Köznevelés, 1950 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1950-09-15 / 18. szám

könyvekül. Nem kell irodalomtörténetet adnunk, tehát egyet­len olyan írót sem kell megemlítenünk, akitől olvasmányt nem közlünk. Egy-egy írótól, még a legnagyobbaktól sem kell olyan bőségben hozni szemelvényeket, hogy azok egész életművét jellemezzék. Viszont az egyes olvasmányokhoz bőséges gyakorlati feldolgozást kell adni. A könyv egyes fejezetei nagy egységbe foglaljanak össze egy-egy történeti­­irodalmi korszakot. A korszakokon belül nem szükséges to­vább tagolni a szerkezetet, elegendő a szemelvények helyes elrendezése. Az ipari technikum magyar könyvei közül az elsőosztályos kötet nagymértékben párhuzamos lehet az általános gimná­zium elsőosztályos tankönyvével. A többi köteteknél­­nagyobb önállóság szükséges. Az iskolatípus jellegét természetesen mindegyik kötet olvasmányainak kiválasztásánál figyelembe kell venni. A mellékelt tanterv az ipari technikumok végleges tan­terve lesz. A folyó tanévben az iskolákhoz leküldött átmeneti tanterv szerint kell tanítani. A végleges tantervet a tan­könyvpályázók számára közöljük, a gyakorló nevelők számára az csak a távolabbi perspektívát adja meg. A tankönyv terjedelme az I. és II. osztályban 200—200 oldal, a III. és IV. osztályban 150—150 oldal lehet. TANTERV I. osztály (Irodalom heti 2 óra, nyelvtan heti 1 óra) Az irodalom feladata és társadalmi szerepe a magyar és a szovjet irodalom nagy íróinak példáján. Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Móricz Zsigmond, József Attila, mai magyar írók. Gorkij, mai szovjet írók. Kötelező olvasmányok: Petőfi: Válogatott versek, Apostol. Mó­ricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig. Fagyejev: Az ifjú gárda. írassunk évenként 5 dolgozatot, hetenként ■ 1 helyesírási gya­­latot. II. osztály (Irodalom heti 2 óra, nyelvtan heti 1 óra) A magyar irodalom történetének áttekintése 1905-ig. Balassa Bálint, Zrínyi Miklós: A kuruc költészet. Bacsányi János, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Katona József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Eötvös József, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór, Vajda János, Mikszáth Kálmán, Shakespeare, Moliére, Puskin, Gogoly. Kötelező olvasmányok: Arany János: Buda halála. Jókai Mór: Fekete gyémántok. Mikszáth Kálmán: Különös házasság. Puskin: A kapitány leánya. Gogoly: Bulyka Tárász. Írassunk évenként 5 dolgozatot, hetenként 1 helyesírási gya­korlatot. III. osztály (Heti 1 óra) A magyar irodalom történetének áttekintése 1905-től a fel­­szabadulásig. Móricz Zsigmond: Ady Endre: A Tanácsköztársaság irodalma. Magyar irodalom az ellenforadalmi korszak alatt. József Attila: Gorkij, Majakovszkij, Solohov. Kötelező olvasmányok. Móricz Zsigmond: Boldog ember. Ady Endre: Válogatott versek. József Attila: Válogatott versei. Gorkij: Az anya. Solohov: Új barázdát szánt az eke. írassunk évenként 4 dolgozatot. IV. IV. osztály (Heti 1 óra) A mai magyar irodalom vázlatos áttekintése. A szocialista realizmus. Mai magyar költők és írók. Veres Péter. Révai József. Darvas József: Szabó Pál. Illés Béla. Nagy Lajos. Déry Tibor. Zelk Zoltán. Benjámin László. Kónya Lajos. Osztrovszkij, Iljin, Katajev, Szerafimovics. A Nagy Honvédő Háború és az újjáépítés irodalma. Fagyejev, Szimonov, Tyihonov, Beck, Zsdanov. Kötelező olvasmányok: Veres Péter: Próbatétel. Révai József: 48 útján. Gorkij: Gyermekéveim. Beck: A volokalamszi országút. Ázsájev: Távol Moszkvától. Megjegyzés: Az irodalmi tanulmányok elmélyítése, az Olvasmány- Anyag részletes megtárgyalása a szakköri foglalkozások jelentős részét képezze. Írassunk évenként 4 dolgozatot. Matematika A matematikatanítás általános szempontjai, melyeket az általános gimnázium III. osztályos tankönyvével kapcsolat­ban, a Köznevelés augusztus 15-i számában már körvonalaz­tunk, egyformán vonatkoznak minden iskolatípusra és min­den tananyagrészre. Az