Közlöny, 1849. május (93-119. szám)
1849-05-01 / 93. szám
előtt Kossuth proclamation hirdetve épen ellenkezőleg beszélt. A’ hitetlen tisztviselő csábító fondorkodásait igy meghiúsulva látván, erőszakhoz folyamodott és katonaságot küldött nyakukra, de a’ derék hazafiak, kik a’ csábításnak ellentállani tudtak, kitartásokkal és áldozatkészségükkel az erőszakot is kijátszották. Az alispán, a’ nép nyakára rótt teher által akarta az önkéntes hódolatot kicsikarni, a’ nép a’ tehert elviselni késznek nyilatkozott, a’ katonaságot barátságosan tractálta, fizette és nem engedett. Hasonlót tettek e’ vidéken több más helységek is, és örömmel mondhatjuk, hogy volt mit nyerniök a’ bitor zsoldosoknak. Most Komáromban állunk. Seregünk öt véres csatában tört utat magának a’ haza önállásának e’ hódithatlan védbástyája felé. Evvel a’ haza megszabadítása nagy feladatának első legnehezebb része befejezettnek mondható és a’ dicső hadjárat Tisza- Füredről idáig külön szakaszt képezend szabadsági harczunk történetében. Itt a’ hadi működések, úgy látszik, kissé megállapodtak és a’ fővezér az itt fáradalmi, a’ rósz időjárás sanyaruságai és a’ csatázások erőltetései után a’ derék hadfiaknak pár napi pihenést engedett. Érdekes látvány most a’ sokaságnak hemzsegése a’ pusztulásnak közepette, melly Komáromnak összelövöldözött utczáin látható. A’ lakosok, kik hetek óta a’ városon kívül sátrak alatt tanyáztak, seregünk bevonulásával, ámbár a’ Duna jobb partjáról folyvást tart a’ lövöldözés, elhagyatott és jobbára összelövöldözött házaikba visszaszállongva fogyaték élelmöket szivesörömest osztják meg a' hadfiakkal. A’ derék honfiak a’ büszkeség örömével néznek pusztult házaikra, mint hazafiságuk szóló tanubizonyságia. Tegnap nemzeti nagy ünnepélylyel lepettek meg. A’ legközelebbi csaták hősei a’ közelismerés jeleivel diszesittettek, mit a’ fővezér egyszerű, megható beszéddel nyitott meg. Szívemelő volt a’ lelkes hazafiak és bátor harczosok szép számát sorban együtt szemlélni, kikről tettek tanusitották, hogy „mind férfiak ők és hősök.“ Örömmel mondhatjuk: az isten az ősök nagy lelkét támasztotta fel e’ nemzetben, hogy az ősök nagy szerzeményét megvédhesse. Karansebes, ápr. 17. 1849. Kijöttünk Erdélyből, még pedig jó ómennel, mert első lépésünk is diadal. Vaskapun innen, Vaiszlova határőr falunál várt bennünket az ellenség. Megtámadtuk, megvertük. Veni, vidi, víci. Két zászlóalj volt ellenünk, seregünkből csak négy század (a’ 78. számú székely zászlóaljból) volt a’ tűzben, ’s e’ négy század a’ legalább 2000 emberből álló ellenséget, mintegy két órai harcz után olly kétségbeesett futásnak lódította, hogy Karánsebesig meg sem állt, ’s onnan is még az nap tovább futott, úgy hogy tegnap reggel, midőn ide értünk, a’ városiak fehér zászlókkal fogadtak. Az ellenség elesetteinek számát nem tudjuk bizonyosan, láttunk valami húsz agyonlőttet, ’s mintegy ötven vízbe fultat, kik a’ Tüneten keresztül akarták életüket a’ hegyekbe vinni. Mi nekünk — a’ mi talán hihetetlen, magai. sem hinném, ha jelen nem láttam volna — még csak sebesültünk sincs egyetlen egy sem. Két ágyujok is nálunk maradt, az egyiket négy székely szemem láttára vette el példátlan bátorsággal. Tábornokunk ma jutalmazta meg őket érdemjellel és pénzzel, de méltók, hogy