Köznevelés, 1954 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1954-12-15 / 24. szám
színházi szemle a PÁL utcai fiúk Nem könnyű írói feladat színpadra vinni a Pál utcai fiúk történetét. S különösen nehéz vállalkozást jeleníthetett ez abban a korban, — a kitűnő Hevesi Sándor korában, — amikor az ifjúsági remekmű történetében a nagyvárosi szegénység molnári szentimentalizmusa volt az uralkodó „szempont” — a Liliom mintájára. Nem látták s nem értették meg, hogy a Pál utcai fiúk története, a józsefvárosi grundért folyó harc, Nemecsek Ernő tragédiája — a kapitalizmus világában élő ifjúság életéről szól. Ugyanakkor azonban — a Pál utcai fiúk gondolkodása, romantika-éhsége, cselekedetei, diákcsínyei, minden időik ifjúságának hőseit jellemezhetik. Ezt a kettősséget csak olyan színpadi író érzékelhette, aki mélyebben ismeri a társadalom törvényeit s így meg is értette a fiatal Molnár Ferenc diáktörténetét. " Török Sándor, ez a kitűnő stílusú író — sikerrel birkózott meg a nem könnyű feladattal. Színpadi változata hűségesen követi a regény cselekményeinek fonalát, — ahol csak alkalma van, szinte szó szerint használja Molnár szövegét — mint az osztályban lejátszódó első jelenetben. Nem mond le arról sem, hogy szinte költői erővel játsszon a molnári szentimentalizmus húrjain,különösen Nemecsek Ernő hőssé válásának formálásában, de ugyanakkor bőségesen vegyíti a diákromantika komolyságába, erkölcsi világába a humor, a vidámság, sőt az éle elemeit is. Ez igen jelentős erénye a színpadi írónak, s nem utolsó sorban Czímer József dramaturgnak, Apáthy Imre rendezőnek. Hiszen Boka tábornok, Nemecsek Ernő közlegény, s a többi Pál utcai fiú, az árulóból hűséges fegyvertárssá tisztuló Geréb, a kamaszos diákhős, a füttyös Csónakos, a választékosan öltözködő Csele, az egymással verekedő Barabás és Kolnai, a gitt-egylet elnöke, a szemüveges Weisz, a füvészkertiek vezére, Ács Feri s a többi vörösinges: harcolnak a józsefvárosi bérházak között meghúzódó grund birtoklásáért. Életre-halálra — így vállalják ezek a diákhősök a grundért való küzdelmet. Török Sándor írói érdeme mindenekelőtt, hogy a Pál utcai fiúk a színpadon is gyerekek maradtak. Boka tábornok a gyermeki érzelem könynyeit hullatja Nemecsek Ernő halottas ágyánál, s úgy tud örülni tábornoki megválasztásának, mint egy névnapi ajándéknak. A kis fehérarcú Nemecsek Ernő mindig diákhős marad s nagy, tragikus életvallomásainak szomorú sorai között csillog a gyermeki naivitás mosolya, élce, sokszor mókája. Vagy gondoljunk csak Csónakos beszédstílusára, amelyből azt is megtudhatjuk, hogy Molnár Ferenc egyszer, valaha mily közel állt a külvárosi szegénydiák életéhez, csillogó humorához, romantikájához. S ugyanakkor hangsúlyoznunk kell: nevelési szempontból is igen eredményes a regény színpadi változata. A grund megvédésének harca, a közösség együttes erőfeszítése nem tévesztheti el hatását. S ebben — s nem a szavakban — van a lényege annak, hogy a grundot, — a hazát, annak békéjét megvédeni sokszor csak harc árán sikerül. Napjainkhoz szól a tegnap cselekménye, a klasszikus alkotás időszerűsége csak még meggyőzőbben szól ifjúságunkhoz, amikor Boka tábornok megjelöli a védelem feladatait, amikor Nemecsek Ernő soványka testével, gyenge tüdejével hőssé teljesedve , behatol a lovászkerti vörösingesek birodalmába. Itt válik pozitív diákhőssé, hazafiúi példává Nemecsek Ernő élete, a hűség, a grund, a haza iránti szeretete: óriássá erősíti a gyengét, hőssé, bátor ifjúvá a félénket, aki nem hisz erejében. Nemecsek Ernő a szép, csillogó üveggolyóért