Köznevelés, 1983 (39. évfolyam, 1-43. szám)

1983-11-18 / 37. szám

* Amikor magyar nyelvtanból a szavak eredetével foglalkoznak, kézbe veszik az egynyelvű szótárakat: a szinonima szótárt, az értelmező szótárt, a lexikonokat stb. Irodalomórákon több íz­ben is érdeklődik a tanár arról, ki mit olvas, könyvet ajánl, irányítja a tanulók irodalmi érdeklődését. Eladástan órán a szabadpolccal ismerkednek. Az I. osztályos munkafüzetben ugyanis vannak olyan gyakorlatok, amelyek szükségessé teszik a könyvtár használatát: meg kell keresni az idegen szavak ma­gyar megfelelőjét, idegen szavak jelentését kell megmagyarázni. A következő témákhoz keresnek a tanulók könyveket: sport, egészséges életmód, szépségápolás, táplálkozás. Második osztálytól kezdve a történelem tanulásához számos kézikönyvet használnak a tanulók (Minerva könyvek, Zseben­ciklopédia, Ki kicsoda, Világtörténet képekben stb.). Történel­mi regényeket, forrásszemelvényeket keresnek, olvasmányt vá­lasztanak a Képes történelem, a Népszerű történelem soro­zatból. A kereskedelmi és gazdasági ismeretek óráiba illik a Fi­gyelő, a kereskedelmi szaklapok, általában a szakirodalom (gaz­daságpolitikai, belkereskedelmi témakörök) használata. Második osztályban a félév táján már olyan otthonosan mozognak tanít­ványaink a könyvtárban, hogy idegen nyelvi órát is rendezhe­tünk ott. Annál is inkább, mert könyvtárunkban gazdag idegen nyelvű anyag található: egy- és kétnyelvű szépirodalom, szöveg­­gyűjtemények, nyelvkönyvek, társalgási zsebkönyvek, folyóira­tok, hanglemezen komoly- és könnyűzenei felvételek, nyelv­leckék stb. Fontos, hogy az osztály több ízben töltsön egy-egy szakórát a könyvtárban, mielőtt idegennyelvi órát vinnénk oda. Legyen a nyelvi szaktanteremben is minél több könyv, és azokat hasz­nálják is a diákok rendszeresen! • A tanulóknak legelőször a tankönyvükkel, annak felépíté­sével, rendszerével kell megismerkedniük. A szótárban a szava­kat biztonsággal kell megkeresniük. Tudniuk kell, ha megke­resnek egy szót, mit jelentenek a mellette álló betűk, rövidíté­sek. Fel kell hívni a tanulók figyelmét a szótárban található rövidítések jegyzékére. Ügyelni kell a szókeresési gyorsaság fokozására. Ha a kétnyelvű szótárakat bemutatjuk a tanulók­nak, célszerű kitérni arra, hogy jellegük és terjedelmük szerint is megkülönböztetjük a szótárakat (útiszótár, szemléltető szótár, kéziszótár, nagy szótár, kis szótár, iskolai szótár). Bemutatjuk az orosz értelmező szótárt, a kétnyelvű sportszótárt, az ötnyelvű áruszótárt. A szakszótárak használtatása se maradjon el! A jobb tanulókat I. osztálytól kezdve meg lehet bízni or­szágismereti jellegű „kiselőadások” tartásával, eleinte magya­rul, később idegen nyelven. Akár minden tanuló kaphat érdek­lődésének megfelelő, a nyelvvel kapcsolatos egyéni feladatot. Az elmondottak alapján előkészített könyvtári óra célja a szótárhasználat, a szakirodalomban való tájékozódás gyakorol­tatása. Ezt az órát a szaktanár tartja, a könyvtáros csak segít neki. Az óra elején felelevenítjük a szaktanteremben már be­gyakorolt anyagot. Felhívjuk a tanulók figyelmét a szótárakra, a lexikonokra, az „Idegen nevek kiejtése” szótárra. Ezután meg­nézzük, hol találhatók a szóban forgó nyelvhez kapcsolódó kézi­könyvek: a nyelvkönyvek, a nyelvtankönyvek, történelmi, iro­dalmi, földrajzi ismeretterjesztő munkák, útikönyvek, művészeti albumok, sporttal, néprajzzal foglalkozó könyvek, életrajzok, az „Így élt...”, a „Mit kell tudni?” sorozat darabjai. A tanulók, mivel más szakórákon is jártak már a könyvtárban, könnyen megtalálják a kézikönyveket, kikeresik a kért szavakat, ada­tokat. Jó, ha a tanár a szótárak bemutatása és a szókeresés ellen­őrzése után olyan feladatokat ad a kiegészítő anyagból, hogy kis csoportokban dolgozhassanak és jelentkezhessenek, ha készen vannak a feladattal. A kérdéseket idegen nyelven szoktam fel­tenni. Lehetőleg olyan feladatokat találjunk ki, amelyek sugall­ják a tanulóknak, melyik könyvet használja. Ha a nyelvország vagy hazánk nevezetességeiről van képeslapunk, amelyiken ide­gen nyelvű magyarázat is található, akkor anyagot gyűjtünk magyarul, majd feladatként összehasonlítjuk az idegen szöveget az anyanyelvivel. Érdemes olvasgatni a kétnyelvű irodalmat (Janus-könyvek). Megjelölök egy-egy bekezdést, részletet, amit a tanulóknak össze kell