Köznevelés - Minisztériumi rendeletek, közlemények, 1951 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1951-01-01 / 1. szám - 1400–77/1950. V. K. M.

(1) Szociális ügykörében (2. §. (1) bekezdés c) pont) a tanulmányi osztály feladata: a) a tandíj összegének megállapítása; b) az ösztöndíjügyek intézése; ej a diákszállók politikai és tanulmányi ellenőrzése; d) a menzák ellenőrzése; ej a hallgatók egészségvédelme; jj a hallgatók társadalombiztosításával kapcsolatos ügyek; g) szociális juttatások elbírálása; h) a közlekedési bérletek és egyéb kedvezmények jogos­ságának elbírálása; ij a hallgatók diákszálló és menzaügyeinek elbírálása; jj tankönyvi- és jegyzetsegélyek, továbbá tanszersegély és tanszerkölcsön ügyek elbírálása; új laboratórium, károkozások elbírálása. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok ellátásában a tanulmányi osztály állandó kapcsolatot tart fenn a Dolgozó Ifjúság Szövetségével.6. §. (1) A személyzeti osztály munkáját a dékán irányítja: az osztály munkájáért a dékánnak felelős. (2) A személyzeti osztály feladata: aj a karral kapcsolatos személyzeti ügyek előkészítése; bj káderfejlesztési tervek kidolgozása és végrehajtása; ej felsőbb szervek hatáskörébe tartozó és a kar személy­zetére vonatkozó ügyekben javaslattétel és felterjesztés el­készítése; d) a dékán hatáskörébe tartozó személyzeti ügyek (kine­vezés, alkalmazás, besorolás, áthelyezés, felmondás, elbocsá­tás, rendelkezési állományba helyezés, nyugdíjazás, végkielé­gítés, stb) előkészítése; e) a kar hatáskörébe tarozó káderekkel való egyéni fog­lalkozás és azok nevelése; f) a karon működő alkalmazottaknak a katonai szolgálat alól való közérdekű felmentése tárgyában javaslattétel; g) a kar alkalmazottainak segélyezése, külföldi és bel­földi ösztöndíjügyeik intézése; h) a kar alkalmazottainak nyilvántartása; is a ki nem­­nevezett alkalmazottak (megbízott előadók) személyi ügyeinek intézése, illetve tanszékvezetőknél javas­lat­­készítése. 7. §. (1) A gazdasági osztály az egyetem gazdasági igazgató­ságának alárendelt szerveként működik, a kari költségvetés végrehajtásáért a dékánnak (dékánhelyettesnek), egyebek­ben pedig a gazdasági igazgatónak felelős. (2) A gazdasági osztály feladata: az a kar működése során felmerülő szükségletek kielé­gítéséről és a rendelkezésre bocsátott ellátmány rendeltetés­­szerű felhasználásáról való gondoskodás; b) a kar gazdasági vonatkozású felterjesztéseinek a gaz­dasági igazgatóság útján a vallás- és közoktatásügyi minisz­terhez való felterjesztése; ej költségvetési és hitelügyek intézése; d) a könyvelési és pénztári tennivalók ellátása; ej anyagbeszerzés, raktározás és leltározás; f) a leltári tárgyak karbantartása, az energiafogyasztás és a berendezések működésének ellenőrzése a gazdasági igaz­gatóság műszaki osztálya útján; g) az óradíjak és társadalombiztosítási szolgáltatások számfejtése; h) levonások eszközlése; is az orvoskaron és klinikákon ezenfelül az élelmezéssel, betegnyilvántartással, és az ápolási díjak behajtásával kap­csolatos ügyek intézése. (3) A gazdasági osztály feladatait a rendelkezésére bocsá­tott ellátmány, a részére engedélyezett póthitel és az előre­hozott hitel keretein belül lája el. .. §• A dékáni hivatalok személyzetének létszámát a tényleges szükségletnek megfelelően az egyetem évi költségvetésében kell megállapítani. Kisebb létszámú karoknál a tanulmányi osztály egyes ügyköreinek ellátására nem kell külön-külön személyt alkalmazni, hanem több ügykör ellátásával is meg lehet ugyanazt a személyt bízni. 9. §. Azokban az­ esetekben, amikor, a rendeletben felsorolt szervek még nincsenek kiépítve, ezek kiépítésének üteméről is módjáról külön intézkedem. UTASÍTÁSOK ÉS KÖZLEMÉNYEK A szakosító (szaktanári, ill. szaktanítói) tanfolyam II. félévi anyaga MARXIZMUS-LENINIZMUS (I—II. évfolyam.) 