Közlöny, 1848. december (174-203. szám)
1848-12-14 / 187. szám
tt V.V.lt Mairovich Rezső indítvány ezé, hogy miután a haza védelmére a táborban szolgáló honvédek köztudomás szerint a fehér ruhákban hiányt szenvednek, szólitassanak fel a városi lakosok, miszerint nemzeti függetlenségünk és szabadságunk megvédésére kiállott fiaink és rokonaink részére fehérneműeket adakozzanak. Az indítvány közlelkesedéssel fogadtatott, egyedül a szér minél előbbi kivitelére merültek fel javaslatok. Besze János kívánta az ajánlat minél előbbi elküldhetése tekintetéből , hogy a város pénztárából vásároltassák a00 ingre és lábravalóra vászon s a városi honleányok közt varrás végeit rögtön osztassák ki. Takács István pedig a házbirtokosokra kívánt egy egy pár fehérruha adását kivettetni. Matina János az adakozásokat önkéntes hazafias lelkesedésből kívánja eredményeztetni, annál is inkább , mert Esztergom városa lakossága mindig megmutató, mikép örömmel kész a hazafias áldozatokban részt venni, ő ezélrtvezetőbbnek találja, ha Maurovich indítványa Besze javaslatával összeköttetik, végre közmegegyezés abban pontosul, hogy az e végre kiküldött választmány önkéntes ajánlatok útján igyekezzék minél előbb s minél nagyobb mennyiségben fehérneműket eszközölni s kellő helyére elküldeni. Az indítvány mutatóujjul szolgált a’ városi lelkes honleányoknál, mert lelkem édes örömével tudathatom , mikép a’ gyűlés végeztével a' városi lelkes honleányok vetélkedve kezdettek kedves honleányi kötelességük teljesítésébe. A' fenforgott tárgyak közt még egy közérdekű indítványt hozott fel Kollár Antal, miszerint a’ városi nemzetőrök közöl eddig mintegy 40 egyén Szabó vasúti mérnök és volt tüzér oktatása mellett szorgalmatosan gyakorolja magát a’ tüzérségre ; minthogy pedig különösen a tót mozgalmakra nézve Esztergom nevezetes fontosságú helyé válhatik , hogy a' tüzérség tanulására kiállott egyének a' haza szolgálatában midőn kivántatni fog czélszerüleg alkalmaztathassanak, mind a’város védelemben tartása tekintetből, mind pedig a szükséges gyakorlatokhoz a honvédelmi bizottmánytól néhány kisebbszerü ágyú keressék. Besze János erre megjegyzé , mikép biztosan mondhatja, hogy kisebb ágyúk, mellyek a' toborzáshoz jelenrészes időkben nem szükségesek jelenleg a' honvédelmi bizottmány rendelkezése alatt nincsenek; szónok meg van győződve , hogya' honvédelmi bizottmány, ha lennének fölösleges kisebb ágyúk, szívesen adna a’ városnak, mi tehát illyeket most hiába kérnénk, hanem van Pesten 24 fontos ágyú elég, ha ebből kaphatnánk is fölötte nagy fáradságba kerülne ide hozatni, hanem miután Budán ágyúöntő gyár állíttatott legsikeresebbnek gondolnám, kérnénk a 24 fontos ágyúkból egyet, azon nyilvánítással, hogy abból a város saját költségén 6 vagy 12 fontos ágyúkat fog öntetni. Matina János fölemlítő, miszerint a’ város ágyúkért már egyszer folyamodott, de ösmerjük hazánk vészeredzte körülményeit, ollyan ágyúkért, mellyeket mi kívánnánk, hiába folva- módunk, mert azok inkább a hareztérre szükségesek, mint békés vá-rosunkban; azonban közhírből tudjuk, hogy Budán ágyúöntőgyár állít- ttatott, ha Besze javaslata nyomán czélt érhetnénk , úgy hiszem a város a szükséges költségekhez szívesen hozzájárulna, de ha 24 fonntos ágyút sem kaphatnánk, vannak harangjaink, mellyeknek kongására