Közlöny, 1849. április (68-92. szám)
1849-04-27 / 90. szám
1116. sz. I H. Szabó Karolina, csokaji jegyző leánya a’ sebesültek részére 1 font tépetet ajándékozott. Miért is a’ haza és harczfiak nevében, a’ hadügyi egészségi osztály köszönetét nyilvánítja. Flór Ferencz, egészségi osztályfőnök. 1046: H. Balogh Tinka és Zsuzsánna Kraszna mezővárosi nővérek, a’ a’ sebesültek számára 20 font tépetet szállítottak Debreczenbe- Illy nemes tett méltó jutalmát csak a’ közügy iránti részvét öntudatában lelheti, ’s az egészségi osztály azok nevében, kiknek az adományozás történt, csak hálás köszöneteket tolmácsolhat. Flór Ferencz, egészségi osztályfőnök. 1054 . H. Egy békés-csabai lelkes polgárnő a’ tábori kórháznak részére : 6 inget, 6 lábravalót, 4 lepedőt, 2 párnát, 4 párnahéjat, 1 paplant, 1 font finom tépést, 24 pólyát, 1 szalmazsákot, ’s néhány darab ócska rongyot ajándékozott. Vegye a’ lelkes nő e’ nemes adakozásért az osztály köszönetét. Flór Ferencz, egészségi osztályfőnök. 1055 . H. Egy békés-csabai izraelita a’ táb. kórházak részére 34 pengő fői intőt ajándékozott. Köszönet érte a’ nemeslelkü hazafinak, sérült hazafitársaink nevében. Flór Ferencz, egészségi osztályfőnök. 1106 : H. Gulovits György, vecsei gr. kath. lelkész és Gálszéts egyházi kerület másod alesperesse felírása mellett, a’ Gálszéts kerületi papság által a’ harezban sebesültek és kórházban sínvődök részére adományozott 12 fiát és 30 kr. ezüstpénzbeni összeg, a’ hadügyi egészségi osztályhoz beküldetett; mi is a’ nemes adakozók megnyugtatására, és másoknak is buzdítására, ezennel hálás köszönettel közhírré tétetik. Debreczen, april 21. 1849. Flór Ferencz, egészségi osztályfőnök. NEMZETI GYŰLÉS. Előleges közlés a’ képviselőház ápr. 26-ki üléséről. A’ kormányzó elnök úr igen fontos előterjesztéséből előlegesen a’ következőket emeljük ki. Először Asboth ezredes jelentése nyomán hivatalosan értesité a’ házat, hogy Budapest ismét a’miénk,a’ nélkül, hogy az ágyúztatás szerencsétlenségének lett volna kitéve, a’ miért a’ kormányzó elnök a’ nemzet nevében elvárja a’ főváros lakosságától, hogy a’ nemzetnek esen kegyességéről megemlékezzék. Budapest bevétele az ápril 19-ki dicső csatának — melly a’ korm. elnök úr szavai szerint: Magyarország jövendő sorsának eldöntésében határozó csata volt— ’s átalában hadi munkálatainknak legnagyobb nevezetességű eredménye. Az ezen csatáról már közlött jelentés kiegészítéséül felolvasó a’ fővezérnek tudósítását, valamint a’ táborban működő Ludwigh képviselő leveléből több igen érdekes töredéket. Jelenté továbbá, miszerint azon ágyúk, lőszerek ’s egyebeknek, miket a’ fővárosból szökött ellenség gőzhajókon lefelé küldött, kellő elfoglaltatásáról eleve intézkedett. Jelenté, miként Bem altábornagy és Vécsei tábornok urakhoz rendeletet bocsátott, meghagyván nekik, hogy az ellenségnek vitéz seregeink általi határozott megveretését ’s az ország fővárosának a’ nemzet kezéhez visszakerülését, az aradi ’s temesvári várőrségnek parlamentair által tudtul adják, azon kijelentéssel, hogy ha a’ parlamentair kijelentésétől számítandó 24 óra alatt megadják magokat és a’ várakat a’ nemzet törvényszerü birtokába visszabocsátják, a’ nemzet az őrseregnek megkegyelmezend; ellenkező esetben nincs számára kegyelem. — Jelenté a’ korm. elnök úr, miként a’ vereczkei passuson betört ellenség az országból teljesen kivezetett; és intézkedve van olly biztosítékok czélbavételéről, mellyek a’ hazát illy hivatlan látogatásoktól megóvják. Értesité a’ házat arról is, hogy az erdélyi oláh népfaj, megcsalattatásán okulva, a’ fegyvert le fogja tenni ’s a’ törvény iránti engedelmesség ösvényére viszszatér. Mindezen örvendetes jelentések után a’ korm. elnök egy lelkes szózatot intézett úgy a’képviselőkhöz, mint a’hallgatósághoz, mellyet minden becsületes honpolgárnak szivére venni kötelessége. Kérése az, hogy ha a’ vész napjaiban elcsüggedni nem tudónk, most mikor a’szerencse igazságos ügyünknek kedvezni kezd, a’világért se hagyjuk magunkat elragadtatni ’s fökép arra vezettetni, hogy magunk közt viszálkodást előidézzünk! Megfeszített igyekezet, kétszeres erőkifejtés, áldozatkészség és egység kell, hogy biztosítva legyen az, mit vitéz hedseregünk annyi véráldozattal és olly páratlan elszántsággal megszerzett. — A’ kormányzó elnök reméli, hogy a’ hálás nemzet önkéntes akarata a’ kormány kezébe adja minél elébb azon erőt, mellyel a’ nemzetgyűlés a’ hadsereg szaporítását elrendeld, miszerint olly tekintélyes állást vegyünk, hogy elmondhassuk: Hála istennek a’ gondviselés megelégelte a’ vért, mellybe Magyarország szabadsága került! Mind ezeket nagy lelkesedéssel fogadván a’ ház, öröm nyilvánításául a’ nemzet, a’hadsereg ’s a’ kormányzó elnök iránt hálás elismerést szavazott. Végre a’ kormányzó elnök úr előterjesztésére, az april 19 ütközetért „Te Deum,“ ’s azon testvéreinkért, a’ kik ezen eldöntő csatában a’ hazáért elvérzettek „Requiem“ tartása elrendeltetett. CXLVI-ik ülés a’képviselőházban ápr. 24. d. e. 10 ór. Elnök Almási Pál. Olvastatott a’ múlt ülés jegyzőkönyve, mellyre semmi észrevétel nem lévén, hitelesíttetett. Elnök : A’ mai ülés jegyzőkönyvét Hunfalvi Pál fogja vinni, ’s a’ szólókat Gorove István jegyezni. Napirenden van a’ kormányzó elnök által beadott törvényjavaslat, a’ hadseregnek 50.000 fővel szaporítása iránt, mielőtt arra átmennénk, van szerencsém bemutatni a’ 1. háznak Mikó Mihály csikszéki képviselő ’s kormánybiztosnak folyamodását. Ő azok közé tartozik, kik a’ ház által ki vannak a’ képviselők közül törölve; de mivel ő Csányi Lászlónak eredetiben ide rekesztett oklevelét bizonyságul hozza fel, hogy ő febr. 6. vol kinevezve Csik-Székbe kormánybiztosnak, és ott 10,000 ujonczot állított, annálfogva a’ hazának nagy szolgálatot tett, azt hiszem, minthogy azon cathegoriába esik és azon elvnél fogva, miszerint Frideczkyt is kiadtuk az igazoló bizottmánynak, mert kormánybiztos volt, tehát ha helyben hagyja a’ ház, ezt is azon bizottmánynak kiadhatjuk. (Helyes ) Van itt még egy folyamodás, mellyben igen hosszasan adja elő Paulovich Imre a’ nagyváradi nevelő intézet igazgatója az ottani politia ellenébeni panaszát, ez a’ kérelmi bizottmányhoz utasíttathatik (helyes). Most átmehetünk a’ napirendre. Hunfalvi Pál jegyző olvassa a’hadseregnek 50.000 fővel szaporítása tárgyábani törvényjavaslatot. Törvényjavaslat. A’ hadseregnek 