Közlöny, 1848. december (174-203. szám)

1848-12-31 / 203. szám

d Vincze, Kupricz Imre, Kemény Zsigmond, Kubínyi Ferencz, La­dos János, Lónyay Gáb., Lónyay Menyhért, Lukács Sándor, Mártén­yes, Mártonfy Károly, Molnár József, Okolicsányi Lajos, Omaszta­mond, Patay József, Papp Endre, Papp János, Papp Zsigmond, Papp , Perczel Vincze, Popovich Miklós, Puttyány Ferencz, Papfalvy Id, Ilaisz­y Alajos, Risko Ignácz, Prónay Lajos, Róth Illés, Róth­or, Salamon Lajos, Sinkay János, Simonyi Lajos, Simony Gergely, agyi Antal, Szabó Sándor, Szapáry Antal, Szalmásy Ferencz Szász­ly, Sréter László, Szerb Tivadar, Szirmay József, Szőke Károly, Kovics Mihály, Tahy János, Tolnay Károly, Toperczer Ödön, Top­­imon, Tepler Antal, Tóth Lőrincz, Török Bálint, Török István, Far­­Sándor, Várkonyi Ádám, Vermes Illés, Veszter Pál, Záborszky­­, Zákó Péter, Zichy Antal, Zsennyey Pál, Zsitvay József, Fésűs­sy-Elnök: 129 szavazat van az indítvány ellen, 105. mellette; ■ a többség az indítványt elvetette. Már most következik a’ többi ezetekre a' szavazás. A’ mostani szavazás alatt két uj indítvány atott be; az egyik nincs ellátva aláírással, hanem az foglaltatik­­, hogy: „1) Addig is, mig az ország egyes vidékének kárpótlás tekin­­ti osztályozása véghez mehetne s ezen arány szerint a kárpót­­sszege kitudathatnék, az illető birtokosok szabadságában álland­­es kielégitések fejében minden egész kültelek után 300, minden beltelek után 60 forintot követelni. 2) Azon birtokosok, kik az érintett általános összeggel nem éln­­ek, jogosítva lesznek, tökéletes kármentesitéseket követelni, ’s ez­en minden egész kültelek után 200 forintnyi, beltelek után 60 fő­­i előlegezést nyerendnek; fenmaradván az alább kijelölendő el­tenni­­ kármentesítés.“ A’ másik indítvány Abonyi képviselő úré, melly igen hosszú, ’s re terjed; legczélszerűbb lenne talán, ha képviselő úr röviden a­daná mi foglaltatik benne , s indokolná indítványát. Abonyi: Én csekély vélekedésem szerint, nem tartván igazság­­­t, hogy a’ robot és füstpénz kármentesítése a’ kilenczed kármen­­j­ével egyszerre, s egy alapon állapíttassák meg, azon hasisra ál-­­­n a’ törvényjavaslatot, mellyet beadtam , mellynél fogva a’ robot­­­ipénz kármentesítése a’ kilenczed kármentesítésétől megkülön- j ik. Mert a mint már minap is mondottam, a’ robot és füstpénzi i­omáknak egy mértéke van az egész országban , minthogy az igás­o­m mindenütt 20, a’ gyalog pedig 10 kr., és a’ füstpénz 1 forint. J­avadalmak kármentesítésének tehát egyenlőnek kell lenni min­ , . De a’ dézma a’ vidékek különbfélesége szerint külömbözik, ’s e helyen nem is fizettetik, más helyen mérsékelt pénzbeli vált­­rovatik le, s ismét más helyen természetben ; s igy ha a’ déz­­■mentesitése a’ füstpénz és robotbeli javadalmak kármentesité­­■gyütt történnék, az is, bekövetkezhetnék, hogy hol a’ dézma nem­­ gyakorlatban, a’ földes ur ott is kármentesítést kapna, mi által mág pénztára károsittatnék, ’s a’ kármentesítési összeg nagyobbra mint igazságosan történni kellene. Én tehát alázatos javaslato­­­n előadott alapra fektetem, mellynél fogva kívánnám az úrbéri­­­t összeiratni, minthogy