Közlöny, 1849. február (16-40. szám)
1849-02-18 / 32. szám
Debreczen, 32 sz. Vasárnap, február 18.1849. LÖNT, hivatalos lap. A* „Közlöny“ hétfőt kivéve, naponkint jelenik meg. — Ára lapjainknak helyben 7 írt, és postán négyszeri szétküldéssel hetenként 7 írt 12 kr pp., naponkinti szétküldései 5 írt pp. — Felvétetnek mindennemű hirdetések, mellyek hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. — Előfizethetni minden álladalmi postahivataloknál és a’kiadó hivatalban Debreczenben. — HIVATALOS RÉSZ. A* huszár. Ha csak hallom e’ nevet, lelkem emelkedik édes érzéssel. A’huszár nevezet nemcsak hazánkban, de egész Európában, sőt egész világon egyértelmű a’ vitéz, a’ hős nevezettel. A’ huszárnak hire tovább elrepült, mint országunknak ’s nemzetünknek hire; Napoleon csodálta, a’ törökök és arabsok meghajolnak hallattára keresztbe vetett kezekkel. A’ huszár, örököse apáink lovaglásbeli ügyességének. Ha a’ huszár repül, a’ szél nem bir futni utána, sir és süvölt szégyenében. A’ huszár örököse apáink vitéz bátorságának. Egy huszár tiz ellenséget még kévéséi, húsznak ellene vág, a’ félelmet nem ismeri, borral és dicsösséggel él, a’ halált párnának tekinti, mellyen aludni fog, míg a’ feltámadási trombita ismét felkölti. A’ huszár, ha béke van, bajuszát, lovát, és kedvesét simogatja, de a’ békében maga is, lova is megöszül. Mint az oroszlán a’ rengetegben ’s pusztákon, a’ huszár csak a’ harczban él, csak ott él, nótája az ágyú dörögése, öröme a’ kardnak pengése , ’s minthogy számolni írásból nem tanult, bab helyett levágott fejekkel számolgatja ki, a’ mit tudni akar. A’ huszár egy gyönyörű virágszál, melly az elhunyt magyar hősök sírjából kelt ki. Ha akarjuk ismerni, miilyen volt a’ szittya faj, a’ deli huszárokon legeltessük szemeinket. Ha csúnya is, szép a’ huszár, mint a’ rózsa. Ha kicsiny is, erős mint a’ tölgy dereka. Jó kedvű ’s pajzán ha játszik is, ha harczol is, ha káromkodik is, illyen a’ huszár. A’ korcsmáros is örömestebb ád bort a’ huszárnak, miért? mert huszár. A’ leány is szívesben ád csókot a’ huszárnak, miért ? mert huszár. Még a’ boltos is hosszabbra méri neki a’ pántlikát , miért ? mert huszár. ’S miért olly kevély a’ huszár ? mert vitéz. ’S a’ vitéz, jól teszi hogy kevély, ritka ember vitéz most Magyarországban. Oh huszár! huszár! te vagy a’ magyar szemefénye. Az isten téged ünnepnap teremtett. Az angyalok énekeltek születésedkor. Már bölcsöd felett babér-koszorú lebegett, bár nem látta anyád, ott lebegett az. Magyarország szabadsága, ’s a’ magyar nemzet elveszhet, de mig egy huszár él, addig bízom. Ha meghalt az utolsó is, akkor végünk van. A’ hol tehát huszárt látok, szivesen fogok kezet vele, övé utolsó ingem, utolsó pohár borom, az utolsó áldás is, melly a’ lélekkel belőlem kiszakad. Nem adom azt se gyermekemnek, se anyámnak, se testvéremnek, egy huszárnak adom. A’ régi magyar vitézség a’ huszárban született újra. A’ hazát a’huszár karja és példája menti meg. Ha tehetném, minden huszárnak egy kastélyt, a 1 lovának egy palotát vennék, ’s harcz után ott élnének ketten bőségben, fényben, békében. A’ huszárélet a’ hires és vitéz élet. Azt mondta egy tudós ember, hogy halál után az égen mindenik egy csillaggá változik. Be szép a’ huszár élete, de szép a’ huszár halála! Szemere Bertalan. A’ honvédelmi bizottmány teljesen egyetértvén Szemere Bertalan országos főbiztos úrnak ezen iratban kifejtett nézeteivel, az iratot több ezer példányban a’ huszárok közt kiosztatni, és nyilvánosan felolvastatni rendeli, azon hozzáadással, hogy ha a’ haza szabadságát és békéjét sikerülene kivívnunk, a’ nemzet minden bizonynyal hálás reend vitéz harczosai iránt. Debreczen, febr. 16. 