Köznevelés, 1950 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1950-09-15 / 18. szám

célszerűségi szempontot a tankönyvben és a tanításban messzemenően érvényesítse. Harcoljon a stilisztikai részben az ellen a magyartalan kereskedelmi és közgazdasági nyelv ellen, amelynek használata a kozmopolita, polgári keres­kedelmi életben elharapózott. Az olvasmányokhoz kapcsolódó feladatok az irodalmi és közgazdasági szempontok mellett szolgálják ezeket a célokat is. A nyelvtan tanulására a közgazdasági gimnáziumban az első két évben két-két óra fordítandó. A nyelvtan tanítása ebben az iskolafajban is később meghatározandó könyv alapján történik. A II. osztályos könyvnek stilisztikai ismeretek mellett kb. egy év terjedelemben poétikai és műfajelméleti ismere­teket is kell adnia. A közgazdasági gimnázium számára írandó magyar tan­könyvek terjedelme az I—II. és III. osztályban 250—250, a IV. osztályban 300 oldal lehet. A tankönyvek tervezetének elkészítése után az anyagot hetekre beosztva tanmenetszerűen is fel kell dolgozni és ezt a pályázathoz csatolva be kell nyújtani. KÖZNEVELÉS TANTERV I. osztály (Irodalom heti 2 óra, nyelvtan heti 2 óra) Irodalom: Az irodalom feladatának és szerepének ismertetése nagy magyar és szovjet írók példáján. Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Gorkij, Majakovszkij, mai szovjet írók. A helyes stílus törvényszerűségeinek ismerete, gyakorlati alkal­mazása szóban és írásban. Olvasmányok: a) kötelező: Petőfi Sándor: Válogatott versei, Apostol. Arany János: Buda halála. Fagyejev: Az ifjú gárda. b) ajánlott: Gorkij: Az Anya. II. osztály (Irodalom heti 2 óra, nyelvtan heti 2 óra) Irodalom: Az irodalom feladatának és szerepének ismertetése nagy magyar és szovjet írók példáján. Móricz Zsigmond, József Attila, mai magyar irodalom. Poétikai és műfajelméleti alapismeretek. Makarenko, A. Tolsztoj, mai szovjet irodalom. Olvasmányok: a) kötelező. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig. József Attila: Válogatott versei. Makarenko: Igor és társai. b) ajánlott: Katajev: Távolban egy fehér vitorla. A. Tolsztoj: A kenyér. III. osztály (Heti 3 óra) A magyar irodalom haladó hagyományai Balassa Bálinttól Ady Endréig. Balassa Bálint, Zrínyi Miklós, Bessenyei György, Bacsá­­nyi János, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Berzsenyi Dániel, Katona József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mi­hály, Eötvös József, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór, Táncsics Mihály, Kossuth Lajos, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Vajda János: Shakespeare, Moliére, Puskin, Gogoly. Olvasmányok: a) kötelező: Csokonai Vitéz Mihály: Tempefői, Katona József: Bánk bán, Fazekas Mihály: Ludas Matyi, Mikszáth Kálmán: Külö­nös házasság, Jókai Mór: Fekete gyémántok, Puskin: A kapitány leánya, Gogoly: Bulyka Tárász. b) ajánlott: Arany János: összes költeményei, Jókai Mór: Rab Ráby, Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival, Besz­terce ostroma. Shakespeare: Lear király, Moliére: Tartuffe, A fösvény, Gogoly: Holt lelkek, Puskin: Válogatott költeményei. IV. osztály (Heti 3 óra) A haladó magyar irodalom. Ady Endre fellépésétől napjainkig. Az élenjáró szovjet irodalom kimagasló művei 1905-től napjainkig. A magyar irodalom 1905-től 1919-ig. Ady Endre, Móricz Zsigmond, Nagy Lajos, A Tanácsköztársaság írói. Magyar irodalom az ellen-­ forradalmi korszak alatt: József Attila, Radnóti Miklós, Illyés Gyula, Darvas József. A felszabadulás utáni irodalom: Gergely Sándor, Déry Tibor, Illés Béla, Veres Péter, Zelk Zoltán, Benjámin László, Kónya Lajos, Szabó Pál, Asztalos István, Gorkij. A polgárháború és intervenció korának, valamint a szocialista építés korának irodalma: Majakovszkij, Solohov, Fur­­manov, Szerafimovics, Iljin, Katajev. A Nagy Honvédő Háború irodalma: Fagyejev, Szimonov, Tyihonov, Beck. A háború utáni újjá­építés irodalma. Olvasmányok: a) kötelező: Ady Endre: Válogatott versei, Móricz Zsigmond: Rokonok, József Attila: Válogatott versek, Veres Péter: Próbatétel, Révai József: 48 útján, Gorkij: Gyermekkor, Beck: A volokalamszki országút, Azsajev: Távol Moszkvától. b) ajánlott: Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor, Darvas József: Egy paraszcsalád története. Veres Péter: Szolgaság. Makarenko: Az új ember kovácsa. Majakovszkij: Válogatott ver­sek. A. Tolsztoj: Golgotha. Osztrovszkij: Az acélt megedzik. Jogi ismeretek* (III. osztály) A közgazdasági gimnázium III. és IV. osztályában heti 2—2 órában tanítunk jogi ismereteket. E tárgy tanításának célja: a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének, alap­törvényének, a népgazdaság jogi szabályozásának, az állam­polgárok jogainak és kötelességeinek, a magyar jog leg­fontosabb alapintézményeinek alapos megismertetése. A Szov­­jetúnió iránti szeretet elmélyítése, a szovjet nép hazánk felszabadításában betöltött döntő szerepének kidomborításá­val. A szovjet tapasztalatok jelentőségének tudatosítása jog­rendszerünk fejlődése szempontjából. Népi demokráciánk államához hű, annak törvényeit tisztelő, a dolgozó népet, szocializmust építő, hazánkat szerető, alkotó munkával meg­erősíteni és fegyverrel mindenkor megvédeni kész nemzedék nevelése. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya, a Tanácsok és a polgári jogi ismeretek alkotják az oktaás súlypontját. A súly­pontoknak az anyag beosztásában is kifejezésre kell jutniok. Pl. az alább közölt fejezetek sorrendjében: 15, 20, 30, 30, 30, 15 oldal. (Nem kötelező beosztás.) Számba kell venni azokat az ismereteket, amelyeket a tanulók korábbi tanulmányaik során (esetleg más tárgyak keretében is) már elsajátítottak, és összefüggést kell terem­teni a negyedéves tananyaggal. Ez egyrészt megkönnyíti a szerzők és az oktatók munkáját, másrészt lehetővé teszi, hogy az adott tankönyvterjedelmet és oktatási időt jobban kihasználjuk. Ezért jó, ha a pályázók tanulmányozzák az álta­lános iskola VIII. osztályos Alkotmánytan, a közgazdasági gimnáziumok Politikai gazdaságtan és a IV. osztályos Jogi ismeretek (gazdasági jog) anyagát. A könyv minden egyes része legyen politikus, érződjön ki belőle a szocializmus melletti őszinte állásfoglalás. Ez azt is jelenti, hogy kerülni kell a frázisokat, úgyszintén a felesleges, vagy helytelenül alkalmazott idézeteket. Az idéze­tek szervesen illeszkedjenek bele az anyagba. Kézzelfogható példákon mutassa be a könyv a szocialista állam és jog magasabbrendűségét. A jogintézmények ismertetését a szocialista társadalmi és gazdasági rendből kell levezetni s csak azután összehasonlí­tani — ahol ez szükséges — a megfelelő burzsoá jogintézmé­nyekkel. A polgári jogban a család- és öröklési jogot csak röviden kell tárgyalni. Az iskola célkitűzése (gazdasági középkáderek képzése), a taníthatóság, de főként a tanulhatóság szempontja meg­követeli, hogy csak a valóban szükséges tételes joganyagot tárgyaljuk, és csak a szükséges mértékben használjuk a jogi szakkifejezéseket (de a fogalmazás azért ne legyen mes­terkélt). A könyv stílusa könnyen érthető és élvezetes legyen. Ezt a célt szolgálja az is, ha gyakorlati példákkal megvilágítjuk az egyes kérdéseket, az egyes részeket megfelelő mélységű történelmi keretek között tárgyaljuk. A tankönyv terjedelme a heti óraszámnak megfelelően, kb. 140 oldal lehet. T­A­N T­E­RV III. osztály (Heti 2 óra) Az állam és jog alapfogalmai. Az állam és jog eredete, rendelte­tése. A kizsákmányoló állam és jog történelmi típusai. Kizsákmányoló államformák. A szocialista állam és jog megteremtése. A Bolsevik Párt, Lenin és Sztálin szerepe. A szovjet állam magasabbrendűsége. Népi demokráciák államának jellege. — Jogforrások, jogi alapfogal­mak, jogterületek. A Szovjetúnió és a népi demokráciák alkotmánya. Alkotmány — szocialista és burzsoá alkotmány. A Sztálini Alkotmány előzmé­nyei, megalkotása, sajátságai. Sztálini nemzetiségi politika. A Sztá­lini Alkotmány nemzetközi jelentősége. Népi demokráciák alkot­mánya. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya. A Szovjetúnió felszaba­dító harcának jelentősége Népköztársaságunk létrejöttében. A Ma­gyar Népköztársaság Alkotmányának megteremtése és általános jel­lege Alkotmányunk alapelvei: társadalmi rend. Az államhatalom legfőbb szervei. Az államigazgatás legfőbb szerve. Az államhatalom és államigazgatás helyi szervei (tanácsok). Bíróság, ügyészség. Állam­­polgári jogok és kötelességek. Államigazgatási alapismeretek. Az államigazgatás alapfogalmai. Államigazgatásunk szervezete. A tanácsigazgatás. A szakigazgatási ágazatok áttekintése. Államigazgatási eljárás. Államigazgatási irat­nemek (példák). * A pályázati hirdetményben Közigazgatási és jogi ismeretek címen jelent meg. (Köznevelés 1950. VII. 15. sz.) 558

Next