars fiait megszeppentette; 's a' bujtogató tisztek elfogatván, az egész óravállnak vége jön. Tegnap délutáni két órakor a’ metropolitai lak udvarán egy nagyszerű autó da­fé tartatott. Az autocrat neve aláírásával megerősített regulament, és a’ ne­mesi rend névkönyve több ezer ember jelenlétében a’ vornicsiánál (jus­­ticepallast) egy koporsóra tétetvén, halotti zene kíséretében a’ me­­tropolita udvarába vitetett. A' metropolitának, a' népkivánságára diszöltözetben ki kellett az erkélyre jönnie, 's onnan kénytelemttetett a' regulamentet, és aztal is ki azt valaha vissza kivánandja irtóztatólag megátkozni. A’ szentajkakrol ömledezö részkivánságnak vége lévén, az ud­varon tűz rakatott, 's arra két vidéki paraszt által a' regulament, és a’ kiváltságos osztály megaranyozott bíborba kötött névkönyve, egész ünnepéllyel reá tétetett, 's hamuvá égettetett. A' hamu a' légbe szóratott, az elenyészettekért ima mondatott, 's vigzene kíséretében a­ nép, rebus quasi op­time gestis, kéjjelegve eloszlott. Azonban a’ Brailábul és Giurgevbül ma vagy holnap ide érke­zendő 8000 török katona számára qvártélyok rendeltettek. A Brailábul ide indult 5000 törököt más öt ezer váltotta fel Hir szerint Oláhországban 40,000 (?) török katona fog telelni. Minden hetvenkedés daczára az oláhokat rémülés, és rettegés lepte meg. Ném­tország, Frankfurt, sept. 23. Hiteles forrás után tsirják az , Alig. Z.‘-nak, hogy a’ középponti hatalom részéről Banke Koppenhágába küldetett, a' birod. kormányzó kormányra léptét a’ dán udvarnál jelen­teni; Stockmar Londonba fog menni a’ schleswig-holsteini békealku­dozások vezetése végett; Stedman nemzetgyűlési tag pedig Rendsburgba küldetett a’ miliaterium által, a’ fegyverszünet teljesítésének eszköz- járéi«. Frankfurt, sept.*23'Tegnap estve jutott a’Sir Frankfurt­ba , hogy Struve egy pár ezer ember élén , kik nagy részint lombar­­dok, beütött felső Németországba. Ma reggel az itt tanyázó porosz ezredekből, csapatok indultak Freiburgba. A’ szomszéd városokba is rendeltettek katonák, úgy látszik, hogy a’ forradalom, mindenütt nö­vekszik. Poroszország, Berlin, sept. 25. A’polgárőrség parancs­noksága egy iratot intézett Wrangel tábornokhoz, annak főparancs­­noksági jelentését illetőleg, felszólítván a tábornokot hogy ama jelen­tésben foglalt némelly egyes helyeket, mellyek által a polgárőrség magát sértve ’i­s’, közbátorságot és szabadságot veszélyeztetve érzi, minél előbb hivatalosan magyarázná meg. Wrangel feleletet adott a' kérdésre, de azt a’ polgárőrség kielégítőnek nem találván, a’ további szükséges lépéseket e’ tárgyban rögtön megtette. Olaszország. Szicziliáról írják az ,Oestr. Z. nak. Messina bukása igen lehangolta a’ szicziliabeliek lelkesedését; minek következése az hit, hogy több város egyszerre megadta magát, úgy látszik, hogy azon é­­lénk lángolást, mellyel az olaszok a’ csatát kezdték , a veszteség u­­tán ép olly mély levertség váltja fel. Pedig hisz egy városnak elvesz­tése még nem az egész szigetnek elvesztései Ha a’ kormány sept. 8- káig nem várakozott volna a hét tábor alakításával, ha korábban e­­székbe jutott volna, hogy rendezett sereggel egész máskép kell szem­­­beszállni, mint rendetlen népcsoporttal: most ,Europa szép kertjének­ sorsa máskép állana. A’ szicziliabeliek kelleténél többet bíztak a’ fran­­czia és angol hajócsapatba; mi nagyon természetes; mert miért, mi czélból várakozhatott a’ két hajócsapat olly sokáig Sziczilia partjai kö­rül ? Hiába­, az idők változnak, úgy látszik, hogy az európai kor­mányok legújabb politikája ismét a régi kerékvágásba tér vissza, így kellett Szicziliának szabadságérti buzgalmát a főváros elhamvadásával fizetni meg. De be fog következni egy új népítélet ezen a’ régi kerék­vágásba visszatérengő kormányok felett 1 Francziaország. Pária, sept. 20. A’mai ülésben folytató Montalembert a’ kor szelle­mét, sajtoló beszédét.