Köznevelés, 1950 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1950-08-15 / 16. szám

De be kell mutatnunk az írót úgy is, mint egy-egy nagy irodalmi irány képviselőjét (Romantika, kritikai realizmus, naturalizmus). A bevezető nem ad széles körképet az íróról, hanem konkréten a szemelvény felé vezet. A szemelvény a bevezető gondolatmenet illusztrálása A szemelvényt itt is a fontosabb gondolatok kiemelése, problémák felvetése, művészi szépségeinek kiemelése követi. A tankönyv terjedelme maximálisan 360—380 lap lehet, ez kb. 420—450 ritkán gépelt lapnak felel meg. Tóth Sándor Orosz nyelv és Irodalom — Általános gimnázium I., II. és IV. osztálya •I­I. és II. osztály. Az általános gimnáziumok I. és II. osztálya számára készülő orosz tankönyv már nem kezdők számára való tan­könyv lesz. Feltételezi, hogy azok, akik ezt a tankönyvet kézbeveszik, már az általános iskolából elegendő orosz tudást hoznak magukkal ahhoz, hogy ezt a tankönyvet elvégezzék. A pályázatnál a következő fontosabb szempontokra hívhat­juk fel a figyelmet: 1. A szövegek kiválasztásánál a nyelvi szempont mellett döntő szempont legyen a szövegek nevelő hatása. A szöve­gek segítsék szocialista építésünket, neveljenek materialista világnézetre, harcoljanak az idealista világnézet ellen, segít­sék a béke megvédésére irányuló küzdelmünket és tükröz­zék a Szovjetúnió vezette béketábor erejét. Ezeknek a feladatoknak a megoldása éppen az orosz nyelvnél, a szocializmus országának nyelvénél könnyű lesz, hiszen a tanítás anyaga maga az orosz és a szovjet irodalom tulajdonképpen, mely híven tükrözi egyrészt azt, hogy a leg­kiválóbb orosz gondolkozók hogyan harcoltak a haladásért, másrészt —­ a szovjet korszakban — azt, hogyan épült és izmosodott a szocializmus az Októberi Forradalom után évről-évre és hogyan jut egyre közelebb a szovjet nép a kommunizmus megvalósításához. 2. A szövegek sorrendjében a nyelvi nehézség legyen a döntő, ne a történeti szempont, mivel az I—II. osztályban még nem lehet szó rendszeres irodalomtanításról. 3. Az irodalom megjelölés nem csupán a szó szoros értel­mében vett szépirodalomra vonatkozik. Azt akarja jelölni, hogy hiteles és színvonalas orosz szövegeket kell felhasznál­nunk a tankönyvekben. Ebből következik, hogy lehetőleg kerülnünk kell a szövegek átdolgozását s a kihagyásokat, rövidítéseket. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a valóságos orosz nyelvet kell megtanítanunk, amit végső fokon csak jó orosz szövegek révén tudunk elérni. 4. A szövegekhez kapcsolódjanak a kérdések, beszédgya­korlatok, fordítási gyakorlatok, nyelvtani gyakorlatok s a szövegekkel együtt egy-egy didaktikai egységet alkossanak. 5. Az egyes szövegekhez kapcsolódó kérdéseknek, gyakor­latoknak, fordításoknak, stb., az legyen a céljuk, hogy a lehető legteljesebb mértékben igyekezzenek aktivizálni a tanulók beszédkészségét és tudatosítani bennük a nyelvi jelenségeket. Mivel ebben a két osztályban a nyelvtanból a mondattan rendszeres feldolgozása kerül sorra, különös gondot kell for­­dítanunk a sajátos orosz kifejezésekre. Ezért állandóan napi­renden kell tartania az egyes leckéknek az ú. n. russziciz­­musokat s belőlük egy gyűjteményt is kell adnia a tan­, könyvnek. Már ebben a két osztályban tudatosan kell törekednünk a jó orosz stílus kialakítására s ennek szolgálatába kell állí­tanunk az egyes leckéket. 6. A leckék szószedetének és a betűrendes szótáraknak az előkészítésére igen nagy gondot kell fordítanunk. Az eddigi tankönyvek nem tudták maradéktalanul meg­valósítani azt a célkitűzést, hogy a főneveknél az összes rendhagyóságokat és hangsúlyváltozásokat, a melléknevek­nél a rövid alakok hangsúlyváltozásait és középfokát, az igéknél a folyamatos és befejezett szemléletű alakokat követ­kezetesen és teljes pontossággal megadják. Itt ezeknek a fogyatkozásoknak a teljes kiküszöbölésére kell törekedni. 7. A pályázók használják fel a Szovjetúnió nem-orosz iskolái számára írott tankönyveket és segédeszközöket. IV. osztály. 1. Az élenjáró szovjet irodalom sajátos jellegének ki kell domborodnia és végig kell vonulnia az egész tankönyvön, de azt is érzékeltetni kell, hogy a szovjet irodalom a klasz­­szikus orosz irodalom legjobb hagyományainak örököse és szerves folytatója. 