50,000 fővel szaporítása elrendeltetik. A’ múlt évben elrendelt katonaállitásból netalán még hátralevő illetőségeknek kiállításán felül a’ hazát védelmező hadseregnek 50,000 fővel szaporítása ezennel megrendeltetvén ezen haderőnek kiállítása iránt következők határoztatnak: 1. §. A’ törvényhatóságok közti kivetésben arányul azon kulcs fog szolgálni, melly szerint a’ múlt évi ujoncz-állitás kivetve volt. 2. § A’ törvényhatóságok a’ reájok eső illetőséget községenként hasonlóképen a’ múlt évi arány szerint vetendik ki, ’s a’ községek a’ reájok vetendő illetőséget mindenek előtt toborzás útján igyekezendnek kiállítani, úgy mindazonáltal, hogyha azt a' kiszabandó határidőig ekként ki nem állítanák, a’ hiányzó számnak kiállítása sorshúzás útján történjék. A’ sorshúzás a’ 19 éveseken kezdetvén, ’s ha ezekből a’ hiányzó szám ki nem telnék, a’ rendre egymásután veendő egy egy éves korszakok szerint fogván folytattatni. 3. §. Foglaló pénzül minden ujoncz számára 20 pft. határoztatik, mit az illető községek fizetendnek, de az nekiek országos adóba fog betudatni. 4. §. Ha mindazáltal valamelly község illetőségét a’ kiszabandó határidő alatt ki nem állítaná, a’ hiánynak a’ hátramaradó község rovására kiállítását szintúgy kiszabandó határidő alatt az illető törvényhatósági tisztviselő fogja bármi áron eszközölni, melly ár ezen esetben a’ község adójába nem fog betudatni. 5. §. Ennek végrehajtásáért az illető tisztviselők akként felelősök, hogyha azt pontosan eszközölni elmulasztanák, az illető törvényhatóság főbb tisztviselője hasonló felelősség terhe alatt az ő költségükre tartozandik a’ hiányt pótolni. 6. §. A’ szolgálati időszak ezúttal is 4 évre határoztatik, ’s a’ kivételekre, és helyettesitési engedélyre nézve a’ múlt évi újoncz állításnál szabályul szolgált határozatok ez alkalomra is szolgálnak. 7. §. A’ kormány a’ nemzet függetlenségi nyilatkozata alapján a’ katonaság számára új esküformát fog megállapítani, 8. §. Ezen törvény végrehajtásáról az ország kormányzó elnöke az illető ministériumok útján gondoskodandik. Kossuth Lajos, kormányzó elnök, Halász Bódi: Én átalános észrevételkép azt hozom szőnyegre, hogy nevezetesen ezen törvényjavaslatban a’ helyettesítés eszmélye nincs kirekesztve. A’ katonaállitási törvényjavaslat egyszer már tárgyaltatott, de nem vétetett átalánosan foganatba, és az a’ mostani viszonyokhoz nem alkalmazható ; ott a’ helyettesítés eszméje ki volt rekesztve, mit itt is kirekeszteni múlhatatlanul szükséges. — A’ helyettesítés lehet kétféle: egyénenkénti, vagy községenkénti. A’ toborzás itt úgy van felállítva, mint átalános helyettesítés egy község részéről, arról mostani viszonyaink között nem szólok. Ha egy község abban egyezik meg, hogy fogadás útján állítja ki az ujonczokat, a’ mihez előleges beleegyezés feltételeztetik, nincs szavam ellene; de ha a’ kiállítás sorshúzás utján történik, hogy azon egyén, kit a’ sors ért, maga helyett mást állítson, arra van észrevételem: azért mert a’ gyakorlat mutatta a’ legközelebbi ujonczállitáskor, hogy a’ szegényebb sorsú nem jó néven vette, ha jobb módúak, kik 5—600 ital nem sokat gondolnak, gyermekeiket felmentették a’ katonáskodás