semmi esetre nem történhetik meg igaz­­i a kármentesítés mindaddig, mig ki nem tudatik, hogy az ór­­a hány úrbéri telek van; mert nem jobbágyi fundus, hanem úr­iek szerint kell történni a’ kármentesítésnek, erre nézve pedig féle basis vétessék is fel, okvetetlenül ki kell tudni azt, hogy az úrbéri telek, ’s erre összeírás kívántatik, a melly összeírás­ával ki lehet majd puhatolni, mellyek azon lelkek, mellyek dézmát fizettek, mellyek ismét, a’ hol pénzbeli váltság adatott, s mely­­hol természetben fizettetett. A’ hol teszem mérsékelt váltság­­felett a’ dézma helyett, ott nem kívánhat nagyobb kármentess­­zeget a földes ur, mint husszorosan azon sommát, mellyet kéz­­ben kapott. Ebből áll indítványom, méltóztassanak ezt is figye­­letni. Ö­­­n­ö­k: Talán átmehetnénk most Halász és Bartos képviselő litványára. Lónyay Menhért: Méltóztassanak megendni, bátor leszek gy szerkezeti módosítást benyújtani, melly azt hiszem legköze­­bb a’ középponti bizottmány szerkezetéhez, s azt tartom, leg­­obb lenne azon iditványt bocsáttani szavazás alá, melly ahoz több áll. Azon javaslatot, mit a’ középponti bizottmány beadott, Ivetelte , s az ellenvetések , mellyek történtek, s mellyeknél javaslat elvettetett, leginkább az első­­­ra vonatkoztak, melly­­hályzatok voltak felállítva, mellyeknek elhatározása választ­­bizatott. Legczélszerűbbnek, ’s az igazságot leginkább meg­­nem hiszem tehát, hogy a’ többi értéknek kiszámítása fentartat­­csupán a’ dézmára van fenhagyva, az mindenkinek elölegesen m­ék. Ennél fogva a’ következő szerkezetet vagyok bátor felol­­dlvas) „Addig is, mig a’ dézmabeli illetőség az igazságos becs­­igva tisztába hozatnék, s az egész kármentesítési összeg kiszá­­n, kifizettetnék, minden egyes telek után előlegezés fejében 300 g adatni“ (Zaj). Asz­talos Pál: Csak annyit akarok mondani, hogy ezen kér­­szán meg vallva, ad.nauseam van már megvitatva; ne eresz­­tehát ismét abba , mit már három napig vitattunk, ’s végtére ink , hanem haladjunk tovább (Helyeslés). 1 n­ö­k : Vegyük fel tehát Halász és Bartos képviselők indit­­felolvasom mind a’ kettőt, méltóztassanak aztán reájok artos indítványa igy van: „Az urbériséget vesztett földes­­életes kármentesítés fejében az országgyűlés által megállapi­­tt osztályzat szerint akként eléghetnek ki, hogy az első osz­­tgyékben egy egész úrbéri telek után 500 frt, a’ második osz­­tgy telek után 400, a’ harmadik osztály­ban egy telek után 300 , azonnal az álladalom által kifizettetni Osztályozat: 1 ső osztály: ács, Fejér,Mosony, Sopron, Torontál, Pozsony­, Temes, Tolna, Jes , Csanád , Esztergom , Győr, Nyitra , Pest. 2- dik osztály: Verém , Baranya , Borsod , Csongrád, Komárom , Somogy, m , Abaúj, Arad , Bars , Bihar, Heves , Nógrád , Verőcze , Zs­­ör, Hont, Szabolcs, Szatmár, Zemplén, Zólyom , Varasd, Al- Hunyad, Küköllő, Bereg, Szászvárosszék, Marosszék, Aranyos­­egyesszék, Szászsebesszék. 