Köznevelés, 1994 (50. évfolyam, 1-41. szám)

1994-10-07 / 31. szám

A fenntartók vitáznak, a támogatás csökken • Októberben bezár az iskola? S­ötét fellegek gyülekez­nek a kémesi iskola egén. Lehetséges, hogy az öt önkormányzat (Kémes, Drá­­vapiski, Dun, Tésenfa, Sza­­porca) által fenntartott intéz­mény októberben bezárja ka­puit. Kémes és Szaporca csak hosszas huzavona után vált szét, a két önkormányzat vi­szonya még ma is feszültnek mondható. Az iskolát - össze­vonva az óvodával - két kör­jegyzőség öt önkormányzata üzemelteti. Az idei költségvetés előké­szítésekor azt a feladatot kapta Kárpáti Imre, az iskola igazga­tója, hogy dolgozzon ki egy tervezetet az iskola költségve­tésére. Az önkormányzatok eleve azt a javaslatot kezdték el vizsgálni, mely csak a legszük­ségesebb kiadásokat tartalmaz­ta. Nem szerepelt benne felújí­tás, fejlesztés, pláne új eszkö­zök beszerzése. A 93 ezer forin­tos gyermekenkénti hozzájáru­lás voltaképpen az iskola mű­ködését biztosítja. Illetve biztosítaná, mert a té­senfai körjegyzőséghez tartozó települések (Tésenfa és Sza­porca) ezt az összeget is vitat­ták, s csak 70, illetve 80 ezer forintot hajlandók befizetni a kémesi önkormányzat számlá­jára. (Az iskola ugyanis Kéme­sen van, könyvelését, gazdál­kodásának felügyeletét ott lát­ják el.) . 1994. február 28-án levélben fordult Kiss Kálmán, Kémes polgármestere a kémesi, vala­mint a cuni és a drávapiski ön­­kormányzatok nevében Tésen­fa és Szaporca képviselő-testü­letéhez, melyben kérte, hogy a képviselők vizsgálják felül az álláspontjukat, és szavazzák meg a kért 93 ezer forintos ösz­­szeget. Amennyiben ezt nem teszik meg, úgy Kémes, Kun és Drá­vapiski önkormányzatai iga­zodva a költségvetési törvény előírásához - miszerint a közös intézmények fenntartási költ­ségeihez minden érintett ön­­kormányzat azonos mértékben köteles hozzájárulni - maguk is lecsökken­tik a hozzájárulás mértékét. Ezáltal mintegy 20 százalékkal kevesebb pénz jut az iskolának. A február óta eltelt idő nem hozott megoldást.­­ A kémesi iskola 13 millió forintos költségvetésének nagy részét, mintegy 12 millió fo­rintot a bér jellegű kiadások­­ teszik ki - mondja Kiss Kál­mán, Kémes polgármestere -, és csak mintegy egymillió fo­rint jut az iskola dologi (víz, villany, fűtés) kiadásaira. Mi­vel tárgyalásaink nem vezettek eredményre, az augusztus ele­jén hozott határozat értelmé­ben a kémesi körjegyzőséghez tartozó önkormányzatok is csak 80 ezer forintos hozzájá­rulást hajlandók megfizetni, ami azt jelenti, hogy az iskolá­nak októberre már csak a bérek kifizetésére lesz elegendő pén­ze, aztán beszünteti a tevé­kenységét. - A lakosokhoz, az önkormány­zatokat megválasztó szülőkhöz nem fordultak? - Végső lépésként egy leve­let küldtünk ki a tésenfai, illet­ve szaporcai szülőkhöz - re­mélve, hogy valamiféle nyo­mást gyakorolnak majd az ön­­kormányzatokra. -Tésenfa és Szaporca pol­gármestere tételes elszámolást kért a kémesi önkormányzat­tól, ezt nem, illetve csak egy papírlapot kaptunk, melyen az szerepelt, mennyi volt a bér, mennyi a dologi kiadás - mondja Benedek Pál, Tésenfa polgármestere. - Nekünk azonban tételes, számla szerin­ti elszámolásra lenne szüksé­günk. Ezt nem kaptuk meg, ezért nem is fizetjük ki a kért 93 ezer forintos hozzájárulást. Hasonlóképpen érvel Jakab Jenő, Szaporca polgármeste­re is.­­ Többször javasoltuk, hogy az iskola legyen önálló intéz­mény, önálló számlával. Kér­tük azt is, hogy mutassák ki a kémesiek, hogy az általunk be­fizetett támogatást mire hasz­nálták fel. Mi nem zárkózunk el a kért összeg megfizetésétől, de pontosan szeretnénk tudni, mire használják a a pénzt.­­ Amíg ez a vita el nem dől, az iskola csökkentett támogatást kap. Van-e takarékoskodási lehetősé­gük? - Nem nagyon tudjuk már tovább szorítani a nadrágszíjat, hiszen lassan nem lesz mit szo­rítani - feleli Kárpáti Imre, az iskola igazgatója. - Ha nem akarunk az alsó tagozatban osztályösszevonásokat végre­hajtani, akkor megszüntetjük a napközit, valamint három szakkörünket. Ez azonban csak mintegy háromezer forintos csökkenést eredményezne a 93 ezer forintos gyermekenkénti hozzájárulásból.