Köznevelés, 1978 (34. évfolyam, 1-44. szám)

1978-06-09 / 23. szám

kezelést. Gondot jelent már a pénzkezelő dolgozó személyé­nek a kiválasztása, és ezt még növeli, hogy ez a dolgo­zó nem utalványozhat. A társadalmi tulajdon vé­delmének biztosítása érdeké­ben az utalványozó — az a munkatárs, aki a kifizetést engedélyezi — és a pénztáros nem lehet egy személy. Kis intézményekben a rendelet mellékletének 4/c pontja az összeférhetetlen munkakörök tekintetében csak ezt írja elő követelményként Ennek megfelelően a pénztáros ér­vényesítheti a pénztári bi­zonylatot, teljesítheti a kifi­zetést, és egy másik személy (általában a felelős vezető) en­gedélyezi a kifizetést, meg­oldja az ellenőrzési feladato­kat Alsófo­kú­­iktatási intézmé­nyekben célszerű, ha az utal­ványozási és ellenőrzési tenni­valókat az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese végzi. A pénztári munkakört elláthatják az iskolatitkárok, gondnokok, élelmezésvezetők, adminisztrá­torok. Ez értelemszerűen vo­natkozik a költségvetési bevé­telek (különféle térítési díjak) beszedésére is. A pénzkezelés biztonsága ér­dekében a rendelet olyan sza­bályozást is tartalmaz, hogy postástól készpénzt nem vehet át a pénztáros (melléklet 2/e pont). A postai kézbesítéssel érkező pénzeket „telepíteni” kell. A pénztárosnak a postai csekkszelvényre rá kell vezet­nie ebben az esetben annak a bankszámlának a számát, ame­lyet a pénz illet. Ez a bankszámla önállóan gazdálko­dó szerveknél lehet az ellát­mányszámla, nem önállóan gazdálkodó szerveknél pedig a gondnokság, a tanács stb. számlája. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert auto­matikus ellenőrzés hiányában sok visszaélés származott ab­ból, hogy a postástól átvett összegeket nem vételezték be a házipénztárba. A pénztáros által kezelt pénz tárolásának módját az intéz­mény vezetője határozza meg. A pénzforgalom nagyságát ille­tően a helyi körülményekre való tekintettel a vezető dönt arról, hogy páncélszekrényben vagy vaskazettában tárolják-e a pénzt. Nagyon fontos azon­ban, hogy a pénz elhelyezésére szolgáló berendezést napköz­ben is zárva tartsák. Ha a pénztáros eltávozik munkahe­lyéről — ha rövid időre hagy­ja csak el a szobát, akkor is — köteles a pénz biztonságos el­helyezéséről gondoskodni. Pél­dául a lezárt vaskazettát biz­tonsági zárral ellátott szek­rényben elhelyezni. A rendelet mellékletének 14. pontjában foglaltak szerint a kiadások kifizetéséhez és a be­vételek bevételezésére pénztári bizonylatot kell használni. Az adminisztrációs munka csök­kentése érdekében — ha a tár­sadalmi tulajdon védelme biz­tosított — a felügyeleti szerv­­felmentést adhat a kiadási pénztárbizonylat, illetve a be­vételi pénztárbizonylat kötele­ző használata alól. Ebben az esetben a bélyegzőlenyomat helyettesíti a pénztárbizonyla­tot. Nem önállóan gazdálkodó oktatási intézményekben álta­lános gyakorlat, hogy állandó készpénzállományt bocsátanak az intézmény részére. Ebben az esetben a pénzt kezelő dolgozó a kifizetésekről csak egyszerű­sített elszámolást köteles ve­zetni. A nyilvántartás elszámo­lására a rovatelszámolási ív szolgál. A rovatelszámolási ívet a pénzkezelő vezeti a kifizeté­sek időrendjének megfelelően, folyamatosan. Elszámoláskor, az ív lezárása után az utalvá­nyozó és a pénzkezelő írja alá a bizonylatot Az utalványozó köteles ellenőrizni az elszámo­lás helyességét GUBÁNYI LÁSZLÓNÉ Az óbudai Árpád Gimná­zium tavalyi, 75 éves