Köznevelés, 1950 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1950-08-15 / 16. szám
hányadosának meghatározása a differenciálhányados értelmezése alapján. 1 . _ (x2, Xz, Xn, —, — sin X, COS X, sin ox, COS wx,x. függvények X X2 összege, különbsége, állandó szorosa). Szélsőérték megkeresése, a függvényt ábrázoló görbe alakjának vizsgálata az első differenciálhányados alapján. Gyakorlati szélsőérték-feladatok. Véges és végtelen sorozatok és sorok. Számtani és mértani sorok, rájuk vonatkozó feladatok. Az első n-szám négyzetének összege, teljes indukció módszere, néhány alkalmazás. A végtelen mértani sor, az összetartás és széttartás feltétele. Példák az összetartás és széttartás különböző lehetőségeire, végtelen sorozatoknál és soroknál. Racionális számok és szakaszos tizedestörtek összefüggése. Az irracionális szám mint nem szakaszos tizedestört. Példa irracionalitás bizonyítására, összemérhető és össze nem mérhető távolságok. Példa össze nem mérhető távolságokra. . Mértani feladatok megoldása koordináta-rendszerben. Az elsőfokú függvény grafikonja, egyenletek grafikus megoldása. A koordinátageometria alapgondolata. Az osztópont koordinátái. Az egyenes egyenletének iránytényezős alakja. Egyenesek metszőpontjának megkeresése. A párhuzamosság feltétele. A merőlegesség feltétele. Az egy ponton átmenő egyenesek egyenletének közös alakja, két ponton átmenő egyenes iránya. Két pont távolsága, a kör egyenlete. Egyenesre és körre vezető mértani helyfeladatok elemi és koordinátageometriai tárgyalása. Ellipszis, hiperbola és parabola egyenlete a legegyszerűbb helyzetekben. Néhány érintő tulajdonság, írassunk 8 iskolai dolgozatot. (Humánus tagozat: heti 3 óra) A tananyag megegyezik a reális osztályéval, de hagyjuk el abból a koordinátageometriát. A FALUSI ÉS VÁROSI TANKÖNYVEK KÉRDÉSÉHEZ NEMRÉG ÉRTESÜLTÜNK ARRÓL, hogy néhány vidéken tanító pedagógus kartársunk kifogásolta az I. és II. osztályos tankönyvek két változatát. Ezzel kapcsolatban néhány szempontot vetünk fel a falusi és városi tankönyvek kérdéséről. Az általános iskolák számára készült I. és II. osztályos könyv az 1950—51-es tanévben is két (falusi és városi) változatban került kiadásra. Külön ki kell hangsúlyoznunk, hogy a falusi és városi tankönyvváltozatok készítése az általános iskola I. és II. osztályai számára korántsem a tananyag mennyiségi és minőségi különbségét jelenti. A városi és falusi tankönyv a tananyag szempontjából nem tartalmaz eltérést. Az első és második osztály tananyagának egyik súlypontja: a gyermek közvetlen környezetének megismerése. Ezért az olvasmányok írásában fontos szempontként szerepelt, hogy városi, illetve falusi gyermekek olvassák-e. Ezen a fokon tehát ez a körülmény szabta meg az olvasmányok egy részének kiindulópontját. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a falusi gyermeket csak a falu életével, a városi gyermeket pedig csak a város életével ismertetjük meg, hiszen ha összehasonlítjuk a falusi és városi könyvet, lépten-nyomon azonosságot és hasonlóságot fedezhetünk fel, még a feldolgozásmódban is. Ha összehasonlítjuk például az I. osztályos falusi és városi könyvet, megállapíthatjuk, hogy a két könyv szerkezetileg tökéletesen egyforma: 1. rész a nagybetűk, 2. rész a kisbetűk ismertetésével foglalkozik. A 3. rész az olvasmányokat, a 4. rész pedig a számtani anyagot tartalmazza. Ezenfelül megállapíthatjuk azt is, hogy a betűismertetés lényegében ugyanazon „hangoztató“ módszer alapján történik, mindkét könyvben. Ugyanúgy az olvasmányok — mindkét esetben — témájukat a gyermek közvetlen környezetéből, szocializmust építő társadalmunk életéből merítik. A két könyv