Köznevelés, 1976 (32. évfolyam, 1-45. szám)
1976-02-06 / 6. szám
(ráismerés, megnevezés körülírással). Gondolatritmus, mondatritmus, a versritmus és a zenei ritmus egybevetése. Megjegyzés: a verstani ismeretek tanítása gyakorlati jellegű legyen, az érzéki hatások megfigyeltetése útján történjék. C) FOGALMAZÁSI ISMERETEK A KÉSZSÉGFEJLESZTÉS FORMÁI 1. Elbeszélés, amelyben a tájleírásnak nagy szerepe van. 2. Levél — tájleírással. 3. Elbeszélés csoportos jellemzéssel, környezettel való jellemzéssel. 4. Ismertetés.Kedvelt olvasmányom, filmem, rádió— tévé műsorom, egyéb kedvtelésem. Miért szeretem? Miért tetszik? (Az ismertetés célja, fajtái.) 5. Novella, elbeszélés megadott témára vagy saját élmény alapján. (Számháború, akadályverseny, egy siker, illetve egy kudarc története.) Megjegyzés: a novella nem kötelező fogalmazási műfaj. A tanterv órakeretének felhasználása: Szövegek olvasására és elemzésére: 55 óra; dolgozatírásra (javításuk a nyelvtanórán) : 3 óra; összegezésre: 6 óra. Követelmények Alapvető olvasási követelmény továbbra is az értő, értelmes, folyékony olvasás. A kifejező olvasás elemi szabályainak érvényesítése csak a közösen feldolgozott prózai szövegeknél kívánalom. A 6. osztályos előírásokhoz felzárkózik még a hangszín, a hangmagasság tudatos megválasztása is. A kifejező olvasás legelemibb jegyeit ebben az osztályban már tételesen is ismerniök kell a tanulóknak, alkalmazásuk viszont csak a közösen feldolgozott prózai műveknél követelmény. Előzetes tanulmányozás után a tanuló folyékonyan és értelmesen tudjon felolvasni egyszerűbb építkezésű, először látott verses műveket. A tanuló írása rendes, tiszta, olvasható legyen. Lássa világosan a közösen olvasott és elemzett irodalmi alkotások eszmei mondanivalóját, egyszerű megfogalmazásban tudjon számot adni azokról a gondolatokról és érzelmekről, amelyeket benne ezek az irodalmi alkotások kiváltottak. Ismerje az olvasott művek szereplőinek társadalmi helyzetét, a szereplők egymáshoz való viszonyának társadalmi és egyéni okait. Önállóan kell számot adnia a kötelező tantervi anyag epikai műveinek jellemeiről, az epikai alkotások szerkezetéről. A közösen olvasott és elemzett lírai alkotásokról szóló beszámolójában törekedjék az idézetek használatára. A tanulótudjon élménybeszámolót és ismertetést tartani szűkebb és tágabb környezetében szerzett élményről, kedvelt olvasmányról, filmről, rádió- és tévéműsorról, képzőművészeti alkotásról. Tudjon riportot készíteni egyéni sikerről vagy kudarcról; ismertesse a benne vagy a szereplőkben lejátszódó lelki folyamatokat; legyen jártas a csoportos vagy az összehasonlító jellemzésben, önportré felvázolásában. Tanári irányítással tudjon véleményt mondani egy-egy közösen látott filmről, színházi előadásról, a szöveggyűjteményben szereplő, de közösen meg nem tárgyalt irodalmi alkotásokról. Tanári irányítással tudja véleményét indokolni, az ellenvéleményt cáfolni. Beszámolójából érzékelhető legyen, hogy nemcsak érti az elsajátított elméleti (műfaji, szerkezettani, stilisztikai és verstani) ismereteket, hanem azoknak szerepük is van számára a szöveg megértésében. A fogalmazásban, a szövegalkotásban kellő gyakorlottsággal használja a bizonyítás, következtetés, cáfolás, összehasonlítani nyelvi eszközeit (tételmondat, bizonyító adatok, idézés, bizonyító kifejezések, érvelési sorrend, viszonyító elemek, zárótétel sttb.); egyéb megnyilatkozásaiban az alakzatokat, a mondatfajtákat (v. ö. nyelvtantanítás). A szóbeli előadásban sajátítsa el a célratörő érvelést. A tanév folyamán 3 iskolai dolgozat írása kötelező: elbeszélés tájleírással, levél csoportos jellemzéssel; egy kedvelt könyv ismertetése vagy novella, elbeszélés (a műfaj a tanulók választásától függ). Könyvnélküliek: a tanár kijelölése és a tanuló választása szerint, 60—80 sor. Házi olvasmány: Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. Ajánlott olvasmány: Keresztury