Köznevelés, 1973 (29. évfolyam, 1-41. szám)
1973-06-29 / 26. szám
Mese, mese, meskete... Kincskereső kisködmön: János vitéz Trallala és Lallala * Brummogó és a dinnye A gyermekkornak egyik legszebb könyve, a Pál utcai fiúk és a Légy jó mindhalálig méltó társa Móra Ferenc regénye, pontosabban novellafüzére, a KINCSKERESŐ KISKÖDMÖN. 1918-ban jelent meg a könyv, amelyből ugyanaz a mélyről feltörő humanizmus árad, mint Mórának szinte valamennyi felnőttregényéből és újságcikkéből. A Kincskereső kisködmönből 1967-ben már hatrészes tévéfilm készült, és most Szemes Marianne forgatókönyve alapján Szemes Mihály színes magyar filmet alkotott a könyv témái alapján. Az egymáshoz laza szálakkal fűződő epizódok helyett összefüggő egész lett a film, amelyben Gergő ábrándozó, álmokat kergető alakja tartja össze a cselekményt. Mindaz, ami e könyvben érték, megtalálható a Kincskereső kisködmön című filmben: a körtemuzsika, Messzi Gyurka embersége, a sógor zsugori kegyetlensége, Gergő csúfos kalandja a könyvkereskedésben, az iskolai események, a kis bicebóca feltűnése, kedves egyénisége és szomorú élete. Szemes Mihály ezekből a regényes mozzanatokból egységes hangulatú, az eseményeket Gergő optikáján át láttató filmet készített, halk és szemérmes lírával, a színek kompozíciójának is dramaturgiai feladatot szánva. A rendező talán csak Küsmödi bűbájos hatalmát növesztette meg a szükségesnél nagyobbra, naturálisabbra, és hangolta félelmetesebbre, de ettől eltekintve Móra Ferenc könyvéből kedves és szép film készült, amely az ifjúságot az író szellemében emberségre, jóságra, a belső értékek megbecsülésére neveli. Bájos és tehetséges gyermekszínész, Szűcs Gábor alakítja Gergőt — a filmen Ferkét —, Móra gondolatait híven tolmácsolja a szülők szerepében Haumann Péter és Medgyesi Mária, Messzi Gyurkaként pedig Szirtes Ádám. filmgyártásunk örvendetes eseménye, hogy megszületett végre az első, egész estét betöltő magyar rajzfilm. Bizonyára Petőfi születésének 150. évfordulója is közrejátszott abban, hogy ez az első színes rajzfilm éppen a JÁNOS VITÉZ kalandjait dolgozta fel. Az elbeszélő költeményt Szabó Sipos Tamás, Szoboszlay Péter és Jankovics Marcell fogalmazták át a film nyelvére, a filmet Jankovics Marcell rendezte. A magyar művészek tehetségét és a rajzfilmgyártás eddig elért magas színvonalát dicséri, hogy már első nekifutásra ilyen gyönyörű, a gyermeki fantáziát megmozgató, bájos és élvezetes mű sikeredett Petőfi költeményéből. A filmbeli János vitéz nem Kacsóh Pongrácz és Bakonyi Károly — a maga nemében egyébként ugyancsak bizonyos színvonalat képviselő — operett vagy daljáték útját járja. Ez a film szinte minden mozzanatában és lefényképezett kockájában az eredeti költői alkotáshoz igyekezett hű maradni. Mese, fantázia álom és realitás úgy ölelkezik a rajzokban, ahogyan Petőfi csodálatos verssoraiban is. A hatalmas művészi stábbal készített rajzok tarka elevenséggel, a magyar népművészet értékeit a szürrealizmussal összeolvasztva követik nyomon Kukorica Jancsit szerelmetes Iluskájától való búcsújától a francia király udvarán át a tündérek birodalmáig. És mivel a filmben a népmese és a költészet uralkodik, nem pedig a daljáték, ezért új zene is született a filmhez. Gyulai Gaál János komponálta ezt a népzenei motívumokat felhasználó, de beates hangvételt is alkalmazó remek zenét, amelynek csak az a hibája, hogy néhány songja nem Petőfitől származik. Pedig Petőfi Sándor szövege — seregnyi magyar zeneszerző munkája tanúsíthatja — kiválóan alkalmas lett volna a megzenésítésre, felesleges volt tehát új dalszövegeket íratni hozzá. Az igazi gyermekfilm a felnőtteket is gyönyörködteti, és ez az egyik értéke a János vitéznek. Hasonló erényekkel ékeskedhet a Bartók Színház új darabja, a TRALLALA ÉS LALLALA is, mert noha a legkisebbekhez kíván szólni, örömüket lelhetik ebben a bájos játékban azok a szülők is, akik a gyermekek kíséretének tisztére vállalkoznak. Tulajdonképpen nem is öszefüggő cselekmény tartja össze ezt a darabot, hanem egyetlen színésznő, Békés Itala. Az ő egyszemélyes showja tehát a műsor, amelyet a gyermeklogikát oly kiválóan ismerő Janikovszky Éva írt, és amelyhez a Korong együttes komponált könnyen felfogható, szellemes és dallamos zenét. Este és csend borul a játszótérre, a gyerekek hazamennek vacsorázni. És ekkor megjelenik Trallala — Békés Itala —, aki egymagában kezd játszani. Aranyos játékaival, furfangos ötleteivel — az Állami Artistaképző