1849. A’ honvédelmi bizottmány. Az orsz. honvédelmi bizottmánytól. Szemere Bertalan országos teljhatalmú biztos úr következő rendeleteket adott ki: RENDELET. Az ellenség vezérei által több rendbeli intézkedések tétettek. ’S azon kívül, hogy fegyvert vittek el, a’ sópénztárt kirabolták , bokkancsot, főzeléket, életneműt zsaroltak, ’s ekképen dúltak a’ becsületes ember keresményében, emberei pedig loptak, a’ ládákat ’s kamarákat feltörték, még közigazgatási rendeleteket is bocsátottak ki. Ennél fogva rendelem: 1. Az ellenség erőszakos és zsarnoki rendeleteit végrehajtani nem szabad, a’ ki teljesíti, hadi törvényszék elébe állittatik. 2. Azok már magokban törvénytelenek és érvényteleneknek nyilváníttatnak. 3. Bárczay László és Sütő János az ellenségtől az alispánságot elvállalván, ’s még akkor is intézkedvén, midőn innen elmehettek volna, mert az ellenség már eltávozott, elfogatni ’s vád alá vétetni rendeltetnek. 4. A’ kik erőszakosan, szuronyok hatalmával hódolatra és esküre kénszerűttettek (mert hiszem, Borsodban a’ nélkül senki nem hódolt), azoktól megvárom, hogy ellenkező nyilatkozataikat hozzám 48 óra alatt sietve beküldjék. Miskolcz, febr. 8-kán 1849. Szemere Bertalan, felsömagyarországi t. h. k. biztos és az orsz. honv. biz. tagja. Rendelet. A’ legszigorúbb felelet és büntetés terhe alatt meghagyatik, hogy a’mi fegyver, vagy állodalmi vagyon bárkinél találtatik, azt sietve adja be, ha pedig valakinél elrejtve tudja, azt Jüstint jelentse fel. Becsületes és hazafiu érzelmű ember másképen nem is cselekedhetik. Miskolcz, február 8. 1849. Szemere Bertalan, felsömagyarországi t. h. k. biztos és az országos honvédelmi bizottmány tagja. RENDELET. Heves, Borsod, Gömör, Torna, Abauj, Zemplén, Szabolcs, Ung, Sáros, Szepes megyéknek a’Hajdú Jász-Kun, a’ XVI Szepes-Városi kerületnek, Kassa,Lőcse, Késmárk, Eperjes, Bártfa, Szeben k. városoknak. Elhatároztatván a’ nemzeti kormány által, hogy a’ háláspénzen kívül a’ főzésért és a’ húshoz adottért, minden legény után, a’ szállásadó gazdának 3 ezüst krajczár, és igy a’ háláspénzzel együtt 5 e. p. krajczár fizettessék. Elhatároztatván a’ nemzeti kormány által az is, hogy a katonai szállítmányok alá adott fuvarok is kész pénzzel fizettessenek. A’ nép javára és terheinek atyai könnyítésére hozott e’ határozatokat illetőleg, rendelem a’ mint következik. 4. Miután az kivihetetlen, hogy minden legény után minden szállásadó apró pénzzel naponkint kifizettessék, tartozik a’ községi elöljáró a’ szállásoló katonaság’ legfőbb parancsnokától a’ szállásoló katonaság’ fejszámát írásban a’ nap szerint ’s naponkint kivenni. 2. Ezt kivévén, annak elömutatására a’ községet illető pénz az állodalmi vagy tábori pénztárból tüstént kifizettetik, ’s vagy elosztatik a’ szállásadók közt, vagy a’ községi pénztárba tétetik, a’ mint a’ község el fogja határozni. 