3- dik osztály: Orös,Posega, Sáros, Szepes, Torna, Ungvár, Zágráb, Kras- 507 , Ugocsa , Árva , Liptó , Marmaros , Trencsén , Csikszék, Újszék, Kolos megye , Segesvárszék, Beszterczevidéke, Koha- Felső-Fehérmegye, Kővárvidéke , Szebenszék, Brassóvidéke­k, Tordamegye.H Jász képviselő indítványa igen csekély különbséggel ugyan az, s képviselőé H­alász Boldizsár. Az én indítványom és Bartosé közt az eség, hogy ő a’ kifizetés módját is belekeverte az első feje­­n pedig azt érintetlenül hagytam, ’s a’ második fejezetbe tök István. Minthogy én is voltam szerencsés egy inflit­­, de ez még mindeddig nem olvastatott fel, engedelnet­­,­ felolvashassam, annyival is inkább, mert indítványom sze­rint is három osztály állapíttatnék meg: öt, négy és három­száz forintos, azon különbséggel, hogy a többi indítványokban megyék szerint állí­tatnak föl az osztályzatok, az én indítványomnál fogva pedig ugyan­azon egy megyében három osztály is létezhetik, mert képtelenségnek tartanám például azt, hogy egy tiszai megyének minden vidéke, melly lehet egy részben a legdúsabb, de más részben ollyan is , hogy majd semmit sem ér, hogy mondom az i­lyen megyének minden vidéke ugyananazon osztályba tétessék. Kívánnám tehát, hogy az osztályzat ne vármegye számra történjék, mert ugyanazon megyében három osz­tályt is lehet alkalmazni, s ebben különbözik az én szerkezetem a többiektől, méltóztassanak meghallgatni. „1. 5 Az 1848-ik 9 ik törvény­czikk következtében eszközlen­­dő úrbéri kárpótlás czéljából az alább érdeklendő küldöttségek, az or­szágban lévő telkeket, azoknak fekvések szerint:sik-vidéki, hegy-vidé­ki , s vegyes­ vidéki telkekre osztva, fogják össze írni, a’ mint azok sik , vagy hegy vidéken , vagy fele részben egyik, ’s fele részben má­sik vidéken is feküsznek. 2 . Minden sik vidéki egész telekért 500 forint, a’ hegyvi­dékiért 400, és vegyes vidékiért 300 frtot fog az álladalom fizetni . Ezen szerkezetre azon ellenvetés van, hogy némelly hegyes vi­déken fekvő helyek jobbak a’sik vidék helyeinél. Ez kivételkép áll, de itt szafeátyt, akarunk alkotni, s azt hiszem , hogy a’ kivétel miatt, a szabályt lehet megalkotni; mert a’dolog veleje nem az, hogy olly módot alkalmazzunk, melly ellen semmi ellenvetést ne lehessen tenni, hanem hogy ollyat állapítsunk meg, melly ellen a’ legkevesebb ellen­vetés tétethetik. Azt is mondják, hogy a’ fekvés lévén felvéve, e’ mód nem igazságos, mert nem a’jövedelem szerint van megállapítva ; pedig épen a’szerint; mert­­teszem, és pedig ismétlem, hogy szabály szerint, s nem­ kivételkép teszem fel, hogy a’ sik vidék dúsabb a’ hegyes vidéknél, s azért is van javaslatomban különböző somma.— De harmadik ellenvetés is van, t. i. az mondatik, hogy ezen terv szerint a’ küldöttségnek libellát kellene magával hordani. Erre csak azt felelem, hogy a’ kormány olly egyént, ki a’ sik vidéket a hegyes vidéktől libella nélkül nem tudja megkülönböztetni, bizonyosan nem fog kiküldeni Ajánlom indítványomat a’ tisztelt ház figyelmébe. Tóth Lörincz: Miután a középponti bizottmányi szerke­zet 1-ső l -ában foglalt előlegezési eszmét a­ többség leszavazta , Ló­­nyay Menyhért képviselő javaslata természetesen már szavazás alá nem is jöhet. A­mi illeti Halász, és Bartos képviselő urak indítványát mellyekben megyék szerinti classificatio vételik alapul, ezt azért nem