hasonlítaniuk. Oroszból Lev Tolsztoj meséit ajánlom két­nyelvű kiadásban. A Lányok, asszonyok korábbi számai közöltek Tolsztoj meséket két nyelven, megfelelő feladatokkal. A Szovjet irodalomban ugyancsak olvashatunk kétnyelvű szövegeket. A Szputnyik című folyóirat orosz—magyar számaival is lehet ha­sonló feladatokat adni. A Szovjetunió orosz nyelvű rejtvényt is OQ tartalmaz. A Fáklya orosz nyelvleckéket közöl. Érdemes még használni a négynyelvű Képes nyelvmestert. Szakmunkásképző iskolában kiemelkedően fontos a művelt­ség gyarapítása. Ezért törekszem időt szakítani arra, hogy a szépirodalomra irányítsam a figyelmet. Már az I. évfolyam óráin néhány percet szánok arra, hogy néhány orosz-szovjet, illetve német szerző valamely művét ismertessem. Ilyenkor fontos, hogy az ismertetett mű a könyvtárban bent legyen leg­alább négy-öt példányban. Ezt ellenőrizni kell, illetve kérni kell a könyvtáros-tanárt, biztosítsa lehetőség szerint a köny­veket. Egy kicsit több idő jut a szépirodalomra a könyvtárban tartott órán. Ebben is a sokszínűségre törekszem. Próbálom a könyvállomány minél nagyobb részét használtatni, ismertetni. Kérni szoktam: Hozzatok ide orosz (német) szerzőtől művet! Nézzétek meg a katalógusban, hogy az általatok ismert szer­zőnek milyen műve van meg! A könyvtári óra utolsó öt percében könyvet ajánlok a ta­nulóknak és lehetőséget adok a kölcsönzésre. Sok tanuló csön­getés után is benn marad: Graam-mesével, Frank, Fallada, Keller könyveivel, a klasszikus német költők antológiájával, német elbeszélőkkel ismerkedik, esetleg kölcsönbe is veszi a könyveket. A munkaórán kívül ünnepi órát is lehet tartani a könyv­tárban (például a Goethe-évforduló alkalmával megemlékez­tünk a költőről; november 7-ét, a Győzelem napját ünnepeltük stb.). Erre az órára a tanulók részben előre felkészülnek, rész­ben ott, az órán kapják meg feladataikat. Sok lehetőség van tehát a könyvtár felhasználására az ide­gen nyelvi órán. A tanár céljaitól és az osztály aktivitásától függ, mennyit lehet ebből megvalósítani. Ha a tanuló ismeri a könyvtárban levő értékeket, a ké­sőbbiekben bátrabban adhatunk neki apró, a könyvtárt igénylő feladatokat. Tapasztalatom szerint a tanulók szívesen végzik el az ilyen megbízásokat, szeretnek a könyvtárban tartózkodni. A könyvtár segítségével a következő feladatokat lehet még elvégezni: 1. Szellemi totó kitöltése (idegen nyelvű). 2. Kiegészítő anyag feldolgozásának előkészítése (ünne­peink, Lenin, Gorkij stb.). 3. Orosz nyelvi verseny egyik feladata — egy kérdéssorra kell válaszolni a könyvtárban található anyag segítségével. 4. Bizonyos témákhoz anyag gyűjtése. 5. A faliújság feladatai közé mindig bekerül olyan kérdés is, amelynek a megoldása igényli a könyvtárat. Bizonyos idő után el lehet érni azt is, hogy egyik tanuló ajánljon a másiknak olvasnivalót. Megtanulnak válogatni, a megfelelő helyen keresni kérdésünkre a választ. Az igényszint­jüket is emelni lehet, az olvasás iránti kedvet felkelteni és ébren tartani. (Időnként meg szoktam kérdezni a tanulókat ol­vasmányaikról is.) PARTI BOGLÁRKA Hogyan lesznek a könyvtárak műhelyek? A könyvtárak csak akkor lesznek műhelyek, ha a jelen­legi szolgáltató jelleg rendszeresítésén túl az önálló ismeret­­szerzés műhelyeivé válnak. A műhely két fontos tényezője a munkaeszköz és a műhelyfőnök. Az új tantervek nemcsak jelzik az igényt, hanem arra is köteleznek, hogy a könyvet munka­eszközként adjuk a gyerekek kezébe. E munkaeszköz segítségé­vel történő intellektuális építkezésben lassú, de biztos változás következik be: meg tudjuk majd szerettetni gyerekeinkkel a szépirodalmon kívül az ismeretterjesztő irodalmat is. Bármelyik könyvtár elé ezeket a feladatokat tűzhetjük ki: — állományával, kialakult módszertani kultúrájával segít­sen megtanulni a tananyagot; — váljon természetessé, hogy új ismereteket nemcsak a tankönyvekből lehet tanulni; — alakítsa ki a permanens művelődés igényét. Ki legyen a „műhelyfőnök”? Jó kapcsolat esetén ez a kérdés így fel sem merülhet, mégis azt mondom, hogy a pedagógust — a kérése nyomán — a könyvtáros lássa el általános könyvtár-pedagógiai és szakmai információval, a könyvtáros segítse hozzá a több könyvű ta­nulási módszer gyakorlatához. A közkönyvtár és az iskolai könyvtár általános céljai egybeesnek, mégis szót ejtek néhány eltérő tartalmi és formai kérdésről.

Next