alól, mit a’ szegények nem tehettek. Én kimondom átalános elvül, hogy az egyénenkénti helyettesitésnek helye nincs, hanem a’ kit a’ sors ér, az kénytelen beállani. Itt a’ régi határozatra csak annyiban van hivatkozás, mennyiben azon kulcs említtetik, de egyéb elv elmellőztetik, és én az elvet kivánnám megállapittatni, mert nem szeretném, hogy az csak bizonyos ideig tartó lenne; az elvnek állani kell mindig. Omaszta Zsigmond: Én még egyet kívánnék hozzá adni, t. i. azt, hogy a’ tapasztalás megmutatta, miként a’ tehetősebb idegenfaju polgárok, jelesen a’ svábok, rendesen magyarokat fogadnak fel magok helyett, és csak a’ magyar faj tétetik ki a’ veszedelemnek, holott tudjuk, hogy a’ magyar faj úgy is nehezen szaporodik. (Nevetnek!) Ezen indoknál fogva is óhajtanám, hogy a’ helyettesítés itt meg ne engedtessék. Bezerédi István: Fentartván az illető pontra, ha az ostromoltatni fog, észrevételemet, most csak azt jegyzem meg, hogy én ezen törvényt koránsem tartom ollyannak, hogy az ország védelmi rendszerét a’ katonai állításra nézve határozottan megállapítaná, az csak a’ jelen esetre áll. Illy szempontból véve fel, osztom azt, mit előttem szólott felhozott; de figyelmet kell fordítani arra, hogy a’ múlt ősszel a’ katonaálltás alkalmával sok helyütt lehetetlennek mutatta magát a’ helyettesítés, és úgy történt az állítás mint azt a’ sürgetős érdek megkívánta. És igy tapasztalásból okulva, mit kénytelenek voltunk múltkor megengedni, czélszerűbb lesz előre kitenni, mintsem azon kénytelenséget idézni elő, hogy nem lévén idő és mód a’ dolgon segíteni, kénytelenek legyünk kivételeket formálni. Elnök: A’ mi itt elvül volt felhozva, azt a’ 6-ik pontnál tüzetesen lehetne tárgyalni; ha beleegyezni méltóztatnak, a’ i kénti tárgyalásra átmehetünk. Bernáth József: Az e’ vidéken felmerült tapasztalásból kiindulva én a’ helyettesítés elve ellen nyilatkozom, azért, mert az nem egyéb, mint egy részről valósággal az elszegényedés módja*. és alapja; mert tudjuk, hogy nem minden ember lelkesült keblében a’ haza iránt és vannak túlságos érzelmű szülők, kik képesek magokat minden vagyonukból kifosztatni, csakhogy gyermekeiket megmentsék a’ katonáskodástól, mi igen rósz hahatással van a’ szegények irányában. Ha megvizsgáljuk a’ hadseregnek nagyobb részét, meg kell vallani, hogy nagyobb része a’ szegényebb sorsuakból áll, hova vezet ez ? Nem azért, hogy panaszkép emelném fel a’ hatósági tisztviselők eljárására nézve, hanem mi történt ? az, hogy elmentek a’ törvény rendeletéből, mert máskép nem voltak képesek kiállítani az ujonczokat, és sorshúzásba jöttek olyanok is, kik nem tartoztak volna bele, kik nem azon megyében és nem azon községekben születtek, erőhatalommal elfogták, és besorozták. Én tehát az ilyeneknek elejét kívánván venni, a’ helyettesítést mint czélra nem vezető eszközt, megszüntetni kívánom. (Felkiáltások: pontonként!) Olvastatott az 1-ső pont. Berzenczey László: Van olly hatóság, melly semmi ujon ezot nem adott, ellenben van ollyan, melly többet adott. Szeretném tudni, hogy azon törvényhatóságnak, melly többet adott, be fog-e az tudatni ? én kívánom, hogy a’ törvény tiszta és érthető legyen. Luzsinszki