2. Az életrajzok ne legyenek túlméretezettek, terjengő­sek. Az író mellett jellemezzék a szovjet irodalom egyes fejlődési szakaszait. 3. Lehetőleg heti egységekkel dolgozzon a tankönyv, amennyiben ez keresztülvihetőnek fog mutatkozni. 4. Az egyes olvasmányokhoz fűződő stilisztikai és vers­tani gyakorlatok szervesen kapcsolódjanak a tankönyvben felhasznált szemelvényekhez. 5. A leckék szószedetében az aktív szókincset külön jelöl­jük meg, mivel az irodalmi szövegek szókincse nem mindig lesz teljes egészében gyakorlati szóanyag. 6. A IV. osztályra vonatkozó speciális szempontok mel­lett figyelembe veendők az I.—II. osztály tankönyvével kap­csolatban megadott szempontok is, így pl. a 6. és 7. pont alatt említettek. Kovács Ferenc TANTERV Általános gimnázium Cél: Az orosz nyelvi ismeretek, az írás- és beszédkészség tovább­fejlesztése az általános iskolában szerzett ismeretek alapján. A Szovjetúnió, a szovjet nép, a kommunizmust építő szovjet tár­sadalom életének és a 19. század orosz, valamint az élenjáró szovjet irodalom alkotásainak olvasása alapján a szovjet kultúra megisme­rése, a Szovjetúnió iránti szeretet és hála elmélyítése. I. osztály (Reális tagozat: heti 5 óra, humánus tagozat: heti 6 óra) Irodalmi szemelvények Gorkij, Majakovszkij, A. Tolsztoj, Oszt­­rovszkij, Solohov, Szimonov, Fagyejev, Tyihonov alkotásaiból, vala­mint a szovjet ifjúsági irodalomból, rövid életrajzi jegyzetekkel. Nyelvtan: Mondattan. Az egyszerű mondat és fajai. Az év folyamán írassunk 6 dolgozatot. II. osztály (Reális tagozat: heti 4 óra, humánus tagozat: heti 4 óra) Irodalmi szemelvények az orosz népköltészet, folklór, Krulov, Puskin, Lermontov, Nyekraszov, Csehov és Gorkij alkotásaiból, rövid életrajzi jegyzetekkel. Nyelvtan: Mondattan. Az összetett mondat és fajai. Az év során írassunk 6 dolgozatot. TANTERV (Reális tagozat: heti 4 óra, humánus tagozat: heti 4 óra) A magyar irodalom története 1830-tól 1905-ig. A világirodalom tanulásával kapcsolatban néhány szemelvény a kor legkiválóbb alko­tásaiból, 1830-tól a 19. század végéig. Irodalmunk a reformkorban. Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mi­hály, Eötvös József, Széchenyi István: A kortársak. A szabadság­­harc korának irodalma. Kossuth Lajos. Táncsics Mihály. Petőfi Sán­dor. Arany János. Irodalmunk, az önkényuralom és a kiegyezés korá­ban. Arany János. Tompa Mihály. Szigligeti Ede. Csiky Gergely. Kemény Zsigmond. Jókai Mór. Madách Imre. A radikális irodalmi kritika. Tolnai Lajos, Vajda János, Mikszáth Kálmán. A magyar irodalom történetének rövid összefoglalása 1905-ig. Gogoly, Balzac, Heine, Lermontov, Csernisevszkij, Hercen,­ Dob­­roljubov, Bjelinszkij, Hugo, Dickens, L. Tolsztoj, Szaltikov-Scsedrin, Csehov. Írassunk félévenként 4 dolgozatot. OLVASMÁNYOK a­ kötelező: Kölcsey Ferenc válogatott művei. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Eötvös József: A falu jegyzője. Petőfi Sándor: Válogatott versei. Arany János: Toldi trilógia, Buda halála. Jókai Mór: Fekete gyémántok. Mikszáth Kálmán: Különös házasság. Gogoly: Bulyka Tárász. b) ajánlott: Eötvös József: Magyarország 1514-ben. Arany János: Az elveszett alkotmány, Bolond Istók, Válogatott költemények. Jókai Mór: Rab Ráby. Tolnai Lajos: Az urak. Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival, Válogatott elbeszélések és cikkek, Válogatott politikai karcolatok, Beszterce ostroma. Gogoly: Köpö­nyeg, Holt lelkek, A revizor. Balzac: Goriot apó. Turgenyev: A vadász naplója. Goncsarov: Oblomov. Dickens: Copperfield Dávid, Twist Oliver. L. Tolsztoj: Háború és béke. 476 „Ahol nincs tökéletes egyetértés az iskola valamennyi tanára között, ahol nem segí­tik egymást s nem lépnek fel egymással szemben a legmagasabb követelésekkel, ahol az egyik nem mondhat a másiknak kellemetlen dolgokat s ahol a másik nem tudja ezeket meghallgatni sértődés nélkül, ahol a pedagógusok nem tudnak egymásnak parancsolni (ez is nehéz!) és engedelmeskedni (ez még nehezebb), ott nincs és nem is lehet szó peda­gógus-közösségről.“ (Makarenko) KÖZNEVELÉS

Next