Köznevelés, 1946 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1946-03-15 / 6. szám

6. SZÁM 4. 5. Az 1. sz. mellékletben felsorolt közsé­gekben (városokban) a nemzetiségi össze­írást kis- és nagyközségben a járási fő­jegyző felügyelete alatt a községi (köz-) jegyző, városban a polgármester az e célra alkalmazott összeíróbiztosoknak és ellenőrzőbiztosoknak a közreműködésével az 1946. évi március hó 18. és 23. napja között az alábbi 5—8. §-aiban foglalt rendelkezések értelmében hajtja végre. 5. §. (1) A nemzetiségi összeírást összeíró­­körzetenként kell elvégezni. Az összeíró­körzeteket városokban a polgármester, kis- és nagyközségekben a községi (kör-) jegyző meghallgatásával a járási fő­jegyző alakítja meg; ugyanők nevezik ki az összeíróbiztosokat, akik működésük megkezdése előtt, kinevezési okiratuk át­vétele alkalmával, városokban a polgár­­mester, kis- és nagyközségekben pedig a községi vagy (kör-) jegyző előtt fogadal­mat tesznek arra, hogy a nemzetiségi összeírás körébe tartozó tennivalókra vo­natkozó kötelességeiket lelkiismeretesen teljesítik, anyanyelvi vagy nemzetiségi bevallásnál senkit sem befolyásolnak és az összeírás során tudomásukra jutott tényeket mint hivatali titkot megőrzik. (2) Az összeírókörzeteket haladéktala­nul, de legkésőbb az 1946. évi március hó 15. napjáig meg kell alakítani. Egyidejű­leg gondoskodni kell megfelelő számú összeíróbiztos kinevezéséről. 6. §. (1) Az összeírókörzetek megalakításá­nál gondot kell fordítani arra, hogy egy­­egy összeírókörzetre 500-nál több, de 1200-nál kevesebb lakos jusson. (2) A nyilvános- vagy nyilvánossági joggal felruházott nép-, középfokú- vagy középiskolákban alkalmazott tanítók és tanárok tekintet nélkül az iskola fenn­tartójára vagy jellegére — ha csak beteg­ségük vagy egyéb súlyos ok miatt erre nem képtelenek — fegyelmi felelősség terhével kötelesek a nemzetiségi össze­írás végrehajtásában összeíróbiztosként (ellenőrzőbiztosként) közreműködni. A délszláv nemzetiségűek által is lakott községekben (városokban), illetőleg össze­írókörzetekben elsősorban azok nyelvét ismerő tanítókat és tanárokat kell össze­íróbiztosként kijelölni. A nemzetiségi összeírás végrehajtásának ideje alatt a tanítás az érintett községekben (városok­ban) a szükséghez képest szünetel. (3) A tanítókon és tanárokon kívül összeíróbiztosként olyan személyeket kell alkalmazni, akik az összeíróbiztosi tenni­valók ellátására szükséges képességekkel rendelkeznek és a helyi viszonyokat, vala­mint délszláv nemzetiségűek által is la­kott községekben (városokban), illetőleg összeírókörzetekben lehetőleg azok nyel­vét is ismerik. (4) Azokban az összeírókörzetekben, ahol a lakosság között a délszlávok na­gyobb számban vannak képviselve, első­sorban délszláv nemzetiségű és anya­nyelvű személyeket kell összeíróbiztos­ként alkalmazni. 7. §. (1) A nemzetiségi összeírásnak a demo­kratikus elvekkel összhangzó végrehajtása és a nemzetiségi összeírás hibátlanságá­­nak biztosítása érdekében lehetőleg min­den összeíróbiztos mellé ellenőrzőbiztost kell kinevezni. Ahol az összeíróbiztos dél­szláv anyanyelvű és nemzetiségű, az ellenőrzőbiztosnak a lakosság anyanyelvi vagy nemzetiségi összetételének megfele­lően olyan magyar vagy nem délszláv anyanyelvű és nemzetiségű személynek kell lennie, aki a délszláv lakosság nyel­vét ismeti, ahol pedig az összeíróbiztos nem délszláv anyanyelvű és nemzetiségű, az ellenőrzőbiztosnak olyan délszláv anyanyelvű és nemzetiségű személynek kell lennie, aki a nem délszláv lakosság nyelvét ismeri. » (2) A nemzetiségi összeírás végrehajtá­sának akadálya megfelelő számú ellen­őrzőbiztos jelentkezésének hiánya nem lehet. Az összeírást ilyen esetben ellen­­őrzőbiztosok nélkül is végre kell hajtani. 1. §. (1) összeíróbiztossá és ellenőrzőbiztossá olyan 38. életévét betöltött magyar állam­polgárt kell kinevezni, aki az összeírás­sal kapcsolatos tennivalók végzésére a megfelelő képességekkel rendelkezik és a helyi viszonyokat ismeri. (2) Az ellenőrzőbiztosokat városokban a polgármester, községekben a járási fő­jegyző nevezi ki a következő (3) és (4) bekezdésben megjelölt módon és szemé­lyek közül. (3) Az ellenőrzőbiztosok működésük megkezdése előtt városokban a polgár­­mester, községekben a községi (kör-) jegyző előtt fogadalmat tesznek arra, hogy anyanyelvi vagy nemzetiségi beval­lásánál senkit nem befolyásolnak és az összeírás során tudomásukra jutott té­nyeket mint hivatali titkot megőrzik. (4) A délszláv ellenőrzőbiztosokat első­sorban a délszláv nemzetiségű lakosok helyi, társadalmi vagy művelődési szer­vei, egyesületei