helyeselhetem, mert midőn Sz. István az országot megyékre osztotta legkisebb tekintettel sem volt a’ termékenységi, földészeti s a’ t. vi­szonyokra, s a ki tekinti p. o. Nyitra megye felső bérczes részét s ter­mékeny sik déli részét, vagy, Bihar megyében az Érmellékét és a’ Rezet, átlátja ezen osztályzás alaptalanságát. Végre Török István kö­vettársam indítványa, melly hegy és sikszerinti osztályozást állít fel, azért nem­ állhat, mert maga ez a’ hegy fogalma is valami definiálan­dó, s a’ Kárpátokat senki sem fogja egy categoriába tenni p. o. a’ honli, vagy Nógrádi halmokkal noha ezeket lehet köz beszéd szerint hegyeknek nevezni, sem a’ békési vagy csongrádi termékeny fekete sik földet a’ kecskeméti homokkal, melly szinte sik. — Ezt előre bo­csátva , igen egyszerű indítványt teszek. Én a’ 300 forint minimumot igen magasnak tartom , mert köztudomásra vannak Magyarországban telkek, mellyek ennyit nem érnek. Mi kik előlegezést, ’s evalvatio szerinti teljes kárpótlást akartunk nem azért nem szavaztunk a’ 400 forintnyi aversionalis összegre, mintha azt igen kevésnek tartottuk volna, hanem mivel benne igazságot nem láttunk. Ezen igazságtalanság pedig kettős volt a t. i. egyesekre nézve, kik ha példáid 1000 forint kamatját jövedelmező telkeikért csak 400-at kapnak , ha evaluatio szerinti teljes kárpótlást nem kapnak , magukat minden esetre nézve sértve érzik, ’s ezen sérelmekben csak azon ál­dozat készségben találnak vigasztalást, mellyel a’ haza irányában vi­seltetnek. Ezeknek most már csaknem mindegy, akár 100 forinttal többet akár kevesebbet kapjanak, mert ők teljes kárpótlást vártak. Másik igazságtalanság volt az országra nézve, mert az aversionális összeg azokra nézve, kiknek telke p. o. csak 200 forint kamatját jö­vedelmező , valóságos ajándékot foglalt magában, a­ martiusi törvény pedig ajándékot nem ígért, hanem csak kárpótlást. Én tehát ajándé­kot adni senkinek sem akarok, azért következő indítványomat nyújtom be: (felolvassa) „1. A’ részletes becslés mellőzésével, általános osztályzások állapíttatnak meg. A’ legmagasb osztályba eső telekért 400, az utol­só osztályba eső telekért 200 forint kárpótlás fog fizettetni. 2. A’ százas számok képezvén az osztályokat, következő há­rom osztály állapitatik meg: 1 fő osztály 400 forint, 2-ik osztály 300 forint, 3 ik osztály 200 forint. —“ Elnök: Több szerkezetek vannak, mellyeket a háznak szava­zattal kell eldönteni. Három szerkezet egy elvben megegyez , t. i. ab­ban , hogy osztályozás tétessék, és ezen osztályozás három legyen; hanem Bartos és Halász képviselő urak ezen osztályzást azon módon, mint az adóra nézve történt, specifice a’ törvényben kijelölni kívánják, megnevezvén a’ megyéket is, és az első osztályt 500, a’ 2-kat 400, a’3 hát 300 ftban kívánják meghatároztatok Továbbá előttünk van Tóth Lőrincz úr indítványa is, melly abban tér el az előbbi indítványoktól, miszerint az első osztályt 400, a’ 2 kát 300, és a’ 3 kát 200 ftra kívánja leszállitatni. A Török képviselő úrnak indítványa szinte meg­tartja az elvet arra nézve, hogy három osztály legyen, csak hogy más kulcsot javaslott, ’s az