János: Azokra nézve nincs megfelelve, kik többet adtak illetőségeiknél. A’ múlt alkalommal volt említés arról, hogy a’ melly községek többet adtak, az nekik beszámíttassák. Talán, mit előttem szólott képviselő úr mondott, azt a’ nagy tömegben felkelt székelyek nevében mondta, de nem kívánhatta azt, hogy azon községek utonezokat ne adjanak, hanem a’ mellyek sokkal többet adtak, azoknak az betudassék. Elnök: A’ kormány részéről megemlítem, miként a’ kormánynak is kívánsága, hogy Erdély e’ tekintetben figyelembe vétessék. E’ tekintetben lehet egy uj szakaszt tenni, mellyben megemlittethetik, hogy ha valamelly községek kevesebbet állítottak volna ki, mint az első kivetés szerint tartoztak, az beszámíttassák a’ 200,000-be és folytattassék tovább; ha többet állítottak ki, az az 50 ezerbe (helyeslés.) Ha a’jegyző úr ezt szerkezetbe teszi, akkor hozzá szólhatunk. (Helyes.) Olvastatott a’ 2-ik pont. Simonyi János: Ezen pont iránt nekem észrevételem van. Itt az mondatik, hogy toborzás útján történik a’ kiállítás. Én azon eszmével nem tudok megbarátkozni, hogy a’ toborzás rendes módja volna a’ katonaállitásnak; azt csak akkor tartom helyesnek és czélszerűnek, midőn a’ kibetegedett vagy elhort ezredbeli katonáknak kipótlása sürgettetik. Kor, mert aggodalmam van az iránt, hogy a’ toborzás által, nem mindig a’ község népességéből áll ki a’katona,hanem idegen helységbeli mesterlegények, szolgák és béresek állanak be, és nincs fentartva a’ népességi arány a’ katonaállitásban. 3-or. Figyelmet érdemel azon körülmény, hogy többnyire ollyanok állanak be, kik rendesen rongyosan mennek a’ táborba, és a’ kormánynak nincs mindig tehetsége, hogy azonnal felruházhassa, hanem ha a’gazdáknak gyermekei állanak be, azokat ellátják szüleik fehér ruhával és lábbelivel. Hozzá tartozik még az is, hogy jövendőben a’ nemzetőrség mindig hiányt fog szenvedni, és azon czélnak, mellyet az ország elérni kíván, hogy minden lakos katona legyen, sem felel meg. (Marad a’ szerkezet) Olvastatott a’ 3-ik pont. Berzenczei László: Ez ellen határozottan kell nyilatkoznom, mert természetes következés az, hogy ha a’múlt újonczozáskor nem adtak 20 frt foglalót (adtak), legalább nálunk nem, csak annyit kívánok hozzá tenni, hogy a’ katonáskodás kötelességét ollyannak tartom, mellyet nem tartozunk előre fizetni. Bizonyosan tudom azt, hogy a’ múlt ujonezozás alkalmával a’ nagyobb rész nem kapott, tehát ide kívánnám azt is igatatni, hogy kik múltkor nem kaptak, azok is kapjanak. Elnök: Kénytelen vagyok erre azt mondani, hogy lehetetlen annak törvénybe menni, mert az a kormány kötelessége, és intézkedni kell ha netalán kötelességét nem teljesítette volna; de azt lehetlen ide betenni (helyes). Olvastatott a’ 4-dik pont. Halász Bódi: Azt tartom, hogy ezen 4-dik. felesleges , és egy részt veszedelmes is; mert nem képzelem azt, hogy eshetik meg az itt feltételezett eset, ha valamelly község toborzás utján ki nem állíthatván az ujonczokat, sorshúzás történik. Hol a’ sorshúzás az illető tisztviselő által megtörtént, csak egy eset adhatja magát elő, t. i. ha az, kit a’ sorsért megszökött; tehát ezen 4-ik §-ra szükség nincs, hanem arról kelljon- 332