Köznevelés, 1976 (32. évfolyam, 1-45. szám)
1976-02-06 / 6. szám
vetett gondolatok szünettel való érzékeltetése.) A verses művek olvasásának követelményei megegyeznek az 5. osztályos előírásokkal. A tanuló írása rendes, tiszta, olvasható legyen. Egyszerű, világos mondatszerkesztéssel, a lényeget kiemelve tudjon számot adni az iskolában, a tanulóközösségben szerzett élményeiről, megfigyeléseiről. Tudjon értelmesen beszámolni a közhasznú foglalkozásokban végzett munkafolyamatokról, legyen jártas a mindennapi élet eseményeit tudósító levél megírásában. Tudjon riportot készíteni iskolai, társadalmi eseményekről szóban, írásban. A tanulónak az olvasott művek cselekményéről önállóan, összefüggően kell beszámolnia, rámutatva a mondanivaló lényegére, felhasználva a költők, írók szavait, kifejezéseit. Tudjon összefüggő jellemzést adni a közösen megbeszélt epikai alkotások legfőbb alakjairól; életkorának megfelelő szinten biztonsággal ítélje meg ezeknek az irodalmi hősöknek társadalmi hovatartozását; mutasson tájékozottságot annak megítélésében, hogy ez mi módon befolyásolja e hősök magat a. Feladatok A 7. osztály irodalmi anyaga a nemzeti önismeret, önnevelés, a hazához, a haladó emberiséghez tartozás tudatának formálását veszi tervbe. Ezért ennek az osztálynak elsőrendű nevelési feladata, hogy olyan élmények birtokába juttassa a tanulókat, amelyeket eddig — életkoruk és történelmi helyzetük miatt — át sem élhettek. De történelmi ismereteik gazdagabbá válásával már képesek — elemi fokon — az irodalmi alkotások történelmi szempontú megközelítésére is. Ezzel lehetővé válik számukra, hogy megértsék legnagyobb íróinknak, a költőinknek egy meghatározott történelmi időszakban tanúsított magatartását a haza, az emberiség haladásának szolgálatában. A szülőföld iránti szeretet elmélyítését hivatottak tudatosítani a III. témakörbe tartozó szemelvények. Az irodalomelméleti ismeretek koncentrikusan épülnek továbbítását, cselekedeteiket. Mutasson elemi fokú jártasságot a közösen nem tárgyalt egyszerű prózai alkotások szerkezeti felépítésének felismerésében. A tanulónak új szövegek olvasásakor fel kell ismernie a tanult irodalomelméleti ismereteket. A megfogalmazásban, szövegalkotásban legyen jártas a rokon értelmű szavak, hangutánzó szavak, találó jelzők, hasonlatok, kifejező párbeszéd alkalmazásában. Szerezzen jártasságot a levélben megszólítotthoz és a tartalomhoz leginkább igazodó megszólító és élénkítő formulák, változatos levélkezdetek és zárósorok megfogalmazásában. A tanévben 3 iskolai dolgozat írása kötelező: elbeszélés jellemzéssel, levél jellemzéssel, riport. Könyvnélküliek: a tanár kijelölése, a tanuló választása szerint 60—80 sor. Házi olvasmány: Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Ajánlott olvasmányok: Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember; Móra Ferenc: Rab ember fiai; J. Verne: Kétévi vakáció; E. Kästner A két Lotti; Május 35.; Defoe: Robinson Crusoe; Katajev: Távolban egy fehér vitorla; Az ezred fia; Mándy Iván: Csutak és a szürke ló. Témakörök AZ IRODALMI OLVASMÁNYOK I. „Szegények hatalma” (kb. 20 óra). Ez az első határozottabb lépés arra, hogy az irodalomolvasás és a szövegértés magasabb szintjére indítsa el a fiatal olvasót, amelyen a katartikus hatások átélésével „az egyéni-egyedi életből” „az emberi nem világába emelkedik”. A „szegények hatalma” történelmileg is hiteles erkölcsi hatalom. A magyar irodalom csakúgy jelzi ezt, mint a világirodalom igen sok alkotása. Magyar irodalmi alkotásokból és a bennünket környező népek irodalmából olvashatnak ebben a témában szemelvényeket a tanulók. Törzsanyag: Népballadák: Bogár Imre vagy Vidróczki balladája; Mikszáth Kálmán: A néhai bárány; Móricz Zsigmond: Hét krajcár; Asztalos István: A tejesember (a romániai magyar irodalomból); vagy Majtényi Mihály: Különös ajándék (a jugoszláviai magyar irodalomból); vagy Szabó Béla: Az első ajándék (a szlovákiai magyar irodalomból); Veres Péter: Szűk esztendő; József Attila: Lapok között szegény ember vagy Szegényember balladája; Aki szegény, az a legszegényebb; Szeretném, ha vadalmasa