Köznevelés, 1946 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1946-09-15 / 18. szám
16 mwimmmaa&mimmmm lyenkénti létszám 20, legfeljebb 25. A tandíj, amely magába foglalja a zenei kiképzés díját is, ugyanaz, mint más állami gimnáziumokban. Iskolaadó a fővárosban. .A székesfőváros költségvetési közgyűlésén követelték az iskolaadó mielőbbi bevezetését. A rendelettervezet előkészítése már folyik. Valószínűleg mindenki köteles lesz iskolaadót fizetni, mégpedig oly módon, hogy minél kevesebb gyermeke van valakinek, annál többet köteles adózni. Három gyermeken felül a szülők mentesülnek a fizetés alól. Az ebadó felemelése, az espresszók és szórakozóhelyek számláinak megterhelése, sőt a mozijegyek árához számítandó felár is szóba került az iskolaadóval kapcsolatban. A főváros tanügyi osztálya a nagyobb érdekképviseletekhez kíván fordulni egyes megrongálódott iskolaépületek helyreállítására vonatkozó kérésével. Szociális vizsgadíj-alapot létesítenek. Az egyetemi szigorlati és vizsgadíjak megállapítása tárgyában értekezlet volt a kultuszminisztériumban. Az értekezlet a szociális szempontok — tehát a szegénysorsúak érdekvédelmének — figyelembevételével azt a határozatot hozta, hogy a szabályszerű vizsgadíjakon felül egy egészen minimális összegű (2—3 forintos) szociális vizsgadíj-hozzájárulást fognak szedni. A vizsgán meg nem jelent hallgatók vizsgadíjának teljes összegét is ehhez a szociális vizsgadíj-hozzájárulásokból létesítendő alaphoz csatolják. Ennek a szociális vizsgadíj-alapnak az lesz a feladata, hogy a szegénysorsú jól tanuló hallgatók segély formájában megkapják a szükséges vizsgadíj összegét,vagy legalábbis ennek nagy hányadát. Egymillió forint kollégiumok felszerelésére. A tél közeledtére újból előtérbe kerülnek a főiskolai és egyetemi diákság égető problémái. A stabilizáció következtében javult a gazdasági helyzet, a lehetőségek azonban még így is nagyon szőkék. 3500 kollégiumi helyre több mint 6000 diák esik. Legtöbbjük szegény paraszt- és munkásszülők gyermeke. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a szomszéd államokból is állandóan érkeznek egyetemi hallgatók. További kitelepítések után számuk a 3000-t is meghaladhatja. Befogadásukra új kollégiumokat kell létesíteni. A NÉKOSz és a kultuszminisztérium kezdeményezésére két hónap alatt 15 új kollégiumot szerveznek. Ezekben újabb 1500 személyt lehet elhelyezni. De csak akkor, ha a felszerelésükhöz szükséges anyagi előfeltételeket biztosítani tudják. Az új kollégiumokat szervezett munkások és diákok romépületekből ön-kéntes munkával állították helyre, a felszerelésükhöz azonban egymillió forint szükséges. A kultuszminisztériumnak e célra fordítható költségvetési kerete 50.000 forint. A kollégiumok fenntartásához havi 200 000 forint kellene. A kérdés gyors és eredményes megoldása most már a pénzügyi kormányzat intézkedéseitől függ, itvén vidéki kastélyban szerveznek általános iskolát. A földbirtokreform során gazdátlanul maradt többszáz kastély közül a kultuszminisztérium már a múlt év folyamán húszat kiigényelt internátusokkal egybekapcsolt általános iskolák létesítésére. A kastélyok azonban a háborús pusztítások következtében siralmas állapotban vannak. Rendbehozásukra többmillió forint és igen hosszú idő szükséges. A rendelkezésre álló anyagi kereten belül is már többet használható állapotba hoztak. Megkezdődött a tanítás Dunakilitin a volt Pálffy-, Perkátán a Hunyadi-, Nagydorogon a Széchenyi-, Sopronkorpácson a Széchenyi-, Tégláson a Semsey-, Tiszalökön a Vay-kastélyban. Folyamatban van újabb 30 kastély igénybevétele. A jövő tanévben már mintegy 50 kastélyban lesz általános iskola. Magyar írók falusi kultúrnapokon. A közoktatásügyi minisztérium az idei év tavaszán figyelemreméltó mozgalmat indított a magyar vidéki városokban: az ottani irodalmi társaságokkal együttesen kultúrhetet, illetőleg napokat rendezett s ezek során neves budapesti írókat vitt vidékre, ugyanakkor vidéken élő magyar írókat is megszólaltatott. A minisztérium ezt a munkát Pécs és Debrecen után a közeljövőben Szegeden és Sárospatakon folytatja, majd sorra következnek a többi vidéki városok. Ez a mozgalom a kulturális decentralizáció rég óhajtott gondolatát kívánja megvalósítani. A minisztérium azonban nem elégszik meg azzal, hogy ebbe a rendkívül fontos művelődési munkába csak a vidéki városokat vonja be, hanem a népi demokrácia elvi alapján állva azt kívánja elérni, hogy a magyar írók rendszeresen eljussanak a magyar falvakba is. Az elgondolás az, hogy az író rendszeres és közvetlen kapcsolatba jusson a magyar néppel, a dolgozókkal. A feladat kidolgozását