alsóbb osztályokban a már megjelent tankönyvek szempontjait a pályázók belátásuk szerint érté­kesíthetik. A szakirányú középiskoláknál mindenekelőtt azt tartjuk szem előtt, hogy ezek nem folytathatják a régi iskolarendszer zsákutcapolitikáját. Ez a matematikatanítás területén egy­részt abban nyilvánult, hogy az előírt anyag elsajátítását nem megértésre alapították, hanem csak betanították a tanulókat néhány technikai részlet mechanikus véghezvite­lére, a­nélkül, hogy a tanuló értette volna, hogy mit csinál és miért­­csinálja, így aztán azt is nehéz volt megtanítani, hogy mikor­­ kell az egyes eljárásokat alkalmaznia. Ez vezetett viszont a szabványpéldák mindent ellaposító töme­géhez. Természetesen szükség van időnkint szabványpél­dákra, nem is kevésre, de ha nem szerepeltetünk ezek mellett állandóan olyan feladatokat is, amelyek föltétlenül szüksé­gessé teszik a tanultak újra végiggondolását és önálló ötle­tek alkalmazását —­ természetesen mindig csak a tanulók előképzettségéhez és korához szabott mértékben —, akkor arról mondunk le, hogy matematikára tanítsuk tanít­ványainkat.­­ Ezekre a szempontokra a tanterv is igyekezett tekintettel lenni és lehetőleg jól elmélyíthető anyagrészt írt elő. Ebből a szempontból némi nehézséget csak az ipari technikum I. osztálya jelent. Kellő gonddal mérlegeljük ebben az eset­ben az elvégezhető geometria-anyagot. A hasonlóság és trigonometria csak egészen röviden tárgyalandó, számolva azzal, hogy annak elmélyítésére a következő évben kerül sor. Itt csak a hasonlóság két alaptulajdonságát olvassuk le a szemléletből, majd bemutatjuk a szögfüggvények értelme­zését. Ezt az anyagot azonban itt ne gyakoroltassuk be készséggé, sokkal inkább arra törekedjünk, hogy a tanulók a lényegét megértsék. Erre szolgálhatnak a ténylegesen el­végeztetett mérések szöghöz a szögfüggvény és szögfügg­vényből a szög meghatározására. A táblák használatánál ezen a fokon mellőzzük az interpolációt. Az általánosításnál beérhetjük a sinus és kosinus bemutatásával az egység­körben. A tanítóképzők anyagának lényeges részét a tanulók választott pályájához igen fontos szöveges feladatok meg­oldása (egyenletek­­nélkül) foglalja el. Az első három osztály­ban a különböző feladattípusok megoldása vonul végig, főleg házifeladatok formájában az egész évi anyaggal párhuza­mosan, a negyedik évben pedig a különböző feladattípusok áttekintését és megoldatásuk problémáit kell megtárgyalni. Ezekhez a sajtó alatt levő Nyikityin:­­Szöveges feladatok megoldása c. mű ad segítséget. A közgazdasági technikumok anyagának nagy részét, a pontos számolást, sok technikai részletet követelő szakanyag teszi ki. Ezeknél a részeknél igyekezzünk rámutatni, hogy mi az egyes anyagrészekben az — általában igen egyszerű — matematikai lényeg és mik a gyakorlati szempontból lénye­ges technikai részletek. Általában a szakirányú középiskolák tankönyvírójának egyik legnehezebb feladata egyaránt szem előtt tartani a szak­iskola konkrét célját is és a matematika helyes tanításának szempontjait. Csak e két kérdés jó összhangba hozatalával adhat biztos talajt a középkáderképzés fontos munkáját végző pedagógusok és tanítványaik számára. SZAKGIMNÁZIU­MOKI 560 KÖZNEVELÉS TANTERV Közgazdasági gimnázium Cél: Teljes biztonság a műveleteknek fejben és írásban való elvégzésében, azoknak tudatossá tétele által. A számolások alkalma­zása a gazdasági élet, a számvitel és a statisztika matematikai problémáira. A kereskedelmi és termelő vállalatok, Magyar Nem­zeti Bank, takarékpénztárak, hitelszövetkezetek és biztosító inté­zetek ügykörébe tartozó feladatok elvégzéséhez szükséges készség megszerzése. Jártasság a műveleteknek logaritmussal való elvégzésében. Az algebrai gondolkodás elsajátítása és ennek a gondolkodás­­módnak átvitele a gazdasági számítások területére, különös tekin­tettel a tervgazdálkodásra. Készség megszerzése az írásbeli munkálatok rendes elvégzésére.

Next