neveiket is tudja a’ haza: Deák Máté, Nagy József, Nagy Imre, Szabó Márton közlegények. Azaljában csak annak lehet fogalma a’ székely vitézségről, a’ ki maga látja. Ezek valóban csoda gyermekek, mert nagy részük jóformán gyermek még. Nyugott bátorsággal , mondhatni kimért lépésekkel haladnak a’ csatában előre folyvást biztosan, mint a’ réten a’ kaszások, ’s még énekelnek, mikor már ropognak fegyvereik. A’ lövöldözést hamar megunják, szuronyt szegeznek, ’s rohannak, és velők rohan az enyészet; az ellenségnek nem marad más, mint futni vagy meghalni. De a’ székely csak egy feltét alatt illy vitéz, ha vezére még vitézebb, mint ő, ’s azért szükséges, hogy Bem legyen a’ vezérük. De a’ milly hóditó a’ mi tábornokunk rettenes fegyvere, tán még hódítóbb hasonlithatlanul szelíd bánásmódja a’ harcz után. A’ környékbeli lakosság, melly eszeveszetten futott el előttünk, jövöget visszafelé, látván, hogy a’ honmaradtaknak semmi bántása nincs. Ha e’ szerencsétlen nép még egyszer fellázad ellenünk, méltó, hogy extermináltassék. Jövő levelemet honnan irom ? nem tudom, tán onnan, a’ honnét legkevésbbé gondolnák. A’ mi öreg urunktól sok kitelik. Petőfi Sándor. Pestről. Az osztrák hadsereg, melly három hónappal ezelőtt az ifjú császár számára babért jött aratni hazánk földén gyalázatot vitt ki magával. Pöffeszkedő gőgje megtörpült vitéz seregeink fegyverén, ’s a’ ragály, mellyel egészséges éghajlatunkat megvesztegeté — a’ sárga feketeség — vele együtt eltűnt mint a’ lehellet. April 24-re a’ fővárosra olly dicső nap volt, minél a’ feltámadás reggele sem lehet magasztosabb; a’ zsarnokság láncza, mellynek súlya alatt három kínos hónapon keresztül günnyedeze, a’ nap felkeltével le hullott lábairól. Leirhatlan az öröm, melly a’ szabadság reggelén nagynak, kicsinynek, gazdagnak és szegénynek arczain sugárzott. Pest egy öröm tenger volt. Előttünk fekszik a’ „Pesti Hírlap“ nehány száma, ’s nincs bennük egy czikk, egy szó, de csak egy betű is, melly örömet és lelkesedést ne lehellenne. Az elfojtott érzelem kitört, mint az áradat, melly a’ gátakat szét szaggatá. E’ lapokból csak kivonatilag közölhetünk némellyeket: „Weiden tábornagy, ki betegen feküdt itt, hallván a’ veszteséget, melly az osztrák sereget mindenfelé érte, meghagyd a’ városi hatóságnak, hogy a’ magyar tábortól, a’ város összelövetésének terhe alatt, négy napi fegyverszünetet eszközöljön ki. A’ városi tanács nehány küldöttet nevezett e’ czélra, de ezek közöttük Rottenbiller, kit Windischgraetz polgármesteri hivatalából letett, a’ küldetést határozottan el nem fogadák. Azonban kényszerítő fenyegetések következtében csakugyan vállalkozott küldöttség a’ magyar táborba. Aulich tábornok válasza ez volt körülbelől: a’ fővezér nélkül e’ részben nem határozhatok, azonban 24 óra alatt futárom meghozhatja a’ választ, egyébbiránt ezen idő alatt Pesten külömben is találkozunk. „April 24-én a’ császáriak egészen kivonultak, ’s a’ hajóhidat tizenöt helyen gyujták fel magok után. Reggel nyolcz óra tájban nehány Würtemberg huszár vágtatott be a’ táborból ’s ’s egy perez alatt koszorúk, virágok, hímzett kendőkkel lőnek elhalmozva. ,,A’ hires szerezsánok ápril 24-én először megették a’ nagy Jellachich számára főzött ebédet, aztán megtagadták a’ szolgálatot. Arról