Intézet növendékeinek asszisztálása mellett — kedvre deríti a nézősereget. A második részben társra is talál Lallala — Gaál Éva — személyében, és most már kettesben még vidámabban megy a hancúrozás. Szirtes Tamásnak, a rendezőnek is fontos szerepe van abban, hogy a két színésznő a nézőtéren ülő gyerekeket is állandóan bevonja a játékba. Közösen énekelnek, sőt még táncolnak is. Hogy miképpen lehet a széksorokban ülve táncolni — ez a Bartók Színház találmánya, amelyet szabadalmaztatni is lehetne. J Hosszabb szünet után ismét játsszák a Bartók Színházban L. Novogradszkij és D. Orlov szovjet szerzők BRUMMOGÓ ÉS A DINNYE című gyermekdarabját. Játék és varázslat, ez a darab alcíme, és az előadáson, amelyet a tehetséges Nyilassy Judit sok leleménnyel rendezett meg, valóban ölelkezik a valóság a képzeletszülte mesevilággal. A rosszul tanuló, örökké csak viháncolni, labdázni akaró Petyát és Misát a gonosz Egyes keríti hatalmába, és a gyermekdarabok szokásos dramaturgiája szerint megindul a harc az Egyes ellen, a két rosszcsont kiszabadításáért. Kátya vezeti a harcot ésszel, szeretettel, furfanggal, és végül természetesen győz a jó, és hoppon marad társaival együtt a gonosz Egyes. A győzelemhez a tudáson át vezető az út, ez a darabban a megoldás kulcsa és az előadásnak is ez a nem túlságosan bonyolult, de hiteles tanulsága. Fiatal színészek: Detre Annamária, Muszte Anna és a főiskolás Barkovits Bori alakítják a három gyereket, Egyest pedig a minden szerepét nagy gonddal kimunkáló Benedek Miklós. Elbert János fordította a szöveget (sok szellemes szójátékkal megtűzdelve), Kocsár Miklós szerzett hozzá kedves, hangulatos mesezenét. Ez a két gyermekdarab, a Trallala és Lallala, valamint a Brummogó és dinnye azt mutatja egyébként, hogy a megújult Bartók Színház jó utakon jár, és megtalálta azt a hangot és stílust, amely a gyermekeknél művészi szempontból is biztosan célba talál. G. I. 14 SZEMLE Kiss Árpád: A tanulás programozása — A könyv első része elméleti bevezetés a programozásba, a második rész pedig gyakorlati segítséget ad a programozás kérdéseivel foglalkozóknak. (Tankönyvkiadó) Tóth Tamás: Útkeresés és útvesztés — A könyv egyik témája az egyetem újszerű helye és megváltozott szerepe a modern kapitalizmusban. A másik téma a mai diákmozgalmak kibontakozása és ideológiája a tőkés viszonyok között. (Kossuth) Lévai Júlia—Vitányi Iván: Miből lesz a sláger? — A „Zeneélet”-sorozat legújabb tagja negyven év mintegy 230 divatos slágerének elemzésével az Ízlés alakulásának fontos dokumentuma. (Zeneműkiadó) Kovács Péter (szerk.): Az I. László Általános Gimnázium évkönyve — A nagy múltú Budapest—kőbányai intézmény legfontosabb adatait, működésének főbb mutatóit, valamint néhány jellemző dokumentumát tartalmazza ez az évkönyv az 1970/71. és az 1971/72. tanévről. (Budapest-Kőbánya) Papp János—Szilágyi Ferenc (szerk.): Boldog, ki fákat ültet ... — A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium növendékei és tanárai Csokonai-breviáriumuk után most Fazekas Mihály szétszórt munkáiból emeltek ki és válogattak össze egy csokorra való szép idézetet. (Tankönyvkiadó) Szakasics D. György: Magyarország és a tudományostechnikai forradalom — A könyv a termelőerőkben végbemenő változások ismertetése után Magyarország helyét kutatja a tudományos-technikai haladásban. A harmadik részből, amely a műszaki fejlődés főbb társadalmi feltételeit analizálja, kiemeljük az iskolázottsággal foglalkozó fejezetet. (Kossuth) Hermann István (szerk.): Üzenet az iskolának — Versekből, elbeszélésekből, publicisztikából állott össze ez a kötet. Központjában az iskola, a pedagógus és a holnap embere áll; költők, írók és publicisták reá figyelmeztetnek. (Tankönyvkiadó) Zám Tibor: Bács-Kiskunból jövők — A „Magyarország felfedezése” sorozat legújabb tagja az egykori hortobágyi tanító, a ma Kecskeméten élő jónevű publicista írásait gyűjti össze a Duna—Tisza közéről. Különösen az „Egy kísérlet tanulságai” c. tanulmányra szeretnénk felhívni a pedagógus olvasó figyelmét. (Szépirodalmi) Lukács Ernőné—Rábai Imre (szerk.): Eleget tudok-e matematikából? — A kiadvány jó kalauz mindazoknak, akik példái és magyarázatai segítségével érettségire vagy egyetemi, főiskolai felvételire készülnek. (Minerva) Izsépy Edit: Kosciuszko — Az esszé-életrajz egy nagy kelet-európai szabadsághős, a lengyel Kosciuszko életével és tetteivel ismertet meg olvasmányos formában, de történelmi hitelességgel. (Gondolat)