6. A marxizmus-leninizmus tanítása a háború és béke kérdéseiről. Kötelező irodalom: MSzK(b)P története VI. fejezet 1, 2, 3 pont. Malenkov: Új diadalok felé! Ajánlott irodalom: Sztálin: a leninizmus kérdései­ből. Beszámoló a SzK(b)P Központi Bizottságának munkájáról a XVIII. pártkongresszuson I. rész 1., 2., 3. pont. SzK(b)P pol. isk. okt. anyaga I. kötet 5. pont. III. kötet 11. pont. 7. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Kötelező irodalom: SzK(b)P története VII. fejezet. Ajánlott irodalom: Sztálin: A leninizmus kérdései-ből: Az októberi forradalom nem­zetközi jellege. 8. A Szovjetunió társadalmi rendje. Kötelező irodalom: Sztálin: A leninizmus kérdései-ből: A Szoc. Szovjet Köztársaságok Szövetségének alkotmány­­tervezetéről 1., 2., 3., 6. rész. A Szovjetunió alkotmánya. Ajánlott irodalom: SzK(b)P pol. isk. oktatási anyag II. kötet 6. pont. III. kötet 13. pont. 9. A magyar népi demokrácia fejlődése a felszabadulástól napjainkig. Kötelező irodalom: Rákosi Mátyás: Előadói beszéd az alkotmány benyújtásakor. Gerő Ernő: ötéves tervvel a szocializmus felé. Alkotmánytan tankönyv az általános iskolák számára. Megjegyzés: Az I. éves hallgatók a nov.­l-i köznevelésben közölt anyag 4. és 5. pontján kívül a fenti anyag 6. pontját tanulják meg az ajánlott irodalommal együtt a II. félévben. A II. éves hallgatók mind a 9 pontból fognak vizsgázni a kötelező irodalom alapján. (Ajánlott irodalom elhagyható.) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (I. évfolyam.) 1. Régi magyar irodalom. A műfajok elkülönülése a társadalom fejlődése során. — Az epika kialakulása. Népeposzok (Odysseia, Igor-ének, Kalevala). A műeposz társadalmi tartalma (Vergilius, Dante, Byron, Puskin). — Középkori magyar irodalom. Krónikák. — A klérus szerepe a középkori művelődésben. A renaissance. — Janus Pannonius. — A török elleni harcok korának irodalma. A históriás ének. — A reformáció társadalmi alapjai. Plebejus tásadalom-kritika. (Hel­­tay, Szkárosi, Sztárai.) — Balassi Bálint és kora. Balassi jelentő­sége. — Zrínyi Miklós és kora. A Szigeti veszedelem. — A kuruc költészet. A kuruc költészet hagyományai nagy költőinknél. Irodalom: Régi magyar költők tára c. gyűjteményből szemelvények. Balassi Bálint versei. Zrínyi: Részletek a Szigeti veszedelemből és a Török áfiumból. Révai: Megjegyzések irodalmunk néhány kérdéséhez. Pedagógiai főiskolai jegyzet. 2. Nyelvészeti anyag: A tárgy, a határozott tárgy fogalma és esetei. — A határozók kialakulása és rendszere. — A jelzők fogalma és fajai. — Az össze­tett mondat. Mellé- és alárendelő összetétel. — A mellérendelő összetétel fajai. — Az alárendelő összetétel fajai. — A mellékmon­dattal egyértékű szerkezetek. — Mondattani elemzés. Többszörös szerkezetek elemzése. — A mondatbeli viszonyítás eszközei, hangsúly és hanglejtés. — A sorrend (szórend, mondatrend). (II. évfolyam.) 1. A XX. század haladó magyar irodalma. Ady Endre. — Móricz Zsigmond. — A század eleji munkásmoz­galmak. A világháború, és a Tanácsköztársaság irodalmunkban. (Thury Zoltán, Juhász Gyula, Tóth Árpád forradalmi versei.) — A Nyugat kompromisszuma, íróinak elfordulása a valóságtól. — A Kom­­munista Párt írói: Komlét Aladár, Balázs Béla. — Haladó írók a Horthy-rendszerben (Nagy Lajos, Radnóti Miklós, Gelléri Andor, Déry Tibor). — A „népiesek“. (Veres Péter, Illyés Gyula.) — A Horthy-rendszer ellenforradalmi irodalmának kritikája (irredentizmus, sovinizmus, selejt, ponyva). — József Attila. — A mai magyar irodalom problémái és jelentősebb egyéniségei (Gergely Sándor, Illés Béla, Zelk Zoltán, Benjámin László, stb.). Kötelező olvasmányok: Ady: Válogatott versei. Móricz Zs.: Boldog ember. Illyés Gyula: A puszták népe. József Attila: összes versei. Zelk Zoltán: A hűség és hála éneke.

Next