a’ békés polgár az istenhez emelvén buzgó fohászait, áldván istenét családja, hazája békességéért,most pedig midőn a'szeretett hazát és az egyes családok békéjét ármányos vész dúlja, reményiem szükség esetében e‘ város hazáját szerető lakossága le fogja emelni a' harangokat, ' ha nem mindnyáját is, 's belőlük ágyúkat öntet hazánk és önmagunk oltalmazására. — Szabó úrnak pedig köszönetet nyilvánít szóló, ki fáradságát nem kimélve, az oktatást minden dij nélkül pontosan teljesiti. Addig is azonban, mig czélszerű ágyúkhoz juthatnánk, a tüzérséget tanulók, elnök polgármester által felkéretni kívánták az érsekvárosi tüzéreket, hogy azok az 1 fontos két ágyúikat a’ gyakorlásra költsönadni szíveskedjenek, mert a' tanulók a' beállott idő viszontagságai által fölöttébb terheltetnek, hogy a' tanulásra mindenkor a várba kénytelenetissenek feljárni, s ezen elnöki megkeresés mellett Besze indítványa elfogadtatott. Hevesből. Eger, dec. 7-én. — A tegnapi postán Galliczia felöl három gyanús levél lévén ; azok a’ megyeháznál bontanak fel. Az egyik levél Eger város közönségének, a' másik az egri érseknek, a' harmadik az egri főkáptalannak voltak czimezve. Az Eger városának szólóban gr. Pál Mór nyilatkozmánya , a’ másik kettőben Ferdinand császár ismeretes, sasokkal ellátott kiáltmánya foglaltatott. Mind három letartóztatott. Ezeket azért irom meg sietősen, hogy a" honvédelmi bizottmány sürgetősen intézkedhessék az iránt, mikép az illy bújtogató iratok" szétterjedése s illetőleg küldözése ellen hathatósan intézkedhessék. Úgy látszik, most minden áron a felső megyéket kívánják megnyerni, és ez ha sikerülne, helyzetünk s jövőnk az eddiginél aggályosabb lenne. Azért minden áron meg kell szüntetni a' közlekedést Gallicziával Ezen levelek Csarnoffban tétettek postára. — E mellett még egy különben furcsa dologról kell megtenni jelentésemet. Tegnap este az egri posta hivatalnoka egy Windisgraecz herczegnek eziínezett levelet mutatott be a' megyei hatóságnak, melly ismeretlenül vettetett be Az ügynöki szobába lovaszállitás végett. Rögtön bizottmány tartatván, a' levél feltöretvén felolvastatott. A levél németül volt irva, s benne ez foglaltatott. Az egri részek el vannak készülve a' végsőre, 's a pópa is kész szövetkezni. Mondatik benne, hogy egy nemzetőrségi kapitány, ki népszerűséggel bírni állittatik, kész pénzért velök tartani, és így a' nép egy részéveli egyesülés is bizonyos. A' levél alá egy óhitű, különben derék ügyvéd neve van irva. A’ neveket megkímélem. Rögtön mind a' három egyén letartóztatni s irományaikfoglaltatni rendeltettek. Az egészről a véleményem ez. Ugy látszik a dolog nem komoly, mert mostani időben postán levelezni akarni a herczeggel veszett állapot s kiszámított tervre nem mutat. És a gyanúsított nemzetőrségi kapitányról, úgy az ügyvédről is ezt feltenni alig lehetséges. Lehet, hogy az egész boszúterv; lehet, hogy ez alatt egy kéz lappang, melly a városban eddig létező csendet akarja felzavarni, és ezért használt olly neveket és személyeket, kik abból semmit sem tudnak. De ebből annyi igaz , hogy kiválólag kell ügyelni a városok és községek csendjére. Ellenségeink igyekezete : az anarchiát előteremtette minden áron. Ennyit a dologról magáról. Azt semmi esetre sem tudjuk helyeselni, hogy ezen tárgyért bizottmány tartatott. Az