Köznevelés, 1994 (50. évfolyam, 1-41. szám)
1994-04-01 / 13. szám
Kicsit messzebbről kellene kezdenünk. Való igaz, hogy Beregszász az egyik legtöbbet szenvedett magyar város. A kárpátaljai magyarságnak a szellemi központja volt, és most is az. Az elmúlt három-négy évben gyökeres változások történtek itt. Elsősorban talán az Illyés Gyula irodalmi kör munkássága révén - melyet Dalmay Árpád, Kerényi Gyula és sok más kiváló ember vezet. Megindult egy olyan folyamat, amelyet Illyés Gyula, Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szobrának - és tizenöt emléktáblának - a felállítása jelez. Jelenti ez a folyamat a magyar utcanevek visszaállítását, jelenti a környező falvakban a kétnyelvű táblák kitételét, jelenti jónéhány református, katolikus, és görögkeleti templom visszaadását, magyar iskolák gyarapodását és sajnos jelenti a kárpátaljai magyar értelmiség jelentős részének az eltávozását is. A kettő együtt igaz. Ebben a folyamatban nagyon nagy erőfeszítéseket tettek a beregszásziak azért, hogy legyen magyar főiskolájuk, legyen magyar kórházuk, és legyen magyar színházuk. Tehát ez az egész ügy együtt jelenti a mai Beregszászt és a mai Kárpátalját. Ahol gyökeres változások voltak, hiszen tíz évvel ezelőtt, amikor ott jártam, akkor még a járási határoknál le kellett hasalni az autóbuszban a pad alá, hogy ne vegyék észre : külföldi állampolgár is utazik engedély nélkül egyik járásból a másikba. A színház felavatásának közvetlen előzménye az, hogy volt ebben a városban egy régi zsinagóga. Ezt a zsinagógát betonfallal vették körül, hogy ne látszódjék, mi volt ez az épület eredetileg. - Kik vették körül betonfallal ? - Valamikor az ötvenes vagy hatvanas években, nem tudom egészen pontosan, kultúrházzá alakították át a régi templomot, és akkor építették köréje a falat is. Nagyon-nagyon lepusztult állapotban van. Szinte a használhatatlanság határán áll. Ez az épület lenne majd átalakítás, átépítés után az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház. A nevét ki is írták a falra, de azt hiszem, hogy ebből valóban működőképes színház nagyon sokára lesz még. Van egy másik épület a belvárosban, amelynek most leszedték a tetőszerkezetét, és egy hatalmas termet alakítottak ki benne, az viszont beázik, mert nincs pénz a folytatásához. A magyar kormány vállalta, hogy segít. Az állandó és az ideiglenes színháznak elkészítettük a terveit (több millió forintba került), valamint 12 millió forintért teljes műszaki berendezést vásároltattunk az ideiglenes színházhoz, és elég sok használt berendezést is fölajánlottunk különböző magyarországi színházak jóvoltából. Persze a színház épülete ettől még nem lesz készen. - Az ukrán állam vállal-e részt a felújításban? - Vlagyimir Kampov kulturális miniszterhelyettes úr jelen volt a tárgyalásokon, és igen pozitívan nyilatkozott. Szeretném megemlíteni az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Alapítványt, amelyik Budapesten és Beregszászon egyaránt létezik, és amelynek igen nagy szerepe van abban, hogy idáig eljutottunk. Nem beszéltem a színház talán legfontosabb részéről, a színészekről. Schober Ottó vezetésével harminc évig működött műkedvelő színház e városban. Részben ennek köszönhetően egészen egyedülálló dolog történt. Kijevben és Budapesten felváltva, több éven keresztül tizenöt nagyon lelkes és nagyon tehetséges magyar fiatal képezte magát úgy, hogy három félévet tanult Budapesten - Kazimir Károly, Babarczy László, Léner Péter és sok más nagyon kiváló szakember segítségével, vezetésével. Egy néhány évvel fölöttük járó igen tehetséges rendező-színész, Vidnyánszky Attila fogta össze őket. Vidnyánszky Attila nevét, be kell vallanom, én ott hallottam először, de azt hiszem, meg fogja tanulni ezt a nevet a magyar közönség. Ezek a fiatalok több évig tanultak, majd vizsgáztak Kijevben is. Sok magyar színművet megtanultak. Most a színházavató alkalmából Shakespeare: Szentivánéji álom című darabját mutatták be fergeteges sikerrel. Nagyon sokszor láttam már ezt a művet, nem tartozik a legkedvesebb darabjaim közé, de azt a gyönyörű beszédet, azt a példaértékű ízes, tiszta, jól érthető beszédet, azt a lendületet, azt a mozgáskultúrát, azt a lelkesedést, ami ezekből a fiatalokból áradt szükségből lányszerepet is férfiakkal játszatva el helyenként, ezt, azt hiszem, sokan nem tudják elfelejteni. - Ez talán bizonyos mértékig illik is a shakespeare-i hagyományokba. De egy kicsit elszakadva a színháztól: Kárpátalja mintha határon túli tevékenységünk egyik „sikerágazata” lenne. Persze, ha