Köznevelés, 1991 (47. évfolyam, 1-41. szám)

1991-06-07 / 22. szám

Györgynének, az egri Gárdonyi Géza Gimnázium és Óvónői Szak­­középiskola tanárának; dr. Lippner Györgynének, a Magyar Táncmű­vészeti Főiskola Általános Iskolája és Gimnáziuma igazgatójának; Lo­vász Tibornénak, a kőteleki általá­nos iskola igazgatóhelyettesének; dr. Madarász Tibornak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egye­temi tanárának; dr. Magassy Lász­lónak, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Bo­lyai János Gyakorló Általános Is­kolája igazgatójának; Mayer Jó­zsefnek, a csolnoki általános iskola tanárának, szaktanácsadónak; dr. Marton Zoltánnénak, a székesfe­hérvári Vörösmarty Mihály Álta­lános Iskola alsótagozatos munka­közösség-vezetőjének; Mátyás Sándornénak, a budapesti XVI. kerületi Ida utcai általános iskola tanítójának; Mészáros Istvánné­­nak, a kunhegyesi Dózsa György úti általános iskola igazgatóhelyet­tesének; Miklya Bélánénak, a bé­késcsabai Szlovák Gimnázium, Ál­talános Iskola és Kollégium taná­rának; dr. Miskolczi Tamásnénak, a szolnoki Mátyás Király Általános Iskola igazgatójának; Mucza And­­rásnénak, a tiszaszentimrei Általá­nos Művelődési Központ igazga­tójának; dr. Mundruczó Jánosnak, a gödöllői Madách Imre Szak­munkásképző és Szakközépiskola igazgatójának; Nagy Ferencnének, a kecskeméti Bányai Júlia Gimná­zium tanárának; Nagy Károlynak, a nyíregyházi Arany János Gimná­zium és Általános Iskola vezető szaktanácsadójának; Nagy Lajos­­nénak, a nyíregyházi Jókai Mór Ál­talános Iskola tanítójának; dr. Nagy Mihálynak, a Debreceni Re­formátus Kollégium Gimnáziuma igazgatóhelyettesének; Oláh La­­josnénak, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium tanárának; Ozeg Já­­nosnénak, a budapesti XVII. kerü­leti Pesti úti általános iskola igaz­gatóhelyettesének; dr. Ozsváth Ferencnének, a kaposvári Krénusz János Általános Iskola tanárának; Paár Pálnénak, a budapesti, IV. kerület káposztásmegyeri Bőrfestő utcai általános iskola megbízott igazgatójának; Papp Teréziának, a székesfehérvári Hunyadi Mátyás Közgazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyettesének; Paraszkay Sárának, a budapesti XIV. kerüle­ti Miskolci úti általános iskola és diákotthon gyógypedagógiai taná­rának; Pálinkásné Kacsó Máriá­nak, a kecskeméti Buday Dezső Általános Iskola tanárának; Pális Győzőnének, a vámosmikolai Kör­zeti Általános Iskola tanítójának; dr. Pelle Bélának, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tan­székvezető főiskolai tanárának; Petrovszki Pálnénak, a békéscsabai 9. Számú Általános Iskola tanárá­nak; dr. Pintér Lajosnak, a József Attila Tudományegyetem egyete­mi docensének; Plichtáné Göndöcs Erzsébetnek, a váci Karolina Álta­lános Iskola tanárának; Pólya Miklósnénak, a csemői napközi ott­honos óvoda vezetőjének; Puli Jó­zsefnek, a fehérgyarmati Kölcsey Ferenc Általános Iskola tanárának, szaktanácsadónak; dr. Radnóti Bé­lánénak, a zalaegerszegi Dr. Ham­burger Jenő Általános Iskola taná­rának; Rajmon Gyulánénak, a bu­dapesti XVII. kerületi Hősök terei általános iskola tanítójának; Ré­vász Istvánnénak, az egri 5. számú Általános Iskola tanárának; dr. Ri­­esz Bélánénak, a szegedi Liszt Fe­renc Zeneiskola tanárának; Ráta Pálnak, a békéscsabai Villamos­ipari Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Iskola vezető szaktanácsadójának; Rozenberszki Lászlómnak, a szolnoki Vízügyi és Építőipari Szakközépiskola vezető pedagógusának; Sashalmi Sándor­nénak, a budapesti VIII. kerületi Práter utcai általános iskola vezető pedagógusának; Sándor Imrém­nek, a bátonyterenyei Kossuth La­jos Általános Iskola igazgatóhe­lyettesének; Sárvári Gábornénak, a budapesti XIV. kerületi Ond Ve­zér-parki általános iskola szakta­nácsadójának; dr. Sárvári József­­nének, a miskolci Vörösmarty Mi­hály Általános Iskola igazgatójá­nak ; Schuller Ferencnének, a buda­pesti Szinyei Merse Pál Általános Iskola és Gimnázium tanítójának; Szabó Dénesnek, a nyíregyházi 4. Számú Ének-Zene Tagozatos Ál­talános Iskola tanárának; dr. Sza­bó Ferencnek, a debreceni Hatvani István Általános Iskola vezető­szaktanácsadójának; Szabó Gyulá­nak, a budapesti Károlyi Mihály Gimnázium igazgatóhelyettesé­nek ; Szabó Józsefnek, a székesfe­hérvári Teleki Blanka Gimnázium igazgatójának; Szabó Lászlónénak, a