és rendszeres végrehajtását Kassák Lajos, a kiváló magyar író vállalta, aki a minisztérium megbízásából a napokban Érden járt. Érd és környéke különösen érdekes feladatot jelent, mert ezen a vidéken a legkülönbözőbb társadalmi rétegek vannak: ipari munkások, parasztok, napszámosok, értelmiségiek és polgári középosztály. Az első kísérleti előadást szeptember végén tartják meg, éspedig képzőművészeti kiállítással egybekötve, s az érdi kultúrnap után először a budapestkörnyéki falvak és települések, majd a távolabbi községek kerülnek sorra. A vallás, és közoktatásügyi miniisztérium központjában három bizottság végezte el a létszámcsökkentés munkáját. A kitűzött határidőig a bizottságok öszszesen 1063 alkalmazottat bíráltak el. Ebből összesen 131 fogalmazási, 60 számvevőségi, 76 irodai, 18 altiszti és egyéb alkalmazottat bocsátottak el. A nagyarányú létszámcsökkentésnek megfelelően sürgősen átszervezik a minisztérium személyi beosztását. A vallás, és közoktatásügyi minisztérium az iparművészeti nevelés gyökeres átszervezésére rendelettervezetet készített. E szerint az iparművészek képzését kettéválasztják és már az 1946/47. iskolai évtől kezdve a középiskolának megfelelő szépmíves líceummá és Iparművészeti Akadémiává szervezik át. A szépmíves líceum célja, hogy a tanulót az egyes művességekben (művészi irányú iparágakban) magasabb fokú gyakorlati kiképzésben részesítse, tudását, ízlését fejlessze és a szépmívességek (ötvösség, keramika, textil, grafika) színvonalát emelje. A líceum, mint érettségit nyújtó négyévfolyamos középiskola, az Iparművészeti Akadémia alapépítményeként működik. Az Országos Magyar Iparművészeti Iskola felsőfokú tanfolyama a tervezet szerint már az 1946/47. iskolai évtől kezdődően Iparművészeti Akadémia elnevezéssel nyílik meg. A TÁRSADALOM AZ ISKOLÁÉRT Tankönyvet ad ki a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság. A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság a következő levelet intézte a kultuszminiszterhez: „Kultuszminiszter Úrt A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság a legnagyobb mértékben átérzi a demokratikus oktatás elmélyítésének szükségét és ismeri azokat a nehézségeket, amelyek a könyvkiadás körül felmerültek. Ezért a maga részéről felajánlja, hogy egy, a humanisztikus tárgykörbe tartozó középiskolai tankönyvet saját kiadásában megjelentet. A Magyar Szovjet Művelődési Társaság elnöksége ezzel kapcsolatban csak azt a bejelentést teszi, hogy a kultuszminisztérium által ajánlott könyvek közül maga választhassa meg azt, amelynek kiadására vállalkozik.“ A Népi Kollégiumokat építő mozgalom munkájának eredményeképen országszerte alakulóban vannak vagy máris megalakultak és megnyitás előtt állanak a kollégiumok. A megyék majdnem mindenütt vállalják a megyebeli kollégisták eltartását. Heves, Fejér, Bács-Bodrog és Szatmár megyének minden községe vállalta egy-egy diák költségeinek fedezését. Sok selven a kollégiumok céljára kastélyok átvétele van folyamatban, az ifjúság rohammunkával fogott hozzá a kollégiumok céljára felhasználható romépületek helyreállításához, egyes városokban kollégiumi napokat rendeznek, melyeknek anyagi és erkölcsi sikerétől szintén remélhető egy-egykollégium ügyének előbbrejutása. Iparvárosainkban bányák és üzemek támogatják az ügyet. A tanerők számos helyen segítenek a diákok összegyűjtésében. Budapesten az orvostanhallgatók a Pápai Páriz Ferenc-kollégium részére a Ludovika Akadémia egyik különálló épületét kérték a honvédelmi minisztertől. Az épület átengedése nem érinti a tisztképzés ügyét, viszont sok szegénysorsú paraszt- és munkásifjú tanulását teszi lehetővé. Művészeti Kollégium létesítését tervez a magyar művészifjúság. Eddig a különböző művészi pályákra készülő fiatalság az egyes főiskolákon külön-külön szerezte meg szakképzettségét, ami bizonyos fokig egyoldalúvá tette ismereteiket. Most a képzőművész-, zene- és színművészhallgatók fiatal írókkal, esztétákkal közös kollégiumban tanulnának s így alkalmuk lenne megismerni egymás munkáját. A tervek szerint a külföldi kulturális kapcsolatok elmélyítésére művészcserét létesítenének a kollégiumok. Tíz-tizenöt külföldi művésznövendék számára tartanának fenn állandó helyet, s ugyanannyi fiatal magyar művész utazna külföldre. Mérnökhallgatók önmagukért. Lelkes mérnökjelöltek a Vásárhelyi Pál technikus kollégiumot önmaguk építik fel. Ebben a kollégiumban az az ötven munkás- és parasztszármazású egyetemi hallgató lakik majd, akiket a Műegyetemre vettek fel. 0KKKS'il»3H5 KÖZNEVELÉS MKEWOMS^&lCl» WBfgama 18. SZÁM »•Hl, iLuJilllUIUMIUMNMHMHMMnBminaHaHnHMMlR «ntMMMMMMMGV