Köznevelés, 1996 (52. évfolyam, 1-41. szám)

1996-05-10 / 19. szám

K­­öznevelés­ ­izáció, amerikai civilizációk, az iszlám kultúrája). 3. Egy jelentős magyar ural­kodó személyisége és politikája (lehet magyar király, erdélyi fe­jedelem, esetleg kormányzó). 4. Polgárosodás, modernizá­ció, nemzeti fejlődés egy XIX. századi állam példáján (példá­ul az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország, Né­metország, Olaszország, Orosz­ország, az Osztrák-Magyar Mo­narchia, a lengyel területek, a balkáni államok, Japán). 5. Napjaink problémái (pél­dául: Magyarország alkotmánya és politikai rendszere, tech­nika, technológia és környezeti válság; Észak és Dél, Kelet és Nyugat: a gazdasági és politikai erőviszonyok; vallási és nemzeti konfliktusok; az európai integrá­ció problémái; diktatórikus és demokratikus kormányzati rend­szerek; az emberi jogok és érvé­nyesülésük). 6., 7., 8. Három probléma­centrikus - szinkron vagy diakron - téma (például: had­sereg és hadviselés az újkorban; iskolák a XIX. században; a nők a történelemben; a világ népe­sedésének alakulása; az egész­ségügy fejlődése; bűn és bünte­tés a XVI-XIX. században; írás, könyv, könyvnyomtatás; de­mokrácia és emberi jogok a tör­ténelemben; munkáséletmód a XIX. században; társasélet és szórakozás a XIX-XX. századi Magyarországon). 9. Egy helytörténeti téma. 10. Egy mai társadalmi konf­liktus elemzése (például egy csa­ládi, iskolai, munkahelyi vagy lakóhelyi konfliktus elemzése és értelmezése­. Természetesen azt gondo­lom, hogy elképzelésünk vitát, sokakból talán elutasítást fog ki­váltani, hiszen világos, hogy szá­mos - eddig kötelező - témakör a jövőben nem szerepelne. Ma­gyarázatként csak annyit: az el­fogadott NAT 16 éves korig lé­nyegében felöleli az egész törté­nelem tananyagot. Ennek újbó­li, teljes megtanítására nem lá­tunk lehetőséget, értelme pedig végképp nem volna. Ezért - in­kább vállalva bizonyos töredékes­séget, illetve hiányokat - a téma­körök számának növelése he­lyett azok intenzívebb feldolgo­zását szeretnénk elősegíteni. Mindez a képességek fejleszté­sét megcélzó történelemtanítás előtérbe kerülését jelentené. Mi Pedagógus Kamara, az Informa­tika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete, a Keresztény Pedagó­gus Kamara, a Kollégiumi Szak­mai és Érdekvédelmi Szövetség, a Magyarországi Pedagógus Szak­­tanácsadók Egyesülete és a Törté­nelemtanárok Egylete szakmai konferenciát rendez 1996. jú­nius 1-jén, szombaton és 2- án, vasárnap a József Attila Gimnáziumban. Program: június 1.: Az okta­tási törvények módosításának hatása az érettségi reformjára - előadó: Báthory Zoltán, az MKM helyettes államtitkára. Vita­pontok az érettségi tervezett reformjában: 1. A közvéle­mény-kutatás eredményei. Előadó: Vámos Ágnes, tudomá­nyos munkatárs OKI; 2. Az is­kolaszerkezettel és a tartalmi szabályozással összefüggő vita­pontok. Előadó: Hoffmann Rózsa igazgató, Németh László Gim­názium, Budapest; 3. Érettsé­gi és a felsőoktatás. Előadó: Ba­­zsa György rektor, KLTE Deb­recen; 4. Érvek és ellenérvek a kétszintű érettségivel kapcso­latban. Előadó: Mátrai Zsuzsa igazgató, OKI Értékelési- és Vizsgaközpont. Június 2.: Standard érettsé­gi: lehetőségek és dilemmák. Előadó: Csapó Benő. Standardi­zált írásbeli feladatok bemuta­tása, megvitatása: 1. Matema­tika (Lukács Judit) 2. Biológia (Szakály Márta) 3. Angol nyelv (Nagy Edit és Vándor Judit). A vitát szekcióülésekben folytatjuk. Oktatáspolitikusok, szakmai szervezetek vezetői, valamint tudományos kutatók részvételével pódiumvitát ren­dezünk. Jelentkezési határidő: 1996. május 17. Jelentkezni a Törté­nelemtanárok Egyleténél le­het. Címünk: 1088 Budapest, Múzeum u. 7. A konferencia szponzorai: a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Országos Közoktatási Intézet és a XI. Ke­rületi Önkormányzat polgár­­mesteri hivatala. Zala György mell­szobra a Zrínyi Miklós Gimnáziumban Zala György 1858. április 16- án született Alsólendván. A Fe­renc József-i kor legünnepel­­tebb, a millennium idejének legtöbbet foglalkoztatott, monu­mentális életművet hátrahagyó mestere: „Diadalmas művész­pályát futott meg, megbízásokkal mindig el volt halmozva, sikert sikerre halmozott és voltak idők, amidőn majdnem olyan