egész politikumi eljárást igényelt. És sokkal czélra vezetőbb, ha illy ügyekben elnökileg tétetik meg az intézkedés. Ez mindenképen hasznosabb é s a’ kedélyekre megnyugtatóbb. Csongrádból, Tápé, dec. 7-én. Ös Tiszánk nádasai közé szorított majd 3000 nyi lakosú igénytelen helységünk egy szebb jövőnek néz elébe, mert felsőbb helyre tett folyamodásunk folytán kivonatunkra ügyén azon melegkeblü hazad Cserkúti Jánost valánk sze- HMrfek WWch helyettesünkül megnyerheti, szegvári káplánnak lángszavai a táborba szállt szegvári nemzetőrökhöz a „Közlöny“ nov. 3-dikai számában méltán dicsérve közölvék. E’ derék , s mindazoktól, kik vele érintkezésbe jöhetnek, kedvelt lelkész olly buzdítólag, olly lelkesítőleg hat népünk jellemére, hogy hízelgés nélkül elmondhatni, miként neki köszönhetjük, hogy a' nép keblébe isten és hazánk szerelme felvillanyozva hatott át annyira, miszerint a táborba szállási megrögzött félelmét levetkőzve, örömmel siet minden 3 ik hétben egymást felváltva az ármány szülte rácz lázadás megdöntésére segédkarokat nyújtani. Áldás az illyen férfiú a népet, illy népirtó időkben " — Be is kezdi látni e’ nép , hogy ő egyike azon lelkészeknek, kiknek a' bukott átkos rendszer hydrái érdemeiket háttérbe szorítván , megérdemlik, hogy a világosság jelen idejében titokban fénylő érdemeik kellőleg jutalmaztassanak. Az érdemeket méltányló nép nem is maradandódós kedvelnének, mert erejében meggyengült öreg lelkészünk helyébe óhajtja majd egykor emeltetni. Még nem olvastam, hogy valaki lelkészünk közöl az egyházmegyétől — mert hiszen illyesmire nem hívta még fel lelkészeit — utasítást sem várva , a' szerencsétlen Bécs körül elesett vitéz magyarok, és ugyan Bécsben a' szabadság szent harczában elhunyt német testvéreinkért gyászmisét, s szívünk mélyében bennünket megrendítő olly gyönyörű emlékbeszédet tartott volna, mint ő. Érzelemdús beszédét közölni —■ azt, minthogy szerénysége másként nem engedé , szép szerivel tőle elkérvén — ha t. szerk. úr becses lapjában helyet ad, el nem mulaszthatom. — Az emlékbeszédet ime itt küldöm. — Ha ezen soraimat becses lapjaiba felvenni szíveskedik adandó alkalmakkor és magyar fajta vidékünkről a' történendöket tudatja önnel polgártársa, Ikervári Antal Tápé jegyzője.") Az érintett beszéd következőleg hangzik: ,,Ha eljö az ősz, és a' madarak más tartományba költöznek, kicsoda sír utánok ? Senki sem , hiszen boldogabb éghajlat alá költöztek. És ti miért álljátok annyi bánattal körül e’ gyászalkotmányt? A’ kiknek halálát ez képezi, azok is boldogabb hazába költöztek, a zsarnokság dúlta földről a’ menybeli hazába, hol béke és igazság az örök kévalóság szárnya alatt pihennek. Vérzik szivem, ha elgondolom, mik történtek Bécsben a' múlt hó végnapjaiban? ha elgondolom, hogy egy nép, melly a' szabadságért, igazságért végelkeseredésében ragadott fegyvert, majd 4000 főig lekonczoltatott, ’s vérében a’ pokolból kiokádott fenevadak, a' király tanácsosai fördöttek meg..! “ „Üdvösök legyetek Bécs városában elhullott csonka, testek , és azoknak rothadó poraik — üdvözök legyetek a túlvilágban elhunyt bécsi bajnokok! A halál hideg karjai ölelnek titeket, kik az életre olly érdemesek voltatok, a’ zsarnokság öldöklő fegyvere alatt haltatok meg, kik a' szabadság áldásait akartátok megvédeni a nép javára — de ott