is értesültünk mint bizonyosról, hogy a’ nagy bán, a’ kedves rebellis, hivatalairól leköszönt ’s Zágrábba szeretne menni, ha mehetne. Weiden tábornok agyvelő gyuladásban történt halálának hire mindig bizonyosabbá kezd válni. A’ budai nyulkaszárnyába bevette magát vagy ötszáz olasz gránátos két ágyúval; és felszentek a’ várparancsnoknak, hogy ők a’ magyarok részére állanak, ha nem tetszik neki jöjön el éretök. „Pest őrzése két derék ezredünk Don Miguel gyalogok és Würtemberg huszárok vitézeire bízatott. KÜLFÖLD. Pesti lapok után a’ külföldi eseményekről következőkben értesülünk : Velencze, ápr. 3. Manínnak a’nemzeti gyűlés határtalan hatalmat adott mindent eszközölni, mi a’ haza ügyének javára leend, a’ nélkül, hogy tetteiről valakinek számot kellene adni. Ennek következtében következő rendeletet bocsátott ki: A’ velenczei státus képviselőinek gyűlése, isten és nép előtt egyező akaratból kimondja, hogy Austriának minden áron ellent állana. Ez okból Manint határtalan hatalommal ruházta fel. _ Turin, ápr. 10. Veszélyes összecsoportozások elhárítása végett az egyetem bezáratott, és a’ folyó tanév bevégzettnek nyilváníttatott. A’ királyi palotában sorkatonaság és nemzetőrök együtt örködnek. Carlo Albertót kérték szolgái, hogy maradhassanak nála önkéntes száműzetésében, ő megtagadta tőlük. Velencze, ápr. 5. Haynau altábornagy ápr. 2-kán Velenczét megadásra szólította fel; feleletül a’ gyűlés végzetét küldék neki, mellyben ellentállást határoztak végső lehelletig. A’ gazdagok 8 millió ftot tettek le a’ haza oltárára. Két igen előkelő család összes vagyonát hozta a’ szabadság kivívására. A’ szardíniai hajóhad parancsnoka Albini becsületszavát adá,hogy Velenczét el nem hagyandja. Paris, ápr. 14. Marraszt újra el lön választva kamraelnöknek 417 szavazattal 622 szavazó közül. A’ socialismus pártolói és apostolai folyvást működnek tanaik terjesztésében a’ vidék és főváros népe közt. Krakkó ápr. 7. Varsói levelek szerint némelly lelkesebbek e’ felkiáltására: Éljen Bem! a’ czitadellák ágyúkkal rakattak meg, mellyek a’ városra irányozvák. A’ kozákokat csak nagy fáradsággal és azon álhírrel, hogy lázadás ütött ki, hurczolhatták egész Varsóig. Madrid, ápr. 9. Tolosából jelentik, hogy Carlo Alberto f. hó 3-bán egy ottani vendéglőben, egy jegyző és több tanuk jelenlétében neve aláírása által erősítette meg a’ trónról lemondását. New-York. Taylor tábornok mart. 5-kén, mint az egyesült statusok elnöke ünnepélyesen beigtattatott. Egy New- Yorkból érkezett magánlevél szerint a’ szabad státusok polgárai ügyeinket rokonszenvvel kísérik. Kossuth neve mindenütt tisztelettel és magasztalással említtetik. A’ székelyek. Nem mondom én: előre székelyek. Előre mentek úgy is, hős fiuk; Ottan kíván harczolni mindegyik, Hol a’ csata legrémesebben zúg. Csak nem fajult el még a’ székely vér! Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér. Úgy mennek a’ halál elébe ökj A’ mint más ember menyegzője mén. Virágokat tűznek kalapjaik mellé, ’s dalolnak a’ harczmezején. Csak nem fajult el még a’ székely vér! Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér. Ki merne nekik ellenállani ? Illy bátorságot szivében ki hord ? Mennek, repülnek, mint a’ szél, ’s űzik Az ellenséget, mint a’ szél a’ port. Csak nem fajult el még a’ székely vér, Minden kis cseppje drága gyöngyöt ér! / Petőfi Sándor / Felelős szerkesztő Gyurmán Adolf. 