3. A’ katonai fuvarra nézve szabályul megtartandó: a) Két ökrös vagy két lovas fogat állomásra kap 42 e. kr. négy ökrös vagy lovas fogat 1 ft 12 kr. p. b) Ha a’ fogat berendeltetik, de nem használtatik, minden 16—24 órára várakozásért a’ fogatos azt kapja, a’ mit egy állomásért kapnia kell. c) Az illető polgári hivatalnok, p. o. megyékben a’ szolgabíró, k. városokban a’ kapitány, vagy a’ községi biró az egyegy községből kiállított fogatok jegyzékét elkészíti ’s elkészítteti, fogat azonban ezekből csak a’ térparancsnok vagy főparancsnok utalványára adatik, ’s adatván, azon zászlóalj vagy egyén, ki használja, nyugtatványt fog róla adni. Ha a’ fogat utalvány nélkül vitetnék el, vagy nyugtatvány nem adatnék, a’ polgári hivatalnok nyomozni fogja a’ dolgot, és az általa készítendő fogatlajstrom érvényes, a’ szabály ellen cselekvő katonai egyén pedig büntettetni fog. E’ jegyzék előmutatására az állodalmi vagy tábori pénztárból a’ fogatbér azonnal kifizettetik. Ekképen gondoskodott a’ nemzeti kormány igazságos megjutalmazásáról a’ nép szolgálatának, mellyet most az ország minden rendű lakosa egyenlően tartozik viselni, mi jog és teherbeli egyenlőség következménye azon új törvényeknek, mellyeket a’ hazában dúló ellenség el akar törűlni, hogy a’ régi s úri és jobbágyi állapot hozattassék vissza. A’ fen nevezett hatóságoknak meghagyatik, hogy ezen rendelet legezélszerübb és ellenőrséggel ellátott foganatosításáról kellőleg és részletesen intézkedjék. De intézkedjék arról is, hogy miután az álladalom kinekűinek szolgálatát megfizeti, másrészről a’ kivetett hadi és házi adó, mi nélkül egy ország sem állhat fen, pontosan, rendesen és a’ legszigorúbb eszközök alkalmazásával is, elelet terhe alatt, havonkint behajtassák. Miskolcz, febr. 13. 1819. Szemere Bertalan, felsömagyarországi t. h. országos biztos és az országos honvédelmi bizottmány tagja. KINEVEZÉSEK: Ah. 3360. A’ Bocskai 17-dik huszárezredhez. Ezredesül és parancsnokúl: Szathmáry Mihály, 14-dik huszárezredbeli alezredes. Alezredesül: Helley János, ezredb. őrnagy. Őrnagyúl: Kürthy István, 53-ik z-beli őrnagy. A’ 16-dik huszárezredhez. Alezredesül: Rohonczy Lipót, n. őri őrnagy. Őrnagyokúl: Licsken Soma ezredbeli százados. Mariassy József 16. honv. 7.-beli százados. A’ I6-ik huszárezredhez. Alezredesül: Rákóczy Zsigmond n. őrségi őrnagy. A’ Wysocky lengyel légióhoz. Őrnagyúl: Czernik Ignácz százados. A’ 16-dik honv. r-aljhoz. Hadnagyúr: Jeszenszky Zsigmond, 7-beli őrmester. Rang és illetmény febr. 16-tól 1849. Mészáros Lázár, hadügyminister. E.3129 sz Az országos honvédelmi bizottmány folyó hó 15-én 2097.d. szám alatt kelt rendelete nyomán Lahner György ezredes, a fegyvergyár és hadügyministeri tárczámhoz tartozó felfegyverzési osztály igazgatója folyó hó 16-ától számítandó ranggal, és illetménnyel tábornokká kineveztetett. Mészáros Lázár hadügyminister. Menyhárt Antal első huszárezredbeli alezredes az országos honvédelmi bizottmány folyó hó 15-én 297 d. szám alatt kelt rendelete alapján folyó hó 16-ától számítandó ranggal ugyanazon ezredben számfeletti ezredesnek kineveztetett. Mészáros Lázár, hadügyminiszer. Menyhárt Antal első huszár-ezredbeli számfeletti ezredest folyó hó 16-ától számítandó ranggal és illetménnyel a’ tárczámhoz tartozó katonai osztály igazgatójául kineveztem. Kelt Debreczen február hó 17-én 1649. Mészáros Lázár, hadügyminister. A. 3524. A’ 4-ik huszár ezredhez kineveztetik. Alszázadosúl: Schweidel Albert ezredbeli főhadnagy. Rangos illetmény folyó évi febr. hó 16-tól. Mészáros Lázár, hadügyminister, 3377. sz. A 10-ik huszárezredhez kineveztetik. Őrnagyúl: Szikszay Tamás, azon ezredbeli főszázados február hó 16. számítandó ranggal, és illetménnyel. Kelt Debreczenben, febr. hó 16-án 1849. Mészáros Lázár, hadügyminister.