szuve­rén kizárólagossággal képviselte a magyar szobrászatot, mint Benczúr Gyula a festészetet. Kettejük művészete egybeesett a történelmi öntudatra jutott ma­gyarság századvégi mámorával, ők voltak a hivatalos Magyaror­szág és a magyar középosztály művészeti igényeinek kielégítői, de temperamentumuk és stiláris törekvéseik is közel estek egy­máshoz”- olvashatjuk a Nyugat 1937.2. számában a halálára írt nekrológban. Több, jelentős siker után 1894-ben kap megbízást élete és egyben a hazai szobrászat leg­­monumentálisabb, talán leg­többet vitatott művére a Millen­niumi emlékműre. A megbízást vi­tatják, pályázatot követelnek. Végül 1895-ben kötik meg a szerződést Zalával és a kolonná­­dot, talapzatot tervező Schicke­­danz Alben műegyetemi építész­tanárral. A félkör alakú-85 mé­ter széles, 25 méter mély - osz­lopcsarnok középpontjában emelkedik a főcsoport talapzata, innen lendül a magasba a 36 méter magas sudár oszlop, tete­jére illesztett gömbön áll Gáb­riel arkangyal bronzszobra (1897). Zala mester az 1900- as párizsi Világkiállításon Grand prix-t kapott érte... Az alkotónak a Magyar Kirá­lyi Államvasutak igazgatósága a Nyugati pályaudvar egyik rak­tárhelyiségét bocsátotta rendel­kezésre ideiglenes műterem­nek. Itt mintázta a Gábriel ar­kangyalt és Árpád lovasszobrát. Az emlékmű munkálatainak megkezdését hátráltatta, hogy helyén az ezredéves kiállítás fő­kapuja állt. 1896-ban végül is lázas munka indult meg. 1900-ban ugyan a mérnöki hivatal kö­vetelésére elvégzett balsikerű terheléspróba miatt a 36 méte­res oszlopot le kellett bontani, a sóskúti terméskövet keményebb haraszti kővel cserélték ki. 1901. október 24-én 5 órakor kerülhetett helyére Gábriel ark­angyal szobra. A szobrok elkészítése elhúzó­dott - beleszólt a történelem. Vé­gül 1927-ben Nagy Lajos, 1928-ban Előd, Ond, Kond és Tas, 1929-ben pedig Huba és Töhötöm vezérek lovasszobrát öntötték meg. Az Ezredéves Em­léket az előtte elhelyezett Nem­zeti Hősök Országos Emlékkövé­vel együtt 1929. május 26-án avatta fel Bethlen István minisz­terelnök. Ez alkalomból az alko­tónak a magyar szobrászművé­szet terén szerzett érdemei elis­meréséül a kormányzó a Másod­­osztályú Magyar Érdemkereszt Csillaggal kitüntetést adomá­nyozta. A tér a szoboregyüttesről 1932-ben kapta a Hősök tere ne­vet. Az emlékmű immár kitöröl­hetetlen öröksége, meghatározó része lett a főváros városképi ne­vezetességeinek, arculatának. Az 1898-ban meggyilkolt ba­jor származású magyarbarát Er­zsébet királynénak a század vé­gén valóságos kultusza volt. Em­lékművére közadakozásból ha­talmas tőke gyűlt össze. 1932- ben az Erzsébet-híd pesti hídfő­jénél kis kerek csarnokba Zala egyszerű ülőszobra került. 1953-ban távolították el. Ma csarnok nélkül az Erzsébet-híd budai lejáratánál áll. Zala megyében a kehidai De­ák-kúria épülete előtt állították fel a haza bölcséről készített mell­szobrát. Köszönet illeti a szülővá­ros, a határközeli Lendva polgá­rait, kéttannyelvű iskoláját, a Muravidéki Magyar Nemzeti Öni­gazgatási Közösség képviselőit, a Várgaléria munkatársait a neves szülött emlékének ápolásáért. A gyönyörű fekvésű lendvai vár­ban emlékszobát rendeztek be még 1986-ban a Zala Megyei Tanács támogatásával. A Mil­lennium idején épült megye­­székhelyi állami főgimnázium egykori (1922-1950) névadója emlékére 1996. április 21-én avat­tuk a város ajándékát, Zala György Deák Ferencről készült kehidai ka­rakteres bronzszobrának másolatát Zalaegerszegen a Zrínyi Miklós Gimnázium udvarán. Szeretettel köszöntöttük Lendva, illetve Deák pátriája, Kehida és Söjtör képviselőit a szoboravatáson, a gimnázium centenáriumi ün­nepségén. Folyosógalériánk ez alkalomból rendezett emlékki­állításának nyújtott önzetlen se­gítségért elismeréssel és hálával gondolunk a Magyar Nemzeti Ga­léria, a Göcseji Múzeum, a Deák Fe­renc Megyei Könyvtár és a Megyei Levéltár munkatársaira. BORBÁS GYÖRGY 4 tanár, Zalaegerszeg Zala György, Deák Ferenc BIHARI PÉTER 4 tanár, Budapest Konferencia az érettségiről A Budapesti Általános Iskolai Igazgatók Kollégiuma, a Budapes­ P­EDAGÓGUSOK ÍRJÁK Meghívó Vámos Tibor akadémikus előadása a Jefferson-programról 1996. május 15-én, szerdán 10 órakor lesz a XI. kerület, Kende u. 13. alagsori tanácstermében.

Next