országot hegyes, sik ’s -vegyes vidékekre kívánta elosztatni. Vannak még több indítványok, de előbb ezeken es­sünk keresztül. Azt is jelentem a’ háznak, hogy nyílt szavazás szük­séges, mert egy ív adatott be, melly szerint általánosan minden kérdés nyílt szavazással kívántatik eldöntetni. Vegyük elő először Bartos és Halász indítványát s jelesen annak első részét. Bartos Ede: Kérem indítványomat úgy, mint beadtam ál­talánosan szavazásra bocsáttatni. Szaplonczay: Mielőtt szavazatra átmennénk, bátor vagyok megjegyzni, miszerint ezért abban nem fogunk élni, hogy megyék sze­rint történjék az osztályozás, annak vidékenként kelletvén megtör­ténni, s figyelmeztetem e’ részben a’ házat Zemplén megye követé­nek előadására, ki azt hozta fel, hogy Zemplén megyében olly telkek is vannak , mellyek 100 ftot sem érnek, s ine­n mi fog történni? Zemplén esik a’ középső osztályba, midőn Ugocsa beesik a’ 8 dikba, vagy Marraarosnak azon vidéke, hol az őszi ió megterem ’s minden egyéb, lehetetlen legnagyobb igazságtalanság nélkül illy osztályzatot megállapítani. Speletics: Mindenek előtt azon elvet kell megállapítani: valljon a’ ház a’ megyék szerinti osztályzást elfogadja-e, vagy sem? Elnök: Felolvasom az indítványnak azon részét, mellyet sza­vazat alá bocsátok: „az urbériséget vesztett földesurak tökélletes kár­mentesítés fejében az országgyűlés által megállapított három osztá­lyok szerint akként elégíttetnek ki, hogy az 1-ső osztálybeli megyé­ben egy egész úrbéri telek 500, 2 ik osztálybeli 400, a’ 3-ik 300 forinttal az álladalom által fog kifizettetni“. Méltóztassanak erre sza­vazni. Ha nem tetszik ’s elfog vettetni ezen szerkezet, keresztül me­gyünk a’ többi szerkezeteken, utoljára egy még is megfog állani. P­a­­­óc­z­y : Erre a’ szerkezetre szavazni nem lehet; mert kér­dem : hol van azon vármegye, mellynek egész területe mind az 1-ső osztályba való? például: vegyük fel Biharvármegyét, mellynek Érmel­léke paradicsom, a’ hegyek közötti járás pedig terméketlen. Elnök: A’ szerkezetben 9 osztály van, az mondatik , hogy 3 tagból álló bizottmány lesz, melly meghatározza az osz­ályokat azon adatok nyomán, mellyeket Összegyűjthtt. Egyébiránt kérdem : hol van azon megye hol mind egyforma a’ föld, ’s kérdem, hol van azon or­szág, hol minden telek egyforma. Szaplonczay: Ezen szerkezetek és módosítások a’2-dik és 3 ik - ra vannak beadva, holott a szerkezetnek ezen szakaszai még nem tárgyaltattak. Szükségesnek látnám tehát folytatni a’ központi bi­zottmány szerkezetének tárgyalá­át. Elnök: A dolog úgy van , hogy az 1-ső szakasz a’ háznak többsége által elvettetvén, benyujtatott Palóczy képviselő úr által az 1-ső szakaszra nézve egy módosítás, melly szintén elvettetett, ’s igy, mielőtt átminnénk a 2-ik szakaszra, előbb egy első szakaszt kell csi­nálnunk, ha csak azt nem mondjuk , hogy ne légi én 1-se hanem tűzzük ki szavazásra mi a’ 2 ik -­ban van. Akárhol kezdjük a’ szava­zást mindegy c°ak kezdjük el. Halász Bódi: Szerkezetem a 6-ik $-ig szól. Elnök: Mivel a szerkezetnek második szakaszára , melyben a maximum 700 ft, még­ nem szavaztunk, persze hogy legkevesebb pártolásra