Köznevelés, 1946 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1946-03-15 / 6. szám
6. SZÁM 4. 5. Az 1. sz. mellékletben felsorolt községekben (városokban) a nemzetiségi összeírást kis- és nagyközségben a járási főjegyző felügyelete alatt a községi (köz-) jegyző, városban a polgármester az e célra alkalmazott összeíróbiztosoknak és ellenőrzőbiztosoknak a közreműködésével az 1946. évi március hó 18. és 23. napja között az alábbi 5—8. §-aiban foglalt rendelkezések értelmében hajtja végre. 5. §. (1) A nemzetiségi összeírást összeírókörzetenként kell elvégezni. Az összeírókörzeteket városokban a polgármester, kis- és nagyközségekben a községi (kör-) jegyző meghallgatásával a járási főjegyző alakítja meg; ugyanők nevezik ki az összeíróbiztosokat, akik működésük megkezdése előtt, kinevezési okiratuk átvétele alkalmával, városokban a polgármester, kis- és nagyközségekben pedig a községi vagy (kör-) jegyző előtt fogadalmat tesznek arra, hogy a nemzetiségi összeírás körébe tartozó tennivalókra vonatkozó kötelességeiket lelkiismeretesen teljesítik, anyanyelvi vagy nemzetiségi bevallásnál senkit sem befolyásolnak és az összeírás során tudomásukra jutott tényeket mint hivatali titkot megőrzik. (2) Az összeírókörzeteket haladéktalanul, de legkésőbb az 1946. évi március hó 15. napjáig meg kell alakítani. Egyidejűleg gondoskodni kell megfelelő számú összeíróbiztos kinevezéséről. 6. §. (1) Az összeírókörzetek megalakításánál gondot kell fordítani arra, hogy egyegy összeírókörzetre 500-nál több, de 1200-nál kevesebb lakos jusson. (2) A nyilvános- vagy nyilvánossági joggal felruházott nép-, középfokú- vagy középiskolákban alkalmazott tanítók és tanárok tekintet nélkül az iskola fenntartójára vagy jellegére — ha csak betegségük vagy egyéb súlyos ok miatt erre nem képtelenek — fegyelmi felelősség terhével kötelesek a nemzetiségi összeírás végrehajtásában összeíróbiztosként (ellenőrzőbiztosként) közreműködni. A délszláv nemzetiségűek által is lakott községekben (városokban), illetőleg összeírókörzetekben elsősorban azok nyelvét ismerő tanítókat és tanárokat kell összeíróbiztosként kijelölni. A nemzetiségi összeírás végrehajtásának ideje alatt a tanítás az érintett községekben (városokban) a szükséghez képest szünetel. (3) A tanítókon és tanárokon kívül összeíróbiztosként olyan személyeket kell alkalmazni, akik az összeíróbiztosi tennivalók ellátására szükséges képességekkel rendelkeznek és a helyi viszonyokat, valamint délszláv nemzetiségűek által is lakott községekben (városokban), illetőleg összeírókörzetekben lehetőleg azok nyelvét is ismerik. (4) Azokban az összeírókörzetekben, ahol a lakosság között a délszlávok nagyobb számban vannak képviselve, elsősorban délszláv nemzetiségű és anyanyelvű személyeket kell összeíróbiztosként alkalmazni. 7. §. (1) A nemzetiségi összeírásnak a demokratikus elvekkel összhangzó végrehajtása és a nemzetiségi összeírás hibátlanságának biztosítása érdekében lehetőleg minden összeíróbiztos mellé ellenőrzőbiztost kell kinevezni. Ahol az összeíróbiztos délszláv anyanyelvű és nemzetiségű, az ellenőrzőbiztosnak a lakosság anyanyelvi vagy nemzetiségi összetételének megfelelően olyan magyar vagy nem délszláv anyanyelvű és nemzetiségű személynek kell lennie, aki a délszláv lakosság nyelvét ismeti, ahol pedig az összeíróbiztos nem délszláv anyanyelvű és nemzetiségű, az ellenőrzőbiztosnak olyan délszláv anyanyelvű és nemzetiségű személynek kell lennie, aki a nem délszláv lakosság nyelvét ismeri. » (2) A nemzetiségi összeírás végrehajtásának akadálya megfelelő számú ellenőrzőbiztos jelentkezésének hiánya nem lehet. Az összeírást ilyen esetben ellenőrzőbiztosok nélkül is végre kell hajtani. 1. §. (1) összeíróbiztossá és ellenőrzőbiztossá olyan 38. életévét betöltött magyar állampolgárt kell kinevezni, aki az összeírással kapcsolatos tennivalók végzésére a megfelelő képességekkel rendelkezik és a helyi viszonyokat ismeri. (2) Az ellenőrzőbiztosokat városokban a polgármester, községekben a járási főjegyző nevezi ki a következő (3) és (4) bekezdésben megjelölt módon és személyek közül. (3) Az ellenőrzőbiztosok működésük megkezdése előtt városokban a polgármester, községekben a községi (kör-) jegyző előtt fogadalmat tesznek arra, hogy anyanyelvi vagy nemzetiségi bevallásánál senkit nem befolyásolnak és az összeírás során tudomásukra jutott tényeket mint hivatali titkot megőrzik. (4) A délszláv ellenőrzőbiztosokat elsősorban a délszláv nemzetiségű lakosok helyi, társadalmi vagy művelődési szervei, egyesületei stb. hozzák