Köznevelés, 1961 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1961-04-06 / 7. szám

GRAN­ASZTÓI PÁL: Vallomás és búcsú A rossz könyv hamarosan , eltűnik a könyvtárak poros polcairól. A rossz épület év­századokig megmarad kőbe­­téglába-betonba öntve. Innen az építész fokozott fele­lőssége, s ez magyarázza Granasztói könyvének szen­vedélyességét. Egy építész tár­ja elénk a távoli és a közel­múltra vonatkozó vallomásait, emberi útjának és építészi né­zeteinek foglalatát. A nagypol­gári származású, de a baloldali értelmiséggel sok kapcsolatot tartó Granasztói a múltban el­sősorban cikkeivel tűnt fel. A felszabadulás után felelős be­osztásban dolgozott, míg az építészetben is jelentkező, a múlt századvégi formákat kon­zerválni akaró dogmatizmus félre nem állította. E mellőzés idején írta könyvét, melynek fő érdeme, gondolatébresztő hitelének alapja a mások, de önmaga iránt is kérlelhetetlen őszinteség. A könyv írói mű­, nek is rangos. Szakmai körök­ben nyilván vitákat fog kelte­ni, ugyanakkor számot tarthat a nagyközönség érdeklődésére. (Magvető kiadó, 1961.) —r. —n. játszódik, a felszabadulást kö­vető hónapokban, de kezdő fejezetei visszanyúlnak a meg­előző évtizedekre. Jelképes fő­szereplője a föld, melyre év­százados éhséggel vágyik a fa­lu. Ennek az éhségnek szinte misztikussá növelt és mégis reálisan formált megtestesítője Ana Mot. Az ő sorsa fogja össze a többágú s olykor me­rész technikával szőtt cselek­ményt. Popovici legfőbb eré­nye érzékletes, az élet mozgá­sát minden mozzanatában hűen ábrázoló előadásmód, mely úgy sodorja az olvasót az ese­ményekkel, mint csónakot az áradó folyó. Bökény István fordítása élvezetes magyarság­gal tolmácsolja az eredeti tu­datosan tényszerű, de helyen­ként líraivá hevült stílusát. (Európa könyvkiadó, 1961.) F. A. CÉZÁR PETRESCU: Fram, a jegesmedve Egy cirkusz mozgalmas, sok­színű élete elevenedik meg Petrescu ifjúsági regényében, amelynek hőse egy kedves, idomított jegesmedve. Fram nehéz mutatványokkal szóra­koztatja a közönséget, amiért — különösen a gyerekek — na­gyon szeretik. Egy napon olyan erős honvágya támad távoli, északi hazája után, hogy bánatában minden mu­tatványt elfelejti. Végül visz­­szakerül szülőföldj­ére, azon­ban már a vad élet is szokat­lan neki. Pestrescu fordulato­san meséli el, milyen kalando­kon megy keresztül, míg eljut a cirkusztól az északi sarkig. Ízelítőt ad a sarkkutatók izgal­mas, romantikus életéből is. Kedves, olvasmányos írás a Framról szóló történet, bár sú­lyos hibája, hogy az író nem tudja elhihetően keverni a való­ság és a mese, az emberek és az állatok világának színeit. (Móra könyvkiadó, 1960.) (P) TITUS POPOVICI: ÉHSÉG Fiatal, tehetséges román író jelentkezik ezzel a nagyterje­delmű és nagyigényű művel. A regény cselekménye jórészt egy kis romániai faluban Mikszáth Kálmán A vizuális nevelésnek egyre nagyobb tere lesz, s ez egyre több feladat elé állítja a ki­adókat, a televíziót, a szem­léltető eszközök tervezőit. A mai olvasót fokozottan érdekli íróink emberi vonásai, életkö­rülményei. Az Irodalmi Múze­um jó szolgálatot tesz, amikor nagy alkotóink életének doku­mentumait gazdagon illusztrál­va adja közre. Az eddigi öt mű között szerencsés válogatás ez a Mikszáth-kötet. Bisztray Gyula és Király István átlel­kesült bevezetői tömör, vilá­gos képet adnak Mikszáth éle­téről és írói magatartásáról, a kísérő szöveg Mikszáth saját írásaiból és a kortársak emlé­kezéseiből való. Az egészében elismerést érdemlő munkában nem kellene ragaszkodni sem­mitmondó címlapok, kibetűz­hetetlen újságok, egyszerre több gyászjelentés másaihoz, érdekesebb lett volna Mikszáth felnagyított kezeírását látnunk, megismernünk a közölt fény­képek keletkezésének idejét. Serdült ifjúságnak s felnőttek­nek hasznosan ajánlható. (Heli­kon kiadó, 1961.) (K. A.) HARTENSTEIN: Évezredek homályában Hazánk örvendetesen gazdag őslénytani leletekben. Ezek feldolgozásában és a kapcso­latos tudományos és népszerű irodalomban is komoly ered­ményeket értünk el. A törté­nelemelőtti ember rajzaival­­szobraival itthon azonban alig találkozunk, így különös ér­deklődéssel olvassuk Harten­stein élvezetes könyvét, mely nem képzőművészeti, hanem általános őstörténeti szem­pontból foglalkozik a barlang- és szikl­arajzokkal, az ősember kultikus szobraival i­s mert ezek jelentős részét barlangok védték meg a ma embere számára, az ilyen szempontú barlang­kutatás történetével. Minthogy a szerző a témájá­val kapcsolatos számos fogal­mat