Köznevelés, 1990 (46. évfolyam, 1-42. szám)
1990-04-20 / 16. szám
Reprint a „Medvéről” Tanári pályám során abban a ritka szerencsében részesülhettem, hogy néhány évig a Medve utcai általános iskolában taníthattam. Az iskola levegőjében benne volt Németh László ottani munkássága. Kollégáimmal együtt ismertük pedagógiai munkásságát, Medve utcához kötődő élményeit, emiatt nem csupán regény-, esszé- és drámaíróként tartottuk számon, hanem elődünkként is ismertük, tiszteltük. 1937-ben írta meg A Medve utcai polgári című tanulmányát, amely néhány év múlva könyvben is megjelent, amelyben ezt a vízivárosi polgári iskolát szociográfikus módon mutatta be, minden hétköznapi aprólékosságot is felmutatva. Németh László, az iskolaorvos és természettantanár olyan kereskedelmi iskolába került, amikor betette a lábát a Medve utcai polgáriba, amely „valóságos gyűjteményiskola volt”. Ebben a szűk épületben az elemi, polgári és a kereskedelmi iskola szorongott, volt olyan esztendő, amikor ezerötszáz diák is zsibongott a folyosókon, a tantermekben. Az elemi három osztálya át is szorult a szomszédos Batthyány utcai iskolába, de a túlzsúfoltság csak 1899-ben oldódott, amikor a kereskedelmi elköltözött. Hosszú évtizedeken át változatlanul társbérletben élt ez az intézmény, amely főként a környékbeli kisiparosok gyermekeinek nyújtott oktatási, nevelési lehetőséget, felemelkedést. Milyen is volt az egykori Medve utcai polgári? „Egy stílszerű, kolosszális, tágas, világos, tiszta iskolaépület vonzza, buzdítja egyfelől a közönséget gyermekeinek taníttatására és neveltetésére, másfelől a könnyen lelkesedő ifjúságot égő vággyal tölti el, hogy mielőbb a szép épület képzettséget és műveltséget nyújtó csarnokaiba juthasson”. Németh László szavait idéztük és több évtizeddel azt követően sem mondhatunk egyebet az iskola állapotáról, csupán annyi lehet a különbség, hogy kövek tovább toptak, felújításra igencsak rászorulna ez a patinás, immár szűkhúsz esztendős épület Németh László idejében is társbérlet uralkodott s ez ma sincs másként Amikor a Magyar Élet Kiadó Püski Sándor jóvoltából könyvalakban is megjelentette a Medve utcai polgárit, akkor nagy hatással volt a magyar pedagógiai életre. Nem volt olyan jelentős pedagógus, aki ne ismerte volna a munkát ne használta volna fel mindennapi munkájában a benne rejlő pedagógiai újdonságokat. Püski Sándor közreműködésével a Pannónia Könyvek sorozatában ismét megjelent A Medve utcai polgári. A sorozat szerkesztője, Tüskés Tibor a következőket írta utószavában: „A Medve utcai polgári a pedagógiai szakirodalom, a magyar neveléstudomány egyik alapműve s egyben a magyar szociográfiai irodalom úttörő vállalkozása. (De amint a magyar szociográfiáról szóló áttekintések általában figyelmen kívül hagyják a művet, azonképpen a magyar neveléstudomány, a hazai pedagógiai elmélet és gyakorlat sem aknázta ki még eléggé ezt a fontos, sok tekintetben úttörő pedagógiai tárgyú munkát. Ma, amikor a magyar iskola saját jövőjét, a megújulás útját keresi, amikor a különféle elvetélt kísérletek és kudarcok, az idegen minták szolgai átvétele és kritikátlan majmolása után végre saját hagyományaira akar támaszkodni, különösképpen figyelmet érdemelnek Németh László gondolatai.” Annak a tanárnak, aki lépést kíván tartani a korával, korszerű ismereteket kíván nyújtani tanítványainak, aki ismerni óhajtja az őt körülvevő világ rezdüléseit, a pedagógait is, annak mintegy kötelező olvasmányként ajánlható Németh László több mint fél évszázada készült munkája. Ennek értelmében ajánljuk ezt a reprint kiadást minden magyartanárnak. (Pannónia Könyvvek) RÁCZ-SZÉKELY GYŐZŐ Táborozás és turisztika Igaza van az Ezüstfokos Vándordíj alapítmánytevőjének, dr. Tóth Józsefnek, amikor a következőket vallja Vándor című könyvében: „Változó értékrendű világunkban is vannak olyan változatlan értékek, amelyek iránt éppen a változó, válságos időszakokban nő meg az igény. Ezek ilyenkor úgy felértékelődnek, mint infláció idején a nemesfémek és a drágakövek. Az ifjúsági és gyermekmozgalomban ilyen drágakő — komplex nevelési lehetőségei miatt — a táborozás és a turisztika. Gyermekeink számára nagyon vonzó ez a tevékenység, pedagógusaink pedig sokoldalú lehetőségeiért kedvelik. A természetjárás mindenhol, minden évszakban, mindenki által űzhető sport, alkalmas