számtani része teljesen egyforma. Második könyvünknél hatványozott mértékben tudtuk megvalósítani azt a szempontot, hogy — természetesen még mindig a környezetből kiindulva — a közös olvasmányokon keresztül a városi gyermek is tanulmányozza a dolgozó parasztság problémáit, a szocializmus felé hanadó mezőgazdaság jelenségeit, a falusi gyermek pedig a munkásosztály vezető szerepe súlyának megfelelően, a termelés szocialista, nagyüzemi, gépesített formáival, a forradalmi munkásosztállyal ismerkedjék meg. Ilyen — mindkét könyvben szereplő — olvasmányok például: Gépállomás, Vörös Csepel, Munkások élete a gyárban, Munka hősei, Hidak, hajók, Szánt a traktor és még sok más. Az ilyen jellegű olvasmányok pl. a következőben különbözhetnek egymástól: „Katonatiszt lesz a bátyám“ című olvasmány ugyanazt a gondolatot tartalmazza, azzal a különbséggel, hogy a falusi könyvben dolgozó paraszt fiából, a városi könyvben nagyüzemi munkás fiából lesz katonatiszt. Különbség még az olvasmányok elhelyezésénél lelhető fel. Az I., II., IV.-es alsós tankönyvek javított formában kerülnek forgalomba az 1950—51-es tanévre. A II. osztályos falusi könyv szerkesztése ennek következtében sokkal jobb, mint a városi tankönyvé, mert anyagát a szovjet tankönyv nyomán évszakok és nemzeti ünnepeink szerint csoportosítottuk. A II-es tankönyv, különösen a szovjet gyermekirodalomból több olyan mesét közöl, melyek a tanuló morális fejlődését, szocialista magatartásának kialakítását segítik. (A kis vödör, Bukfenc, Varázsszó, Három fiú, Árfalvi gyerekek, Három kérdés stb.) A földrajzi előkészítő olvasmányok is hasonlóak és egy célt szolgálnak, de egyes esetekben szükségképpen még az illusztrációknak is különbözniük kell a városi és a falusi könyvben. Pl. Méregessétek az utcát. A falusi könyvben földszintes, kertes házak, a városiban magas, sűrűn egymás mellett álló házsorok adatait kell megállapítani. Ugyanígy áll a nyelvtan kérdése, mely felépítésében és módszerében ugyanaz, azonban az egyes példák minden esetben az olvasmányokhoz alkalmazkodnak. A városi és falusi tankönyvek tehát sem színvonal, sem tartalom tekintetében nem különböznek egymástól. Feladatunk éppen az, hogy a tankönyv által azonos műveltséget nyújtsunk a falusi és városi gyermekeknek. Természetesen nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az I. és II. osztályos falun élő gyermekeknek a mezőgazdasági munkafolyamatokat kell részletesebben ismertetni, hiszen ebben a korban még azt érti meg elsősorban, ami körülötte, környezetében történik. A környezetből való kiindulás már sokkal kevésbbé fontos a harmadik osztályos gyermeknél. Ezért a harmadik osztály számára, ahol a problémák felvetése a tanulók fejlettségének megfelelően szélesebb, mélyebb lehet, az eddigi falusi és városi könyv helyett, egységes tankönyv készült az 1950—51-es tanévre. A falu szocialista fejlődése következtében és eredményeképpen szűnik meg a városi és falusi tankönyvváltozatok szükségessége. A városi és falusi gyermek környezetének különbségei elmosódnak és eltűnnek olyan ütemben, ahogy társadalmunk egyre inkább szocialista társadalom lesz. Pedagógusainknak most az a feladata, hogy a tankönyv változatainak segítségével is részletesen foglalkozzanak a falu és város kapcsolatának új formáival, és a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását segítsék elő. Ennek érdekében vegyék fel a harcot a klerikális reakcióval, dolgozó népünk ellenségével, amelynek az az aljas célja, hogy minden vonalon, így a tankönyv vonalán is, a várost és falut szembeállítsa, a munkásosztály és a dolgozó parasztság között mesterséges ellentéteket szítson. H. M. 478 KÖZNEVELÉS