ismertnek tekint, a ma­gyar kiadás utószava hasznos eligazítást ad a rokon tárgy­körökben járatlan olvasóknak. A könyv minden érdeklődő tanár és diák számára ajánl­ható. (Élet és Tudomány kis­könyvtár 19, Gondolat kiadó, 1961.) (L. I.) NORTHROP: Rejtélyek a matematikában Világszerte egyre több, nem matematikusom számára írt, a matematika újabb eredményei­be bepillantást nyújtó könyv jelenik meg. Ezek a könyvek a szórakoztatás mellett nem annyira csodálatot kívánnak kelteni, mint inkább magyará­zatot adni a közölteknek. Northrop művének címe még régiesen cseng, de tartalmá­nak nagy része új eredmény. A nem várt csattanású para­doxonokról világos, élvezetes okfejtésben kiderül, hogy az éppen szóban forgó kérdést csak ez az eredmény oldja meg. Igen tanulságosak a vég­telennel kapcsolatos, a valószí­nűségszámítási és a logikai pa­radoxonok, elébe vághatnak téves elképzelések kialakulásá­nak. Az első fejezet a mate­matikus munkájáról kissé bi­zarr, idealista képet ad előleg­be, később azonban egyre job­ban kitűnik, hogy a matemati­ka nagyon is a valóság talaján áll. Ennek kidomborításához jelentősen hozzájárulnak a fordító - Varga Tamás - értékes kiegészítő jegyzetei. A könyv méltó párja lesz a hasonló célú, pár éve magya­rul is megjelent H. Steinhaus­­féle Matematikai kaleidoszkóp­­nak. (Gondolat kiadó, 1960.) Bakos Tibor ROARK BRADFORD: Ádám apánk gyermekei Bűbájos könyv. Ha Jean Ef­­fel rajzaiban egy pajkos fran­cia képzelete eleveníti meg a bibliai legendákat. Bradford az amerikai néger vándorpré­­dikátorok­ kedves­ együgyű át­ültetésében ismertet meg a föl­dön kedélyes pátriárkaként csavargó jóistennel s az ő né­ger Mózesével, Nóé­ával és más teremtményeivel. Ha gaz­dag emberrel kell példálózni, a hősök nyelve hamarabb bot­­lik Rockefeller, mint Dárius nevére. De azért hamisítatlan bibliai figurák ők: életük szin­te minden olyan helyzetre tartogat valami tanulságot, ami egy Amerika déli áramaiban buzgólkodó prédikátort példa­beszéd mondására késztet. Így azután a könyv a bibliai le­gendák alapvetően evilági, föl­di ihletését is bizonyítja. Ugyanakkor a műnek bizo­nyos szociológiai és néprajzi érdem­e is van, epizódok, szo­kások és szólások hitelesen tükrözik az amerikai négerek életét. A bravúros fordítás — Devecseri Gábor és Majoros István munkája, a kitűnő il­­­­usztrációkat Helena Zmatli­­ková csehszlovák művész ké­szítette. (Táncsics kiadó, 1961.) FOLCO TEMPESTI: Asszonyunk, Szép Heléna Miért tört ki a trójai háború? Mert elrabolták Szép Helé­nát? Mert Agamemnon emlék­műre vágyott, melyre csak harci dicsőség nyomán tehet szert? Mert megsértették a gö­rög nép becsületét? Vagy - mint arról Assziogorosz, a re­­publikánus agitátor ágát a pia­con — gazdasági okok játszot­ták közre? Tempesti hallatla­nul mulatságos könyve első­sorban Agamemnont teszi fe­lelőssé. Ám az igazi cél nem „bűnbak” keresése. A regény a trójai háború idejének mai gondolkodással megírt szatírá­­ja, de szatírája egyben a mai élet sok-sors fonákságának is. Hogy érdekesebb legyen, csat­tanó csattanót követ, tréfák sora hangzik el a felszarvazott férjek kárára, költői leírások, mértéktartó erotikum és a stí­lus eleganciája gyönyörködte­tik az olvasót. Aki ismeri Erskine Pénelopé férje, Brad­ford Ádám apánk gyermekei, Jaev Zambrzycki A rm boldog­­asszonyunk című könyvet, ezekhez hasonló, de túl a mindegyiknél sikerültebb mű­­köszönthet e könyvben. ERDŐDY JÁNOS: Aretino Velencében A XVI. századi Olaszország kínálja a témát a regényíró számára. Erdődy János Velen­cét választotta a cselekmény színhelyéül, hősül pedig Piet­ro Aretinót, a költőt, színpadi szerzőt, vallásos és erotikus értekezések írój­át, a filozófust és az újságírót,­­ aki éles nyelvével rettegésben tartotta Európa hatalmasságait. Szerel­mének története költött, de a regényben felvonulnak az olasz és európai reneszánsz valóságos nevei is: Tiziano, Niccolo Machiavelli, a világ­uralomra törő V. Károly, Rot­terdami Erasmus stb. Megis­merhetjük a könyvből a szét­tagolt Itália pápáinak, főpap­jainak és zsoldosvezéreinek életét és a gazdag városok dip­lomáciájának kulisszatitkait. Új­szerű a regény szerkezete és különösen hasznos a befeje­ző „Záró hármasbeszéd”, amelyben az olvasó, a szerző és az egyik főszereplő beszél­get a könyv cselekményének költött és valóságos figuráiról. A tanárok a középiskolai okta­tásban éppen ennek az utószó­nak a segítségével nagyon jól felhasználhatják a regényt. (Szépirodalmi kiadó, 1960.) Sz. B.

Next