stb. hozzák javaslatba. A javaslatot írásban kell megtenni és az írásbeli javaslatnak tartalmaznia kell a kiszemelt személyek nevét, életkorát, fog­lalkozását és pontos lakáscímét, vala­mint azt a városrészt (községrészt), amelyben működését kívánatosnak tart­ják. A javaslatokat a polgármesternél, illetőleg a községi (köz-) jegyzőnél kell benyújtani az 1946. évi március hó 15. napjáig. (5) Amennyiben a délszláv nemzetiségű lakosok helyi társadalmi vagy művelődési szervei, egyesületei stb. nem hoznak ja­vaslatba megfelelő számú ellenőrzőbiz­­tost, a községi (köz-) jegyző, illetőleg a polgármester köteles a helyben szokásos módokon közhírré tenni, hogy a község (város) 18. életévüket betöltött, az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelően délszláv nemzetiségű vagy anyanyelvű magyar állampolgár lakosai a nemzetiségi összeírásban való közreműkö­désre jelentkezhetnek. (6) Az ellenőrzőbiztosi tisztre az előző bekezdések értelmében javaslatba hozott, illetőleg jelentkezett személyeket az össze­írókörzet megalakítása után, de leg­későbben az 1946. évi március hó 16. napjáig a községi (kör-) jegyző, illetőleg polgármester összehívja. A megjelent sze­mélyekkel közölni kell az összeírókörze­tek beosztását és a (4) bekezdésben em­lített szervek jelöltjei az e szervek által nyilvánított kívánságnak megfelelő össze­írókörzetekben el kell osztani. Az üresen maradt összeírókörzetek számára a jelent­kezők közül a legalkalmasabbakat kell kijelölni oly módon, hogy ezek lehetőleg maguk válasszák ki azt a körzetet, amely­ben működni óhajtanak. Ha egy össze­­írókörzetre több jelentkező van, sors­húzással kell eldönteni, hogy melyikük lesz ellenőrzőbiztos. Fölösszámú jelent­kező esetében ugyancsak sorshúzás dönt. (7) A (6) bekezdésben megjelölt össze­­írókörzetek beosztásának meghatározása után községekben a járási főjegyző utó­lagos hozzájárulásával a községi (kör-) jegyző, városokban a polgármester nyom­ban kiállítja az ellenőrzőbiztosok meg­bízólevelét és tőlük a fogadalmat kiveszi. (8) Az ellenőrzőbiztosok összeírókör­zeti elosztásáról a községi (kör-) jegyző, illetőleg a polgármester jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az érdekeltek aláírnak. Jelentkezők hiánya esetében nemleges jegyzőkönyvet kell készíteni. 9. §. (1) A nemzetiségi összeírás céljára a jelen rendelethez mellékelt következő nyomtatványok szolgálnak: a) A) mintájú összeíróív a jelenlevő és ideiglenesen távollevő személyek lakáson­­kénti számbavételére; b) B) mintájú összeírókörzeti össze­­sítőív az összeírókörzet népességének há­zak szerinti főbb adatai összefoglalására; c) C) mintájú községi (városi) összeíró­­ív a község (város) népessége főbb vég­adatainak összefoglalására; d) D) mintájú összeíróbiztosi kineve­zési okirat; e) E) mintájú ellenőrzőbiztosi megbízó­tevét. (2) Az A) mintájú összeíróívet egy, a B) mintájú összeírókörzeti összesítőivel pedig két példányban a 11. § (1) bekez­désében foglaltak szerint az összeíró­biztosnak, a C) mintájú községi (városi) összesítőívet a községi (köz-) jegyzőnek, illetőleg polgármesternek három példány­ban kell kiállítania. (3) A vallás- és közoktatásügyi­­ mi­niszter a szükséges nyomtatványokkal a városokat közvetlenül, a községeket pedig a járási főjegyző útján látja el. A járási főjegyző a megküldött nyomtatványokat a községekhez nyomban továbbítani kö­teles. 10. §: (1) A nemzetiségi összeírást az össze­íróívek kitöltése útján az 1. §-ban fel­sorolt községekben és városokban házról, házra és lakásról­ lakásra menve a hely­színen kell végrehajtani. (2) Az összeíróívet mindenki maga, vagy helyette a családfő (szülő, gyám, gondviselő), illetőleg a háztartás feje tölti ki. Elháríthatatlan akadály eseté­ben, valamint abban az esetben, ha az adatszolgáltatásra kötelezett az összeíró­ívet nem tudná személyesen kellőképen kitölteni, az összeíróívet az összeíróbiztos töltheti ki. (3) Minden lakásról (lakás célját szol­gáló helyiségről) külön összeíróívet kell kitölteni, s ha a lakásban több család lakik, az összeírást úgy kell végrehajtani, hogy az egy családhoz (háztartáshoz) tar­tozó személyek egymásután következő so­rokban szerepeljenek és pedig először a jelenlevő, azután az ideiglenesen távol­lévő személyek. Ha felsorolásra nem ele­gendő egy összeíróív, a felsorolást új összeíróíven kell folytatni. A pótösszeíró­ívet a házszám feltüntetésén, illetőleg a lakás fekvésének megjelölésén felül (fszt., em., ajtószám) „folytatás“ jelzéssel is el kell látni s az első összeíróívben kell el­helyezni. Az adatokat minden esetben KÖZNEVELÉS 17

Next