fenn van az örökkévaló igazság, aki véretek minden kiontott csepjéért számot fog vetni a gyilkosokkal, és rátok nézve késő bár, de az utódokra nézve elég jókor fogja még felderíteni az igazság elkendőzött szent ügyét!" „Hívek! itt, hol e gyász koporsó előttünk úgy áll, mintha ezrek feküdnének benne leölve, megcsonkítva, öszvedarabolva; itt e szívrázó búállvány mellett, mellyből mintha a’ vér szagát érteném, és százak haldokló könnyögéseit hallanám, mit mondjak néktek’ azrie hogy a testvériség és részvét bánkódó könyvivel szenteljétek be ez állványt? Ám öntsetek konyakét! ti, kiknek szivök van egy halottat is megsiratni, méltán siratjátok meg ez áldozatokat, de én nem könyökre akarlak indítani. Szívemet nehéz teher nyomja, terhe az igazságnak, nem bírom el telkemen; ki kell mondanom néktek: mi az oka, hogy Bécs alatt halmokra ölettek le testvéreink? Ki kell mondanom , ha szinte megbánnám is , a' népgyilkosok neveit.“ „A' mint tudjátok, hogy a magyar nép 300 év óta le volt igas' iva, hogy mint a’ vakand, vérrel verejtékező fáradsággal túrta a' földet, és még sem volt semmie , mert a mit keresni bitt volna, azt dézsmába, robotba, s adóba vették el tőle, és arról, a’ mit elvettek a’ bécsi királyi tanácsosok soha sem számoltak: igy volt elnyomatva a’nép Bécsben is. És valamint a’ martiusi magyar országgyűlés kiszabadította az embertelen járom alól a’ magyar népet, és kikiáltotta a’ szabadságot, azaz hogy szabad legyen mindenki a’ robottól, és szabad legyen mindenki földje a' dézmától, igy kiáltották ki a’ bécsiek is a’ szabadságot. De mivel ha a' népek szabadok, akkor a’ néptől nem igen lehet zsebelni, a' húzás-vonáshoz pedig, a’ zsebeléshez 300 év óta úgy neki szoktak, hogy attól el nem bírnak, mert nem is akarnak ' válni; most tehát fegyverrel támadják meg a’ népeket, hogy megint a' régi elnyomó rendszer álljon helyre, és a' kik nyakukat nagy alázatosan nem hajtják vissza a régi pénz- és vérszopó igába, azokat tűzdel, vassal ölik, pusztítják. Ez az oka, hogy Bécs városát 10.000 emberrel megtámadták, és ezen sok százakat, kikért ma gyász isteni tiszteletet tartunk, lekonczolják. Ez az oka , hogy édes magyar házánkban is kilencz helyen folyik a háború , mert minket is ismét a robotra , ismét a' dézsmára akarnak visszahajtani, és mind a' kilencz véres háborút a' király nevében, erejével és hatalmával támasztották ’ ellenünket bécsi tanácsosok, ezen átkozó német hernyók, kik 300 ' év elött másztak át Magyarország életfájára, 's azóta mindig pusztítják." „Fájdalmasak ezen véres események, mellyek a SZeiH igazság f elnyomására olly gyalázatosan, és bosszúért égbe kiáltva történnek ; de még fájdalmasabbak, ha azt is mérlegezzük, hogy mindezeknek ki az oka? Ez azon kérdés, mellyre nem mer megfelelni minden ember, azért, mert a felelet borzasztó nagy, s az ország első emberét, a’ koronás királyt terheli... De én a' Krisztus szolgája vagyok s ki igazság követségében küldötte tanítványát a' világba, a’ mint ő I mester, mikor prédikált, személyválogatás nélkül király- és koldusnak egyiránt mondta ki az örök élet igéit, és igéit az igazságnak; mint tanítvány úgy akarok tenni én is, mert hallgatva nem akarom eladni az igazságot, 's avval a' Krisztust, mint Júdás; sem meg nem ijedek én , sem a főpap szolgálójától, mint Péter, sem senkitől, hogy kedvéért az igazságot, 's evvel a Krisztust megtagadjam ; a' mint megmondottam, hogy a felelet terhe a’ királyt nyomja, úgy most is mondom, hogy Magyarország nyomorúságának, kilencz felé folyvást folyó háborújának, urai leöleésének, házi tűzhelyei elpusztúlásának maga a' király az oka!