Köznevelés, 1983 (39. évfolyam, 1-43. szám)
1983-11-18 / 37. szám
* Amikor magyar nyelvtanból a szavak eredetével foglalkoznak, kézbe veszik az egynyelvű szótárakat: a szinonima szótárt, az értelmező szótárt, a lexikonokat stb. Irodalomórákon több ízben is érdeklődik a tanár arról, ki mit olvas, könyvet ajánl, irányítja a tanulók irodalmi érdeklődését. Eladástan órán a szabadpolccal ismerkednek. Az I. osztályos munkafüzetben ugyanis vannak olyan gyakorlatok, amelyek szükségessé teszik a könyvtár használatát: meg kell keresni az idegen szavak magyar megfelelőjét, idegen szavak jelentését kell megmagyarázni. A következő témákhoz keresnek a tanulók könyveket: sport, egészséges életmód, szépségápolás, táplálkozás. Második osztálytól kezdve a történelem tanulásához számos kézikönyvet használnak a tanulók (Minerva könyvek, Zsebenciklopédia, Ki kicsoda, Világtörténet képekben stb.). Történelmi regényeket, forrásszemelvényeket keresnek, olvasmányt választanak a Képes történelem, a Népszerű történelem sorozatból. A kereskedelmi és gazdasági ismeretek óráiba illik a Figyelő, a kereskedelmi szaklapok, általában a szakirodalom (gazdaságpolitikai, belkereskedelmi témakörök) használata. Második osztályban a félév táján már olyan otthonosan mozognak tanítványaink a könyvtárban, hogy idegen nyelvi órát is rendezhetünk ott. Annál is inkább, mert könyvtárunkban gazdag idegen nyelvű anyag található: egy- és kétnyelvű szépirodalom, szöveggyűjtemények, nyelvkönyvek, társalgási zsebkönyvek, folyóiratok, hanglemezen komoly- és könnyűzenei felvételek, nyelvleckék stb. Fontos, hogy az osztály több ízben töltsön egy-egy szakórát a könyvtárban, mielőtt idegennyelvi órát vinnénk oda. Legyen a nyelvi szaktanteremben is minél több könyv, és azokat használják is a diákok rendszeresen! • A tanulóknak legelőször a tankönyvükkel, annak felépítésével, rendszerével kell megismerkedniük. A szótárban a szavakat biztonsággal kell megkeresniük. Tudniuk kell, ha megkeresnek egy szót, mit jelentenek a mellette álló betűk, rövidítések. Fel kell hívni a tanulók figyelmét a szótárban található rövidítések jegyzékére. Ügyelni kell a szókeresési gyorsaság fokozására. Ha a kétnyelvű szótárakat bemutatjuk a tanulóknak, célszerű kitérni arra, hogy jellegük és terjedelmük szerint is megkülönböztetjük a szótárakat (útiszótár, szemléltető szótár, kéziszótár, nagy szótár, kis szótár, iskolai szótár). Bemutatjuk az orosz értelmező szótárt, a kétnyelvű sportszótárt, az ötnyelvű áruszótárt. A szakszótárak használtatása se maradjon el! A jobb tanulókat I. osztálytól kezdve meg lehet bízni országismereti jellegű „kiselőadások” tartásával, eleinte magyarul, később idegen nyelven. Akár minden tanuló kaphat érdeklődésének megfelelő, a nyelvvel kapcsolatos egyéni feladatot. Az elmondottak alapján előkészített könyvtári óra célja a szótárhasználat, a szakirodalomban való tájékozódás gyakoroltatása. Ezt az órát a szaktanár tartja, a könyvtáros csak segít neki. Az óra elején felelevenítjük a szaktanteremben már begyakorolt anyagot. Felhívjuk a tanulók figyelmét a szótárakra, a lexikonokra, az „Idegen nevek kiejtése” szótárra. Ezután megnézzük, hol találhatók a szóban forgó nyelvhez kapcsolódó kézikönyvek: a nyelvkönyvek, a nyelvtankönyvek, történelmi, irodalmi, földrajzi ismeretterjesztő munkák, útikönyvek, művészeti albumok, sporttal, néprajzzal foglalkozó könyvek, életrajzok, az „Így élt...”, a „Mit kell tudni?” sorozat darabjai. A tanulók, mivel más szakórákon is jártak már a könyvtárban, könnyen megtalálják a kézikönyveket, kikeresik a kért szavakat, adatokat. Jó, ha a tanár a szótárak bemutatása és a szókeresés ellenőrzése után olyan feladatokat ad a kiegészítő anyagból, hogy kis csoportokban dolgozhassanak és jelentkezhessenek, ha készen vannak a feladattal. A kérdéseket idegen nyelven szoktam feltenni. Lehetőleg olyan feladatokat találjunk ki, amelyek sugallják a tanulóknak, melyik könyvet használja. Ha a nyelvország vagy hazánk nevezetességeiről van képeslapunk, amelyiken idegen nyelvű magyarázat is található, akkor anyagot gyűjtünk magyarul, majd feladatként összehasonlítjuk az idegen szöveget az anyanyelvivel. Érdemes olvasgatni a kétnyelvű irodalmat (Janus-könyvek). Megjelölök egy-egy bekezdést, részletet, amit a tanulóknak össze kell hasonlítaniuk. Oroszból