Köznevelés, 1976 (32. évfolyam, 1-45. szám)

1976-02-06 / 6. szám

vetett gondolatok szünettel való érzékeltetése.) A verses művek olvasásá­nak követelményei megegyez­nek az 5. osztályos előírá­sokkal. A tanuló írása rendes, tiszta, olvasható legyen. Egyszerű, világos mondat­szerkesztéssel, a lényeget ki­emelve tudjon számot adni az iskolában, a tanulóközös­ségben szerzett élményeiről, megfigyeléseiről. Tudjon ér­telmesen beszámolni a köz­hasznú foglalkozásokban vég­zett munkafolyamatokról, le­gyen jártas a mindennapi élet eseményeit tudósító le­vél megírásában. Tudjon riportot készíteni iskolai, társadalmi esemé­nyekről szóban, írásban. A tanulónak az olvasott művek cselekményéről ön­állóan, összefüggően kell be­számolnia, rámutatva a mon­danivaló lényegére, felhasz­nálva a költők, írók szavait, kifejezéseit. Tudjon összefüggő jellem­zést adni a közösen megbe­szélt epikai alkotások legfőbb alakjairól; életkorának meg­felelő szinten biztonsággal ítélje meg ezeknek az irodal­mi hősöknek társadalmi ho­vatartozását; mutasson tájé­kozottságot annak megítélésé­ben, hogy ez mi módon be­folyásolja e hősök magat a.­ Feladatok A 7. osztály irodalmi anya­ga a nemzeti önismeret, ön­nevelés, a hazához, a haladó emberiséghez tartozás tudatá­nak formálását veszi tervbe. Ezért ennek az osztálynak elsőrendű nevelési feladata, hogy olyan élmények birto­kába juttassa a tanulókat, amelyeket eddig — életkoruk és történelmi helyzetük miatt — át sem élhettek. De törté­nelmi ismereteik gazdagabbá válásával már képesek — ele­mi fokon — az irodalmi al­kotások történelmi szem­pontú megközelítésére is. Ez­zel lehetővé válik számukra, hogy megértsék legnagyobb íróinknak, a költőinknek egy meghatározott történelmi idő­szakban tanúsított magatartá­sát a haza, az emberiség ha­ladásának szolgálatában. A szülőföld iránti szeretet elmé­lyítését hivatottak tudatosítani a III. témakörbe tartozó sze­melvények. Az irodalomelméleti isme­retek koncentrikusan épülnek továbbí­tását, cselekedeteiket. Mu­tasson elemi fokú jártassá­got a közösen nem tárgyalt egyszerű prózai alkotások szerkezeti felépítésének fel­ismerésében. A tanulónak új szövegek olvasásakor fel kell ismernie a tanult irodalomelméleti is­mereteket. A megfogalmazásban, szö­vegalkotásban legyen jártas a rokon értelmű szavak, hang­utánzó szavak, találó jelzők, hasonlatok, kifejező párbeszéd alkalmazásában. Szerezzen jártasságot a levélben meg­szólítotthoz és a tartalomhoz leginkább igazodó megszólító és élénkítő formulák, válto­zatos levélkezdetek és záró­sorok megfogalmazásában. A tanévben 3 iskolai dol­gozat írása kötelező: elbeszé­lés jellemzéssel, levél jellem­zéssel, riport. Könyvnélküliek: a tanár ki­jelölése, a tanuló választása szerint 60—80 sor. Házi olvasmány: Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Ajánlott olvasmányok: Gár­donyi Géza: A láthatatlan ember; Móra Ferenc: Rab ember fiai; J. Verne: Kétévi vakáció; E. Kästner A két Lotti; Május 35.; Defoe: Ro­binson Crusoe; Katajev: Tá­volban egy fehér vitorla; Az ezred fia; Mándy Iván: Csu­tak és a szürke ló. Témakörök AZ IRODALMI OLVASMÁNYOK I. „Szegények hatalma” (kb. 20 óra). Ez az első határozottabb lé­pés arra, hogy az irodalom­­olvasás és a szövegértés ma­gasabb szintjére indítsa el a fiatal olvasót, amelyen a k­a­­tartikus hatások átélésével „az egyéni-egyedi életből” „az emberi nem világába emelke­dik”. A „szegények hatalma” történelmileg is hiteles erköl­csi hatalom. A magyar iro­dalom csakúgy jelzi ezt, mint a világirodalom igen sok al­kotása. Magyar irodalmi alko­tásokból és a bennünket kör­nyező népek irodalmából ol­vashatnak ebben a témában szemelvényeket a tanulók. Törzsanyag: Népballadák: Bogár Imre vagy Vidróczki balladája; Mikszáth Kálmán: A néhai bárány; Móricz Zsig­mond: Hét krajcár; Asztalos István: A tejesember (a ro­mániai magyar irodalomból); vagy Majtényi Mihály: Külö­nös ajándék (a jugoszláviai magyar irodalomból); vagy Szabó Béla: Az első ajándék (a szlovákiai magyar iro­dalomból); Veres Péter: Szűk esztendő; József Attila: Lapok között szegény ember vagy Szegényember balladája; Aki szegény, az a legszegényebb; Szeretném, ha vadalmasa