Köznevelés, 1950 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1950-08-15 / 16. szám

hányadosának meghatározása a differenciálhányados értelmezése alapján. 1­­ . _ (x2, Xz, Xn, —, — sin X, COS X, sin o­x, COS wx,­­x. függvények X X2 összege, különbsége, állandó szorosa). Szélsőérték megkeresése, a függvényt ábrázoló görbe alakjának vizsgálata az első differenciál­hányados alapján. Gyakorlati szélsőérték-feladatok. Véges és végtelen sorozatok és sorok. Számtani és mértani sorok, rájuk vonatkozó feladatok. Az első n-szám négyzetének összege, tel­jes indukció módszere, néhány alkalmazás. A végtelen mértani sor, az összetartás és széttartás feltétele. Példák az összetartás és széttartás különböző lehetőségeire, végtelen sorozatoknál és soroknál. Racioná­lis számok és szakaszos tizedestörtek összefüggése. Az irracionális szám mint nem szakaszos tizedestört. Példa irracionalitás bizonyí­tására, összemérhető és össze nem mérhető távolságok. Példa össze nem mérhető távolságokra. . Mértani feladatok megoldása koordináta-rendszerben. Az elsőfokú függvény grafikonja, egyenletek grafikus megoldása. A koordináta­­geometria alapgondolata. Az osztópont koordinátái. Az egyenes egyenletének iránytényezős alakja. Egyenesek metszőpontjának megkeresése. A párhuzamosság feltétele. A merőlegesség feltétele. Az egy ponton átmenő egyenesek egyenletének közös alakja, két ponton átmenő egyenes iránya. Két pont távolsága, a kör egyen­lete. Egyenesre és körre vezető mértani hely­feladatok elemi és koordinátageometriai tárgyalása. Ellipszis, hiperbola és parabola egyenlete a legegyszerűbb helyzetekben. Néhány érintő­ tulajdonság, írassunk 8 iskolai dolgozatot. (Humánus tagozat: heti 3 óra) A tananyag megegyezik a reális osztályéval, de hagyjuk el abból a koordinátageometriát. A FALUSI ÉS VÁROSI TANKÖNYVEK KÉRDÉSÉHEZ N­EMRÉG ÉRTESÜLTÜNK ARRÓL, hogy néhány vidéken tanító pedagógus kartársunk kifogásolta az I. és II. osztályos tankönyvek két változatát. Ezzel kapcsolatban néhány szempontot vetünk fel a falusi és városi tankönyvek kérdéséről. Az általános iskolák számára készült I. és II. osztályos könyv az 1950—51-es tanévben is két (falusi és városi) változatban került kiadásra. Külön ki kell hangsúlyoz­nunk, hogy a falusi és városi tankönyvváltozatok készí­tése az általános iskola I. és II. osztályai számára koránt­sem a tananyag mennyiségi és minőségi különbségét jelenti. A városi és falusi tankönyv a tananyag szempont­jából nem tartalmaz eltérést. Az első és második osztály tananyagának egyik súlypontja: a gyermek közvetlen környezetének meg­ismerése. Ezért az olvasmányok írásában fontos szem­pontként szerepelt, hogy városi, illetve falusi gyermekek olvassák-e. Ezen a fokon tehát ez a körülmény szabta meg az olvasmányok egy részének kiindulópontját. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a falusi gyer­meket csak a falu életével, a városi gyermeket pedig csak a város életével ismertetjük meg, hiszen ha össze­hasonlítjuk a falusi és városi könyvet, lépten-nyomon azonosságot és hasonlóságot fedezhetünk fel, még a fel­dolgozásmódban is. Ha összehasonlítjuk például az I. osz­tályos falusi és városi könyvet, megállapíthatjuk, hogy a két könyv szerkezetileg tökéletesen egyforma: 1. rész a nagybetűk, 2. rész a kisbetűk ismertetésével foglalkozik. A 3. rész az olvasmányokat, a 4. rész pedig a számtani anyagot tartalmazza. Ezenfelül megállapíthatjuk azt is, hogy a betűismertetés lényegében ugyanazon „hangoz­tató“ módszer alapján történik, mindkét könyvben. Ugyanúgy az olvasmányok — mindkét esetben — témá­jukat a gyermek közvetlen környezetéből, szocializmust építő társadalmunk életéből merítik. A két könyv