javaslatba. A javaslatot írásban kell megtenni és az írásbeli javaslatnak tartalmaznia kell a kiszemelt személyek nevét, életkorát, foglalkozását és pontos lakáscímét, valamint azt a városrészt (községrészt), amelyben működését kívánatosnak tartják. A javaslatokat a polgármesternél, illetőleg a községi (köz-) jegyzőnél kell benyújtani az 1946. évi március hó 15. napjáig. (5) Amennyiben a délszláv nemzetiségű lakosok helyi társadalmi vagy művelődési szervei, egyesületei stb. nem hoznak javaslatba megfelelő számú ellenőrzőbiztost, a községi (köz-) jegyző, illetőleg a polgármester köteles a helyben szokásos módokon közhírré tenni, hogy a község (város) 18. életévüket betöltött, az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelően délszláv nemzetiségű vagy anyanyelvű magyar állampolgár lakosai a nemzetiségi összeírásban való közreműködésre jelentkezhetnek. (6) Az ellenőrzőbiztosi tisztre az előző bekezdések értelmében javaslatba hozott, illetőleg jelentkezett személyeket az összeírókörzet megalakítása után, de legkésőbben az 1946. évi március hó 16. napjáig a községi (kör-) jegyző, illetőleg polgármester összehívja. A megjelent személyekkel közölni kell az összeírókörzetek beosztását és a (4) bekezdésben említett szervek jelöltjei az e szervek által nyilvánított kívánságnak megfelelő összeírókörzetekben el kell osztani. Az üresen maradt összeírókörzetek számára a jelentkezők közül a legalkalmasabbakat kell kijelölni oly módon, hogy ezek lehetőleg maguk válasszák ki azt a körzetet, amelyben működni óhajtanak. Ha egy összeírókörzetre több jelentkező van, sorshúzással kell eldönteni, hogy melyikük lesz ellenőrzőbiztos. Fölösszámú jelentkező esetében ugyancsak sorshúzás dönt. (7) A (6) bekezdésben megjelölt összeírókörzetek beosztásának meghatározása után községekben a járási főjegyző utólagos hozzájárulásával a községi (kör-) jegyző, városokban a polgármester nyomban kiállítja az ellenőrzőbiztosok megbízólevelét és tőlük a fogadalmat kiveszi. (8) Az ellenőrzőbiztosok összeírókörzeti elosztásáról a községi (kör-) jegyző, illetőleg a polgármester jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az érdekeltek aláírnak. Jelentkezők hiánya esetében nemleges jegyzőkönyvet kell készíteni. 9. §. (1) A nemzetiségi összeírás céljára a jelen rendelethez mellékelt következő nyomtatványok szolgálnak: a) A) mintájú összeíróív a jelenlevő és ideiglenesen távollevő személyek lakásonkénti számbavételére; b) B) mintájú összeírókörzeti összesítőív az összeírókörzet népességének házak szerinti főbb adatai összefoglalására; c) C) mintájú községi (városi) összeíróív a község (város) népessége főbb végadatainak összefoglalására; d) D) mintájú összeíróbiztosi kinevezési okirat; e) E) mintájú ellenőrzőbiztosi megbízótevét. (2) Az A) mintájú összeíróívet egy, a B) mintájú összeírókörzeti összesítőivel pedig két példányban a 11. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az összeíróbiztosnak, a C) mintájú községi (városi) összesítőívet a községi (köz-) jegyzőnek, illetőleg polgármesternek három példányban kell kiállítania. (3) A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szükséges nyomtatványokkal a városokat közvetlenül, a községeket pedig a járási főjegyző útján látja el. A járási főjegyző a megküldött nyomtatványokat a községekhez nyomban továbbítani köteles. 10. §: (1) A nemzetiségi összeírást az összeíróívek kitöltése útján az 1. §-ban felsorolt községekben és városokban házról, házra és lakásról lakásra menve a helyszínen kell végrehajtani. (2) Az összeíróívet mindenki maga, vagy helyette a családfő (szülő, gyám, gondviselő), illetőleg a háztartás feje tölti ki. Elháríthatatlan akadály esetében, valamint abban az esetben, ha az adatszolgáltatásra kötelezett az összeíróívet nem tudná személyesen kellőképen kitölteni, az összeíróívet az összeíróbiztos töltheti ki. (3) Minden lakásról (lakás célját szolgáló helyiségről) külön összeíróívet kell kitölteni, s ha a lakásban több család lakik, az összeírást úgy kell végrehajtani, hogy az egy családhoz (háztartáshoz) tartozó személyek egymásután következő sorokban szerepeljenek és pedig először a jelenlevő, azután az ideiglenesen távollévő személyek. Ha felsorolásra nem elegendő egy összeíróív, a felsorolást új összeíróíven kell folytatni. A pótösszeíróívet a házszám feltüntetésén, illetőleg a lakás fekvésének megjelölésén felül (fszt., em., ajtószám) „folytatás“ jelzéssel is el kell látni s az első összeíróívben kell elhelyezni. Az adatokat minden esetben KÖZNEVELÉS 17