évfor­dulóján az 1952-ben végzett IV/A osztály tanulói elhatá­rozták, hogy évente hat-kilenc diáknak adnak díjat Ezenkí­vül egyikük, dr. Lengyel Imre orvos, a biológiai tudományok kandidátusa még külön egyéni díjat ajánlott fel annak, aki a tanári kar megállapítása sze­rint a legnagyobb érdeklődést tanúsítja a humán tudomá­nyok iránt Idén, a fáklyás-ünnepélyes ballagás napján beszéltünk Tiszavölgyi Istvánnal, a gim­názium igazgatójával: — örültem az egykori diá­kok kezdeményezésének, mert kettős nevelőhatása van. Az egyik a régi diákok példás ragaszkodása az iskolához, a másik a diákok buzdítása a humán műveltség elsajátítá­sára. A régi diákok akciójá­tól függetlenül évenként min­dig adunk pénz- és könyvju­talmat azoknak a végzős diá­koknak, akik a tanári kar szerint azt kiérdemlik. Eb­ben az évben is harmincan részesülnek jutalomban, az alapítvány díjaitól függetle­nül. Horváth György, Tellér Gyula és Lengyel Imre — az alapítvány kezdeményezői — elmondották, hogy latintaná­ruk és osztályfőnökük, a tíz éve elhunyt Gombár Vince neve fémjelzi az alapítványt . Nagyon szerettük őt, mert tőle sokkal többet ta­nultunk, mint amennyi a tananyag volt Akkor még kötelező volt a latin. Gombár Vince a klasszikusokról lebi­­lincselően tudott nekünk elő­adást tartani. Egyszer levitt bennünket az iskola közelé­ben levő amfiteátrum rom­jaihoz, és ott, a történelmi légkörben szinte megelevene­dett mindaz, amit mondott. Ezért adtuk alapítványunk­nak a Gombár Vince-díj ne­vet Egy kicsit arra is gondol­tunk, hogy bár 1972 óta nincs latin, talán lesznek, akik magánszorgalomból el­kezdenek latinul is tanulni. A díjakat egyébként azoknak szántuk, akik a tanári kar szerint a humán műveltség­ben kitűnnek. Nagyon fontos a technikai-természettudomá­nyos műveltség, de a humán, emberközpontú műveltség ma sem nélkülözhető. Beszéltünk a IV/B osztály 1952-ben végzett egykori diákjaival is. Skobrák János és Biergelbauer Tamás el­mondották, hogy amikor tu­domást szereztek a IV/A szép akciójáról, ők is megszervez­ték a IV/B alapítványát, de ők csak két diák között oszt­ják meg az iskola vezetőinek és tanárainak véleménye alapján a díjakat, hogy ez a két diák nagyobb összeghez jusson. PALÁSTI LÁSZLÓ öregdiákok alapítványa Veszprémben megnyílt Schéner Mihály és Pázmándi Margit kiállítása. (Vida András felvétele, MTI-fotó) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete pályázatot hirdet egyetemi végzettségű fiatal pedagógusok ré­szére az alábbi témakörben: Az anyanyelvi nevelés fejlesztése című témában a kísérleti tananyaghoz járuló szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesz­tésére szolgáló eljárások kikísérletezése és a kísérleti tananyag­részek írása. Az intézet meghatározott feladat megoldására 1978. szep­tember 1-től 1979. augusztus 31-ig szóló szerződést köt a pá­lyázóval, és munkájáért a pályázó havi­ 500 Ft díjazásban részesül. Az ö­sztöndíj elnyerése a pályázó munkaviszonyát nem érinti, munkahelyén kedvezményben nem részesül. A pályázatot a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudo­mányi Intézetének igazgatóságához kell benyújtani 1978. július 31-ig (1250 Budapest, Pf. 19. I. ker., Szentháromság utca 2.). Mellékelendő: önéletrajz, az esetleges eddigi tudományos munkásság jegyzéke, a választott téma kutatási tervezete, a munkahely vezetőjének hozzájárulása. --------------------------------|________________________________________________ 9

Next