­­ Kért-e a tésenfai körjegyzőség az iskolától valamiféle tájékozta­tást, hogy mire használja fel az in­tézmény a költségvetési támoga­tást? - Többször felajánlottam, hogy jöjjenek be, nézzük át együtt a költségvetésünket. Ez azonban mind ez idáig nem történt meg. - A tésenfai körjegyzőséghez tartozó települések nem bíznak a kémesi önkormányzatban. - Tudomásom szerint több­ször felajánlották a kémesiek, vegye át a tésenfai körjegyző­ség az iskolát. Erre nem voltak hajlandók. S még valami. Min­den évben előfordul, hogy nem elég a költségvetésben megha­tározott összeg, s a különböze­­tet szó nélkül - mondhatnám gavallérosan - finanszírozza a kémesi önkormányzat. Nem tudom, a vitában kinek van igaza. Csak azt tudom, hogy 163 gyermek, négy óvó­nő, tizenhárom tanár sorsa tel­jesen bizonytalan az ország egyik legszegényebb vidékén, ahol a falvakban nem ritka a 70-80 százalékos munkanélkü­liség. GOMOLLA TAMÁS Péchy Blanka-díj ■y­­Vinti Mária, a Művelődé­smési és Közoktatási Mi­ Á.­­A­nisztérium államtitkára adta át a „Szép magyar beszéd” mozgalom életrehívójának szá­zadik születésnapján a Péchy Blanka-díjat három pedagógus­nak. Az államtitkár asszony kö­szöntő beszédében arról szólt, hogy az anyanyelv az egyik leg­fontosabb kincsünk. „Ha meg kellene nevezni három dolgot, amelyről az ember semmiképpen sem mondhat le, az anyanyelv bi­zonyára közöttük volna” - mondta Honti Mária. Péchy Blanka valóban „anyanyelvünk hűséges ápolója” volt. Nyelvé­szeti és nyelvi mozgalmat terem­tő munkásságának óriási értéke, hogy felismerte a beszédkultúra értékét, közismert vállalkozásai­val, fáradhatatlan szervezőmun­kájával nemcsak azt sikerült elérnie, hogy rádöbbentünk: be­szélni csakugyan „irgalmatlanul nehéz”, hanem hogy szépen, szabatosan, választékosan, meg­győzően beszélni mennyire fon­tos is. A Kazinczy-alapítványi bi­zottság és a művelődési tárca - kifejezendő a Péchy Blanka sze­mélye és munkássága iránti tisz­teletet - az élőbeszéd művelését szolgáló mozgalmakban kifejtett kiemelkedő tevékenység elisme­résére és jutalmazására díjat ala­pított. A díjban elsőként egy ál­talános, egy közép- és egy főis­kolai pedagógus részesült: Fejes Lajosné, a balatonboglári általá­nos iskola tanára, aki másfél év­tizede szervezi és vezeti az anya­nyelvi tábort Bogláron; Homon­­nayné dr. Jób Klára, aki a sátor­aljaújhelyi polgármesteri hivatal művelődési osztályának vezető­jeként is egyik szervezője a hazai és a határainkon túli középfokú iskolák országos versenyének, az „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati versenymoz­galomnak; és dr. Raisz Rózsa, aki az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tanára­ként végzett kiváló munkájáért és az országos anyanyelvokta­tási napok megrendezéséért ré­szesült Péchy Blanka-díjban. Évfordulók Október 9. • 1874-ben 22 ország - köztük Magyarország - meg­alakítja az Általános Posta­egyesületet. Ennek emlékére postai világnap.­­ Száz éve halt meg Justh Zsigmond író. Október 10. Hetvenöt éve született Med­­gyessy Pál matematikus, a könyvtári tizedes osztályozás matematikai részének hazai ki­dolgozója. Október 12. Hetven éve hunyt el Anatole France francia író. Október 13. • 515 éve zajlott le Kinizsi Pál vezérletével a győztes ke­nyérmezei csata. Október 15. • 390 éve az álmosdi csatá­val megkezdődött a Bocskai­­szabadságharc. • Ötven éve történt Ma­gyarország kiugrási kísérlete a második világháborúból. • Százötven éve született Friedrich Nietzsche filozófus. • Harmincöt éve halt meg Fejér Lipót matematikus. Közlemény Lapunk 1994. június 17-i számában a „Kiegészítő tan­könyvjegyzék és árjegyzék az 1994-95. tanévre” című anyag­ban közöltük a dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Tár­saság telefonszámát. Közben a telefonszám megváltozott. He­lyesen: 291-9757.

Next