Dezső: Így élt Arany János; Jókai Mór: Óceánia; Beecher-Stowe: Tamás bátya kunyhója; Mándy Iván: Robid Hood (Delfin könyvek); J. Verne: A dunai hajós. Feladatok A 8. osztályos irodalmi nevelés feladata erősen kapcsolódik az előző osztályéhoz. Nem egyszerű felidézésről, emlékeztető visszautalásról van szó, hanem arról, hogy az előző osztályokból a tanár által legfontosabbnak ítélt élményanyagot a 8. osztály magasabb szintű eszmei-esztétikai szempontjaiból újra mérlegre tétesse a tanulókkal. Az I—II. témát értelmező bevezető utal ezekre az új értékelési szempontokra. Az irodalomelméleti ismeretek körének bővülése ebben az osztályban minimális. Új ismeret: a dráma alapvető műfaji jegyeinek kialakítása közösen nézett színházi előadás — ahol ez nem lehetséges, jól kiválasztott tévés színházi közvetítés vagy a Diákkönyvtárban megjelenő drámai mű házi olvasmányként való megbeszélése — alapján. Erre a megbeszélésre külön órakeretet biztosít a tanterv. Fontos feladata még ennek az évfolyamnak, hogy az 5—8. osztályokban tanult elméleti ismereteket rendszerezze. A kifejezőképességet új formákkal gazdagítja ennek az osztálynak az anyaga. Fő feladat, hogy a tanuló sajátítsa el a véleménymondás, a felszólalás változatos formáit. Ehhez csakúgy szoros kapcsolatot kell találni az anyanyelvi tanulmányokkal, mint ahhoz, hogy a tanuló közlő-kifejező tevékenységében eljusson arra a fokra, hogy önállóan és alkotó módon találja meg a mondanivalója kifejezéséhez legmegfelelőbb formát, akár a mindennapi élettel, akár a szépirodalmi alkotásokkal kapcsolatos téma kerül elő. A szövegelemzés képességének fejlesztésében az a feladat, hogy az eddigi tanulmányaik alapján tudatosítsuk a tanulókban a szépirodalmi alkotások megközelítésének alapvető modelljeit — szüntelenül érzékeltetve, hogy a művek agyonboncolása, a költemények prózára fordítása, a belemagyarázás soha nem vezet célra, hiszen éppen attól fosztja meg az irodalmi alkotást, ami sajátos természete. Témakörök Az IRODALMI OLVASMÁNYOK I. „Tegnaptól máig” (kb. 30 óra) A témacím nem konkrét időszakot jelöl — bár természetesen azt is, hiszen az 1919-től napjainkig tartó évtizedek magyar- és világirodalmi szemelvényeit tartalmazza ez a fejezet , hanem azt kutatja, hogy általában hogyan él helyesen és tartalmasan az ember azokban a különleges vagy mindennapi élethelyzetekben, amelyek dönteni kényszerítik. Ez a korosztály már a bontakozó ifjúkor világában él. Jellemző rá az életcéltudata, a maga helyének keresése, ha még nem is tételes megfogalmazásban, hanem inkább olyan vonatkozásban, hogy keresi, a legkülönfélébb helyzetekben milyen lehetőségei vannak a helyes döntésnek; mennyiben és kinek ad felmentést a „parancsra tettem” önigazoló, önnyugtató vélekedés. Az itt szereplő irodalmi szemelvények a lélek belső tájait térképezik fel. Döntéseket, amelyek a „ki vagyok és merre tartok?” szempontjából perdöntőek a magánéletben és a közéletben egyaránt (összetartozás, hűség, áldozatvállalás egymásért a szerelemben, a családban; lelki nagyság, humanizmus motiválta helyes döntés nehéz közéleti helyzetben stb.). Nagyon becsületes, tiszta emberek is adhatnak néha csüggeteg választ nehéz helyzetben. A „mindenségretörők” azonban — még nagy kockázatok vállalásával is — meggyőződésből fakadó cselekvő magatartással válaszolnak a körülmények teremtette kérdésekre. Törzsanyag: Népballadák: Kádár Kata vagy Kőműves Kelemenné; Csokonai: A Reményhez; Petőfi: Szeptember végén; Reszket a bokor, mert...; Móricz Zsigmond: Virágnyílás. Tatay Sándor: Puskák és galambok (Házi olvasmány iskolai feldolgozása). A regény cselekménye (több szálon futó történet); az idő és a tér szempontjából vizsgált történés. Boda Feri vonzó gyermekalakja hogyan érik felnőtté az önként vállalt feladat teljesítésével? Mátis Zoli „árulásának” összevetése a 6. osztályban megismert Hegedűs hadnagy igazi árulásával. A 8. OSZTÁLY (Heti 2, évi 64 óra)