­ Összes okoskodása oda megyen, m­i­k­é­p a’ jelenben üdv nem létezik,’s azért vissza kell térni azon eszméhez, melly a’múltat átlengette. A’nemzet­gyűlés azonban hidegen fogadta boldogító programmját, ’s eltasziti azon kezeket magától, mellyek csábitó jóslatokkal kinálák meg. A' 8-dik szakasz utósó czikke, mellyben az foglaltatik „hogy a’ sajtó előleges vizsgálatnak alá nem vethető" heves vitákra adott al­kalmat. Pária, sept. 22. A’ mai nemzetgyűlésben azon határozat tárgyaltatott, mellyben a’ kormány 6 millió kölcsönig felhatalmaztatik a' közlekedés könnyebb és gyorsabb előmozdítása végett. A* kérdés közfigyelmetlenség ’s tár­salgási zaj közt vitattatok; előre látható volt, mikép egy sokkal fonto­­sabb tárgy fekszik a’ nemzetgyűlés előtt; mindenki óhajtva várta a' viták végét. A' határozat akkép szavaztatott meg, mint azt a’ bizott­mány benyújtotta. Ekkor Lau­teyra szót kért, hogy interpellálja a kormányt. ,,A' körülmények — úgymond — mellyekben létezünk, igen fontosak, és bár a’ választásoknak nem tulajdonitok kelleténél nagyobb jelentő­séget, mindazáltal kétségbe vennem nem lehet, mikép általuk a’ köz­véleményen tetemes sérelem­ettetett. A' kedélyek ingerültségben van­nak, mellyeket lesimitani kötelessége a’ kormánynak. Ha igaz, hogy a’ köztársaságot veszély fenyegeti, kell, hogy minden hazafi, utógondo­lat nélkül, rögtön egy zászló alá gyülekezzék, az egyetértés ’s kien­­gesztelődés zászlaja alá; kell hogy a’ kormány önmaga ragadja meg e’ zászlót, ’s hívja alá a’ honfiakat személy és rangkülönbség nélkül.“ Felszólítja tehát a’ végrehajtó hatalmat, hogy azon esetre, ha csaku­gyan veszélyeztetve volna a’ közállapot, micsoda eszközök által hiszi elháríthatni a’ vészt. Cavaignac határozott rövidséggel ekkép válaszolt: „igaz ugyan hogy sötét felhők húzódtak össze látkörünkön, de el vagyok határoz­va csupán a’ köztársaság zászlaja alatt szolgálni. Egyébiránt túlságo­san festik a’ dolgokat, mellyek a’ nemzetgyűlésen kívül történnek Tudni óhajtják azt is, hogy a’ ministerium zavarok esetében mitévi l­end? Engedjék meg nekem önök — szólt a’ tábornok — hogy mi e’ kérdésrel felelettel adósok maradunk. Mi kötelességünket híven fog­juk teljesíteni.“ (Tetszés, napirendre.) E' nyilatkozatban, melly a’ nagytöbbség által élénk helyeslés­sel fogadtatott, formulázva van a’ kormány politikája. A' végrehajtó hatalom fejének lelkülete, érzetei igen ismeretesek, őszintesége két­ségbe nem vonható, a­ mit mondott, teljesíteni is fogja. A’ seinei kerületben a’ választások eredménye következő: Bo­naparte Napoleon nyert 111,192 szavazatot; Fould 78,518; Hi­mail, 66,814; Cabet, 64,815; Thoré, 64,449; Schweiz, Freiburg, sept. 22. Futár hozta ma reggel azon hirt Lörrachb­ót az itteni városi parancsnokságnak, hogy felső Németország lázadásban van é s mintegy 20,000 fegyveres ember vonul Frankfurt felé, hogy a' nemzetgyűlést megdöntse. A' postai közlekedés megszakasztatott. Egy órával később második futár hozza a’ hírt, hogy a' szabad csapatok 5 órányira vannak Freiburgtól; mindenki legnagyobb zavar és aggoda­lomban van. Itt az egész haderő 1000 ember és néhány ágyú. Rögtön intézkedések tétettek katonák szerzésére. Heidelberg, sept. 22. A Schlingenbe indult kocsivonal vissza­tért. Csupán Müllheimig mehetett. Struve beütött Badenbe. A’ felső vidék egész Schlingenig meg van szállva. Lörrachban a’ respublica ki­­kiáltatott. A' szabadcsapatbeliek az utazókat is megrohanták. A­ kocsi­­vonalt akarták a szabadcsapatok Schlingenben elfoglalni, hogy azzal egyenes után Frankfurtba szállhassanak, s kevésen múlt, hogy ezé­rt nem értek. Mindjárt jelentékeny csapatok küldettek Rastattból és Karls­­ruheból, s nem akarnak benne kételkedni, hogy a' megháboritott nyu­gimat rövid időn helyre állítandják. így beszélnek a' most érkezett 579

Next