556 ig. (3 3.) Az igazságügyi ministeriumtól. Debreczen városa felírására, Kmeti Pál orvostanár folyamodása folytán, bizonyos Tusnádi Pálfy József által Sinai árvák részére 1822-ik észt. mart. 26-án 4,800 v forintokról kiadott, ’s u. a. évi julius 7-én betáblázott, továbbá ugyanazon adós Pálfi József által a’ debreczeni árva-pénztár részére 1831—ik észt. april 28-án 1400 vitokról kiadott, ’s úgy a. év és hó 30. betáblázott, ’s végre ugyancsak emlitett Pálfy Józsefet tartozólag, a’debreczeni árva-pénztárt pedig követelőleg illető 1,100 vtkról szóló 1831—ik észt. május 26-kán kelt, és azon év ’s hó 30-án betáblázott, de valóságos kiüizettetések után eltévedt kötelezvényeknek megsemmisítésére, jelen hirdetmény keltétől számítandó egy évi ’s napi határidő azzal tétetik közzé, hogy azok, kik netalán a’ leirt kötelezvényekhez igényt tartanának, magokat ezen határidő alatt Debreczen városa törvényszéke előtt igazolni el ne mulaszszák, különben annak elteltével az emlitett kötelezvények kitábláztatni fognak. Debreczen aprills 3-kan 1849. 967 o. r. Figyelmeztetés: 2-3 Az osztrák zsoldosok gróf Guyon Richard tábornoknak csattai (Barsmegye) lakába betörvén ’s minden elvihető ingóságai közt pecsétes gyűrűjét is elrabolván, miután ezzel viszszaélések történhetnek, ezennel az e’ pecsét alatt koholandó kötelezvények, váltók vagy más okiratok ellen tiltakozik, ’s figyelmezteti a’ közönséget, hogy illyesek által magát megcsalatni ne engedje. Debreczen, april 28. 1849. Farkas János, ideigl. osztályigazg. tanácsos. 284. sz. Magdits István ripinyei Mármaros megyei születés, magyar, 45 éves; Skelebei Meter, prislop-huszti mármarosmegyei születés, magyar, 44 éves — 42. honvéd 7. beli tartalék csapatbéli közvitézek, az érintett tartalék csapattól april 23-án Pirisröl elszökvén, az ország minden hatóságai a’ szökevények kerestetésére, a’ mennyiben keblökben feltaláltatnának a’ legközelebbi katonai hatóságnak való átadásra ezennel hivatalosan felszólittatnak. Kelt Debreczen april 25-én 1849. Kiss Ernő, altábornagy. Hirdetmény. 1—3 A’ marmarosi álladalmi kincstári igazgatóság részéről, ezennel közhírré tétetik, hogy f. évi május 22-ik napján a’ körös mezei kincs, erdő- és számtartó tisztségnél nyilvános árverés HIRDETÉSEK. utján — írásbeli ajánlatok elfogadása mellett is — újólag bérbe fog adatni. 1 ör. A’ körösmezei vendégfogadó, a’ hozzá tartozó pinczével és hat kőrösmezei lakosnál tartandó korcsmával, a’ bérlő tulajdon italainak kimérési jogával, f. 1849. évi november 1-se napjától számítandó, három egymást követő évre, és két hóra, tehát 1852-ik évi dec. utoljáig. 2- or. A’ borkúti vendégfogadó, egy ásványforrás mellett létező fürdőházzal, szinte 1849-ik évi nov. 1-ső napjától 1852- dik évi dec. utoljáig, 3 évre és 2 hóra. 3- or. A’ Borkút helységhez közel eső Trosztyaneci két kövü lisztelő malom, egy szűr-posztó ványolóval ellátva, a’ fennebi 3 évre és 2 hóra. Bérleni kívánók tehát a’ szükséges bánatpénzzel, elfogadható biztosítékkal, valamint erkölcsiségéről és eddigi keresetmódjáról szólló hiteles bizonyítványokkal ellátva, a’ fennebb kijelölt napra és helyre meghivatnak. írásbeli ajánlatok