“ „Halljátok-e hívek? nagy szót mondottam, de fájdalom igaz! Az a koronás király , kit a' magyar a’ tisztelet- és hódolat szent kegyeletével , mint szentet a’ közlény — akként vett körül századok óta , az a’ király, kiben isten földi helytartóját látta a nemzet; az a király, ki előtt, ha hozzá juthatott a' magyar, térdet fejet hajtott, mintha nem is ember lett volna, holott ezt csak isten kívánhatja meg; az a’ király , ki 1830 évben Pozsonyban isten egei felé emelt újjakkal esküdött meg , hogy a nemzetnek javára , áldására, boldogitására fog uralkodni a népek fölött — ez a’ király okozza Magyarország pusztulását, mert esküjét megszegte, és áldás helyet átok lett a magyarra nézve. 14 előtte való király esküdött már arra, hogy a magyarnak alkotmányát csonkitatlan fentartani fogja, de egysem tartotta meg szavát, hanem mind a’ 14 hamisan esküdött; és mivel a magyar nem hisz még a királyi családnak, mert nem is hihet, mert 300 év óta , mióta ez a’ család uralkodik , mindig megcsalták, most tehát eltökélték magokban, hogy ha jó módjával meg nem adja magát a magyar , irtóháborúval támadja meg őket, és hála fejében, mert 300 évig húzza zsirját, leöldösi, és majd helyébe más népet szállít erre a' földre, melly gyáva legyen minden igazságtalanságnak alávetni szolgai nyakát.“ „De ott fen van az örökkévaló igaz isten, ki intézi a’ nemzetek sorsát! Ott fen van az elgázolt igazság megtorló nemtője, a ki írja a’ népgyilkosok neveit az örökkévalóság könyvébe. Ott fen van istene az igazságnak, ki el nem hagy, mert ő maga is igazság!“ „De hívek ! Isten csodát nem tesz, csak úgy segít minket győzelemre , ha mi is önfeláldozással törekedünk arra. Készek vagytok-e tehát, hogy ha kell, kezeitekbe karddel és fegyverrel az ellenséggel szembe szánjatok ? Készek vagytok-e, hogy isten oltárát feldúlni s házaitokat lángba boríttatni, feleségeiteket rablánczokon elhurczoltatoni, hajadonaitokat megszeplősiteni, s a csecsemőket szemetek láttára legyilkoltatni nem engeditek?.. átkozott volna a’ szív, melly a’ végveszedelemben istenért, hazáért, sövéiért nem akarna az ellenség ellen indulni! Készek vagytok-e tehát erre ? és készek vagytok-e itt, hol isten hallja, megesküdni, hogy mindezeket élet-halálra készen véditek ?“ „Látom, készek vágtok! ez a sin Csend mondja nekem, hogy készek vagytok, és a' szemeitekből alá hulló kények kezesek az élethalál harczárai készségtekért. Ha tehát híjába járnának most béke követségében a’ királynál Magyarország püspökei, ha a’ Krisztusnak, ezen helytartó apostolai híjába figyelmeztetnék a' királyt, hogy ne illesse a népeket az igazságért, mert a’ népek nem a' királyé, hanem istené, és az igazság sem a' királyé, hanem a’ népeké, ám akkor legyetek mindenre készen. A kath. püspöki kar szózatának harsogó kűrije az utolsó horgony , melly a hazának vérhullámokon hányatott hajóját az ellenséges szelek ördögi erejéből kimentheti, s a’ béke partja felé hajthatja. De ha ezek az apostolok is híjába fáradoznak, akkor te isten, ki elhozod