nem mert szembeszállni az einstandot csináló Pásztorokkal, de szembe mert szállni a füvészkertiek egész ármádiájával, amikor a Pál utcaiak nagy ügyéről, a grundról, a szeretett játszótérről volt szó. Helyesen és ügyesen épült bele a színpadi cselekménybe a gitt-egylet története. Hiszen éppen a gitt-egylettel kapcsolatban kapta a kis Nemecsek Ernő a súlyos lelki sebet, a megbénítást árulónak bélyegezték, nevét kisbetűkkel írták a jegyzőkönyvbe éppen akkor, amikor Boka tábornok hadsegédeiként az ellenséget leplezte le, amikor hőssé bátorodva a Pál utcai fiúk „élet-halál harcának” élére került. Ugyanakkor a gitt-egylet nyilván a századeleji kapitalizálódó közélet kitűnő szatírája, amely természetszerűleg címkorságával és képmutatásával bekerült az iskola falai közé is — gitt-egylet formájában, a valóság gyökereiből táplálkozva,— mégis a diákromantika lélektani motívumaiból formálva. Lényegében ebből a témakörből nő ki a regény egyik igen kedves színpadi alakja, Weisz, aki a színpadi változatban gazdagabb alakká érlelődött, mint a regényben, dicsérve a színpadi író alkotó módszerét. Az utolsó jelenet a haldokló Nemecsek Ernő ágyához vezet. A Rákos utcai szegény szabó lakásában vagyunk. A gitt-egylet elhozta a jegyzőkönyvet, amelybe már nagybetűkkel írták Nemecsek Ernő nevét; — hőssé avatják őt, akinek szemét már lezárta a halál, s aki azzal az édes gondolattal búcsúzott, hogy a grund szabad, a Pál utcai fiúké... S amíg Ernő haldoklik, apja varrogat, ruhát próbál, végigmegy a szobán, pár röpke szót mond — mégis, szinte érzékelteti ez a párperces jelenet az egész előadás magas költői hőfokát. Kár volt ezt az utolsó jelenetet elhúzni, kár volt hosszan beszéltetni a haldokló Nemecsek Ernőt, elismételtetni vele olyan mondatokat, gondolatokat, melyek már előbb megrázó élményként hatottak a cselekmény sodrában. S ha ezt az értékes darab hiányosságának jelöljük meg, tegyük még hozzá, Geréb megformálásánál is érzünk néha ürességbe hulló retorikai pózt. Békés Itala Nemecsek szerepében kimagasló színészi teljesítményt nyújt. A diák-közlegény hőssé magasodását a belső átélés és a tudatos színészi ábrázoló művészet teljes harmóniában tudja megvalósítani. Kitűnő színészi ábrázolás Molnár Tiboré az apa rövid szerepében is. Méltatni kell Szabó Gyulát Boka szerepében: a magyar ifjúsági színjátszás legszebb reményekre jogosító színezet ismerhettük meg alakításából. Jegyezzük fel Petrik József, SzoboszlaiSándor, Ambrus András, Garai József, Gyuricza Ottó, Patassy Tibor, Rákosi Mária, Boray Lajos, Fenyő Aladár nevét. Az előadásnak igen értékes alakítása Rozsos Istváné Weisz szerepében. Ez a fiatal színész magas művészi igénnyel, a belső átélés izzásában, valóban maradandó értékű alakítást nyújt, és Békés Itala mellett a legnagyobb sikert aratja. A magyar ifjúság hálás a Petőfi Színháznak, hogy Török Sándor kitűnő színpadi változatából is megismerkedhet Molnár Ferenc halhatatlan ifjúsági regényéval, a Pál utcai fiúkkal. Erdőházi Hugó: Mmevdés Az Oktatásügyi Minisztérium folyóirata. Megjelenik minden hót én 15-én. Főszerkesztő: JÓBORY MAGDA. Felelős szerkesztő: IBOS FERENC. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay utca I0—14 sz. Telefon: 121—215, 114—282,128—580. Kiadja a Tankönyvkiadó Vállalat. A kiadásért felelős: A Tankönyvkiadó Vállalat igazgatója. Előfizetés és reklamáció: POSTA KÖZPONTI HÍRLAPIRODA Budapest, V., József nádor tér 1. sz. Telefon: 180—850. Egy számlaszám: 61.276. Előfizetés egy évre 24.— forint: 8243 2 — Vörös Cillag Nyomda, Budapest Felelős: Poroszka L.