Lev Tolsztoj meséit ajánlom kétnyelvű kiadásban. A Lányok, asszonyok korábbi számai közöltek Tolsztoj meséket két nyelven, megfelelő feladatokkal. A Szovjet irodalomban ugyancsak olvashatunk kétnyelvű szövegeket. A Szputnyik című folyóirat orosz—magyar számaival is lehet hasonló feladatokat adni. A Szovjetunió orosz nyelvű rejtvényt is OQ tartalmaz. A Fáklya orosz nyelvleckéket közöl. Érdemes még használni a négynyelvű Képes nyelvmestert. Szakmunkásképző iskolában kiemelkedően fontos a műveltség gyarapítása. Ezért törekszem időt szakítani arra, hogy a szépirodalomra irányítsam a figyelmet. Már az I. évfolyam óráin néhány percet szánok arra, hogy néhány orosz-szovjet, illetve német szerző valamely művét ismertessem. Ilyenkor fontos, hogy az ismertetett mű a könyvtárban bent legyen legalább négy-öt példányban. Ezt ellenőrizni kell, illetve kérni kell a könyvtáros-tanárt, biztosítsa lehetőség szerint a könyveket. Egy kicsit több idő jut a szépirodalomra a könyvtárban tartott órán. Ebben is a sokszínűségre törekszem. Próbálom a könyvállomány minél nagyobb részét használtatni, ismertetni. Kérni szoktam: Hozzatok ide orosz (német) szerzőtől művet! Nézzétek meg a katalógusban, hogy az általatok ismert szerzőnek milyen műve van meg! A könyvtári óra utolsó öt percében könyvet ajánlok a tanulóknak és lehetőséget adok a kölcsönzésre. Sok tanuló csöngetés után is benn marad: Graam-mesével, Frank, Fallada, Keller könyveivel, a klasszikus német költők antológiájával, német elbeszélőkkel ismerkedik, esetleg kölcsönbe is veszi a könyveket. A munkaórán kívül ünnepi órát is lehet tartani a könyvtárban (például a Goethe-évforduló alkalmával megemlékeztünk a költőről; november 7-ét, a Győzelem napját ünnepeltük stb.). Erre az órára a tanulók részben előre felkészülnek, részben ott, az órán kapják meg feladataikat. Sok lehetőség van tehát a könyvtár felhasználására az idegen nyelvi órán. A tanár céljaitól és az osztály aktivitásától függ, mennyit lehet ebből megvalósítani. Ha a tanuló ismeri a könyvtárban levő értékeket, a későbbiekben bátrabban adhatunk neki apró, a könyvtárt igénylő feladatokat. Tapasztalatom szerint a tanulók szívesen végzik el az ilyen megbízásokat, szeretnek a könyvtárban tartózkodni. A könyvtár segítségével a következő feladatokat lehet még elvégezni: 1. Szellemi totó kitöltése (idegen nyelvű). 2. Kiegészítő anyag feldolgozásának előkészítése (ünnepeink, Lenin, Gorkij stb.). 3. Orosz nyelvi verseny egyik feladata — egy kérdéssorra kell válaszolni a könyvtárban található anyag segítségével. 4. Bizonyos témákhoz anyag gyűjtése. 5. A faliújság feladatai közé mindig bekerül olyan kérdés is, amelynek a megoldása igényli a könyvtárat. Bizonyos idő után el lehet érni azt is, hogy egyik tanuló ajánljon a másiknak olvasnivalót. Megtanulnak válogatni, a megfelelő helyen keresni kérdésünkre a választ. Az igényszintjüket is emelni lehet, az olvasás iránti kedvet felkelteni és ébren tartani. (Időnként meg szoktam kérdezni a tanulókat olvasmányaikról is.) PARTI BOGLÁRKA Hogyan lesznek a könyvtárak műhelyek? A könyvtárak csak akkor lesznek műhelyek, ha a jelenlegi szolgáltató jelleg rendszeresítésén túl az önálló ismeretszerzés műhelyeivé válnak. A műhely két fontos tényezője a munkaeszköz és a műhelyfőnök. Az új tantervek nemcsak jelzik az igényt, hanem arra is köteleznek, hogy a könyvet munkaeszközként adjuk a gyerekek kezébe. E munkaeszköz segítségével történő intellektuális építkezésben lassú, de biztos változás következik be: meg tudjuk majd szerettetni gyerekeinkkel a szépirodalmon kívül az ismeretterjesztő irodalmat is. Bármelyik könyvtár elé ezeket a feladatokat tűzhetjük ki: — állományával, kialakult módszertani kultúrájával segítsen megtanulni a tananyagot; — váljon természetessé, hogy új ismereteket nemcsak a tankönyvekből lehet tanulni; — alakítsa ki a permanens művelődés igényét. Ki legyen a „műhelyfőnök”? Jó kapcsolat esetén ez a kérdés így fel sem merülhet, mégis azt mondom, hogy a pedagógust — a kérése nyomán — a könyvtáros lássa el általános könyvtár-pedagógiai és szakmai információval, a könyvtáros segítse hozzá a több könyvű tanulási módszer gyakorlatához. A közkönyvtár és az iskolai könyvtár általános céljai egybeesnek, mégis szót ejtek néhány eltérő tartalmi és formai kérdésről.