talált, tűzzük ki felállássali szavazás alá s akkor menjünk tovább. Ezen második szakasz igy szól. (Felolvassa.) A’kik ezt pár­tolják , áljának fel! — (Senki sem áll fel.) Következik a Bartos és Halász képviselők indítványa, hanem először csak az első részét ol­vasom fel’s tűzöm ki szavazás alá, úgy a’másodig részét másod­szori szavazás alá. (Felolvassa.) A’ kérdés tehát az: elfogadtatik­­a Halász és Bartos képviselők szerkezetének ezeti első része, mellyet jelenleg felolvastam, vagy nem? A’kik elfogadják áljá­nak fel! (Felállás közben Halász szólni síkar) Mi­előtt megtörténnék a’ szavazat, megjegyzem , miszerint be van nyújtva egy iv , 20 tag aláírással, mellyben általánosan egyszer és mindenkorra az mondatik ki, hogy ezen törvényben történendő minden szavazatok nyilt szava­zás útján történjenek. Vl­ad: Tisztelt ház! (Zaj; szónok szószékre lép; folytonos zaj.) Én magam is aláírtam, (zaj) így a’ képviselő urak magukat de­­popularisálják ! Csak röviden annyit akartam mondani,­­hogy ha hall­gatni akartak volna az urak és elegendő türelmök lett volna, hogy ma­gam is aláírtam azon ívet, melly meghatározza az osztályokat, ha­nem miután átlátom , hogy ha minden czikkre nézve nyílt szavazás fog történni, így felette hosszas ideig, eltartana ezen törvény fe­letti tanácskozás, talán ess­tendeig is. (Kaczaj.) Azért részemről elál­lók a’ nyilt szavazás kéréstől, a’ nélkül sem lesz belőle semmi. Elnök: Ezen kívánatra azt a megjegyzést volnék bátor lenni, hogy 20 an voltak, kik nyilt szavazást kívántak, igy csak 19 marad, hanem azt gondolnám próbáljuk meg a’ felállás által a’ feltett kérdés­nek eldöntését, ha kivehető lesz a’ többség, akkor nyilt szavazásra nem lenne szükség. Felteszem a’ kérdést, Bartos és Halász képviselő urak indítványának azon részére , mellyben 500 ft van meghatározva maximumul, középszám 400, minimum 300. Azok kik elfogadják méltóztassan­ak felállani. (A’ felállás megtörténik.) Sokan álltak fel, de semmi végzést nem mondok, hanem próbáljuk meg ugyan ezen szer­kezetet azon módosítással hogy 400, 300 és 200 ft vétetnék fel. (Felállás közben némellyek: Nem értettük a’ kérdést!) Az első kérdés az volt a’ hol a’ maximum 500, a’ közép 400, a’ minimum 300 ftra van téve , elébb a’ felálás erre történt t. i. a’ Bartos és Halász kép­viselők indítványának első részére. Tóth Lőrincz képviselő szinte meghagyta ezen osztályzatot, azon különbséggel hogy a’ maximum a minimumot is megváltoztatta , azaz, az 500 helyett tett 400-at, a’ 400 helyett 300-at, a’ 300 helyett 200-at. Próbáljuk meg tehát most ezt eldönteni, a’ kik pártolják , álljanak fel. (Felállás közben né­mellyek : Egyéni szavazatra van szükség!) A’ felállásból ’s ezen clas­­sificatiók feltételéből az világos , hogy mind a’ kettő mellett a’ háznak úgy körülbelől fele nyilatkozik. Ha most a nyilt szavazást kívánják, itt lehet alkalmazni. (Helyes!) A’ kérdés Halász és Bartos képviselő urak indítványa , mellyben a’ nélkül, hogy most meghatározzák ezen szavazattal azt, hogy mellyik megye hová tartozik, mert ez az indít­vány második részéhez tartozik, a’ kik elfogyják, igen­nel, a’ kik nem fogadják el, nem­mel szavaznak. B­ó­n i­s : Arra , hogy mi legyen a maximum , szavazhatunk; de mihelyt a’ megye be van téve, azok kik megye szerint classificálni nem akarnak , nem szavazhatnak. Török: Épen annak következtében, mit Bónis képviselő el­mondott vélekedésem az volna, hogy mielőtt az Osztályzásra nézve megmondanánk, elfogadjuk az 500, 400 és 300 ftokat, az iránt kell jöni tisztába , hogy megyeszámra akarjuk e elfogadni az osztály­zatot, vagy pedig hogy minden egyes megyében három osztály le­gyen? tehát először a’apjával kell lenni tisztába a’kérdésnek, nem pedig a’ summára nézve. Tóth Lőrincz: Mint egyik indítványozónak szabadságom lévén ismét szólani, azt vagyok bátor kinyilatkoztatni, hogy sok részről az ellen látok ellenszenvet, mivel az 500, 400’s 300 szám leszállittatott. Megvallom én abban látom indítványom fontosságát ma­gam részéről, hogy a’ minimum leszállittassék. Óhajtásom az volt, hogy a’ 300 minimumot nagynak véltem , mi indítványom indokolásá­ból is látható volt; ha tehát szabad, inditványomnak azon álmódosit­­ványát teszem : tétesszék 4 osztály s a’ maximum legyen 500. (Né­mellyek: nem helyes! többen: elfogadjuk!) Bartos: Én csak arra vagyok bátor kérni a­ tisztelt házat, legyenek szívesek indítványomat vagy elfogadni, vagy eldobni. Lá­tom sokan akarnak a classificatiónak is al­ classificatióst, és sokan kik nem restelték mondani, hogy az országra nézve is legyen külön clas­­sificatio­s megyékre nézve is. Azt hiszem ez által annyira bebonyo­­­lítjuk az ügyet, hogy majd semmi sem lesz belőle. Tessék indítványo­mat vagy egyszerre eldobni, vagy elfogadni. Rosz próféta akarok lenni, de ha a classificatióba bele­egyveledünk, azt mondom az e­­gészből semmi sem lesz. Elnök: Már több ízben kimondom arra, hogy azon ne vitat­kozzunk , mire szavazzunk, hanem kezdjük el a’szavazást a’ Bartos serkezetin s ha nem fogadtatik el, át megyünk másra, és lehet, hogy ,5 — 6 szerkezeten is keresztül kell mennünk, de még is egyszer csak fog akadni szerkezet, hol a’ ház meg fog állapodni. Bartos kép­viselő kivánja indítványa vagy fogadtassék el vagy szavaztassák le, szavazzon reá a­ ház! Molnár: Először azon kérdést kell szavazat alá bocsátani, melly elvet foglal magában, a’ Tóth Lőrincz képviselő szerkezetében csak osztályról van kérdés, Bartos képviselő előadásában pedig a­ me­gyék is felemlíttetnek, és így mindenesetre ezt óhajtanám szavazás­sal eldöntetni. Elnök: Tökéletesen mindegy ha azt teszszük is, csak egy eredményre jutunk. Az újabb parlamentáris modor szerint mindig a' benyújtott szerkezetekre történik a' szavazás , ez volt eddig divatban, hanem a’ régi modor szerint hamarabb mennénk, t. i. ha azt monda­nék hogy kérdésül tűzzük ki, osztályozva akarja-e, három osztályba akarja-e, vagy többe a’ ház? ’s úgy­­átmenni, hogy mi legyen a’ maxi­mum ’s ha igy egyik szerkezetnek sem lenne többsége, a’ jegyzőnek kellene szerkezetet készíteni, igy bizonyosan hamarább mennénk; de a’ szabályok értelmében mindig a szerkezetekre történik a’ szavazás, mindaddig mig egyszer valamellyik szerkezet c­’ak elfogadtatik. (Sza­vazzunk!)

Next