Köznevelés, 1950 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1950-09-15 / 18. szám

A helyes stílus törvényszerűségeinek ismerete, gyakorlati alkal­mazása szóban és írásban. A műfajelmélet, poétika, retorika alap­elemeinek elsajátítása. Olvasmányok: a) Kötelező: Petőfi Sándor: Válogatott versei, Az apostol. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig. Fagyejev: Az ifjú gárda. Gajdar: Timur és csapata. Makarenko: Igor és társai. Oszejeva: IV/b. Ne­gyedik könyvünk (ált. isk. IV. o.). b) ajánlott: Mikszáth Kálmán: Két koldusdiák. Gorkij: Anya, Emberek között. Katajev: Távolban egy fehér vitorla. A pionír Verezsenyikov: Lenin gyermekkora. írassunk évenként 8 dolgozatot. II. osztály (Irodalom heti 4 óra, nyelvtan heti 2 óra) A magyar irodalom története a kezdettől 1830-ig. A világtörténelem tanulásával kapcsolatban szemelvények olvasása a világirodalom legkiemelkedőbb alkotásaiból Puskinig. Magyar ősköltészet. A középkor irodalma. A magyarországi hu­manista irodalom. A XVI. század első felének irodalma. Balassa Bálint. Irodalmunk a Habsburg gyarmatosítás megindulásakor. Zrí­nyi és kortársai. Kuruc költészet. Bessenyei György. A felvilágoso­dás irodalma. Magyar jakobinus írók. Csokonai Vitéz Mihály. Ka­zinczy Ferenc és a nyelvújítás. Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Károly, Fazekas Mihály, Katona József. Igor ének. Cervantes. Shakespeare. Swift. Moliére. A francia felvilágosodás korának irodalma. Goethe. Puskin. Olvasmányok: a) Kötelező: Csokonai Vitéz Mihály: Tempefői. Katona József: Bánk bán. Moliére: Tartuffe. Swift: Gulliver utazásai. Puskin: A ka­pitány leánya. Iljin—Szegál: Hogyan lett az ember óriás. Harmadik könyvünk . b) Ajánlott: Zrínyi Miklós: Politikai írások. Bacsányi János: Válogatott versei. Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya, Válogatott művei. Cervantes: Don Quijote. Shakespeare: Lear király, Julius Caesar. Moliére: A fösvény. Puskin: Válogatott költeményei. Írassunk évenként 8 dolgozatot. III. osztály (Irodalom heti 3 óra, nyelvtan heti 2 óra) A magyar irodalom története 1830—1905-ig. A világirodalom ta­nulásával kapcsolatban néhány szemelvény a kor legkiválóbb alko­tásaiból, 1830-tól a század végéig. Irodalmunk a reformkorban. Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Eötvös József, Széchenyi István: A kortársak. A szabadságharc korának irodalma. Kossuth Lajos, Táncsics Mihály, Petőfi Sándor, Arany János. Irodalmunk az önkényuralom és a kiegyezés korában. Arany János, Tompa Mihály, Szigligeti Ede, Csiky Gergely, Kemény Zsigmond, Jókai Mór, Madách Imre. A radikális irodalmi kritika. Tolnai Lajos, Vajda János, Mikszáth Kálmán. A magyar irodalom történetének rövid összefoglalása 1905-ig. Gogoly, Balzac, Heine, Lermontov, Csernisevszkij, Hercen, Dob­­roljubov, Bjelinszkij, Hugó, Dickens, L. Tolsztoj, Szaltakov-Scsedrin, Csehov. Olvasmányok: a) kötelező. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Eötvös József: A falu jegyzője. Petőfi Sándor: Válogatott versei. Arany János: Toldi trilógia, Buda halála. Jókai Mór: Fekete gyémántok. Mikszáth Kálmán: Különös házasság. Gogoly: Bulyka Tárász. Aliger: Zója. L. Tolsztoj: Orosz népmesék. Részletek Homéros: Iliász és Odüsszeia c. műveiből. (Az ált. gimn. I. o. könyv alapján.) Má­sodik könyvünk (falusi és városi). b) ajánlott: Eötvös József: Magyarország 1514-ben. Arany János: Az elveszett alkotmány, Bolond Istók: Válogatott költeményei. Jókai Mór: Rab Ráby. Tolnai Lajos: Az urak. Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival. Válogatott elbeszélések és cikkek, Válogatott politikai karcolatok, Beszterce ostroma. Gogoly: Holt lelkek. Bal­zac: Goriot apó. Goncsarov: Oblomov. Dickens: Copperfield Dávid, Twist Olivér. L. Tolsztoj: Háború és béke. Nyikolajszkij: Hogyan tanultak meg az emberek beszélni? Írassunk évenként 8 dolgozatot. IV. KÖZNEVELÉS 557 IV. osztály (Irodalom heti 3 óra, nyelvtan heti 1 óra) A magyar irodalom története 1905-től napjainkig. Az orosz és szovjet irodalom története 1905-től napjainkig. Gyermekirodalom és ifjúsági irodalom. Magyar irodalom 1905-től 1919-ig (Ady Endre, Móricz Zsigmond, Nagy Lajos.) A tanácsköztársaság írói. Magyar irodalom az ellen­­forradalmi korszak alatt. (József Attila, Radnóti Miklós, Illyés Gyula.) A felszabadulás utáni irodalom (Gergely Sándor, Déry Tibor, Illés Béla, Veres Péter, Zelk Zoltán, Benjámin László, Kónya Lajos, Szabó Pál, Darvas József, Asztalos István). Gorkij: A polgárháború és intervenció korának, valamint a szo­cialista építés korának irodalma: Osztrovszkij, Majakovszkij, Fur­­manov, Szerafimovics, Iljin, Katajev. A Nagy Honvédő Háború irodalma: Fagyejev, Szimonov, Tyihonov, Beck. A háború utáni újjáépítés irodalma: Lenin, Sztálin, Zsdanov az irodalomról. Félévenként 4 dolgozatot írassunk. Olvasmányok: a) kötelező. Ady Endre: Válogatott versek. Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor. József Attila: Válogatott versek. Illyés Gyula: Puszták népe. Veres Péter: Próbatétel. Révai József: 48 útján: Irodalmi tanulmányok. Magyar népmesék. Orosz népmesék. Gorkij: Gyer­mekkor. Beck: A volokalamszki országút. Solochov: Új barázdát szánt az eke. Makarenko: Új ember kovácsa. Első könyvünk (falusi és városi). b) ajánlott. Móricz Zsigmond: Boldog ember, Rokonok. Darvas József: Egy parasztcsalád története. Veres Péter: Szolgaság. Illés Béla: Fegyvert s vitézt éneklek. Szabó Pál: Talpalatnyi föld. Ázsá­­jev: Távol Moszkvától. Zsdanov: Irodalmi tanulmányok. A. Tolsztoj: Kenyér. Majakovszkij: Válogatott versek. Szovjet írók Sztálinról. Osztrovszkij: Az acélt megedzik, írassunk évenként 8 dolgozatot. KÖZGAZDASÁGI GIMNÁZIUM: Magyar A közgazdasági gimnázium feladata, hogy az általános iskolában megszerzett tudásanyagot elmélyítve és tovább­fejlesztve, népgazdaságunk legjelentősebb ágaiban, a szocia­lista tervgazdálkodás, a termelés és ellenőrzés területén olyan szaktudást adjon, amellyel a tanulóifjúság felkészül a termelésbe való bekapcsolódásra vagy egyetemi tanulmá­nyok folytatására. A közgazdasági gimnáziumokban tanított tantárgyaknak, tehát a magyarnak is, közvetlenül vagy közvetve ennek a célnak a szolgálatában kell állnia. A közgazdasági gimnázium magyar anyaga nagy voná­sokban megegyezik az általános gimnázium anyagával. Mivel a közgazdasági gimnáziumok részére írandó magyar tan­könyv elvi szempontjai nagyrészt azonosak azokkal, amelye­ket az általános gimnázium III. osztálya számára írandó magyar tankönyvvel kapcsolatban közöltünk (Köznevelés, augusztus 15.), a közgazdasági gimnáziumok tankönyveiben is e cikk elvi