len­nék; Favágó; Illyés Gyula: Czabuk Pál (részlet a Három öreg c. műből); Részlet Szabó Pál Lakodalom, keresztelő, bölcső című művéből. Kiegészítő anyag: Kiveti a nénémet (nagyszalontai nép­ballada) ; Móricz Zsigmond: Disznótor; Tömörkény István: Hühn; Veres Péter: Gyermek­harag; Kiss Lajos nyomán: A kis kanász; Simon István: Négy kenyér. Részlet Váci Mihály Zsezse madár vagy a Szegények hatalma című kö­tetéből. II. „A hazaszeretet egyike a szív legnemesebb érzelmei­nek” (kb. 25 óra). Nemzeti irodalmunkból vá­logatott lírai alkotások, epikai művek, amelyekben a haza­­szeretet, a társadalmi haladá­sért érzett felelősség és tett­vágy kap hangot. Törzsanyag: Kölcsey Fe­renc: Himnusz; Huszt; Vörös­marty Mihály: Szózat; Petőfi naplójából (részlet); Petőfi: Föltámadott a tenger; A nép; A nép nevében; Arany: A szegény jobbágy; A walesi bárdok; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. (Házi olvasmány iskolai feldolgozása.) Az író szándéka a mű megírásával. A regény cselekményének leg­főbb történésanyaga: Barad­­layné esküje és annak telje­sítése. A Baradlay fiúk jel­lemvonásai. Hogyan válik a gyenge szervezetű, a császár iránti hűségre nevelt Jenő hőssé? A haladás ellenségei­nek alakja a műben. Az ügyeskedők, a számítók figu­rái. (Beszédes nevek mint a jellemzés eszközei.) A nép ak­tív szerepének, honvédő hő­siességének rajza az „Egy nemzeti hadsereg” című feje­zetben. Mausmann szerepe. Ady Endre: A grófi szérűn; Dózsa György unokája; Álmo­dik a nyomor; Történelmi lecke fiúknak; A föl-földobott kő. Kiegészítő anyag: A szabad­ságharc népköltészetéből (Kos­­suth-nóta, próza); Részlet Kölcsey Parainesiséből („Sze­resd a hazát!”); Petőfi: Egy gondolat bánt engemet; Arany: Emlények III.; Jókai: Az előőrs; Krúdy: Sánta hon­véd; Ady: A téli Magyar­ország; A Tűz csiholója; A csillagok csillaga; A távoli szekerek. III. „Magyar táj, magyar ecsettel” (kb. 10 óra). Klasszikus, főképpen XX. századi, mai magyar költők tájleíró versei, prózai írások­ból vett rövid tájleíró részek. A nagyváros mint sajátos táj. A szülőföld szeretete a haza­­szeretet fontos eleme. A táj­líra mindig vallomás is. A természet szépségének meg­látása a harmonikus életérzés egyik forrása. Törzsanyag: Népdalok (pl. Tavaszi szél vizet áraszt...). Petőfi: Az Alföld vagy A puszta télen; Juhász Gyula: Tiszai csönd; Babits: Mennyei színjáték; Dal prózában; Kosztolányi: Téli alkony; Szabó Lőrinc: Ipoly füzet (részlet a Tücsökzenéből); A magyar Dunán (részlet A köl­tészet hatalma c. kötetből); Krúdy Gyula: Margitsziget (részlet a Vallomások c. kö­tetből) ; Sánta: A falu felett leszállt a füst... (a Húsz óra részlete); Illyés Gyula: Em­berlakta táj (az Ebéd a kas­télyban részlete); Kassák La­jos : Az üzemek és a gyárak világa (részlet az Angyalföld című műből). Kiegészítő anyag: Petőfi: Szülőföldemen; A gólya; Krú­dy: Benczúr Gyula háza (Nyíregyháza, a Vallomások című kötetből); Szabó Lőrinc: Az Ipoly áradása (A költészet hatalma című kötetből); Áp­­rily: Március vagy Kosztolá­nyi: Üllői úti fák; Nagy László: Pacsirta lebeg vagy Virágzó városom; Weöres: Éren, nádon; Alkonyi felhők; Illyés: Kamaszizmunk tündér­szárnyán. Bertha Bulcsú: Ba­laton (részlet). B­­IRODALOMELMÉLETI ISMERETEK Az író és a kor kapcsolata. „A műalkotásnak tükröznie kell az embernek a valóság­gal kapcsolatban kialakított magatartásformáit, viselkedési modelljeit.” A költői kép. A lírai vers kompozíciójának sokfélesége. (Megfigyeltetés.) A képek ösz­­szefüggése, az egyes képek vi­szonya egymáshoz és az egész­hez. (Megfigyeltetés.) Műfaji ismeretek: itt be­lépő epikai műfaj: a ballada. (Megfigyeltetés: epikai, lírai, drámai vonások keveredése; szaggatottság, sűrítettség, pár­beszédes előadásmód.) Lírai műfajok: népdal, dal (meg­határozás) ; óda meghatározá­sa; az epigramma meghatáro­zása; a tájlíra meghatározása. Az életkép, a jellemkép mű­faji jegyeinek megláttatása. Stilisztikai ismeretek: az előző osztályokban megfigyelt stilisztikai formák (a legfon­tosabb szóképek és alakzatok) felismerése a művek elemzé­sekor. Verstani ismeretek: az idő­mértékes verselés, a hangsú­lyos verselés, a szabadvers 7. OSZTÁLY (Heti 2, évi 64 óra) 6

Next