szám­tani része teljesen egyforma. Második könyvünknél hatványozott mértékben tudtuk megvalósítani azt a szempontot, hogy — természetesen még mindig a környezetből kiindulva — a közös olvas­mányokon keresztül a városi gyermek is tanulmányozza a dolgozó parasztság problémáit, a szocializmus felé han­­adó mezőgazdaság jelenségeit, a falusi gyermek pedig a munkásosztály vezető szerepe súlyának megfelelően, a ter­melés szocialista, nagyüzemi, gépesített formáival, a for­radalmi munkásosztállyal ismerkedjék meg. Ilyen — mindkét könyvben szereplő — olvasmányok például: Gépállomás, Vörös Csepel, Munkások élete a gyárban, Munka hősei, Hidak, hajók, Szánt a traktor és még sok más. Az ilyen jellegű olvasmányok pl. a következőben különbözhetnek egymástól: „Katonatiszt lesz a bátyám“ című olvasmány ugyanazt a gondolatot tartalmazza, azzal a különbséggel, hogy a falusi könyvben dolgozó paraszt fiából, a városi könyvben nagyüzemi munkás fiából lesz katonatiszt. Különbség még az olvasmányok elhelye­zésénél lelhető fel. Az I., II., IV.-es alsós tankönyvek javí­tott formában kerülnek forgalomba az 1950—51-es tan­évre. A II. osztályos falusi könyv szerkesztése ennek következtében sokkal jobb, mint a városi tankönyvé, mert anyagát a szovjet tankönyv nyomán évszakok és nemzeti ünnepeink szerint csoportosítottuk. A II-es tankönyv, különösen a szovjet gyermekirodalomból több olyan me­sét közöl, melyek a tanuló morális fejlődését, szocialista magatartásának kialakítását segítik. (A kis vödör, Buk­fenc, Varázsszó, Három fiú, Árfalvi gyerekek, Három kérdés stb.) A földrajzi előkészítő olvasmányok is­ hasonlóak és egy célt szolgálnak, de egyes esetekben szükségképpen még az illusztrációknak is különbözniük kell a városi és a falusi könyvben. Pl. Méregessétek az utcát. A falusi könyvben földszintes, kertes házak, a városiban magas, sűrűn egymás mellett álló házsorok adatait kell megálla­pítani. Ugyanígy áll a nyelvtan kérdése, mely felépítésé­ben és módszerében ugyanaz, azonban az egyes példák minden esetben az olvasmányokhoz alkalmazkodnak. A városi és falusi tankönyvek tehát sem színvonal, sem tartalom tekintetében nem különböznek egymástól. Feladatunk éppen az, hogy a tankönyv által azonos műveltséget nyújtsunk a falusi és városi gyermekeknek. Természetesen nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az I. és II. osztályos falun élő gyermekeknek a mezőgaz­dasági munkafolyamatokat kell részletesebben ismertetni, hiszen ebben a korban még azt érti meg elsősorban, ami körülötte, környezetében történik. A környezetből való kiindulás már sokkal kevésbbé fontos a harmadik osztályos gyermeknél. Ezért a harma­dik osztály számára, ahol a problémák felvetése a tanu­lók fejlettségének megfelelően szélesebb, mélyebb lehet, az eddigi falusi és városi könyv helyett, egységes tan­könyv készült az 1950—51-es tanévre. A falu szocialista fejlődése következtében és eredmé­nyeképpen szűnik meg a városi és falusi tankönyvválto­zatok szükségessége. A városi és falusi gyermek környe­zetének különbségei elmosódnak és eltűnnek olyan ütem­ben, ahogy társadalmunk egyre inkább szocialista társa­dalom lesz. Pedagógusainknak most az a feladata, hogy a tankönyv változatainak segítségével is részletesen fog­lalkozzanak a falu és város kapcsolatának új formáival, és a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását segítsék elő. Ennek érdekében vegyék fel a harcot a klerikális reakcióval, dolgozó népünk ellenségével, amelynek az az aljas célja, hogy minden vonalon, így a tankönyv vona­lán is, a várost és falut szembeállítsa, a munkásosztály és a dolgozó parasztság között mesterséges ellentéteket szítson. H. M. 478 KÖZNEVELÉS

Next