a tömegek mozgásigényének megvalósítására, és minimális felszerelést igényel. A természetjárásban rejlő értelmi, erkölcsi, testi, esztétikai és politechnikai nevelési lehetőségek a valóságban komplex módon jelentkeznek a túrázás folyamán, hiszen a gyerekek mindenre választ várnak. A túravezetőnek ezért kell sokoldalúan képzettnek lennie. Élményszerűen mutatja be a szerző a környezetismereti sétáktól a többnapos túrákig és táborokig vezető skálát, azok szervezési és tartalmi feladatát, tennivalóját. Megismerhetjük belőle az alapvetően fontos gyakorlati ismereteket: a sátorverés, tűzgyújtás, tájékozódás, elsősegélynyújtás fortélyait; a tábori élet szabályait, rendjét; a felfedező utak sok-sok érdekességét. A kötet legfőbb érdeme, hogy a leírtakat a gyakorlatban ismerte meg és alkalmazta írója. (Csillebérci Vezetőképző és Úttörőtábor — Magyar Természetbarát Szövetség.) SZABÓ IMRE HANGLEMEZ Versek — mindenkinek Az utóbbi időben megjelent verslemezek közül kettőre hívom fel szíves figyelmüket. A Varietas Delectat című korongon századunk lírájának két kiemelkedő remekművét, Ilylllés Gyula Bartók és Pilinszky János Apokrif című versét szólaltatják meg különböző előadók és maguk a költők. „A változatosság gyönyörködtet” tartja a latin közmondás és idézi a lemez címe. De a változatosság nemcsak gyögyörködtet, tanulságokkal is jár. A különböző versértelmezések és előadói stílusok öszszehasonlítása kitűnő lehetőséget kínál egyrészt a költemények pontosabb és teljesebb megértéséhez, másrészt segíti a versmondás elméleti és gyakorlati kérdéseinek tudatosítását. Ez utóbbi különösen igaz, hiszen mindkét verset legkitűnőbb előadóink tolmácsolásában rögzítették. Illyés Gyula versét Gáti József, Papp Zoltán, Bessenyei Ferenc és Sinkovits Imre, Pilinszky János költeményét Kézdy György, Latinovits 3,I Csárcz László előadásában hallhatjuk a költőkön kívül. Míg Illyés Gyula remeke (mely ezer szállal kötődik a XIX. század magyar gondolati lírájához, s annak XX. századi méltó folytatója) szinte nagyzenekari hangszerelést, átélt és emelkedett pátoszt igényel. Pilinszky költeménye, a látomás döbbenetesen pontos, izzóan személytelen megjelenítése, s ehhez tárgyszerű, indulatmentes előadói stílus illik leginkább. Úgy tűnik ebben Pilinszky felülmúlhatatlan. Ismert, hogy a költő kitűnő előadó volt. Nemcsak saját verseit mondta remekül. E lap hasábjain korábban már ismertettem Pilinszky lemezeit, elemeztem előadói stílusának különös varázsát. E lemez azt bizonyítja, hogy saját költeményeinek értelmezésében — megszólaltatásában legnagyobb versmondóink sem versenyezhetnek a költővel. Nem állják meg az összehasonlítás próbáját! A másik lemez, melyre felhívom szíves figyelmüket, március első napjaiban jelent meg a boltok kirakataiban. Ezen Hegedűs D. Géza szavalja Petőfi Sándor költeményeit. A költő életének utolsó évében keletkezett politikai-közéleti ihletésű versei közül tizennyolcat gyűjtött csokorba Föltámadott a tenger címmel az előadó és a lemez rendezője, Mácsai Pál. Hibátlan beszédtechnika, kifejező, sokszínű és alapvetően szép orgánum, férfias hevület, pallérozott elme jellemzi Hegedűs D. Géza előadói stílusát. Mégis ez a lemez a meglepetés erejével hat, mert mindezek a jól ismert és sokrabecsült versmondói erények még intenzívebben, új minőségi szinten jelennek meg. Hegedűs D. Géza nem verset mond, hanem megeleveníti Petőfit a költemények születésének pillanatában. A „kései” Petőfiben elválaszthatatlan egységben tündököl a személyiség, a szerep, a mű és az egyéni sors. Ez adja verseinek költészeten túlmutató személyes sugárzását és hitelét. Hegedűs D. Géza ezt az emberi közvetlenséget mutatja fel, s közvetíti hallgatóinak szinte a kézérintés melegségével. Lefojtott, de eruptív erejű drámai izzás, okos és mindvégig kontrollált előadói eszköztár jellemzi versmondását. Petőfi politikai és forradalmi verseit fortissimóra hangszerelve szoktuk meg, így örökítette ránk az ötvenes évek előadói gyakorlata. Ez a differenciálatlan, heroikus, plakátszerű Petőfi-kép megfelelt az akkori kor szellemének, amikor lobogónk volt Petőfi, s nem mindennapjaink társa. Hegedűs D. Géza múlhatatlan érdeme, hzogy Mendős megttők telítésével eleven emberközelbe hozza a költőt, úgy, hogy nem kisebbíti heroikus nagyságát. Úgy mutatja meg Petőfit, mint Ferenczy Béni