valaki elmegy Kárpátaljára, az utcákon nem nagyon látja a siker jeleit, hanem igen nagy nyomorúságot lát, de ha figyelmesen körülnéz, látja azt is, hogy Kárpátalja több városában is Kossuth-szobrot, Petőfi-szobrot állítottak, megnyílt a magyar gimnázium, sőt magyar református gimnázium nyílt, tehát ha kis lépésekkel is, de nagy eredmények születtek. Olyan nagy volt ott a szegénység, hogy ez a föllélegzési lehetőség szinte mindenkit összefogott, és az értelmiség jelentős része rádöbbent a felelősségére. Sajnos az értelmiség másik része az eljövetelt választotta. De megemlítem azt is, hogy itt él Vári Fábián László, az egyik legtehetségesebb magyar költő vagy Balla D. Károly, vagy szóba hozhatom, hogy Szölösi Tibor vezetésével micsoda fantasztikus hagyományápoló munkát végeztek Técsőn. Csodálatosan rendbe hozták a viski templomot. A semmiből jött létre az aknaszlatinai Bolyai Gimnázium, összefogással. Elsősorban a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalából nagyon sok segítséget kaptak: szakmai segítséget és anyagi segítséget egyaránt. És ott elfogadják és elfogadhatják. A politikai helyzet példaértékűen szabaddá vált. A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége igen aktív. A környező országok közül a magyarság számára a legtöbb önmegvalósítási lehetőség jelenleg talán éppen Kárpátalján nyílik. Szóba jött az, hogy az értelmiség egy része elmenekül. Ez emberileg teljesen érthető, nem ítélkezhetünk azok fölött, akik a nyomorúságból valami emberi létre kívánnak jutni. De ha meg szeretnénk őrizni a magyarságot Kárpátalján, akkor nyilván az emberibb lét feltételeit kell megteremteni ott is. Jól érzékelem-e, hogy nem a mennyiségi, hanem a minőségi mutatók javítására törekszik a magyar kormány? Hogy nem az életszínvonalat, hanem az élet minőségét próbálja valahogyan javítani? Az életszínvonalat emelni borzasztóan nehéz lenne, mert tényleg nagyon nagy a szegénység és nélkülözés. El kellene érni azt, hogy ne ide jöjjenek a diákok tanulni, hanem az ottani feltételek váljanak könynyebbé. Könyvekkel, műszerekkel, eszközökkel, megkönynyített utazási lehetőséggel kellene segítenünk, hogy ne érezzék magukat elszigetelve a világtól. Nagyon sok újságot, folyóiratot kellene nekik kijuttatni, hogy felkészültségük naprakész legyen. Kárpátalja jelentős részén fogni tudják a magyar televíziót, és azt tapasztalják, hogy az utóbbi időben a televízió jobban odafigyel rájuk. Becsüljük meg, segítsük azokat, akik ott maradnak és helytállnak, mert ez a helytállás a példaértékű. Nem kívánhatjuk senkitől sem, hogy mártír legyen. De mindenképpen fontosnak tartom azok nagyobb megbecsülését és nagyobb segítését, akik helytállnak, akik otthon maradnak, akik hagyományt ápolnak és teremtenek. sz. sz. Magyar színház nyílt Beregszászban A világháborúban nagyon súlyos csapások érték Beregszászt, talán valamennyi magyar település közül ez a város szenvedett a legtöbbet. Beregszász még ma is viseli a háborús sérülések nyomait. A kárpátaljai magyarságnak úgy központja, hogy nincs meg az ehhez a feladathoz igazán szükséges intézményrendszere. Most azonban történt valami, magyar színház nyitotta meg a kapuit Beregszászban. A megnyitó ünnepségen magyar részről Kálmán Attila államtitkár köszöntötte az egybegyűlteket. Őt kértük meg, ismertesse a történteket. - V materinskomjazyku-Namaticnom jezike-Ha \iaTcpii hckom jejuKv - w j etzyku ojczystin A Számítógéppel a Bolyaiak szülőföldjén Bolyai Pedagógiai Alapítvány megszervezi a bolyaisok nyári szünet alatti seregszemléjét, a Bolyai-tábort. A táborba a Kárpát-medence több országából érkeznek fiatalok. Táborunk nyitott, bármelyik iskolai korosztály, bármelyik ifjúsági közösség fiataljainak vagy magánszemélynek a jelentkezését szeretettel várjuk. Idén a Bolyai Tábor 94 vándorútra indul, felkeresi a Bolyaiak szülőföldjét. Szándékaink szerint nem mennénk üres kézzel. Olyan értékkel kívánunk segíteni az eldugott székely falvak iskoláinak, ami közelebb viszi őket az európai felzárkózás céljához. IBM-PC-286-os személyi számítógépeket szeretnénk felvásárolni és Erdélybe vinni. Ilyen tervekkel kezdjük a nyári túra szervezését 30-40 fő részére. Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely- Marosvécs-Szováta-Parajd-Korond-Farkaslaka-Székelyudvarhely-Székelykeresztúr-Segesvár-Domáld-Bolya-Enyed lennének előreláthatóan a fontosabb állomáshelyek. Az érdeklődőknek tájékoztatót küldünk. Postacímünk: Oláh Anna tanár, táborvezető: Bolyai Pedagógiai Alapítvány, 1084 Budapest, József u. 6/1/3. Telefon: 114-1316.