szempontjainak kell érvényesülniük. E mellett azonban a közgazdasági gimnázium számára h­aladó magyar tankönyveknek vannak sajátos szempontjai is. A közgazdasági gimnáziumban az anyag feldolgozásának üteme elté­r az általános gimnáziumokétól. Ugyanazt az anya­got, amelyet —­ természetesen nagyobb óraszámban — az általános gimnáziumban egy év alatt végeznek el a tanulók, a közgazdasági gimnáziumban két tanéven keresztül, az I. és II. osztályban megosztva dolgozzák fel. Míg az általános gimnáziumban három évet fordítanak a magyar irodalom történetének tárgyalására, addig a közgazdasági gimnázium­ban két év alatt végzik el nagyjából ugyanazt az anyagot. Eltérés mutatkozik a két iskolatípus között a magyar órák száma tekintetében is. Az általános gimnázium nagyobb óra­számával szemben a közgazdasági gimnáziumban négy-négy, illetve három-három órában foglalkoznak a magyar nyelv és irodalommal az I., II., illetve III., IV. osztályokban. A közgazdasági gimnázium eltérő jellege és feladata következtében természetesen a magyar nyelv és irodalom tárgyalási módja is különbözik bizonyos mértékben a többi iskolafajokétól. Az egyes korszakokat megelőző összefoglaló vázlat, illetve elvi bevezetés határozottabban utalhat gaz­dasági vonatkozású kérdésekre. Ugyanez vonatkozik a szemelvények kiválasztására is. Itt is nagyobb mértékben érvényesülhet a társadalmi -gazda­sági szempont, különösen akkor, ha erre irodalmi események tárgyalásával kapcsolatban alkalom nyílik. Ezekben a ma­gyar könyvekben részletesen tárgyalhatók irodalomtörténeti értéküknek megfelelően azok az írók, akiknek munkássága vagy tevékenysége a gazdasági élettel szorosabb kap­csolatban van. (Pl. Berzsenyi: A mezei szorgalom akadályai­­ról, Berzeviczy Gergely munkássága, Széchenyi Hitelének közgazdasági vonatkozásai, Kossuth pénzügyminiszteri műkö­dése, a szocialista próza bemutatása, pl. Gerő Ernő beszé­deiből, egyéb közgazdasági vonatkozású prózai szemelvények közlése stb.) Ahol a szemelvények erre különös alkalmat nyújtanak, használjuk fel az anyagban rejlő hatásokat abból a szem­pontból is, hogy meggyűlöltessük a kizsákmányoló kapita­lista gazdálkodást és rámutassunk a nép érdekét szolgáló szocialista tervgazdálkodás és kereskedelem magasabbrendű­­ségére. . Az iskola jellegét tekintetbe véve, a könyvek több sze­melvényt tartalmazhatnak a marxizmus-leninizmus klasszi­kusaiból. Az olvasmányok magyarázataiban szintén nagyobb számban alkalmazhatunk ilyen idézeteket az anyag egyes részeinek megvilágítása céljából. A marxizmus-leninizmus klasszikusaiból vett idézeteknek az a feladatuk, hogy a meg­felelő témakörben elvi iránymutatást adjanak, ugyanakkor a velük kapcsolatos szemelvény a művészet különleges esz­közeivel illusztrálja, megvilágítja az elvi rész tulajdonkép­peni tartalmát. (Pl. az Új barázdát szánt az eke c részlet­hez kapcsolhatjuk Sztálinnak a kapitalista jómódú szocialista jómód­ról szóló beszédrészletét­. Természetesen ügyelnünk kell arra, hogy a tankönyv ne váljon történelmi, gazdaság­­tani, vagy gazdaságtörténeti könyvvé, hanem mindvégig tartsa meg irodalmi jellegét. Különleges szempontja a közgazdasági gimnázium magyar nyelvi és irodalmi tanításának, hogy a tanulókat a konkrét, világos, szabatos, határozott fogalmazásra nevelje és ezt a

Next