is a’ szokott kellékekkel ellátva, az árverési nap előtti este bezártáig elfogadtatnak. Árverés utáni ajánlatok pedig nem fogadtatnak el. A’ szerződési föltételek a’ máramarosi álladalmi kincstári igazgatóságnál és a’ kőrösmezei kincstári erdő- és számtartó tisztségnél mindenkor megtekinthetők. Híradás: 1-3 A’ tiszamelléki köles, titkártéritő társulat igazgatósága részéről ezennel közhírré tétetik, mikép mindazok, kik f. évi jan. 31-ig a’ társulatnál biztositattak a’ reájok eső évjárulékot: az osztályérték után számított száz frtól, 20 krt — azon ügynökségnél, mellynél a’ biztosítás iránt jelentkeztek — f. évi jun. 1-ig befizetni kötelesek. Ellen esetben biztosításuk megszűnt, ’s a’ kivetett évjárulék kétszerezett r öszvege fog rajtok törvény utján behajtatni. Folyó évre ’s az ezután következőkre azonban már úgy a’ j biztosításaikat hosszabitani, mint uj biztosítást tenni akarók által az osztályérték utánni 1/3 pdt..évi járulék előlegezés gyanánt előre fizetendő. Kelt Miskolczon, ápr. 25. 1849. Kun Lajos, igazgató. Felszólítás: o. r. 1669. Egy a’ szolnoki vasúton elmaradt szőnyegszövet táska a’ benne talált ruha darabokkal az illető tulajdonos tudomása végett ’s azon felhívással, hogy magát az, az alól irt hivatalnál jelentse ezennel köröztetik. A’ táskában talált ruhadarabok következők 1 téli öltöny, 1 frak, 1 nadrág, 1 mellény, 1 pár csizma, 1 ing, 1 hajkefe, 1 ion, 1 db vas, 1 pipaszár, 1 nyakravaló. E’ mellett a’ ruhák közt Joó Mihálnak szóló két levél találtatott. Kelt Debreczen april 28. 1849. Farkas János, ideiglenes osztályigazgató tanácsos. Csőd tanítói állomásra. (3—3) A’ kunhegyesi ref. egyházban megürült iskola rektori hivatal csőd utján töltetik be f. é. május 1-se napján. Meghivatnak hát mindazon érdemes ifjak, kik ezen hivatal betöltésére képességet éreznek magukba a’ kitűzött nap délelőtti óráira a’ Kunhegyesi városházi irodába bizonyítványaikkal ellátva, hol a’ tanítói fizetés pontjai is megtudhatók leendenek. Árverési hirdetés: 3—3 F. e. május 2-án délelőtti 10 órakor T. Füreden a’ Józsa felé háznál mintegy 150 akó részint vörös, részint fehér jóminőségű álladalmi ó egri borok fognak készpénzbeni fizetés mellett elárvereztetni. Kelt t. Nánán april 19. 1849. Értesítés. Lövinger Ignácz hadorvos urat a’ 3-ik utász zászlóaljnál ezennel tudósítom, hogy kedves neje született Salczer Bertha pestmegyei Szent-István nevezetű faluban Baja mellett tartózkodik, Szeged áprilisben 1849. Grünhut A. Hirdetés. 1—3 Valero J. A. és fiai, pesti nagykereskedők és selyem kelme gyárnokok, ezennel minden kereskedői barátiknak jelentik, hogy f. évi május 1-től Debreczenbe szokott helyen mindenféle kézműárukkal szolgálni kész. Rosenfeld M. L. és fiai, 2—3 kik épen most érkeztek, és csak rövid ideig itt maradni szándékoznak, mindennemű kézműárukkal jól ellátott raktárukat ajánlják. Egy köpönyeg közelebb múlt országos vásárba a’ külső baromvásári vámháznál maradt, a’ tulajdonosa, körülményes leírása után a’ belső vámháznál átveheti. Budaházy Sámuel: Eladó lovak 2—3 Egy pár eladó házi ló, vagy a’ kinek tetszik kocsiba is páros , egyik telivér 4 éves sárga kantza, másik 5 éves félvér sárga heréit mindkettő 15 1/2 m. nagyságú. Kismester utczában 1101. számú háznál. Nyomatik az álladalmi nyomdában.