budapesti Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskola igazgatójának; Szabó Lászlónénak, a szombathe­lyi Gothard Jenő Általános Iskola tanárának; dr. Szász Gábornak, a Budapesti Műszaki Egyetem tan­székvezető egyetemi tanárának; Szepesi Lászlónak, a miskolci Ki­lián György Gimnázium szakta­nácsadójának; Szikszay Gyuláné­nak, a nyíregyházi Sipkay Barna Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkás­­képző Iskola igazgatóhelyettesé­nek; dr. Szikszai Józsefnek, a jász­berényi Lehel Vezér Gimnázium tanárának; Szilágyi Lászlónak, a salgótarjáni Kodály Zoltán Általá­nos Iskola tanárának; Szöllősi Sándornénak, a vésztő-tarlódombi óvoda óvónőjének; Szüle Ferenc­nének, a ceglédi Földváry Károly Általános Iskola tanárának; dr. Té­tényi Zoltánnak, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola nyugalmazott főiskolai tanárának; Tirpákné Ju­hász Annának, a budapesti XV. kerületi Czabán Samu téri általá­nos iskola tanárának; Tokodi Ist­vánnénak, a budapesti XI. kerületi Neszmélyi utcai általános iskola tanítójának; Tóth Egonnak, a Gyógypedagógiai Tanárképző Fő­iskola Általános Iskolája és Diák­otthona igazgatójának; Tóth Lászlónak, a székesfehérvári Já­­ky József Műszaki Szakközépis­kola tanárának; Tóth Lászlóné­nak, a pátyi Ortutay Gyula Álta­lános Iskola igazgatóhelyettesé­nek; Török Pálnénak, a szajoli általános iskola napközis cso­portvezetőjének; dr. Törzsök Évának, a Külkereskedelmi Fő­iskola főigazgatójának; Újhegyi Ilonának, a budapesti III. kerü­leti Bárczi Géza utcai napközi­s otthonos óvoda vezetőjének; Varga Lászlónak, a budapesti Eötvös József Gimnázium taná­rának; dr. Varga Lászlónak, a kecskeméti Gépipari és Automa­tizálási Műszaki Főiskola tan­székvezető főiskolai tanárának; Varga Mihálynak, a nyírábrányi általános iskola igazgatójának; dr. Vastagh Zoltánnak, a Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi docensének; Válik Lászlónénak, a Jászberényi Taní­tóképző Főiskola Gyakorló Álta­lános Iskolája tanárának, szakve­zetőnek; Vetésiné Petrányi Er­zsébetnek, az orosházi 612. Szá­mú Ipari Szakmunkásképző In­tézet tanárának; Virágh Endré­nek, a miskolci Bartók Béla Ze­neművészeti Szakközépiskola or­gona­ tanárának ; Vöneky Gyulá­nénak, a siófoki Beszédes József Általános Iskola tanárának; dr. Zinhober Ferencnek, a Janus Pan­nonius Tudományegyetem tan­székvezető egyetemi tanárának. VILÁGSZERTE Stratégiai ágazat az oktatás • Szerte a világon stratégiai ágazat az oktatás. Még a termelőerőinek igen magas színvonaláról ismert t­ ŐÁl-ban is az iskolai oktatás gyors fejlesztését tekintik a gazdasági továbblépés alapjának. A fő társadalmi-gazdasági cél: az ország versenyképességének javítása a világpiacon. Evégett elkészítették az iskolaügy 2000-ig szóló fejlesztési prog­ramját és a nyilvánosság elé bocsátották. Az amerikai reform néhány fontos célja: a tananyag és a tanítási módszerek korszerűsítése mind alap-, mind kö­zépfokon; matematikából és a természettudományos tan­tárgyakból egy európai színvonal elérése. • Jugoszlávia egyik tagköztársaságában, Horvátország­ban a középfokú szakképzés modernizálása szerepel napi­renden. Az elképzelések szerint a legkorszerűbb szakmákra rövid tanfolyamokon tanítják meg a tanulókat, a nehezeb­bekre két év, az összetettekre három év alatt készülhet fel a fiatal. A reformmal magániskolák alapítása is lehetővé válik. • Portugália 1986-ban azzal a céllal kezdett hozzá okta­tási reform végrehajtásához, hogy az ország felzárkózzék az Európai Gazdasági Közösség tagjaihoz. A reform során a tanköteles kort hat évről kilencre emelik fel, ezzel egy időben az alsó tagozaton még meglevő 42 százalékos bukást nagymértékben csökkenteni kívánják. Új tanügyigazgatási rendszert dolgoznak ki, és korszerűsítik a tanterveket. • A romániai változások közül figyelemre méltók a kö­vetkezők : Az iskolákban bevezették az ötnapos munkahe­tet; a nevelőknek az előzőnél nagyobb önállóságot kívánnak adni; közelebb kerülhetnek lakóhelyükhöz azok a pedagó­gusok, akiket korábban lakóhelyüktől távol helyeztek el; 24-ről 18-ra szállították le a heti kötelező óraszámot; a kis településeken dolgozó pedagógusok magasabb fizetést kap­nak; a nők 57, a férfiak 62 éves korukban kérhetik a nyugdí­jazásukat. (Az OPKM anyagai alapján) P. K. I.5

Next