az órát, hogy éretted és hazánkért harczra szálljunk, és elhozod a' körülményeket, mellyek mindnyájunk karjainak erejét igénylendik, íme mi készen vagyunk, csak te áldj meg minket! Te kegyes vagy, és igaz, és nem akarhatod , hogy a’ kik annyi idők óta Voltunk elnyomva, elvégre ne könny its rajtunk. Eddig 300 év óta a' türelemnek könysavával áztattuk kenyerünket, ha azt is panaszolva ettük, eddig 300 éven át vérbarázdákat hasított szivünkön sé elnyomatás igája, és a' levegő is, mellyet szívtunk, apáink vérpárájától volt megterhesítve; vedd le uram e' lánczokat rólunk, hogy sok szenvedés után elvégre a’ magyarnak is emberi méltóságéhoz illő sorsa jusson!1 év vetük. 883 A Szaktanitás és a’ kath. lapok. Az álladalonmak elvitázhatlan jogaihoz tartozik a’ közoktatás ügyét kezelni, vagy annak czélszerű kezelésére felügyelni; mert az álladalom jövő emelkedésének, vagy sülyedésének alapját a' jelen fiatal nemzedék fogékony keblébe tehetni le, hová ha jó magot hintünk, ’s annak tenyészését az ellenséges befolyástól megóvjuk ,a’ kivánt gyümölcs el nem maradand, ellenben, ha a zsenge keblekbe hintett mag selejtes, förgés, vagy épen mérges hatású, belőle gyümölcsöt vagy ne várjunk, vagy ha megtenni azt, veszélyt árasztand az egészre. Hogy közoktatási rendszerünk nem csak hiányos, hanem olly rész, hogy azon holmi toldozgatással többé javítani lehetetlen, ezt mindet tisztán gondolkozó elismeri; ezt elismerte a’ martius előtti kormány, azért egy új rendszert dolgoztatott ki, melly olly sokáig készült, hogy mielőtt létre jött volna, elavúlt; elismerte az utolsó országgyűlés, azért a” vallás és közoktatási ministeriumnak egy új rendszer kidolgozását meg- hagyta. Ez új rendszeren több szakférfiú dolgozott, azonban annak életbe léptetését a gonosz ármány-szülte zavarok megakadályozták. De mivel az efféle intézkedéseknél csak egy év is igen nagy hátramaradást okoz, fi vallás és közoktatási ministérium előterjesztésére az országos honvédelmi bizottmány meghatározta, hogy az új rendszer ez évre legalább a budapesti középtanodában behozassák. A’ kegyes tanítórend, bebizonyítandó , milly hő barátja minden czélszerü reformnak, az országos honvédelmi bizottmány rendeletét, mellyben régi óhajtását teljesülni látó, örömmel fogadta. Azonban alig hirdetteték ki a' rendelet, némelly rósz akaratú homály terjesztők a’ vallás végetlen terjedelmű palástja alá vonulván, a „Religio és Nevelés“ úgy szinte a rokon szellemű német „Kath. lapfet hasábjain hildebrandi auctoritással szórják anathemájokat a’ kormány rendeletét hiven teljesítő piaristák fejére, őket aljas rágalmakkal tetézvén, hogy magukat a kormány ezéljainak kivitelében eszközül használtatni engedék , holott a’ kegyes tanítórend tagjai már rég óhajtják ez üdvöst reformot, mint a’ kiknek legtöbb alkalmuk volt tapasztalni a régi rendszer czélszerűtlenségét, ’s azon szellemölő eljárást, mit eddig közoktatásnak csúfoltak. De a’ mi szenteskedő barátaink nem csak a piaristákra szórják az egyházi átkot, hanem megfeledkezve az elöljárók iránt tartozó keresztény kötelességről, még az országos honvédelmi bizottmány rendeletét is megtámadni, s hazánk illy zavaros állapotában a' nyilvános törvények ellenére a’ népet szóval, írással, sőt aláírási évek kötöttetésével bujtogatni merészkednek, meg nem gondolván