lennék; Favágó; Illyés Gyula: Czabuk Pál (részlet a Három öreg c. műből); Részlet Szabó Pál Lakodalom, keresztelő, bölcső című művéből. Kiegészítő anyag: Kiveti a nénémet (nagyszalontai népballada) ; Móricz Zsigmond: Disznótor; Tömörkény István: Hühn; Veres Péter: Gyermekharag; Kiss Lajos nyomán: A kis kanász; Simon István: Négy kenyér. Részlet Váci Mihály Zsezse madár vagy a Szegények hatalma című kötetéből. II. „A hazaszeretet egyike a szív legnemesebb érzelmeinek” (kb. 25 óra). Nemzeti irodalmunkból válogatott lírai alkotások, epikai művek, amelyekben a hazaszeretet, a társadalmi haladásért érzett felelősség és tettvágy kap hangot. Törzsanyag: Kölcsey Ferenc: Himnusz; Huszt; Vörösmarty Mihály: Szózat; Petőfi naplójából (részlet); Petőfi: Föltámadott a tenger; A nép; A nép nevében; Arany: A szegény jobbágy; A walesi bárdok; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. (Házi olvasmány iskolai feldolgozása.) Az író szándéka a mű megírásával. A regény cselekményének legfőbb történésanyaga: Baradlayné esküje és annak teljesítése. A Baradlay fiúk jellemvonásai. Hogyan válik a gyenge szervezetű, a császár iránti hűségre nevelt Jenő hőssé? A haladás ellenségeinek alakja a műben. Az ügyeskedők, a számítók figurái. (Beszédes nevek mint a jellemzés eszközei.) A nép aktív szerepének, honvédő hősiességének rajza az „Egy nemzeti hadsereg” című fejezetben. Mausmann szerepe. Ady Endre: A grófi szérűn; Dózsa György unokája; Álmodik a nyomor; Történelmi lecke fiúknak; A föl-földobott kő. Kiegészítő anyag: A szabadságharc népköltészetéből (Kossuth-nóta, próza); Részlet Kölcsey Parainesiséből („Szeresd a hazát!”); Petőfi: Egy gondolat bánt engemet; Arany: Emlények III.; Jókai: Az előőrs; Krúdy: Sánta honvéd; Ady: A téli Magyarország; A Tűz csiholója; A csillagok csillaga; A távoli szekerek. III. „Magyar táj, magyar ecsettel” (kb. 10 óra). Klasszikus, főképpen XX. századi, mai magyar költők tájleíró versei, prózai írásokból vett rövid tájleíró részek. A nagyváros mint sajátos táj. A szülőföld szeretete a hazaszeretet fontos eleme. A tájlíra mindig vallomás is. A természet szépségének meglátása a harmonikus életérzés egyik forrása. Törzsanyag: Népdalok (pl. Tavaszi szél vizet áraszt...). Petőfi: Az Alföld vagy A puszta télen; Juhász Gyula: Tiszai csönd; Babits: Mennyei színjáték; Dal prózában; Kosztolányi: Téli alkony; Szabó Lőrinc: Ipoly füzet (részlet a Tücsökzenéből); A magyar Dunán (részlet A költészet hatalma c. kötetből); Krúdy Gyula: Margitsziget (részlet a Vallomások c. kötetből) ; Sánta: A falu felett leszállt a füst... (a Húsz óra részlete); Illyés Gyula: Emberlakta táj (az Ebéd a kastélyban részlete); Kassák Lajos : Az üzemek és a gyárak világa (részlet az Angyalföld című műből). Kiegészítő anyag: Petőfi: Szülőföldemen; A gólya; Krúdy: Benczúr Gyula háza (Nyíregyháza, a Vallomások című kötetből); Szabó Lőrinc: Az Ipoly áradása (A költészet hatalma című kötetből); Áprily: Március vagy Kosztolányi: Üllői úti fák; Nagy László: Pacsirta lebeg vagy Virágzó városom; Weöres: Éren, nádon; Alkonyi felhők; Illyés: Kamaszizmunk tündérszárnyán. Bertha Bulcsú: Balaton (részlet). BIRODALOMELMÉLETI ISMERETEK Az író és a kor kapcsolata. „A műalkotásnak tükröznie kell az embernek a valósággal kapcsolatban kialakított magatartásformáit, viselkedési modelljeit.” A költői kép. A lírai vers kompozíciójának sokfélesége. (Megfigyeltetés.) A képek öszszefüggése, az egyes képek viszonya egymáshoz és az egészhez. (Megfigyeltetés.) Műfaji ismeretek: itt belépő epikai műfaj: a ballada. (Megfigyeltetés: epikai, lírai, drámai vonások keveredése; szaggatottság, sűrítettség, párbeszédes előadásmód.) Lírai műfajok: népdal, dal (meghatározás) ; óda meghatározása; az epigramma meghatározása; a tájlíra meghatározása. Az életkép, a jellemkép műfaji jegyeinek megláttatása. Stilisztikai ismeretek: az előző osztályokban megfigyelt stilisztikai formák (a legfontosabb szóképek és alakzatok) felismerése a művek elemzésekor. Verstani ismeretek: az időmértékes verselés, a hangsúlyos verselés, a szabadvers 7. OSZTÁLY (Heti 2, évi 64 óra) 6